A magas gáz- és villanyárról tárgyalt Volodimir Csubirko, a Kárpátalja Megyei Tanács elnöke az ungvári képviselőkkel, illetve többek között Vaszil Romaneccel, a megyei lakásgazdálkodási főosztály vezetőjével, valamint Hanna Morozjukkal, a megyei közigazgatási hivatal szociális ügyekért felelős igazgatóságának helyettesével – adta hírül a mukachevo.net hírportál május 26-án.
A kiskereskedelmi földgáz- és villanyár megállapításáról szóló rendeleteknek megfelelően május elejétől Ukrajnában drasztikusan megemelkednek a rezsiköltségek. A nyugdíjakat, béreket, ösztöndíjakat ezzel szemben nem emelték.
A kormány hangsúlyozta, hogy szubvenció formájában az állam támogatást nyújt a rászorulóknak (akikhez mára a lakosság nagy része sorolható), melyet szintén májustól lehet igényelni. Ehhez csak két dokumentumra van szükség: a kérelemre és a jövedelemről, illetve vagyonról szóló igazolásra. Az iratokat postai úton is el lehet juttatni a helyi szociális hivatalnak. Eleinte ez megoldásnak tűnt. Időközben azonban kiderült, hogy a gyakorlatban a szubvenciót csak a társadalmi normák keretén belül adják, ami azon felül van, azt saját forrásból kell kifizetni. A gyűlésen jelen lévő aktivisták hangoztatták, hogy a kormány az emberek vállára helyezi a pénzügyi problémákat, a tétlenségét (reformok hiányát) pedig a háborúval magyarázza.
Jelenleg egy átlagos háztartás élelmiszer- és rezsiköltségei, a közvetlen és közvetett kiadásai meghaladják a jövedelem száz százalékát, ami az elszegényedéshez vezet. Az így kialakult nehéz körülmények nemcsak a lakosságot veszélyeztetik, hanem az állam létét is.
Ezért a megyei tanács folyamodványt intézett a felsőbb hatóságokhoz, melyben megírták a fent vázolt problémákat.
A kérvény nem hozta meg a várt eredményt, a felelős szervek gyakorlatilag megkerülték a válaszadást.
A megyei tanács készen áll arra, hogy egy újabb folyamodvánnyal forduljon az illetékes felsőbb hatóságokhoz.
Kárpátalja.ma
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök május 25-én aláírta azt a határozatot, amelyet a Tájékoztatáspolitikai Minisztérium kezdeményezett a gazdasági és nemzetvédelmi szempontból stratégiai jelentőségű táv- és hírközlési állami tulajdonok stabil működésének biztosításáról – adta hírül az Unian.
– A televíziótornyok áramellátásának megszüntetése a terrorista szervezetek segítésének minősül. Bárki, aki megpróbálja megakadályozni a szabad információáramlást, az a hazaárulás vádjával nézhet szembe Ukrajna függetlenségének megsértése miatt – mondta Jurij Sztec tájékoztatáspolitikai miniszter.
A határozat megalkotását a televíziótornyok áramellátásának számos alkalommal történő törvénytelen megszüntetése indokolta, melynek következtében ideiglenesen szünetelt a televízió- és rádióműsorok sugárzása.
– Az információhoz való hozzáférés hiánya egy fegyveres agresszió sújtotta országban az állampolgárok biztonságának veszélyeztetéséhez vezethet, s egyéb pánikkeltő információk terjedését segíti elő – mondta a szakminiszter.
A projekt kidolgozása a következő lépés a Tájékoztatáspolitikai Minisztérium Ukrajna információvédelmének biztosítása elnevezésű programjának a keretein belül.
Kárpátalja.ma
Ma a jogi bizottsága úgy határozott, újrakezdik a teljes procedúrát. Ez azt jelenti, a jogi bizottság ismét jelentést készít az ügyészek letartóztatási kérelmének megalapozottságáról, majd a szenátus megismétli a szavazást a PSD-s szenátor mentelmi jogának megvonásáról és előzetes letartóztatásáról. A szenátus jogi bizottsága azután döntött így, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy a szenátus korábban meggátolta Dan Șova letartóztatását. A politikus esetében ugyanis a szenátus jelenlévő tagjainak többsége megszavazta a politikus immunitásának megvonását, a házelnök viszont úgy értékelte, hogy a DNA letartóztatási kérésének jóváhagyásához a szenátus összes tagjának többségi szavazatára lett volna szükség. A Dan Șova ügyében hozott szenátusi döntés miatt az államfő és a Nemzeti Liberális Párt is az Alkotmánybírósághoz fordult.
Ma elfogadta a parlament a lottó szabályainak módosításáról szóló jogszabályt. Eszerint a következő sorsoláson 10 ezer lejes egyéni nyereményt garantálnak a nyerteseknek. Abban az esetben, ha több személy tud felmutatni a sorsolás paramétereinek megfelelő pénztári nyugtát, akkor körükben újabb sorsolást szerveznek, és kiválasztják azt a 100 kasszabont, amelynek tulajdonosa pénznyereményt kap. A pénzügyminisztérium azért módosítaná a nyugtalottó szabályait, mivel az első sorsolás nyereményalapján több mint 18 ezren kell osztozzanak, és a szaktárca attól tart, hogy a túl alacsony nyeremény nem motiválja majd a vásárlókat, hogy elkérjék a kasszabont, és így nem ér célt a kezdeményezés, azaz nem fog csökkenni az adócsalás. A nyugtalottó második sorsolását június közepén tartják.
Tavaly 230 lej volt a díj. Az oktatási minisztérium emlékeztet, minden diák legtöbb kétszer vehet részt a vizsgán ingyen. Azok, akik korábban egyes tantárgyakból átmenőt szereztek, kevesebbet kell fizessenek. Esetükben a még hátramaradt vizsgák száma alapján határozzák meg a díjat. A szakközépiskolák volt diákjainak 50 lejt kell fizetniük a szakképesítési vizsgára, amennyiben a korábbi két alkalommal nem mentek át.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a maszol.ro-nak azt mondta, ötlet szintjén egyeztetett ma az RMDSZ a PNL-vel a jövő hétre tervezett bizalmatlansági indítványról. Úgy nyilatkozott, az indítvány szövege péntekre készül el, és amíg azt nem látják, csak annyit mondhat, hogy az RMDSZ nem tartja logikusnak olyant számon kérni a kormányon, azaz a külföldi román állampolgárok választójogát, amelynek megoldása a törvényhozás dolga. Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy a készülő új választási törvény tartalmazza már ezt a kérdéskört. A szövetségi elnöke szerint az RMDSZ támogatásával sem tudná megbuktatni a PNL a kormányt, mivel ehhez így is 58-60 szavazat hiányzik.