A labdarúgóklubok televíziós közvetítése jogdíjainak összesített bevétele 5,4 milliárd euróra nőtt a 2013/2014-es idényben, ami az öt vezető bajnokság bevételeinek 48 százalékát tette ki – derül ki a Deloitte New York-i székhelyű üzletviteli és pénzügyi tanácsadói óriáscég nemrég közzétett tanulmányából. Az európai futballpiac értéke az említett időszakban – elsősorban az öt legnagyobb európai bajnokság, a Premier League, a Bundesliga, a La Liga, a Serie és a Ligue, a bevétel növekedésének köszönhetően – meghaladta a 20 milliárd eurót is. Az összeg csaknem 20 százalékát a húsz legnagyobb angol klub tette ki. A 2013/2014-es idényben az öt topliga mindegyike már harmadik éve döntött folyamatosan rekordot a bevételek tekintetében, és ez azt bizonyítja, hogy a csúcsfoci továbbra is kiemelt jelentőséggel bír a tévétársaságok számára. A jegyeladásból származó bevétel 4 százalékkal emelkedett a 2013/2014-es idényben, ezek összege az öt európai topligát tekintve összesen 1,9 milliárd eurót tett ki.
A munkaügyi felügyelők legutóbbi kopaoniki szúrópróba-szerű ellenőrzésén 14 építésügyi munkaadó 26 alkalmazottját érték tetten, hogy a megfelelő munkavállalási okiratok nélkül dolgoztak. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzött munkások 90 százaléka dolgozott feketén – olvasható a munkaügyi inspekció közleményében.
A kormány rendelete értelmében Szerbia védővámot vezetett be a külföldről származó tejre és tejtermékekre (joghurtra, aludttejre). A termékektől függően 10–30 dináros illetékkel a hazai termelőket védenék – jelentett ki Snežana Bogosavljević Bošković, és hozzátette, hogy a védővám mellett további intézkedésekkel is igyekeznek megvédeni a szerbiai tejtermelőket, akik rosszabb helyzetben vannak, mint a nagyobb támogatásban részesülő uniós termelők.
Olasz, brit és ír hadihajók tartottak szombaton a líbiai partok felé, a Földközi-tengeren, hogy kimentsék a csempészhajókon Európába eljutni akaró migránsokat. A brit hatóságok figyelmeztettek, hogy a nyáron akár félmillió ember is megpróbálhat majd eljutni Afrikából Európába.
Nick Cooke-Priest, a Bulwark brit hadihajó kapitánya újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Líbiában 450-500 ezer ember vár arra, hogy feljusson az embercsempészek valamelyik hajójára. A Bulwark tagja a többnemzetiségű járőröző és mentőflottának. A hajón tartózkodott Michael Fallon brit védelmi miniszter is.
A nemzetközi flotta hajói szombaton 3480 migránst mentettek ki 15 csempészhajóról: hat gumicsónakból és kilenc halászhajóról, mind a líbiai partoktól körülbelül 70 kilométere - közölte az olasz parti őrség. A mentésben az olasz parti őrség és a haditengerészet hajóin és a brit Bulwarkon kívül helikopterek, valamint két német és egy ír hadihajó is részt vett.
A brit védelmi miniszter azt mondta: az európai országoknak együtt kell működniük a hírszerzésben, felkutatni a Líbiában működő csempészbandákat. Meg kell próbálni elvágni a csempészeket pénzügyi forrásaiktól.
Az idén már több tízezer migráns jutott el Olaszországba, tavaly összesen 170 ezer.
A külső független tesztelés bevezetése országszerte megnehezíti az érettségi előtt álló tanulók pályaválasztását, fokozottan igaz ez a kisebbségi oktatási intézmények diákjaira.
Ebben a helyzetben kiemelt szerep, többrétű feladat hárul az ukrántanárokra: a kötelező tananyag átadása mellett fel kell készíteniük tanulóikat a tesztelésre, s ugyanakkor a mindennapi boldoguláshoz szükséges nyelvhasználati alapokat is bele kell csempészniük az órák keretébe. Ezt a célt tűzte ki maga elé Butka Tímea, a Rákóczi-főiskola egykori hallgatója, a Nagyberegi Középiskola ukrán nyelv és irodalom tanára is.
– Mikor és hol születettél? Hogyan telt a gyermekkorod, középiskolás tanulmányaid?
– Butka Tímea vagyok, (született File Tímea) 1988. augusztus 21-én születtem Beregszászban. Itt neveltek fel a szüleim engem és az öcsémet, Gábort. Most is itt élek.
2005-ben a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában érettségiztem, majd magyar–ukrán szakra felvételiztem a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
– Miért döntöttél a beregszászi főiskola mellett?
– Számomra nem volt kérdéses, hogy ezt az intézményt válasszam-e. Máshová nem is adtam be a jelentkezésemet. Már a középiskolai tanulmányaim alatt is sokat hallottam a Rákóczi-főiskoláról, ahol egyszerre két szakpárra is felvételt nyerhettem. Emellett meggyőző érv volt, hogy szülővárosomban, díjmentesen folytathattam tanulmányaimat.
– Hogyan teltek a diákévek?
– Főiskolás éveimre mindig boldogan gondolok vissza, hiszen szerettem itt tanulni, büszkén gondolok vissza tanáraimra, akikre máig is felnézek.
Nagyon sok programban vehettünk részt, amelyek nemcsak szórakozásra adtak lehetőséget, hanem tudásomat is gazdagították. Ilyen események voltak a terepgyakorlatok, különböző előadások, rendezvények, szakmai gyakorlatok és még sorolhatnám. Főiskolás társaimmal minden érdekelt minket, igyekeztünk minden rendezvényen ott lenni. Felejthetetlen élményeket tudhatunk a magunkénak.
– Mi történt a főiskola után?
– A főiskola elvégzését követően ukrán nyelv- és irodalomtanárként kezdtem dolgozni a Nagyberegi Középiskolában, ahová szinte rögtön beilleszkedtem, hiszen nagyon jó, segítőkész kollektíva fogadott. Jelenleg is abban az intézményben tanítok. Noha nem tudhatjuk mit hoz a jövő, de szeretném a jövőben is itt folytatni a pályafutásomat.
A tanári szakmának megvan a maga nehézsége, de kárpótlásul ott van a benne rejlő szépség. Ha csak egy gyermekben is sikerül felébreszteni a tudásvágyat, akaratot, máris közelebb érzem magam célomhoz, amit Móricz Zsigmond fogalmazott meg a legtalálóbban: „Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud.”
– Hogyan „birkóznak” meg a tanulók az államnyelv elsajátításával?
– Tapasztalataim alapján azt kell mondanom, hogy sajnos nehezen sajátítják el az ukrán nyelvet. Sok tényező játszik közre ebben, úgy mint a program, amely elsősorban a ZNO (külső független tesztelés – a szerk.) teljesítésére szeretné „felkészíteni” a tanulókat, azonban ez a nyelvtudás hiánya miatt nagyon nehéz feladat. Másrészt egy nyelv elsajátításához nagyon sok idő szükséges, sok tanulás, akarat, gyakorlás, figyelem és nem elegendő csupán az, amit az iskola falain belül hallanak a tanulók. A nehézségek ellenére minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy bővítsem a tanulók szókincsét, s hogy az átadott tananyagot ne csak „betanulják”, de megértve a gyakorlatban is alkalmazni tudják azt. Amire a legnagyobb szükség lenne véleményem szerint, az az, hogy az ukránt idegen nyelvként oktassák a kisebbségi tanintézményekben.
– Hogyan teljesítettek a diákok a külső független tesztelésen?
– Nagyon nehéz tanévet tudhatunk magunk mögött. A ZNO miatti drukk szinte minden végzős tanuló évére rányomta a bélyegét. A legtöbben igyekeztek tanulni rá, páran viszont közömbösen álltak az előttük álló megmérettetéshez, és csak „tippre” alapozták az egészet. Vannak, akiknek ez sikerült is, ám sajnos olyanok is, akik próbáltak felkészülni, de nem teljesítették az átjutáshoz szükséges ponthatárt. Ilyenkor kérdezem én, hogy mennyire mutat ez reális képet a tanulók tudásáról? Mennyire reális az, hogy magyar kisebbségi iskolákban tanuló gyermekeknek is ugyanazt a feladatsort kell teljesíteniük, mint az ukrán anyanyelvű tanulóknak?
– Mit köszönhetsz a főiskolának?
– Elsősorban tudásom alapját, amelynek napjainkban is hasznát veszem. Emellett nagyon sok barátra találtam, akikkel máig is tartom a kapcsolatot. Fontos megemlíteni, hogy a férjemet is itt ismertem meg már a főiskola első éveiben.
Nem volt könnyű az öt év, sokszor éjszakákon át tanultunk, de megérte. Büszkeséggel tölt el, hogy a főiskola hallgatója lehettem.
Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma
– A Fruška gora-i közúti folyosóról eddig már nagyon sokat beszéltek, ám nagyon keveset tettek azért, hogy ki is épüljön. Azt szeretnénk, ha ez megváltozna és az ötletterv társfinanszírozásáról szóló megállapodás aláírásával megteremtődnének az előfeltételek ahhoz, hogy elkezdődjön ennek az útvonalnak a megépítése – emelte ki Zorana Mihajlović építési, közlekedési és infrastruktúrával megbízott miniszter pénteken Belgrádban abból az alkalomból, hogy Nebojša Malenkovićtyal, a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgatójával aláírták a közös beruházásról szóló megállapodást.
By tklaura
Ma már nem kell határt módosítani a nemzetegyesítéshez – mondta Potápi Árpád János Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Torockón.
Az államtitkár Erdélyben, a második Duna-napon mondott beszédet. A nemzeti összetartozás napja utáni hétvégére időzített eseményen kijelentette: sikerült átlépni a Trianonban húzott határokat, de nem harckocsikkal, katonákkal sikerült ezt elérni, hanem A cikk folytatása …
Read more here: Pannon RTV
Tragédia történt Adorjánon. Törteli Ottó a Tisza kajak klub egykori sikeres versenyzője, aki serdülő, kadét és ifjúsági kategóriában Jugoszlávia legjobbja is volt, bennégett adorjáni, Ribarska utca 21. szám alatti házában – írja a Blic.
A feltételezések szerint a tüzet cigaretta vagy égő gyertya okozta, ugyanis a házban, ahol válása óta egyedül A cikk folytatása …
Read more here: Magyar Szó – Magyarkanizsa
Kína nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, de kész az ellencsapásra, ha bárki atomtöltetű tömegpusztító eszközökkel megtámadná. A világ egyik legnagyobb gazdasági-katonai hatalma – a védelmi stratégiáját ismertető dokumentumban, a minap közzétett Fehér könyvben – azonban nem számít arra, hogy a közeljövőben világháború robbanna ki; inkább helyi konfliktusoktól tart.
Guineában június végéig meghosszabbították a megerősített egészségügyi vészintézkedéseket azokban a körzetekben, ahol márciusban bevezették ezeket, mert még mindig nem szűnt meg az országban az ebolajárvány - jelentette be szombaton Alpha Condé elnök hivatala.
Az elnök tavaly augusztus 13-án - amikor a járvány még féktelenül terjedt - jelentette be, hogy az egész országban egészségügyi vészintézkedéseket vezetnek be. Ezeket az intézkedéseket márciusban 45 napra megszigorították öt körzetben, és most úgy döntöttek, hogy legalább június végéig fenntartják a szóban forgó körzetekben.
David Nabarro, az ENSZ ebolaügyi megbízottja kedden még azt mondta, hogy még idő kell ahhoz, hogy Guineából eltűnjön végleg a halálos kór. Nabarro hangsúlyozta, hogy a nyugat-afrikai ebolajárványnak korántsincs vége, jóllehet Libériát már három héttel ezelőtt ebolamentessé nyilvánították, miután másfél hónapon át nem észleltek új megbetegedést.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a nyugat-afrikai ebolajárvány kezdete, 2014 márciusa óta 27 049 embert fertőzött meg az ebolavírus, és 11 149 ember halt bele a betegségbe. Szinte az összes eset három nyugat-afrikai országban, Libériában, Guineában és Sierra Leonéban történt.