Határon túli magyar portálok összesített hírei

CSIKSZEREDA. Lemondott tisztségéről Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, aki ellen szerdán vádat emelt a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) – közölte a Székelyhon portál.

Javában zajlanak „Beszéljük meg!” vitafórumaink, melyek keretében a Magyar Közösség Pártja bemutatja „A szlovákiai magyar közösség megmaradásnak és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” címet viselő dokumentumát.

BUDAPEST. Év eleje óta 57 ezren lépték át illegálisan Magyarország határát, naponta több száz ember érkezik, köztük nagyon nagy számban afgán, szír, pakisztáni állampolgárok - közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán.

Átlagosan tizenhárom százalékkal drágult év eleje óta a benzin Romániában, míg a gázolaj ára hét százalékkal emelkedett – ennek nyomán immár Magyarországon, Bulgáriában, Lengyelországban, Csehországban, sőt Ausztriában is olcsóbb az üzemanyag. 
Kategória: Gazdaság

A tizenkét éves Stefan Ilić kilencéves öccse elismerte a rendőrségnek, hogy bátyát senki nem rabolta el, hanem belefulladt a Karas folyóba. A hétfőn elvégzett kórbonctani vizsgálat is megerősítette, hogy Stefan halálát fulladás és nem erőszakos bűncselekmény okozta. A fiút kedden helyezték örök nyugalomra.

BUDAPEST. Betegszállító autót küld Kárpátaljára a Johannita Segítő Szolgálat, a járművet csütörtökön indítják útnak - mondta Porcsalmy László, a szolgálat elnöke szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Több mint 63 ezren írták alá azt a petíciót, amellyel a devizahitelek lejre való átváltását lehetővé tevő törvénytervezetet támogatják. Noha az aláírásokat már januárban elküldték a parlamentnek, a hatóságok azóta sem vették figyelembe a petíciót. 
Kategória: Gazdaság

Július 19-én tartják meg a helyi közösségi választásokat, s július 3-ig kell leadni a jelöltlistákat. A VMSZ az elmúlt napokban már a listái legnagyobb részét át is adta a városházán, s ezek alapján tizenhat listán az első helyen fog szerepelni, a többi helyi közösségben pedig a másodikak lesznek, illetve a Gát és Központ I. helyi közösségekben még átadásra vár a lista.

Bunford Tivadar, a VMSZ szabadkai szervezetének elnöke elmondta, még a választások kiírása előtt mintegy két hónappal megkezdték az előkészületeket, számítva arra, hogy lesznek helyi közösségi választások, hiszen a törvénytelenséget nem lehet fenntartani és takarékosságra hivatkozva egészen az év végéig kitolni a választás kiírását.

– Már korábban felkértem a helyi szervezeteket, hogy állítsanak jelölteket, s amikor a városi képviselő-testület elnöke kiírta a helyi közösségi választásokat, mi azonnal gőzerővel tudtuk megkezdeni a munkát, s folyamatosan érkeztek a helyi közösségi vezetők, és adták le a listákat, ezeket ellenőrzés után a városházán át is adtuk. Nem emlékszem, hogy a közelmúltban a szabadkai helyi közösségi választásokon volt-e a Vajdasági Magyar Szövetségnek tizenhat első helyes listája, vagyis ez azt jelenti, hogy tizenhat listán az egyes számot kaptuk meg, s ezért külön köszönet jár a helyi szervezetek elnökeinek, aktivistáknak, a tagságnak és a jelölteknek. A többi helyi szervezetben a kettes szám alatt fogunk szerepelni, két listát pedig még nem adtunk át, és csak azokban a helyi közösségekben nem lesz listánk, ahol nincs helyi szervezetünk sem, például Györgyénben vagy Tavankúton – tudtuk meg Bunfordtól.

Az első lépést ezzel megtették, úgyhogy a következő feladat az lesz, hogy mindegyik helyi közösségre vonatkozóan kidolgozzák a programjukat és a kampánynaptárt. Lassan készülnek majd a kampányanyagok is, és az utolsó három-négy hétben egy intenzív kampány veszi kezdetét, s a programba a leszervezett helyi közösségi eseményeket, így falunapokat, búcsúkat is beemelik.

– Szeretnénk egy pozitív kampányt lefolytatni, sárdobálás és a múlt emlegetése nélkül. A jövő felé kívánunk nézni, és megvannak a terveink, hogy a helyi közösségek által mit szeretnénk megvalósítani, ez pedig elsősorban a munkahelyteremtésre, az infrastrukturális beruházásokra és az élhetőbb környezet megteremtésére vonatkozik majd. Az elmúlt egy-másfél évben folyamatosan érkeztek az igények a helyi közösségek részéről, ahol időközben megteremtődtek a feltételek, hogy valamilyen funkciót vállaljunk a vezetésben, de azt az álláspontot képviseltük, hogy megvárjuk a választásokat, és majd utána megtesszük ezt. Abban reménykedem, és ebben a tizenhat első hely is megerősít, hogy igencsak megerősödtek a pozícióink a városban, és hogy legalább ezekben a helyi közösségekben vezető pozícióba fogunk kerülni, de úgy gondolom, koalíciós partnerként azokban a helyi közösségekben, ahol most a kettes számot kaptuk, ott is lesz valamilyen vezetői funkciónk.

Mint a szabadkai szervezet elnöke hozzátette, nagyon sok feladat vár rájuk, hiszen nagyon kevés dolgot sikerült nekik megvalósítani a gazdasági helyzet miatt, amihez az is hozzájárult, hogy a helyi közösségek kevés pénzzel és önállósággal rendelkeznek. Rámutatott, valójában 2013 novembere óta vannak hatalmon a városban, s csak azóta tudnak a helyi közösségekbe is beruházni, mióta sikerült konszolidálni anyagilag a várost, éppen ezért rengeteg tervük van, amit az elkövetkező időszakban szeretnének megvalósítani.

Románia U21-es ifjúsági labdarúgó válogatottja 3-0-ra legyőzte Örményországot a 2017-es lengyelországi Európa-bajnokság 5. selejtezőcsoportjának első fordulójában.
Kategória: Sport

Kiválóan szerepelt Kajdocsi Tamás (képünkön) a lengyelországi Wrocławban, a junior súlyemelők világbajnokságán. Összesítettben hatodik, lökésben ötödik, szakításban hetedik helyezést ért el a 18 éves szabadkai versenyző a 20 éves korosztályúak vetélkedésében. Kajdocsi szakításban 165, lökésben 202, összesítettben pedig 367 kilóval új országos csúcsokat állított fel, ezzel élete legjobbját nyújtotta a vb-n. A végső győzelmet az orosz Antonij Szavcsuk szerezte meg 415 kg-mal (186+229).

BRÜSSZEL. Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője és az EP Petíciós Bizottságának alelnöke június 17-én levélben fordult Juraj Draxler oktatási miniszterhez a kisebbségi iskolákban tervezett változtatásokkal kapcsolatban. Csáky Pál levelében hangsúlyozta, figyelembe kell venni a petíció aláíróinak véleményét.

BELGRÁD. Szerbia számára is könnyebbséget jelenthet, ha Magyarország fizikailag lezárja a magyar-szerb zöldhatárt, mert ha a migránsok ezen az útvonalon nem tudnak bejutni az Európai Unióba, akkor "nagy valószínűséggel meg fogják kerülni ezt a területet" - reagált Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai bejelentésére.

LONDON. Londoni pénzügyi elemzők szerint Görögország előtt a továbbiakban több lehetőség áll a finanszírozási nyomás rövid távú enyhítésére és az adósságteher csökkentésére, de az olyan méretű és típusú törlesztési csőd, amelynek kihirdetésére valóban szükség lenne az adósságválság átfogó rendezéséhez, nem lenne összeegyeztethető a görög euróövezeti tagság fenntartásával.

A magyar kormány utasítást adott a belügyminiszternek a magyar-szerb határ fizikai lezárására, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter. A 175 kilométeres határszakaszt 4 méter maga kerítéssel zárják le.

Az EU előtt álló egyik legsúlyosabb probléma a bevándorlás, állapította meg mai ülésén a kormány. A bevándorlási nyomás az uniós országok közül Magyarországot érinti a legsúlyosabban, ez az uniós belügyminiszterek tegnapi tanácskozásán is kiderült, mondta Szijjártó Péter külügyminiszter.

A közös európai válaszhoz vezető út időigényesnek és hosszúnak tűnik, de  Magyarország nem várhat tovább, lépnie kell, tette hozzá Szijjártó. 

A kormány ezért arra utasította a belügyminisztert, hogy mérje fel a szerb-magyar határ fizikai lezárásának lehetőségét. A belügyminiszternek egy héten belül jelentést kell készítenie egy 4 méter magas kerítés felépítéséről.

Ez a döntés semmilyen nemzetközi jogi szabályt nem sért. Más országok (Törökország, Bulgária, Spanyolország) is ehhez a megoldáshoz folyamodtak, mondta Szijjártó a külügyminiszter.

Magyarországra az év első hónapjában 54 ezer illegális határátlépő jött. Az év végére ez a szám akár 120 ezret is elérheti, szemben a 2014-es, nem egészen 40 ezres adattal.

Szijjártó Péter nemzetközi példákat hozott a fizikai határzárra: a külügyi és külgazdasági miniszter beszélt a bolgár-török határon lévő kerítésről és a spanyol pédáról is. „Spanyolország afrikai városai is így védekeznek az illegális bevándorlás ellen.” Szijjártó minden bizonnyal Ceuta és Melilla városaira gondolt. A külföldi példákról itt olvashat bővebben.

POZSONY. Szlovákiának nem kellene fogadnia a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező menekülteket, ahogy azt az Európai Unió javasolja. Ez a Polis Slovakia ügynökségnek a SITA ügynökség számára készített telefonos közvélemény-kutatásából derül ki, amely 2015. június 8-15. között zajlott egész Szlovákia területén. A felmérés során 1469 tizennyolc évnél idősebb személyt kérdeztek meg.

Szerbia számára is könnyebbséget jelenthet, ha Magyarország fizikailag lezárja a magyar-szerb zöldhatárt, mert ha a migránsok ezen az útvonalon nem tudnak bejutni az Európai Unióba, akkor "nagy valószínűséggel meg fogják kerülni ezt a területet" - reagált Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai bejelentésére, miszerint a kormány utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a magyar-szerb határ lezárását, ami egy négy méter magas kerítéssel történhet meg.

BRÜSSZEL. Jogerős ítéletben mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának fellebbviteli fóruma, az úgynevezett Nagykamara, hogy egy kereskedelmi céllal működő hírportál felelőssé tehető az oldalon megjelenő gyalázkodó kommentek miatt.

BUDAPEST. A kormány utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a magyar-szerb határ lezárását, amely egy négy méter magas kerítéssel történhet meg - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében tartott tájékoztatón.

JABLONCA. Közvetlen hangú település tanulmány jelent meg a Rozsnyói járásban lévő Jablonca kisközségről. A szép küllemű könyvet Kovács Jenő helybéli lakos írta és adta ki saját költségén, pusztán a szülőfaluja iránti szeretettől vezérelve.

Mára már tényként kezelendő, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokban élő nemzeti kisebbségek védelmének és jogaik erősítése tekintetében a legkomolyabb küzdelem a csatlakozás folyamatában zajlik. Amikor egy ország már csatlakozott az EU-hoz, igencsak beszűkülnek a lehetőségek, hiszen a későbbiekben az EU-t ez a kérdéskör valós mélységeiben nem igazán érdekli. Erről és ehhez hasonló kérdésekről volt szó a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében a közelmúltban megrendezett hagyományos jogi tanácskozáson. Dr. Korhecz Tamás egyetemi tanár Kisebbségvédelmi standardok kialakítása az EU csatlakozás folyamatában címmel készített tanulmányt, illetve mutatta be azt a tanácskozáson. Lapunknak nyilatkozva egyebek mellett arról beszélt, hogy mire számíthat ebben a folyamatban a vajdasági magyar közösség, vagy mire kellene különösen odafigyelnie a magyarság politikai képviselőinek.

– Tanulmányomban két kérdésre kerestem a választ: az EU eddigi kelet-európai bővítése során a kisebbségvédelem tekintetében, a koppenhágai kritériumok mentén mit követeltek a csatlakozni kívánó országoktól, valamint azt, hogy mit kér számon az EU kisebbségvédelmi normaként Szerbiától. Ami a korábban csatlakozott 13 országot – java részt közép-kelet-európai, volt kommunista államot – illeti, az EU magatartását három dolog jellemezte: a saját kisebbségvédelmi normák hiánya, a következetlenség, illetve az improvizáció, valamint a politikai opportunizmus. Az EU mára már felismerte, kisebbségvédelem tekintetében nincsenek saját standardjai és szakértelme, ezért egyre inkább elkezdett együttműködni az EBESZ szakértőivel és az Európa Tanáccsal, az egyetlen olyan nemzetközi szervezettel, amely valóban fel tud mutatni valamit a kisebbségvédelmi mércék tekintetében. Így például az EU a csatlakozó országokat rákényszerítette az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének becikkelyezésére, megkövetelte a kirekesztő állampolgársági törvények módosítását, valamint megkövetelte egy antidiszkriminációs jogszabály elfogadását. A korábban csatlakozott országokhoz viszonyítva a kisebbségvédelmi követelményeket Szerbia esetében fogalmazta meg az EU a legvilágosabban. Elsősorban azt várja el az EU Szerbiától, hogy teljesítse az ET kisebbségvédelmi keretegyezménye harmadik monitoringja alkalmával a tanácsadó testület által megfogalmazott ajánlásokat. Ezeken az ajánlásokon belül öt dolgot kiemelkedően fontosnak tart az EU: a romák helyzetének jobbá tételét, a szerbiai nemzeti kisebbségek a szerbiai társadalomba való integrálásáról szóló stratégia elkészítését, a részarányos foglalkoztatást a közszférában, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását a jelenleg meglevő visszásságok orvoslásának érdekében, a meglevő törvények betartatását a hivatalos nyelvhasználat, az oktatás, a média és a vallásszabadság területén. Mindehhez egy konkrét kötelezettség is kapcsolódik: Szerbia év végéig a nemzeti kisebbségek képviselőivel együttműködve köteles kidolgozni egy kisebbségi akciótervet, amely elsősorban arról szól majd, hogy az ország hogyan tervezi hatékonyan biztosítani a nemzeti kisebbségek jogait.