Magukat bölcsnek gondolók összeurópai (közös) megoldást javasolnak a kontinenst nyomasztó és megosztó rendkívüli válságra, amelyet az illegális bevándorlók és a menekültek okoznak. A briliáns kezdeményezéssel csak egy baj van: senki nem tudja, mi is lehet a jó megoldás.
Őrizetbe vett a spanyol rendőrség egy 19 éves nőt a északkelet-spanyolországi Figueresben, akit azzal gyanúsítanak, hogy együttműködött az Iszlám Állammal (IÁ): tagokat toborzott, elméleti oktatást tartott nekik, majd segítette eljutásukat a terrorszervezethez.
A spanyol belügyi tárca tájékoztatása szerint a nő nyomára a német hatóságok segítségével akadtak, akik a múlt héten Stuttgartban vettek őrizetbe egy arab férfit, és tőle szereztek információt a fiatal nő tevékenységéről. Az akcióval egy nagyon aktív terrorista sejtet sikerült felszámolni – állítja a minisztérium.
Ebben az évben már hetven embert tartóztattak le és állítottak bíróság elé a spanyol hatóságok a dzsihadista terrorszervezettel való együttműködés miatt. Legutóbb két hete számoltak fel egy 14 tagú hálózatot, akik Spanyolországban és Marokkóban tevékenykedtek.
Az ilyen esetek miatt Spanyolország továbbra sem enyhít azon a terrorkészültségi fokozaton, amelyet június végén, a Tunéziában, Franciaországban és Kuvaitban végrehajtott merényletek miatt emelt meg.
A Kanizsai Írótábor szelleméhez hűen színvonalas programokkal töltötte meg az elmúlt hét második felét, ízelítőt adva a vajdasági irodalmi élet jelenlegi állapotának egy szeletéből.
Utoljára 2008-ban szerveztek versenyvizsgát, azóta a tanfelügyelőségek nevezték ki az iskolák vezetőségét. Október-novemberben kerül sor az első versenyvizsgákra. Azok a tanügyi káderek jelentkezhetnek, akiknek címzetes tanári állásuk van, legkevesebb II-es fokozattal vagy doktori címmel-, és legkevesebb 4 éves régiséggel rendelkeznek a tanügyben. Továbbá az országos oktatási menedzsment testületnek kell tagjai legyenek. A büntetlen előélet ugyancsak feltétele a jelentkezésnek, és a dosszié benyújtását megelőző egy évben nem részesülhettek fegyelmi megróvásban. Kitét továbbá, hogy a korábbiakban nem folytattak politikai tevékenységet. Azokban az iskolákban, ahol más tannyelvű oktatás is van, az egyik vezető tisztségű személy az adott nemzeti kisebbség tagja kell legyen.
Számunkra a szolidaritás azt jelenti, hogy megvédjük a határainkat – hangsúlyozta Szijjártó Péter külügyminiszter a Der Standard című osztrák lap hétfői számában megjelenő interjújában, amelyben kitért arra is, hogy Magyarország számára a határok védelme a legkiemeltebb feladatok közé tartozik.
A tárcavezető szerint az osztrák kancellár kritikája nem egészen érthető, hiszen egyrészről figyelmeztette Magyarországot, hogy regisztrálja és ne engedje át a menekülteket Ausztriába, másrészről a magyar-szerb határon álló kerítés építését bírálta. El kell dönteni, hogy mit akarunk: védeni a határokat, vagy mindenkit átengedni? – tette fel a kérdést a tárcavezető.
Elmondta: a kerítés azzal a céllal épült, hogy a migránsokat a törvényes határátkelőkhöz irányítsa. Tájékoztatása szerint jelenleg azon dolgoznak, hogy a magyar-szerb határon létesüljön három tranzitzóna, ahol az emberek benyújthatják menedékkérelmüket, amelyet gyorsan és egyenként bírálnak majd el. Aki megkapja a menekültstátust, az beutazhat Magyarországra, akinek azonban elutasítják a kérelmét, annak el kell hagynia a tranzitzónát Szerbia irányába – mondta a miniszter.
Szijjártó kifejtette: a magyar-szerb határon lévő kerítés megépítésére azért volt szükség, hogy az unió külső határait megvédjék. Kitért arra is, hogy kiemelt fontosságú az illegális határátlépések megakadályozása.
A tárcavezető elmondta: korábban a menekültek együttműködőek voltak, azonban a vitatható németországi bejelentést, miszerint a szíriai menedékkérők esetében Németország felfüggeszti a dublini rendeletet, meghívásként értékelték, és már kevésbé kooperatívak.
„Amit most átélünk” az egy migrációs válság, a modern kor népvándorlása – jelentette ki a tárcavezető.
Idén 167 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra, 99 százalékuk Szerbián át érkezik és mintegy 150 ezer ember nyújtott be menedékkérelmet az országban – mondta a tárcavezető és rámutatott: azonban az a gond, hogy csaknem mindegyikük elhagyta az országot még azelőtt, hogy az eljárás megkezdődött volna. Becslése szerint átlagosan a kérelmet benyújtók kilenc százaléka kap menekültstátust Magyarországon.
Megnyílt az új idegenrendészeti előállító Röszkén, a táborba, ahol a regisztráció zajlik, vasárnapra virradó éjszakától folyamatosan kísérik be az elfogott határsértőket.
Francois Hollande francia államfő még szeptemberben tartandó csúcstalálkozót javasolt a német, az ukrán és az orosz vezetésnek Párizsban az ukrajnai válság rendezése érdekében.
A négy ország külügyminisztere “a következő napokban beszélni fog egymással”, és “azt fogom javasolni, hogy normandiai formában (Franciaország, Németország, Oroszország, Ukrajna) csúcstalálkozót tartsunk Párizsban az ENSZ-közgyűlés előtt, hogy megvizsgáljuk, hol tart a folyamat, és annak érdekében, hogy azt végigvihessük” – mondta a francia államfő az elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján. Az ENSZ Közgyűlése a hónap végén kezdődik New Yorkban.
A francia elnök azt is jelezte, hogy a szankciók feloldásáért fog szót emelni, amennyiben Ukrajna decentralizációs folyamata megvalósul.
“Végre kell hajtani a választásokat illető kötelezettségvállalásokat, a decentralizációs alkotmánymódosítást Ukrajna keleti régióiban, és ha a folyamat megtörtént, az (Oroszországot sújtó) szankciók feloldásért fogok szót emelni, mert ezt volt annak a feltétele” – mondta Hollande.
A normandiai négyek néven is emlegetett Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország vezetőinek együttműködésével február 12-én a fehérorosz fővárosban a kijevi vezetés és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői 13 pontos megállapodást fogadtak el a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés megoldását célzó, előző év őszén aláírt minszki egyezség végrehajtásáról. A megállapodást a szemben álló felek a rendszeres halálos kimenetelű incidensek ellenére alapvetően tiszteletben tartották egészen az utóbbi hetekig, amikor a fegyveres összecsapások ismét hevesebbé váltak.
A tavaly áprilisban kirobbant konfliktusban már több mint 6800 ember, köztük több száz civil halt meg.
A paradicsomnapokra eljött a magyarországi Berekfürdő testvértelepülés küldöttsége is.
A PSD állandó bürója ma tárgyalt a bértörvény ütemtervéről, és abban állapodtak meg, hogy a következő hónap elejéig még dolgoznak a tervezeten, majd továbbítják a kormánynak, és október 15-ig átküldik a parlamentnek is. A jogszabály véglegesítését már több alkalommal is halasztották, korábban szeptember elsejét szabták meg határidőként a törvény véglegesítésére. A bértörvényt évek óta várják a közalkalmazottak, mivel ebben jelentős fizetésnöveléseket ígért a kormány.