Határon túli magyar portálok összesített hírei

Levegőminőség-érzékelők beszerzéséért indult ma kampány Kolozsváron. A polgári kezdeményezés 19 ezer euró gyűjtését tűzte ki célul. Az összegből 20, országosan akkreditált levegőminőség-figyelő szenzort vásárolnának. A készülékek 11 paramétert ellenőriznek, a többi között a levegőben szálló finompor...

Elfogták a koszovói hírszerző ügynökség korábbi vezetőjét, Salih Mustafát, és Hágába szállították, hogy az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság kihallgathassa - közölte a pristinai sajtó csütörtökön.

Ľuboš Blaha (Smer) parlamenti képviselő ellen már nem folyik büntetőeljárás a közösségi hálón megosztott bejegyzése miatt, amelyben állítólag a kommunizmus bűntetteit mentegette.

A Szlovák Alkotmánybíróság elvetette Monika Jankovská volt igazságügyi államtitkár panaszát, amellyel a márciusi letartóztatása ellen tiltakozott. Jankovská ellen korrupció ügyében indult eljárás.

Oroszországban csaknem 6600, Moszkvában pedig ezret meghaladó új Covid-19 esetszámot jelentettek csütörtökön, ami mindkét esetben a nyár óta mért új rekordot jelent.

Gálfi Dalma bejutott a selejtező harmadik fordulójába a francia nyílt teniszbajnokságon.

Kihirdette az Európa-bajnoki pótselejtezőre, valamint a soron következő két Nemzetek Ligája-mérkőzésre, közte a magyarok ellenire készülő szerb labdarúgó-válogatott bő keretét Ljubisa Tumbakovic szövetségi kapitány.

Elkezdték Deák Kristóf első nagyjátékfilmje, Az unoka forgatását Budapesten. A Mindenki című élőszereplős rövidfilmjével 2017-ben Oscar-díjat kapott alkotó negyven napot forgat, a film producere Zákonyi S. Tamás (BÚÉK!; Szabadság, szerelem).

A járvány második hulláma elérte a Bodrogközt. Tíz fertőzöttről tudnak Királyhelmecen, ahol elmaradnak a korábban meghirdetett kulturális rendezvények.

 A koronavírus-világjárvány miatt törölte a december 10-i hagyományos stockholmi Nobel-díjátadó ünnepséget is a Nobel Alapítvány.

“A koronavírus-járvány miatti jelenlegi körülmények azt jelentik, hogy a Nobel-díj történetében ez az év páratlan, mivel a medálokat és a diplomákat a díjazottak biztonságosan, saját hazájukban vehetik át, legnagyobb valószínűséggel a nagykövetségek vagy a díjazottak egyetemei segítségével”

– közölte kedden honlapján az alapítvány.

“A hagyományos Nobel-díjünnepség a Koncertteremben és a Nobel-bankett a stockholmi Városházán elmarad. Helyette televíziós díjátadó ünnepséget rendeznek a Városházáról, amely egybefonódik a világ különböző részein rendezendő ünnepségekkel. Csekély létszámú közönség lehet csak jelen”

– tette hozzá az alapítvány, amely a bankettet már júliusban törölte.

A Nobel-díjazottak kilétét október első hetében hozzák nyilvánosságra. Október 5. és 12. között a díjakat odaítélő intézmények a nyertesek nevét sajtótájékoztatókon jelentik be, amelyek a Nobel-díj hivatalos honlapján (nobelprize.org) és közösségi médiacsatornáin lesznek követhető.

A Nobel-békedíj december 10-i átadását az oslói városháza helyett visszafogottabb formában az egyetemen rendezik meg.

1901 óta Alfred Nobel halálának napján adják át a Nobel-díjakat. A tudós feltaláló végakaratához híven a Nobel-békedíjat Oslóban, a többit – orvosi-élettani, fizikai, kémiai, irodalmi és közgazdasági – Stockholmban vehetik át a díjazottak.

Utoljára 1944-ben, a második világháború idején történt meg, hogy Stockholmban nem tartottak díjátadó ünnepséget. Az 1944. évi Nobel-díjakat 1945-ben adták át. 1940-ben, 1941-ben és 1942-ben a díjakat sem ítélték oda.

Forrás: mti.hu

The post Törölték a stockholmi Nobel-díjátadót appeared first on Kárpátalja.ma.

Moszkva nem érdekelt abban, hogy az Egyesült Államok mély válságba kerüljön a novemberi elnökválasztást követően – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy kitörhet-e egy “színes forradalom” a tengerentúlon, hogyha valamelyik fél nem ismeri el az elnökválasztás eredményét, Lavrov kijelentette: “Ezt nem nekem kell eldöntenem. Van egy vicc, amely szerint az Egyesült Államokban sosem lesz színes forradalom, mert az Egyesült Államokban nincs amerikai nagykövetség. Minden viccben van valamennyi igazság.”

Emlékeztetett arra, hogy Moszkva már többször megfogalmazta, maga Vlagyimir Putyin elnök is, hogy együtt fog működni bármilyen, az amerikai jogrend alapján megválasztott vezetéssel.

“Nagyon nem szeretnénk, ha egy olyan, világviszonylatban vezető ország, mint amilyen az Egyesült Államok, mély válságba kerülne, ha ott zavargások alakulnának ki az erőszak és a rasszizmus megnyilvánulásainak a formájában, amelyek jelenleg figyelhetők meg az Egyesült Államok egyes államaiban és városaiban” – jelentette ki.

Lavrov szerint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell révén “világos jelzést” küldött Ukrajnának, hogy maradéktalanul végre kell hajtani az ország délkeleti részén kialakult válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásokat, és megengedhetetlen felcserélni a bennük foglalt pontok végrehajtásának sorrendjét. Hangsúlyozta, hogy a fehérorosz fővárosban aláírt dokumentumok értelmében az ukrán kormány határ feletti ellenőrzésének helyreállítása az utolsó szakasz, amikor már a rendezés összes elemét megvalósították.

Emlékeztetett arra, hogy a határellenőrzés visszaállítása előtt még amnesztiát kell kihirdetni a szakadár területeken, a Donyec-medence különleges státusát bele kell foglalni az ukrán alkotmányba, a helyi választások megtartásáról pedig Kijevnek Donyeckkel és Luhanszkkal kell megállapodniuk.

Lavrov Moszkva támogatásáról biztosította az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök által kezdeményezett alkotmányreformot. Mint mondta,  igény van az össznépi párbeszéd konkrét és befogadó fóruma iránt. Úgy vélekedett, hogy a tárgyalások tartalmáról, határidejéről és részvevőiről a fehérorosz népnek kell döntenie.

Forrás: mti.hu

The post Lavrov: Moszkva nem szeretné, hogy az Egyesült Államok válságba kerüljön a választások után appeared first on Kárpátalja.ma.

Bombariadó volt ma a munkácsi járási Kölcsényben (Kolcsino) – adta hírül a mukachevo.net hírportál.

Egy ismeretlen személy telefonon értesítette a rendvédelmi szerveket, hogy a helyi iskolában robbanószerkezetet helyeztek el.

A terület átvizsgálása során kiderült, hogy vaklárma volt, és fény derült arra, hogy az iskola egyik diákja telefonált be.

A lány nem tudta megmagyarázni, hogy miért hazudott a hatóságoknak. A tanulóval a rendőrség és az iskolapszichológus is foglalkozik az ügyben.

Kárpátalja.ma

The post Diáklány jelentett be hamis bombariadót Kölcsényben appeared first on Kárpátalja.ma.

Az augusztusi árhoz képest 45%-kal drágul a gáz Ukrajnában – írta szeptember 22-én a Korrespondent.net hírportál.

A Naftogaz hivatalos honlapján kiadott közleménye szerint az ősz első hónapjában ezer köbméter 4318,99 hrivnyába fog kerülni. Ez nem tartalmazza az áfát és a gázszállítási díjat.

Ugyanez a mennyiség augusztusban 2997,16 hrivnyába került.

Kárpátalja.ma

The post 45%-kal drágább lesz a gáz szeptemberben appeared first on Kárpátalja.ma.

Egy Audi SQ7 gyulladt ki Ungváron ma hajnalban a Golos Karpat hírportál értesülései szerint.

A lángok az autóról a garázsra, arról pedig a lakóházra terjedtek át.

A bajt a ház egyik lakója vette észre, aki azonnal segítséget hívott.

A tűz teljesen tönkretette a személygépkocsit, és jelentős károkat okozott a két épületben 120 négyzetméteren.

Az eset körülményeit még vizsgálják.

Kárpátalja.ma

The post Személygépkocsi égett ki Ungváron appeared first on Kárpátalja.ma.

A Yandex orosz informatikai nagyvállalat megállapodott az innovatív Tinkoff bank anyavállalata, a TCS Group megvásárlásáról 5,48 milliárd dollárért.

A megállapodást mindkét cég megerősítette. A Yandex a TSC részvényeinek száz százalékát meg kívánja venni, pénzért és saját részvényeiért.

A felek az ügyletben már elvi megállapodásra jutottak, de a végleges feltételek még a szabályozók engedélyétől, az átfogó ellenőrzéstől és más paraméterektől is függenek.

Forrás: mti.hu

The post A Yandex csaknem 5,5 milliárd dollárért megveszi a Tinkoff bankot appeared first on Kárpátalja.ma.

Donald Trump amerikai elnök Kínát bírálta a járványkezelése miatt az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésére megküldött, előre felvett beszédében kedden.

Az ENSZ-nek felelőssé kell tennie Kínát a cselekedeteiért – fogalmazott az elnök, hozzáfűzve, hogy Kína szabadította a világra ezt a pestist. Leszögezte:

“a vírus megjelenésének első napjaiban Kína felfüggesztette a belföldi utazásokat, de közben lehetővé tette, hogy a repülőjáratok elhagyják az országot, és megfertőzzék a világot”.

Trump azzal vádolta Kínát és az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy hamis információkat terjesztettek a vírus fertőzésének módjairól.

Kijelentette:

“a kínai kormány és a WHO, amelyet csaknem teljes mértékben Kína tart ellenőrzése alatt, hamisan jelentette ki, hogy nincs bizonyíték e vírus emberről emberre terjedésére”.

Az elnök az új típusú koronavírust ezúttal is “kínai vírusként” említette.

Bírálta Peking környezetvédelmi politikáját is, kiemelve a túlhalászást, az óceánok szennyezését és a minden más országénál nagyobb, mérgező higanykibocsátást.

“Nem érdekli a környezet azokat, akik Amerika kivételes környezetvédelmi eredményeit támadják, és közben nem vesznek tudomást a féktelen kínai szennyezésről. Ők csak meg akarják büntetni Amerikát. Én pedig ezt nem fogom támogatni”

– jelentette ki Trump.

Hangsúlyozta, hogy ha az ENSZ hatékony szervezet akar lenni, akkor a világ valós problémáira kell összpontosítania a figyelmét. Ezen gondok között említette a terrorizmust, a nők elnyomását, az emberkereskedelmet. A terrorizmus legfőbb támogatójának pedig Iránt nevezte.

Beszédében az elnök szólt a nemrég Washingtonban aláírt békemegállapodásról Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, illetve Bahrein között.

“Ezek az áttörést hozó békeegyezmények egy új Közel-Kelet hajnalát jelentik”

– mondta.

Hozzáfűzte, soha nem volt optimistább a térség jövőjét illetően, és szerinte hamarosan más országok is követni fogják a két arab állam példáját

Az ülés megnyitó beszédében António Guterres ENSZ-főtitkár elmondta, hogy mindent meg kell tenni egy új hidegháború elkerüléséért. Kiemelte, a koronavírus-járvány miatt most arra van szükség, hogy “a forró konfliktusok tüzének eloltására világszerte tűzszünetet hirdessenek”. Az Egyesült Államok és Kína közötti vitát Guterres veszélyesnek minősítette.

Forrás: mti.hu

The post Trump Kínát bírálta a járványkezelése miatt az ENSZ-közgyűlésén appeared first on Kárpátalja.ma.

Újabb lépést tettek a kárpátaljai fapiac védelmében – közölte Olekszij Petrov kormányzó.

A Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció (ODA) vezetője Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kivágott fákat a ProZorro elektronikus kereskedelmi rendszeren keresztül fogják értékesíteni.

Az ehhez kapcsolódó dokumentációt ma írták alá Kijevben.

Bejegyzésében Petrov azt írta, hogy ezentúl a fapiac „átláthatóvá, hozzáférhetővé és versenyképessé válik”, hozzátéve, hogy ez a helyi költségvetések bevételeit is növelni fogja.

A kormányzó kitért arra is, hogy mostantól a fát szállító járműveket nyomkövetővel fogják felszerelni, hogy lekövethessék a nyersanyag útját.

Petrov nyomatékosította, hogy aki nem fogja betartani a „játékszabályokat”, azokat mindenképpen számon fogják kérni és meg fogják büntetni.

Kárpátalja.ma

The post A ProZorrón keresztül fogják értékesíteni a kivágott fákat appeared first on Kárpátalja.ma.

A Donyec-medencei fegyveres konfliktus rendezéséről, az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím-félsziget helyzetéről, és az ukrajnai reformokról folytatott eszmecserét kedden Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki először tett látogatást ukrán fővárosban – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál az ukrán államfő hivatalos honlapjára hivatkozva.

A közlemény szerint Zelenszkij tájékoztatta a főképviselőt a Donyec-medencében jelenleg uralkodó biztonsági helyzetről és a legutóbbi, Párizsban rendezett, normandiai formátumú – azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével megtartott – csúcstalálkozón elért megállapodások végrehajtásának előrehaladásáról. Az államfő köszönetet mondott Josep Borrellnek azért, hogy az Európai Unió rendíthetetlenül kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.

Zelenszkij megjegyezte: az EU képviselőinek a héten tervezett Donyec-medencei látogatása során lehetőségük nyílik arra, hogy saját szemükkel lássák, miként teljesül a július végén életbe léptetett tűzszünet, milyen tevékenységet folytat a fegyvernyugvás közepette az ukrán hadsereg a térségben. Az EU-biztos Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy szombaton visszatér Ukrajnába Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével együtt, és látogatást tesznek a Donyec-medencei konfliktus övezetében.

Az ukrán elnök hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Krím megszállásának témája az ENSZ és az EU figyelmének középpontjában maradjon.

Borrell az EU teljes támogatása felől biztosította az ukrán elnököt.

“Az Európai Unió Ukrajna legnagyobb, leghatalmasabb és legmegbízhatóbb partnere. Támogatjuk Ukrajnát a gazdasági integráció szempontjából, de támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását is. Különösen szeretném hangsúlyozni, hogy határozottan támogatjuk a megvalósuló reformokat”

– mondta.

Az EU főképviselője azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió soha nem ismeri el a Krím Oroszországhoz tartozását, és nem mond le erről az álláspontjáról.

Ezen felül részletesen megvitatták az ukrajnai reformok előrehaladását, különös tekintettel a földreformra, a banki és egyéb pénzügyi szektorok reformjaira, a korrupció elleni harcra és az oligarchák befolyásának csökkentésére vonatkozóan. Az elnök tájékoztatta a főképviselőt az igazságügyi reform előkészítéséről, és biztosította, hogy a jelenlegi ukrán kormány a korábbinál jobban érdekelt egy független, korrupcióellenes struktúra és bűnüldözési rendszer kiépítésében – írta az ukrán elnöki iroda a találkozóról kiadott közleményében.

Forrás: mti.hu

The post A Donyec-medencei válságról és a Krímről tárgyalt Zelenszkij appeared first on Kárpátalja.ma.

A Navalnij-ügy egyik fő célja annak megakadályozása, hogy megépüljön az Északi Áramlat-2 gázvezeték, amiben elsősorban a cseppfolyósított földgáz (LNG) európai eladásait növelni kívánó Egyesült Államok érdekelt – állította Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden kiadott közleményében.

“Ennek a szállítási útvonalnak a blokkolása azzal a látszattal, hogy Oroszországot Navalnij miatt büntették meg, tipikus példája az európai gázpiacért folytatott rosszhiszemű konkurenciaharcnak. Washington számára rendkívül fontos ennek a projektnek a leállítása, mert meghiúsítja a Fehér Háznak az Európába irányuló amerikai cseppfolyósított földgáz-szállítások növelésére vonatkozó terveit”

– hangoztatta Nariskin az orosz hírügynökségek által ismertetett kommümikéjében.

A kémfőnök szerint ezt támasztja alá, hogy Donald Trump amerikai elnök sürgette a projekt felmondását Németország által, Mike Pompeo külügyminiszter pedig közölte: a csővezeték bekerül az USA ellenfelei elleni szankciókról rendelkező törvénybe. Hozzátette, hogy amerikai republikánus szenátorok megfenyegették Mukran német kikötőváros vezetését.

Nariskin kitért arra, hogy ebben a törekvésben Lengyelország, a balti államok és Ukrajna is be akarja bizonyítani Washingtonnak “saját hasznosságát”. Szerinte ugyanakkor az európaiak többsége érti, hogy a vezetékről való lemondás jelentős kért okoz majd, mert leszűkül a forrás, amely a kontinens gazdaságának újraindításához szükséges.

A Deutsche Bankra hivatkozva azt írta, hogy idén 8,6 százalékos visszaesés várható az európai GDP-ben. Kifejezte reményét, hogy Európában felülkerekedik a józan ész a várhatóan kemény tél előtt, amely meg fogja növeli a gázfogyasztást.

 Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Alekszej Navalnij ellenzéki politikusnak arra a követelésére reagálva, hogy szolgáltassák ki neki azt a ruhát, amelyet augusztus 20-án viselt – amikor német, francia és svéd laboratóriumi vizsgálat szerint megmérgezték – kijelentette:

“A páciens iránti minden tisztelet mellett (leszögezem), mi nem foglalkozunk ruhával, ez nem a mi profilunk”.

 Kifogásolta ugyanakkor, hogy a politikus kísérete “számos bizonyítékot” külföldre vitt, tisztázást igénylő szándékkal. Elmondta, hogy Moszkva még mindig nem kapott választ Berlintől adatigénylésére, ami megnehezíti a vizsgálatot.

Omszk megye egészségügyi minisztériuma egyébként hétfőn közölte, hogy a politikus ruháit a nyomozás rendelkezésére bocsátották.

Forrás: mti.hu

The post Nariskin: a Navalnij-ügy célja az Északi Áramlat-2 meghiúsítása appeared first on Kárpátalja.ma.

Szakmai díjait adja át pénteken a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában. A Sajtó és könyv elnevezésű rendezvényen erdélyi magyar újságírók könyvújdonságait is bemutatják, ezt követően tartják a szárhegyi közgyűlés helyett mostanra időzített programpontot. A Hangoló...