Határon túli magyar portálok összesített hírei

Ismét járni kezdett a jamamotói Fumondzsi templom órája tíz évvel az után, hogy a 2011 márciusában Japánban pusztító földrengés és cunami miatt megállt.

Erős széllökésekkel járó szél okoz fennakadásokat a közlekedésben. Jelenleg Tornagörgőnél (Hrhov/Rozsnyói járás) állították le a teherforgalmat az I/16-os úton, ahol felborult egy tehergépjármű pótkocsija – közölte a Kassai Kerületi Rendőrkapitányság a Facebookon.

Az előzetesen az esélyesek között számon tartott négy nagycsapat közül három kedvező helyzetből várja a labdarúgó Európa-liga negyeddöntős párharcainak csütörtöki visszavágóit, azonban az Arsenalnak megnehezítheti a dolgát Prágában a Slavia.

A rendőrség körözi Štefan Harabint, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának volt elnökét. Harabin a TASR érdeklődésére megerősítette, hogy tud a rendőrségi körözésről.

Nincs bizonyíték arra, hogy összefüggés lenne a Johnson & Johnson koronavírus elleni vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek között, az oltóanyag pénteken megkezdett vizsgálatát az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) folytatja – közölte a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában az uniós gyógyszerügynökség kedden.

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség pénteken kezdte meg a Johnson & Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat által az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagával végzett beoltást követően jelentett nagyon ritka vérrögképződéses estek kivizsgálását, miután az Egyesült Államokban addig négy erre utaló esetet jelentetek.

Elmondták, a négy szokatlan véralvadással járó esetből egy a klinikai vizsgálat szakaszában, három pedig a vakcina beadását követően fordult elő az Egyesült Államokban. Az egyik eset halálos kimenetelű volt. Az uniós ügynökség közölte: még nem világos, hogy van-e okozati összefüggés a Janssen oltóanyaga és a kisszámú vérrögképződéses eset között, ezért folytatja a megkezdett vizsgálatot, melynek eredményéről hamarosan tájékoztatást ad.

Az amerikai egészségügyi hatóságok kedden a Johnson & Johnson koronavírus elleni, egydózisú vakcinája alkalmazásának felfüggesztését javasolták, miután hat embernél néhány nappal az oltás után ritka, vérrögképződéses rendellenességek léptek fel.

Az EU-ba hétfőn érkeztek meg az első Johnson & Johnson-vakcinaszállítmányok, azonban a vállalat az amerikai javaslatot követően bejelentette: úgy döntött, hogy késlelteti a vakcinák leszállítását Európába.

Egy név nélkül nyilatkozó uniós szóvivő a Reuters hírügynökségnek elmonda, az Európai Bizottság magyarázatot kért az amerikai gyógyszercégtől a “teljesen váratlan” bejelentésére a koronavírus elleni vakcina uniós szállításának késedelméről. A szóvivő szerint a hír váratlanul érte a brüsszeli testületet, a vállalat ugyanis korábban megerősítette, hogy június végéig 55 millió adag oltóanyagot szállít az Európai Unióba. Közölte, az Európai Bizottság kapcsolatba lépett a gyógyszercéggel, hogy tisztázza a szállítás késedelméről hozott döntését.

Sajtóinformációk szerint az Egyesült Államok döntését követően Belgium és Hollandia is úgy határozott, egyelőre nem kezdi meg a Johnson & Johnson vakcinájának alkalmazását. Hugo de Jonge holland egészségügyi miniszter hágai sajtótájékoztatóján azt közölte, országa fontolóra veszi, hogy a hét folyamán megkezdi-e a vakcina bevezetését. Arra számít, hogy az Európai Gyógyszerügynökség szerdán tájékoztatást ad vizsgálatának eredményéről – mondta. Az EMA keddi nyilatkozatában megerősítette, hogy a Jansen-vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

Ideiglenesen felfüggesztette a vakcina beadását a Dél-afrikai Köztársaság is. Zweli Mkhize, az ország egészségügyi minisztere kijelentette: önkéntesen felfüggesztjük a további oltásokat mindaddig, amíg nem vizsgálják meg a megfelelő alapossággal, van-e okozati összefüggés a vérrögképződés és a Johnson and Johnson vakcina között.

Forrás: MTI

The post Nincs bizonyíték az összefüggésre a Johnson & Johnson vakcinája és a vérrögképződéses esetek között appeared first on Kárpátalja.ma.

Közleményében a Fehér Ház részletezte: az ukrajnai konfliktusról és egyéb regionális, illetve globális ügyekről egyeztetett kedden, telefonon Joe Biden amerikai és Vladimir Putin orosz elnök.

Mint az amerikai elnöki hivatal írta: a beszélgetés során Joe Biden hangsúlyozta az Egyesült Államok  elkötelezettségét Ukrajna területi integritása mellett, és aggodalmának adott hangot a jelentős orosz haderőösszevonás miatt a Krím-félszigeten és Ukrajna határán. Az amerikai elnök ezen kívül azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni nemzeti érdekeinek védelmében, “reagálva az orosz lépésekre, mint például a kiber-támadások, vagy a választási beavatkozás.”

A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést.

A közlemény szerint Biden megerősítette azt a célját, hogy stabil és kiszámítható kapcsolatot alakítson ki Oroszországgal, összhangban az USA érdekeivel, és “javaslatot tett arra, hogy a következő hónapokban tartsanak egy csúcstalálkozót egy harmadik országban, ahol megvitathatják az Egyesült Államok és Oroszország előtt álló kihívások teljes skáláját.”

A Fehér Ház beszámolója szerint a két elnök számos regionális és globális kérdést is megvitatott, köztük az Egyesült Államok és Oroszország azon szándékát, hogy stratégiai párbeszédet folytassanak a fegyverek ellenőrzéséről és a felmerülő biztonsági kérdésekről, az Új START-szerződés meghosszabbítására építve.

A hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-szerződés meghosszabbítása február 3-án lépett hatályba és változtatások nélkül, 2026. február 5-ig marad érvényben. Az Új START-szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá. Ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet.

Forrás: MTI

The post Biden találkozót javasolt Putyinnak appeared first on Kárpátalja.ma.

Hadfelszerelés-szállítmányaik növelésével a NATO-országok puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak Moszkvában.

“A szállítmányok mentek és folytatódnak, a támogatás mértéke növekszik. Az Egyesült Államok és más NATO-országok tudatosan puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát” – mondta Rjabkov.

“Ismételten nyomatékosítjuk, hogy az Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének megvédéséről demagóg módon értekező NATO-országoknak inkább amiatt kellene aggódniuk, hogy hogyan lehetne megfékezni kijevi klienseik harcias szellemét, és hogyan lehetne elérni a minszki intézkedéscsomag végrehajtását, amit kijevi szomszédaink abszolút demonstratív módon elutasítanak” – tette hozzá.

A diplomata hangsúlyozta: Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy szavatolja a saját és állampolgárai biztonságát, ha kiéleződik a konfliktus Ukrajnában, amiért szerinte Kijevet és nyugati “kurátorait” terheli a felelősség. Provokációnak minősítette, hogy az Egyesült Államok hadihajókat vezényelt a Fekete-tengerre, a bázisaiktól több ezer kilométerre. Azt mondta, a kísérlet, hogy Washington Oroszország idegein játsszon, nem fog eredményre vezetni.

“Az amerikai hadihajóknak semmi dolguk sincs partjaink közelében. Ezek provokatív lépések” – fogalmazott a helyettes tárcavezető.

Figyelmeztette Washingtont, hogy hajóit saját érdekében tartsa távol a Krímtől és a fekete-tengeri orosz partvidéktől. Elmondta, hogy Oroszországban aggodalmat kelt a határai mentén létrejött amerikai biológiai laboratóriumhálózat tevékenysége is.

Az orosz déli katonai körzet hétfőn ismételten bejelentést tett arról, hogy a Kaszpi Flottilla 15 hadihajója a Volga-Don-csatornán át a Fekete-tengerre tart, hogy ott hadgyakorlaton vegyen részt.

Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden Szeveremorszkban arról beszélt, hogy “a NATO fenyegető katonai tevékenységére válaszul” tartott nagyszabású hadgyakorlatok bebizonyították, a fegyveres erők képesek szavatolni Oroszország biztonságát. Elmondta, hogy három hét alatt két hadsereget és három légideszantegységet dobtak át az ország nyugati határaihoz. Közölte, hogy a manőverek két hét múlva fejeződnek be.

Sojgu külön kitért az Északi Flotta képességei megerősítésének fontosságára is.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, a Kreml az elmúlt napokban nem kapott arra vonatkozó kérést Kijevtől, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök folytasson telefonbeszélgetést egymással. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az igény diplomáciai csatornákon keresztül még nem érkezett meg.

Korábban a Reuters hírügynökség Julija Mendelre, Zelenszkij sajtótitkárára hivatkozva azt írta, hogy ukrán részről kezdeményezés történt a párbeszédre. Moszkva a konfliktus kezdete óta azt az álláspontot vallja, hogy Kijevnek nem vele, hanem a kelt-ukrajnai orosz ajkú szakadárokkal kellene tárgyalnia a rendezésről.

Marija Zaharova külügyi szóvivő keddi Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a CNN honlapján ukrán tankokról készített fotóval illusztrálta azt az állítását, miszerint Oroszország háborúra készül. A diplomata egyebek között “dezinformáció terjesztésével” és “a liberalizmus diadala érdekében folytatott ideológiai küzdelemmel” vádolta az amerikai hírtelevíziót.

A bírálat nyomán a CNN a képet egy olyannal cserélte fel, amely a repeszálló mellényt viselő Zelenszkij elnökről készült.

Forrás: MTI

The post Rjabkov: a NATO puskaporos hordóvá változtatja Ukrajnát appeared first on Kárpátalja.ma.

Vlagyimir  Putyin orosz elnök kifejtette amerikai hivatali partnerének, Joe Bidennek az ukrajnai politikai rendezés megközelítéseit – közölte kedden a Kreml.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin a politikai rendezésnek a minszki intézkedéscsomagon alapuló módjáról beszélt.

Az orosz államfői hivatal által kiadott tájékoztatás szerint Biden az általa kezdeményezett telefonbeszélgetés során a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában, valamint a stabil és kiszámítható együttműködés elindításában való érdekeltségéről beszélt az olyan problémák ügyében, mint a hadászati stabilitás és a fegyverzetellenőrzés biztosítása, az iráni nukleáris megállapodás, az afganisztáni rendezés és a globális klímaváltozás.

A Kreml megerősítette, hogy Biden belátható időn belül megtartandó személyes csúcstalálkozót javasolt Putyinnak. Az amerikai elnök emellett személyesen is meghívta Putyint az április 22-23-án megtartandó klímacsúcs-videokonferenciára.  A két elnök megegyezett, hogy utasítást ad az illetékes tárcáknak a tárgyalás során érintett kérdések kidolgozására.

A felek megerősítették, hogy készek a párbeszéd folytatására a globális stabilitás biztosításának legfőbb irányairól, ami nemcsak a két ország, de az egész világközösség érdekeit szolgálná.

A két vezető másodszor beszélt telefonon az amerikai elnök beiktatása és először azóta, hogy Biden egy televíziós interjú során egyetértett azzal a riporteri megállapítással, hogy Putyin egy gyilkos. Az első kapcsolatfelvétel január 26-án történt, amikor a felek alsóbb szinten hivatalosan már megállapodtak a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés meghosszabbításáról.

Forrás: MTI

The post Putyin kifejtette álláspontját Bidennek az ukrajnai rendezésről appeared first on Kárpátalja.ma.

A dollárral és az euróval szemben is gyengülni fog április 14-én az ukrán valuta – közölte Ukrajna Nemzeti Bankja.

A dollár 9 kopijkával, az euró 4 kopijkával lesz erősebb holnap – írta az UNIAN.

Kedden 100 dollár értéke 2793 hrivnya 35 kopijka, 100 euróé 3327 hrivnya 58 kopijka.

A hivatalos valutaárfolyam szerint szerdán 100 dollár értéke 2801 hrivnya 56 kopijka, 100 euróé pedig 3332 hrivnya 18 kopijka lesz.

Kárpátalja.ma

The post Gyengül a hrivnya szerdán appeared first on Kárpátalja.ma.

Jól ismert tévhit, hogy a koronavírusnak köze van az 5G-hez, de az összeesküvés-elméletek gyártói számára ez nem akadály. Íme négy tévhit, amely az utóbbi időben elterjedt az interneten, és ezzel szemben a valóság.

A BBC cikkében összeszegyűjtött négy tévhitet a koronavírussal kapcsolatosan, amelyek az utóbbi időben terjedtek el az interneten, és meg is cáfolta őket.

Tévhit: a teszteléshez használt pálcikák rákkeltő anyagokat tartalmaznak

Facebook-posztokban terjed a hír, miszerint a teszteléshez használt pálcikák rákkeltő hatásúak. Ez onnan ered, hogy a pálcikákat etilén-oxidban fertőtlenítik, amely nagy mennyiségben egy rákkeltő anyag, de ez nem a teljes történet.

A valóság: a teszteléshez használt pálcikák nem tartalmaznak rákkeltő anyagokat

A brit Department of Health and Social Care egészségügyi szervezet elmondta a BBC-nek, hogy a kémiai anyagot gáz formában használják a tesztelő pálcák fertőtlenítésére, és olyan minimális mennyiségben használják fel erre a célra, hogy teljességgel biztonságos, amit alaposan meg is vizsgáltak.

Tévhit: a vakcina vetélést okoz

Egy blogposzt szerint ami a közösségi médiában eléggé elterjedt, a vakcina miatt 366 százalékkal több vetélés történik. Azonban erre nincs adat.

A valóság: semmi nem támasztja alá, hogy a vakcina vetélést okozna

A vetélés sajnos gyakori jelenség, a brit NHS szerint. A brit gyógyszerszabályozó cég, az MRHA rendelkezik egy felülettel, ahol december és január között több vetélést jelentettek. Az oltásokat ekkoriban kezdték, ám a tévhit terjesztői nem veszik figyelembe azt, hogy január óta több millió embert oltottak be, tehát tovább kellett volna emelkednie a bejelentéseknek. A BBC cikke szerint az MHRA is azt közölta, hogy semmi nem utal arra, hogy a vakcinák növelnék a vetélés kockázatát.

Tévhit: a vakcinák újabb mutánsok kialakulását eredményezik

Vakcinaellenes aktivisták egyre többen osztják meg, hogy az oltás újabb mutánsok létrejöttéhez vezethet. Ezt egy belga állatorvos és vakcinakutató kijelentésére alapozzák.

A valóság: ahogy egyre több embert oltanak be, úgy csökken a fertőzések száma, és így a mutánsok száma is

Az Egészségügyi Világszervezet közleményében tudatta: ahogy egyre több embert oltanak be, úgy várható a vírus terjedésének csökkenése, ami kevesebb mutációhoz vezet.

Tévhit: a Covid–19 valójában nem is vírus, hanem 5G elektromágneses sugárzás

Egy másik elterjedt tévhit szerint orosz orvosok végeztek boncolást olyan személyeken, akik Covid–19 következtében hunytak el, és azt találták, hogy a koronavírus valójában nem vírus, hanem elektromágneses sugárzás. Az állítás Ausztriában és Németországban terjed február óta a Facebookon.

A valóság: a Covid–19 valóban vírus

Semmilyen bizonyíték nincs a fenti állításra, a médiában elterjedt poszt helytelenül állítja be forrásként az orosz orvosokat. Az üzenetet vakcinaellenes és összeesküvés-elméletekkel foglalkozó felületeken osztották meg.

Forrás: hirado.hu

The post Négy abszurd tévhit a koronavírusról appeared first on Kárpátalja.ma.

A bűntudat és szégyenérzet a járvány körülményei közepette számos okból kialakulhat az emberekben, például azért mert jobbak lettek az életkörülményei a szigorú intézkedések után, vagy mert elhanyagolják a gyerekeiket és a családot, vagy mert nem segítenek másoknak, esetleg azért, mert alkalom adtán megszegik a szabályokat.

A koronavírus-járvány fenekestől felforgatta az emberek életét, be kellett zárkózzanak, nem találkozhattak szeretteikkel, hiszen szinte mindenki tartott attól, hogy megfertőződhet vagy épp átadhatja valakinek a fertőzést. Azonban lassan egy év elteltével már mindenki türelmetlen, mindenkinek elege van a bezártságból, mindenki vissza szeretné kapni régi életét. Ennek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy kialakult az úgynevezett covid-bűntudat.

A bűntudat és szégyenérzet a járvány körülményei közepette számos okból kialakulhat az emberekben:

• azért azért mert jobbak lettek az életkörülményei a szigorú intézkedések után,
• mert elhanyagolják a gyerekeiket és a családot,
• mert nem segítenek másoknak, esetleg azért,
• mert alkalom adtán megszegik a szabályokat, intézkedéseket

– olvasható a VeryWell Mind szaklapban.

Az emberek személyes felelősségüket érintő problémáik mellett rosszul érezhetik magunkat azért is, mert azt tapasztalják, hogy rengeteg ember szenved körülöttünk, tudnak arról, hogy hányan elvesztették munkahelyüket. Azt is látják, hogy környezetünkben sokan már megfertőződtek, kórházba kerülnek, sőt, akár bele is haltak a betegségbe. Észlelik, hogy a közösségükben egyre több ember gyászol. S mindeközben az ő életük rendben van, nincsenek különösebb problémáik.

A lélektanban ezt nevezik a túlélők bűntudatának, amely ma nagyon sok embert érint, hiszen sokkal több túlélő van, mint áldozat.

A jelenséghez hozzátartozik, az is hogy az emberek az egyéni és közösségi sikereiket nem tudják felvállalni, nem tudják megünnepelni a különböző családi eseményeket, ünnepeket, mivel tartanak attól, hogy a környezetük számon kéri az örömüket.

Fontos kiemelni azonban azt, hogy ezek az érzések, lelkiállapotok természetesek. A bűntudat, a szégyen jelenléte éppen azt jelzi, hogy az egyének lelkileg egészségesek. Bár ezek a lelki folyamatok kellemetlenek, kényelmetlenek, rossz közérzettel járnak éppen arra mutatnak rá, hogy érző, megértő emberek vagyunk, akik közösségekben élünk.

Azonban sokak számára nagyon nehéz elfogadni, felismerni ezt a tényt és így az önsajnálat ördögi körébe esnek. Ennek elkerülésére a leghatékonyabb módszer, ha az emberek önmagunkkal szemben kialakítanak egy empatikus kapcsolatot.

Illetve hatékony lehet az is, ha egy hasonlóan nehéz helyzetben az emberek képesek magukra úgy tekinteniük, mint a legjobb barátjukra, és képesek feltenni és választ adni arra a kérdést: ilyen helyzetben mit tanácsolna nekik a barátjuk.

Forrás: hirado.hu

The post Mi az a covid-bűntudat? appeared first on Kárpátalja.ma.

Viktoria Timcsik megyei epidemiológus tájékoztatása szerint a koronavírus-járvány megfékezése érdekében Sinovac típusú oltóanyag érkezik Kárpátaljára ezen a héten.

A szakértő elmondása szerint a megyében jelenleg stabil a helyzet, az új koronavírusos esetek és a halálos áldozatok száma csökken. A vörös zóna ideje alatt elért eredményeket azonban nagyon könnyű elveszíteni, ezért arra kér mindenkit, hogy tartsa be a korlátozásokat – tudatta a pmg.ua.

Viktoria Timcsik hozzátette, Kárpátalján folyamatosan oltják az embereket. Jelenleg a megyében 10 964-en kaptak koronavírus elleni vakcinát.

Kárpátalja.ma

The post Sinovac vakcina érkezik Kárpátaljára appeared first on Kárpátalja.ma.

A Johnson&Johnson elhalasztja a koronavírus elleni vakcinájának európai bevezetését, miután az Amerikai Egyesült Államokban az oltási folyamat szüneteltetését kérik a hatóságok ezzel az oltóanyaggal – írja a BBC. Az amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerügynökség (FDA) „nagyfokú ...

Biztosan önnel is előfordult már, hogy egy ártalmatlan történés mögött – bár semmi kézzelfogható magyarázata nem volt erre – valami szörnyűséget sejtett. A jelenség neve katasztrofizálás. Mit tegyünk, hogy elkerüljük ezt a fajta gondolkodásmódot?

Ha egy szerettünk nem reagál rögtön az üzenetünkre, aggódunk, hogy esetleg baleset érte. Ha hibázunk a munkahelyen, félünk, hogy emiatt kirúgnak. Ha a párunknak nincs jó kedve, rettegünk, mert azt hisszük, el fog hagyni minket. Ismerős helyzetek, igaz? Nem véletlenül, az emberek többsége sok esetben hajlamos a legrosszabbra gondolni, katasztofizálni.

Seth J. Gillihan kilinai szakpszichológus a jelenséggel foglalkozó cikkében azt írja, a katasztrofizálás nem mindig káros. Ha képesek vagyunk arra, hogy elképzeljük a legrosszabbat, ami vár ránk, akkor megelőzhetjük, hogy megtörténjen velünk. Mint amikor betegek vagyunk, és gyógyszert szedünk, nehogy végül kórházban kössünk ki, magyarázza a szakember. A katasztrofizálás ugyanakkor le is húzhat bennünket, főleg akkor, ha nem tudunk kiszabadulni a negatív gondolati spirálból. Ennek elkerüléséhez ad néhány tanácsot az alábbiakban Gillihan.

Ismerjük fel, mi történik

Amikor észrevesszük, hogy a legrosszabbra számítunk, nevezzük nevén, mit csinálunk: katasztrofizálunk. A felcímkézés nem feltétlenül tesz pontot a dolog végére, de segít, hogy távolabbról tudjuk szemlélni a helyzetünket. Ha tudjuk, hogy elkezdtünk “sztorikat” gyártani, elképzelhetünk sokkal logikusabb, realisztikusabb végkimeneteleket.

Lélegezzünk

Vegyünk egy mély lélegzetet az orrunkon keresztül, majd fújjuk ki a szánkon. Hagyjuk, hogy minden feszültség, ami bennünk van, távozzon. Az ijesztő gondolatok stresszválaszt generálnak, amitől úgy érezzük, veszélyben vagyunk. Ha viszont ellazítjuk a testünket, az elménk is megnyugodhat.

Válaszoljunk a kérdésekre

A félelemmel teli gondolatok általában úgy kezdődnek, hogy: “Mi van, ha…?”. Ilyenkor a legtöbben megrémülnek, és csak az jár a fejükben, hogy nem, az nem lehet! Felejtsük el ezt a fajta gondolkodásmódot, helyette inkább tekintsünk úgy a kérdésre, mint valamire, amit valóban meg kell válaszolni. Mi van, ha a barátom tényleg balesetet szenvedett? Mi van, ha valóban ki fognak rúgni? Kérdezzük meg magunktól, mi történik utána. Mert bármi is lesz, mindig van következő lépés. Ha felismerjük, hogy az, amitől félünk, nem jelenti azt, hogy mindennek vége, akkor kevésbé szemléljük katasztrófaként.

Mozogjunk

A félelem hajlamos lebénítani, aminek hatására úgy érezhetjük, hogy tehetetlen áldozatok vagyunk, akik csak arra várnak, hogy megtörténjen a katasztrófa. Ha legközelebb valami katasztrofizáló gondolat jutna eszünkbe, kezdjünk el mozogni. Menjünk el sétálni, nyújtsunk, vagy tegyünk be egy mosást. Ahogy a testünk továbblép, úgy az elménk is követni fogja.

Fogadjuk el a lehetőséget

Az első reakciónk, amikor betolakodik a fejünkbe a legrosszabb eshetőség, hogy elutasítjuk a történtek lehetőségét. El akarjuk tolni magunktól, és valahogy meggyőzni magunkat, hogy megússzuk. Az ellenállás azonban csak tovább növeli a rettegésünket, mert egyfajta lehetetlen kihívás elé állít minket: hogy megelőzzük a katasztrófát. Ehhez azonban nincs meg a kellő erőnk, nem tudjuk a világ folyását befolyásolni. Ezért próbáljuk meg inkább elfogadni a lehetőséget, hogy amitől félünk, bekövetkezhet. Ha sikerül, a katasztrófából megoldandó probléma lesz.

Higgyük el, hogy találunk megoldást

A katasztrofizáló gondolkodásban az is benne van, hogy félünk, nem fogjuk tudni megoldani a helyzetet. Pedig az embert arra “tervezték”, hogy képes legyen feltalálni magát. Ilyenkor mindig idézzük fel azokat a kihívásokat, amiket sikerrel teljesítettünk, azokat az akadályokat, amiket átugrottunk, életünk korábbi szakaszaiban. Aminek bekövetkeztétől rettegünk, semmiben sem különbözik a múlt próbatételeitől.

Próbáljuk humorosan felfogni

Az is sokat segít, ha nem vesszük minden gondolatunkat halálosan komolyan. Lazítsunk! Lehet, hogy még humorosnak is találhatjuk azt, amit elképzeltünk. Emlékeztessük magunkat, hogy a katasztrófa nem az egyetlen lehetséges végkimenetel, és igyekezzünk felismerni, mi a valóság akkor, abban a pillanatban.

Forrás: HáziPatika.com

The post Mindig a legrosszabbra számít? appeared first on Kárpátalja.ma.

Az utcákon halmokban hevertek a keresztesek által levágott emberek tetemei, az ostromlók nők megbecstelenítésével elégítették ki a vérgőzös gyilkolás őrületében feltörő kéjvágyukat. A lovagok az apácákat sem kímélték, és megrohanták a templomokat és a kolostorokat is. A szent helyek oltárait szétzúzták, hogy azok értékes anyagokból álló részeit eltávolíthassák. A behatolók aranyéhsége elsöpörte az erkölcsi normákat. Konstantinápolyban 817 éve, 1204. április 13-án a feje tetejére állt a világ. Az ortodox keresztény világ szíve és motorja romokban hevert, épületeit lángok pusztították. A tomboló „latinok” megcsúfolták a kereszteshadjáratok eszméjét.

A latin keresztes had eredetileg Egyiptom elfoglalására indult, hogy szétzúzza a Közel-Kelet meghatározó hatalmát, az Ajjúbida Birodalmat. A IV. keresztes hadjárat vezetője, Montferrati Bonifác seregének gerincét földnélküli francia lovagok adták, akik keleten akartak maguknak földet és biztos egzisztenciát szerezni.

A hadjárat ügyét III. Ince pápa azzal mozdította elő, hogy tárgyalások révén elérte a mediterrán térség egyik legjelentősebb tengeri és kereskedelmi hatalmának, Velencének a részvételét a grandiózus vállalkozásban. A velenceiek ígéretet tettek arra, hogy fizetség fejében áthajóztatják a kereszteseket Európából a Közel-Keletre, ám sajnálatos módon a seregnek nem sikerült összegyűjteni a fuvardíjra valót. A velenceiek nem estek kétségbe, és a tengeri szállítás ellenében a keresztesek fegyveres szolgálatait kérték, amelyet saját politikai céljaik elérésére használtak fel.

A 12. század utolsó harmadában egy elég jelentős latin, vagyis velenceiekből, genovaiakból és pisaiakból álló diaszpóra élt a Bizánci Birodalom fővárosában, Konstantinápolyban. A latinok nagy befolyásra tettek szert a tengeri kereskedelemben és a város pénzügyi életében.

A helyi görög arisztokrácia ezt nem nézte jó szemmel, és amint alkalom kínálkozott rá, feltüzelte az idegenek ellen a város görög lakosságát, akik 1182-ben hatalmas vérfürdőt rendeztek, számtalan, általuk „jöttment” nyugatiaknak titulált ember életét kioltva. Az incidens, amely a latinok  lemészárlása néven vonult be a történelembe, tovább mélyítette a nyugati és keleti kereszténység közötti szakadékot. Az itáliai városállamok revansra vágytak.

A keresztesek pénzügyi problémája és az itáliai városállamok bosszúvágya mellett a Bizánci Császárságban dúló hatalmi harcok is közrejátszottak Konstantinápoly kifosztásában. Az elűzött bizánci uralkodó, II. Iszaakiosz fia, a későbbi IV. Alexiosz ugyanis csatlakozott a keresztesekhez, és Montferrati Bonifácnak különböző ígéreteket tett: többek között azt is, hogy kifizeti a keresztes had tartozását Velence felé, ha elűzik trónbitorló nagybátyját, és segítenek császárrá koronázásában. A velenceieknek és a kereszteseknek is tetszett az ajánlat, így belementek az üzletbe. 1203 júliusában megostromolták és elfoglalták Konstantinápolyt.

IV. Alexiosz, aki a keresztesek révén apja mellett társcsászárként uralkodott, azonban nehezen tudta előteremteni a pénzt; az egyházi javak elvétele és ellenfeleinek anyagi lenullázása ugyanis csak részlegesen segített a tartozás kiegyenlítésében. A keresztesek egyre türelmetlenebbek lettek, nemkülönben a bizánci hatalmi elit, amelynek tagjai egyáltalán nem lelkesedtek Alexiosz pénzszerzési módszerei iránt.

Kitört a palotaforradalom, a latinellenes urak akcióba léptek, megmérgezték Alexiosz apját, őt magát pedig megfojtották. Miután az új bizánci uralkodó nem volt hajlandó fizetni a kereszteseknek, Montferratiék – a velenceiek legnagyobb örömére – ismét megrohanták a metropoliszt, de ezúttal ki is fosztották.

Az 1204-es ostromot követően a keresztesek jelentős területeket szakítottak el a Bizánci Birodalomtól, amelyeket felosztottak maguk között. A bizánciaknak 1261-ben ugyan sikerült Konstantinápolyt visszafoglalni a latinoktól, de a birodalom már soha nem nyerte vissza régi fényét és ütőképességét, így területeit fokozatosan bekebelezte az Kis-Ázsiában megszülető, majd egyre erősödő Oszmán Birodalom, amely 1453-ban magát Konstantinápoly városát is bevette. 

Forrás: Múlt-kor.hu

The post Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban appeared first on Kárpátalja.ma.

Az Iskola Alapítvány támogatja a Kolozsvár melletti szászfenesi magyar oktatás bevezetését. Az RMDSZ kezdeményezésére Szászfenesen az új tanévtől, ősszel a Gheorghe Șincai Gimnáziumban magyar tannyelvű előkészítő osztály létesül. Az osztály indításához nehezen sikerült átlépni a minimális létszámot....

Nemzetközi személyszállító cégeknél tartott házkutatást tegnap a rendőrség, mert a gyanú szerint hamisított negatív koronavírusteszteket árultak utasaiknak. A három bukaresti busztársaság a Filaret buszpályaudvarról indítja Törökországba tartó járatait. Az Antena3 hírtelevízió beszámolója szerint év...

Egészséget mindenkinek! – ez az Egészségügyi Világszervezet jelmondata. Az idei Egészségügyi Világnapon arra figyelmeztet minket, hogy a mi felelősségünk is az igazságosabb, egészségesebb világ kiépítése. A következő egy évben többször szerveznek majd erről szóló tanácskozásokat – egyelőre virtuális...

Ezentúl időpont foglalása nélkül is hozzá lehet jutni az AstraZeneca oltóanyaghoz. Bárki beadathatja, aki az oltási pontokon jelentkezik – ezt valószínűleg ma jelentik be hivatalosan. A rendelkezés annak nyomán születik, hogy két nappal ezelőtt 65 ezer szabad hely volt az előjegyzési platformo...