Határon túli magyar portálok összesített hírei

Június 21 és 23-a között tárgyal Moon Jae-In Dél-koreai és Vladimir Putyin orosz elnök. Az Oroszországban esedékes csúcstalálkozón egyebek mellett, várhatóan Észak-Korea atommentesítéséről és a koreai-félszigettel való békekötésről is tárgyalnak a vezetők. 1999 óta ez lesz az első alkalom, hogy dél-korai és oroszországi vezetők találkoznak.

A marosvásárhelyi tanácsülés napirendjére tűzött tervezet célja, hogy kiszorítsák a céges autókat és a külföldről eladásra hozott járműveket a negyedekbeli parkolókból. Azt szorgalmazzák, hogy névre szóló bérleteket lehessen kiváltani. Minden saját járművel rendelkező család egy parkolót kaphat, amiért éves bérleti díjat kell fizessen, évi 120 lejt. Amennyiben a tömbházak 30 méteres körzetében nincs elegendő hely, licitet szerveznek, s aki a legtöbbet ajánl, az kapja meg. A tervezett módosításokat a még az ebben a hónapban tartandó tanácsülésen tárgyalják és szavaznak róla.

A tegnapi kormányülésen elfogadott, a közhasznú tevékenységekre kiutalható vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos  új jogszabály-tervezet világosabb előírásokat tartalmaz. Részletesen rendelkezik a pályázatok elbírálásának módszeréről is, valamint a kedvezményezett önrészét a mostani 10-ről 5 száazlékra csökkenti. A módosítások célja, hogy összhangba hozzák a jogszabályt más törvénymódosításokkal. A tervezetet a parlament elé terjesztik jóváhagyásra.

Az EP tegnapi plenáris ülésén elfogadott dokumentum az Unió kibérvédelmi kapacitásának megerősítését és a NATO-val való szorosabb eygyüttműködést célozza. A dokumentum kimondja, hogy többek között Oroszország, Kína és Észak-Korea is intézett már számos kibertámadást az EU ellen. Ezek jövőbeni elkerülésére közös szimulációs kibergyakorlatra, tanfolyamokra és kiberkriminalisztikai szakértők alkalmazására lenne szükség, valamint az EU és NATO közötti kapcsolat megerősítésére, fogalmazza meg az Európai Parlament.

Tegnap, döntő házként a képviselőház elfogadta a különféle értékutalványokról szóló törvényt. Lesz tehát élelmiszer, vakációs, ajándék, bölcsődei utalvány és vissza tér a kulturális utalvány is jövőtől. A kulturális utalvány különféle kulturális szolgáltatások igénybevételére használhatók fel, értéke nem haladhatja meg a 150 lejt. A tervezetet a szenátus korábban elfogadta.

A macedón államfő jelezte, hogy nem írja alá az egyezséget, a görögök pedig bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a miniszterelnökkel szemben. Gjorge Ivanov macedón államfő tegnap kifejtette, hogy elfogadhatatlan, hogy meg akarják változtatni az alkotmányt és minden olyan jogszabályt, amely az ország nevére vonatkozik. A görögök szerint pedig elfogadhatatlan az, hogy a macedónokat külön népként fogadják el. Hétfői sajtótájékoztatóján Zoran Zaev macedón miniszter hangsúlyozta, hogy ez a kiegyezés elősegítené Macedónia csatlakozását az EU-ba és a NATO-ba is. A dokumentumot a két ország külügyminisztere várhatóan még  a héten aláírja, ezután pedig a macedón és görög törványhozás elé kerül.

A kormány tegnapi ülésén 50 millió eurós keretet különített el a filmipar támogatására – közölte Nelu Barbu kormányszóvívő. A program egyik célja, hogy ösztönözze a hazai filmgyártást, beleértve a magánkezdeményezéseket is. A hazai gyártású produkciók költségeinek legfeljebb 45 százalékára lehet pályázni, és külön bónuszt adnak valamely turisztikai helyszín népszerűsítéséért – részletezte a szóvivő. Pályázni bármilyen típusú film forgatására lehet. A 2020-ig felhasználható keretösszegből egy film legtöbb 10 millió euró támogatást kaphat. A pályázat részleteit hamarosan a Hivatalos Közlönyben teszik közzé.

A kormány tegnapi ülésén jóváhagyta hogy minden településen szociális ellátátsi szolgálatot indítsanak és községekben szociális asszisztenseket alkalmazzanka. Ez egyelőre ezer községet érinthet. A program célja, hogy az egyedül élő idősek életminőségén javítsanak. A két országos program 2018-2020-as összköltségvetése 115 millió lej.

A Legfelsőbb Vdelmi Tanács június 27-én tárgyalja Verespatak UNESCO listára való kerülését. A román hatóságok nem támogatják, hogy Verespatak felkerüljön az UNESCI világörökségei közé, mert még nem zárult le a kanadai Gold Corporation és a román állam közti per. Ebben a kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól. Múlt héten a román külügyminisztérium a bukaresti kulturális szaktárca kérésére leállította a világörökségi védettségi folyamatot, és a jelölés visszavonását kérte. Az UNESCO Világörökségi Bizottsága a hónap végén ülésezik éa dönt a lista bővítéséről.

Több mint 2500 nő vetkőzött le és szaladt be a tengerbe egy írországi strandon. A világcsúcsnak számító akció nemes céllal szerveződött.

Húsz év börtönbüntetésre ítélte a bíróság a 25 éves nőt, aki pénzért cserébe pedofil férfiaknak szolgáltatta ki öt, és hat éves kislányait.

Donald Trump amerikai elnök Szingapúrba érkezve kijelentette, hogy "nagyon jó érzései" vannak a Kim Dzsong Unnal tartandó csúcstalálkozójával kapcsolatban és a világ szerinte "izgalmas napnak" néz elébe.

Egy uralkodó fejének mintegy háromezer éves szoborábrázolására bukkantak régészek Izraelben - jelentette a Háárec című napilap honlapja.

A meteorológusok elsőfokú figyelmeztetést adtak ki, amely hétfőn délelőtt 11:00 óra és este 20:00 óra között lesz érvényben.

A Nemzeti Oktatási-Nevelési Program egy konkrét dokumentum, azonban nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani a reformokat az oktatásügyben - jelentette ki az oktatásügyi miniszter.

Hatalmas tűz ütött ki vasárnap azokban a bagdadi raktárakban, ahol a május 12-i parlamenti választások szavazólapjait őrzik.

A soproni Teleki utcában menekült egy fekete autós a rendőrök elől szombat éjjel. Az esetről videó is készült.

Donald Trump amerikai elnök visszavonta a G7-csúcs résztvevőinek közös zárónyilatkozatának támogatását, amit Justin Trudeau kanadai kormányfő „hamis állításaival” indokolt.

A keddi amerikai – észak-koreai csúcs miatt Szingapúrba tartó Trump a Twitteren jelentette ki, hogy Trudeau „hamis állításokat” közölt a csúcsot követő sajtótájékoztatóján.

A kanadai kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy „sértőnek találja” az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington mások mellett Kanadára vetett ki. Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben. „A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni” – fogalmazott.

Trump azonban nehezményezte, hogy – szavai szerint – míg a csúcson Trudeau „nyájas és szelíd”, a sajtótájékoztatóján „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt.

Az amerikai elnök állítása szerint Kanada óriási vámtarifákkal sújtja az amerikai földműveseket, munkásokat és cégeket, ezért is vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, kormánya pedig „az amerikai piacot ellepő” kanadai gépjárművek ellen fontolgat tarifákat.

Az uniós országok ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz

A kanadai kormányfői hivatal a Twitteren reagált az amerikai államfő megnyilvánulására. Közölte: Trudeau nem mondott semmi olyat a sajtótájékoztatón, amit a csúcs alatt nem közölt egyaránt négyszemközt és nyilvánosan Trumppal.

Trudeau sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közölte az amerikai elnökkel, július 1-től életbe léptetik megtorló tarifáikat az Egyesült Államokkal szemben. Hozzátette: Trump erre azt mondta, hogy szerinte az hiba lenne.

A személyeskedésig fajult diplomáciai vitát követően az EU-s országok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz.

Két demokrata politikus is bírálattal illette Trump megnyilvánulását

Az amerikai államfő megnyilvánulását két magas rangú demokrata politikus is bírálattal illette. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője a Twitteren azt írta: „Putyin diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját, vagy AMERIKA diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját hajtjuk most végre? Az utóbbi napok után nehéz megmondani”.

Nancy Pelosi, a képviselőházi frakció vezetője hasonlóan a Twitteren bírálta Trumpot. A kínai ZTE elektronikai vállalatra utalva kijelentette: „a hét azzal indult, hogy az elnök az Egyesült Államokra nemzetbiztonsági tényezőt jelentő kínai céget erősített meg. Azzal zárult, hogy az elnök védelmébe vette Oroszországot és elidegenítette szövetségeseinket a G7-csúcson”.

Washington áprilisban tiltotta meg amerikai vállalatoknak, hogy alkatrészeket szállítsanak és szolgáltatásokat nyújtsanak a kínai távközlési konszernnek, mert az nem teljesítette az Irán és Észak-Korea ellen elrendelt szankciók megsértése miatt még 2017 márciusában kötött megállapodás egyes feltételeit.

A hét évre szóló tilalom, amelynek elrendelése után pár nappal már alapvető tevékenységeinek beszüntetésére kényszerült a ZTE, veszélybe sodorta a vállalat fennmaradását. Az Egyesült Államok csütörtökön mégis megállapodott a ZTE Corp. kínai mobil távközlési konszernnel az amerikai alkatrészek beszerzését tiltó rendelkezés visszavonásának feltételeiről.

A demokrácia és más országok befolyása elleni védelemről határoztak a vezetők

Demokratikus társadalmaik védelméről és más országok befolyása elleni fellépésről határoztak a G7-csoport vezetői közös zárónyilatkozatukban szombaton.

A kanadai La Malbaie-ben tartott csúcstalálkozó végén született dokumentumban kijelentették, hogy konkrét lépéseket tesznek a hét ország demokratikus társadalmait, intézményeit, választási folyamatát, szuverenitását és biztonságát aláásni próbáló külföldi entitások ellen.

A zárónyilatkozat e része vélhetően burkoltan arra utal, hogy Oroszország a gyanú szerint beavatkozott az Egyesült Államok elnökválasztásába, Nagy-Britanniának az EU-tagságáról szóló referendumba, illetve a francia és német választásokba álhírek terjesztésével és kibertámadásokkal. Moszkva tagadja a vádakat.

Készek fokozni az Oroszország ellen hozott büntetőintézkedéseket

A G7-csoport – az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és Franciaország – tagjai továbbá kijelentették: készek fokozni az Oroszország ellen hozott gazdasági büntetőintézkedéseket, melyeket csak abban az esetben vonnak vissza, ha Moszkva teljesíti az ukrajnai konfliktus politikai megoldásának elősegítését célzó minszki megállapodásba foglalt kötelezettségeit.

Ugyanakkor közölték azt is, hogy folytatják az együttműködést Moszkvával a globális és regionális konfliktusok rendezésének érdekében.

A világ hét legfejlettebb ipari országának vezetői megállapodtak arról is, hogy folyamatosan felügyelik az iráni atomprogramot, hogy szavatolják annak békés jellegét. Emellett felszólították Iránt, hogy tartózkodjon a ballisztikus rakétaprogramjával járó tesztkilövésektől, és sürgették Teheránt, hogy játsszon központi szerepet a terrorizmus elleni harcban és a térségét sújtó konfliktusok békés rendezésében.

Elítélték a terrorizmus minden nemű támogatását

A vezetők továbbá elítélték a terrorizmus minden nemű támogatását, és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harc folytatását irányozták elő Szíriában. Egyúttal elítélték a közel-keleti országban történt vegyi fegyveres támadásokat.

A csúcstalálkozó résztvevői nyugtalanítónak találták a Dél-kínai-tengeren tapasztalható helyzetet, és megállapodtak arról, hogy határozottan fellépnek minden egyoldalú tevékenységgel szemben, amely fokozza a feszültséget és árt a stabilitásnak a térségben.

A G7-vezetők Donald Trump amerikai elnököt leszámítva kijelentették, hogy elkötelezettek a klímaváltozás elleni harcban. Az Egyesült Államok a zárónyilatkozat egy másik pontjában közölte, hogy támogatja a nyitott, változatos, átlátható és biztonságos globális piacot az energetika minden tekintetében, és fokozza erőfeszítéseit a kollektív energetikai biztonság szavatolásának érdekében.

A csúcs résztvevői megerősítették, hogy ragaszkodnak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) fenntartásához, a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszerhez, és folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy folyamatosan csökkentsék a vámokat és a kereskedelmi korlátokat.

2,9 milliárd dollárt ajánlottak fel a nők oktatására a válság sújtotta országokban

Kanada és a világ hét legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-es csoport többi tagja a Világbankkal együtt 2,9 milliárd dollárt (majdnem 800 milliárd forintot) ajánlott fel a világ válság sújtotta országaiban a nők oktatására – jelentette be szombaton a kanadai kormány.

Ottawa közölte: a felajánlott összeg a legnagyobb oktatási befektetés a válságok és konfliktusok sújtotta országokban élő nők számára. A pénz az oktatási és tanulmányi lehetőségekhez történő egyenlő hozzáférést hivatott szolgálni szerte a világon.

A felajánlott tőke több mint 8 millió gyermeknek és tizenévesnek biztosítana lehetőségeket.

A legtöbb pénzt Nagy-Britannia (250 millió dollárt), Kanada (310 millió dollárt) és a Világbank (2 milliárd dollárt) ajánlotta fel. Kanada az összeget 3 éven át folyósítja, a Világbank pedig 5 éve át. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) adatai szerint mintegy 75 millió gyermek – többségükben lány – nem részesül oktatásban a világ 35 konfliktus sújtotta országában.

Macron szerint a közös zárónyilatkozat nem old meg mindent

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette szombaton a G7-országcsoport kanadai csúcstalálkozóján, már az amerikai elnök korai távozása után, hogy sikerült megállapodni egy közös zárónyilatkozatban a kereskedelemmel kapcsolatban, de – mint mondta – ez nem old meg mindent”.

Angela Merkel német kancellár korábban a sajtónak nyilatkozva sajnálkozott amiatt, hogy a hét ország közül az Egyesült Államok az egyetlen, amely nem tartja magát ahhoz a közös vállaláshoz, miszerint 2030-ra újrafeldolgozhatóvá tennék az óceánokba került műanyaghulladékot.

Kettős beszéd folyik a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyében, az iskola jövője az oda járó 150 diák szüleinek a kitartásán múlhat – mondta Pászkán Zsolt Románia-szakértő az M1 aktuális csatornán szombaton.

A gimnázium ügyében zajló eljárást magyarellenes intézkedésnek nevezte és kifogásolta, hogy egy iskolaalapítás miatt a bukaresti korrupcióellenes ügyészség jár el, miközben az – mint fogalmazott – legfeljebb közigazgatási ügy lehetne.

Hozzátette, hogy valószínűleg az eljáró helyi tanfelügyelők is a fővárosból kapják az utasításokat. A szakértő szerint átverés, hogy Románia az ilyen intézkedések ellenére az EU előtt kisebbségbarát államnak próbálja mutatni magát.

Apáczai Csere János-díjjal tüntették ki Nagy Bélát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF) tanárát június 1-én.

A Szolnoki Tankerületi Központ fejlesztéséért járó kitüntetést a Pesti Vigadóban adta át dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.

A Kárpátalja.ma szerkesztősége gratulál a kimagasló elismeréshez!

Kárpátalja.ma