A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint 19 hektárnyi földterület került vissza magánszemélyek birtokából a határőrséghez – közölte a mukachevo.net hírportál november 23-án.
A szóban forgó, Mezőkaszony és Asztély közötti terület még 2014-ben – a hatályos törvényekkel ellentétesen – került magánszemélyek tulajdonába.Így a két ország közötti határvonal egy része tulajdonképpen magánjellegű lett, ami jelentősen megkönnyítette a csempészek tevékenységét. Ezen változtatott most a bíróság fenti döntése.
Kárpátalja.ma
Bár sokan állítják, hogy egy-egy könyv elolvasása megváltoztatta az életüket, mostanra tudományos bizonyítékot is sikerült találni arra, hogy a regények valódi, mérhető jótékony változást hoznak létre az agyunkban.
Az amerikai Emory Egyetem tudósai funkciós MRI vizsgálat segítségével megkeresték azokat az ideghálózatokat, amik agyunkban a történetek olvasásával összefüggésbe hozhatók, és rájöttek, hogy a változások még napokkal az után is kimutathatók az agyban, hogy elolvastuk az adott történetet.
A tudósok ezek után elhatározták, hogy rájönnek, miként hatnak a regények és más történetek az emberi agyra, és miként okoznak maradandó változásokat benne. “A regények olvasása komolyan befolyásolja az agy ‘pihenő állapotát’, akár több napon keresztül is” – írják a kutatók.
“A történetek befolyásolják az életünket, és bizonyos esetekben segíthetnek meghatározni a személyiségünket – nyilatkozta Gregory Berns, a kutatás vezetője – Szeretnénk megérteni, hogyan épülnek be agyunkba a különböző történetek, és hogyan változtatják meg az agyműködést.”
A Brain Connectivity című tudományos szaklapban publikált kutatás során a tudósok 12 diák agyát vizsgálták meg funkciós mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) 19 napon keresztül, mialatt a résztvevők mind Robert Harris Pompeii című regényét olvasták. A kutatók azért ezt a könyvet választották, mert azt szerették volna, ha erős narratív szállal rendelkező, izgalmas történetet olvasnak a résztvevők.
A vizsgálatok az olvasást követő reggeleken fokozott agyi tevékenységet mutattak ki a bal temporális kéregben (ami főként a nyelvi felfogó-képességgel hozható összefüggésbe). “Bár a résztvevők a vizsgálat idején már nem olvastak, a fokozott agyi tevékenység másnap reggel is érzékelhető volt – nyilatkozta Berns professzor – Ez egyfajta ‘árnyéktevékenység’, ami talán legjobban az izommemóriához hasonlítható.”
A kutatók ezen kívül fokozott tevékenységet mutattak ki a központi barázdában is, ami az agy elsődleges szenzoros motoros régiója. Az ebben a régióban lévő idegsejtek felelősek a testi érzetek kialakulásáért, így például ezeknek köszönhetően, ha csak rágondolunk a futásra, azok az idegsejtek is aktiválódnak, amik a valódi futás közben is aktívak.
“Az idegi változások, amik mind a fizikai érzetekre, mind a valódi mozgásra jellemzőek, arra engednek következtetni, hogy már egy regény olvasása is segíthet nem csak mentálisan, hanem fizikailag is a főhős bőrébe bújnunk. Ráadásul ezek a változások meglehetősen tartósak, hiszen még mintegy öt nappal az olvasást követően is kimutathatóak.”
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa szigorította az alkohol, kábítószer és más bódító szerek hatása alatti vezetésért járó bírságokat. A törvény a vízi közlekedésre is kiterjed – adta hírül a pravda.com.ua portál november 22-én, a javaslat megszavazásának napján.
A tudatmódosító szerek hatása alatt volánhoz ülő személy 17 ezertől 34 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírsággal sújtható, továbbá akár három évre is megvonhatják a forgalmi engedélyét.
Amennyiben az adott sofőr már másodszor követi el a szabálysértést – 51 ezer hrivnya pénzbüntetés szabható ki, valamint két-három évig eltiltják a vezetéstől.
Emellett a szabálysértés büntetőjogi felelősségre vonással is jár. Hasonlóképp rendelkezik a törvény a kisebb lopások, csalások, a kábítószerhasználat és -birtoklás, valamint a rongálások ügyében is.
A törvény 2020. január 1-én lép hatályba.
Jelenleg az ittas vezetés Ukrajnában 10 200 hrivnya pénzbüntetéssel és a jogosítvány egy évre való megvonásával sújtható. Az egy éven belüli háromszori ismételt törvényszegés esetében a bírság összege 40 200 hrivnya, és tíz évre megvonják az adott személy vezetői engedélyét.
Kárpátalja.ma
Egy nemzetközi kutatócsoport nemrégiben három csillagból álló rendszer körüli porkígyót örökített meg. A képződményre előreláthatólag drámai pusztulás vár, a három csillagból kettő szupernóvává alakul majd át.
A három csillagból kettő úgynevezett Wolf–Rayet-csillag, amely létezése végére extrém forróvá válik. Miközben az objektumok forognak, folyamatosan megválnak külső rétegeiktől, és erős, 12 millió kilométer per órás csillagszeleket hoznak létre. A rendszert a kutatók Apóphisznek nevezték el, az ókori egyiptomi káoszisten után, amelyet kígyóként ábrázoltak.
A csillagászok jelenlegi ismeretei szerint az efféle párosok idővel szupernóvává alakulnak, és hosszú gamma-kitöréseket produkálnak. Ezek a kitörések az univerzum legerősebb robbanásai közé tartoznak.
A kutatók nem számítottak rá, hogy ilyen rendszerre bukkannak a közelünkben. A felfedezésre lehetőségként tekintenek: a két egymás mellett lévő csillag és kölcsönhatásuk tanulmányozásával olyan új ismeretekre tehetnek szert, amelyek segíthetnek jobban megérteni a Tejútrendszerünket.
A csapat az Európai Déli Obszervatóriumhoz tartozó Nagyon Nagy Teleszkóp segítségével tanulmányozta az Apóphiszt. A kutatók a távcsővel a rendszer peremén mozgó por sebességét mérték meg, és kiderült, hogy az anyag viszonylag lassan, kétmillió kilométer per órával kering.
Benjamin Pope, a New York Egyetem szakértője szerint erre egyetlen magyarázat létezik: a Wolf–Rayet-csillagok a különböző régióikban más-más sebességgel bocsátanak ki magukból anyagot. A rendszerben az egyik objektum például olyan sebességgel foroghat, hogy majdnem széttépi magát, a forgási energia hatására pedig a gáz gyakorlatilag elveszti tömegét az egyenlítőnél, és így lassan leválik.
A becslések szerint az Apóphisz 8–15 ezer fényévre helyezkedik el tőlünk. A kutatók szerint ez biztonságos távolság, a rendszer gamma-kitörése valószínűleg nem jelent majd veszélyt a Földre.
A címlapfotó illusztráció.
Az igazságügy reformja után az ország gazdaságát bírálja az Európai Bizottság. E szerint Romániában túl magas az államháztartási hiány, lassítani kellene a növekedését. A 2019-re vonatkozó ajánláscsomag és a gazdasági, illetve a szociális prioritásokat összegzi, több tagállamot is figyelmeztet az államháztartási hiány növekedésére. Az Európai Bizottság 2010-ben vezette be az európai szemesztereket, melyek arra hivatottak, hogy összehangolják az uniós tagországok gazdaságát és költségvetési terveit. A Bizottság minden évben kielemzi a mutatókat és javaslatokat tesz, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség az esetleges kiigazításokhoz.
Az igazságügy reformja után az ország gazdaságát bírálja az Európai Bizottság. E szerint Romániában túl magas az államháztartási hiány, lassítani kellene a növekedését. A 2019-re vonatkozó ajánláscsomag és a gazdasági, illetve a szociális prioritásokat összegzi, több tagállamot is figyelmeztet az államháztartási hiány növekedésére. Az Európai Bizottság 2010-ben vezette be az európai szemesztereket, melyek arra hivatottak, hogy összehangolják az uniós tagországok gazdaságát és költségvetési terveit. A Bizottság minden évben kielemzi a mutatókat és javaslatokat tesz, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség az esetleges kiigazításokhoz.
Derül ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlegének tegnap közzétett indoklásából. Az indoklás szerint a legfőbb ügyész leváltásáról szóló javaslat ellentmond úgy a nemzetközi, mint az alkotmánybíróság által megszabott joggyakorlatnak. Álláspontjukban egy alkotmánybírósági határozatra hivatkoznak, amely kifejti, hogy az ügyészek az igazságszolgáltatói hatalom részei, és tevékenységük során egyenlő távolságot kell biztosítani számukra a törvényhozói és a végrehajtó hatalomtól. Ugyanakkor az alkotmány értelmében az ügyészek az igazságügyi miniszter alárendeltségében, de nem ellenőrzése alatt fejtik ki tevékenységüket. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hétfőn negatívan véleményezte Tudorel Toader igazságügyi miniszter, Augustin Lazăr leváltásáról szóló jelentését. A Tanács álláspontja konzultatív jellegű, a végső döntés az államfő kezében van.
Derül ki kormányzati forrásokból. Helyére Mircea Drăghici-ot jelölte a nagyobbik kormánypárt. A politikust szerda este szólította fel lemondásra a Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottsága. Lucian Șova menesztéséről egyébként még hétfőn döntött a nagyobbik kormánypárt, a helyébe Lia Olguța Vasilescu munkaügyi minisztert nevesítette, az államfő azonban nem fogadta el. A PSD csúcsvezetősége szerán Paul Stănescu miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter lemondását kérte. Utóbbi távozása egyébként azért lenne fontos a párt számára, hogy legyen hely a pártelnök bizalmi emberének számító Lia Olguța Vasilescunak a kabinetben.
Jelentette ki tegnap Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke az Európai Parlament Elnökeinek Értekezletével folytatott bukaresti tárgyaláson. A megbeszélésen szó volt azokról témákról, amelyek az unió napirendjén lesznek majd 2019 első félévében, amikor Románia tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma több oldalas közleményt adott ki, amely szerint a magyar nyelv használata a román rovására történik. A Ioan Lăcătușu által vezetett fórum nehezményezi, hogy az önkormányzatokban csak magyarul zajlanak a tanácsülések és az oktatásban, közigazgatásban, sajtóban elterjedt a magyar nyelv. Azt is kifogásolják, hogy teljes intézményi rendszerek működnek magyarul, ahol a magyarországi hatóságok kizárólag magyar nyelvű rendezvényeket szerveznek a térség jövőjéről tanácskozva. Emellett utcákat neveznek el, a fórum szerint fasiszta magyar személyiségekről. A közlemény felszólítja a magyar közösségek vezetőit, hogy ismerjék el, hogy Románia teljesítette a Gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltakat és ne népszerűsítsék a románellenességet.
Az euróövezethez csatlakozás és az ehhez szükséges konvergencia erőltetése, illetve halogatása egyaránt káros – jelentette ki tegnap Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója. Közölte, hogy a kormány által márciusban létesített bizottság, amelynek feladata előkészíteni az euró bevezetését, várhatóan decemberben teszi közzé első jelentését. A Szociáldemokrata Pár rendkívüli kongresszusa március 10-én szavazta meg Liviu Dragnea pártelnök javaslatára, hogy 2024-ig bevezetik Romániában az európai közös fizetőeszközt.
Az Eurostat tegnap közzétett adataiból kiderül, hogy az Európai Unióban 2015-ben az elhalálozások egynegyedét rákos megbetegedés okozta. A tagállamok közül több, mint 30 százalékkal Hollandiában és Szlovéniában jegyezték a legtöbb olyan halálesetet, amit rákos megbetegedés okozott. A listát Románia és Bulgária zárja kevesebb, mint 20 százalékkal. Az EU tagállamai közül több férfi halt meg a betegségben, mint nő.