A képviselőház költségvetési bizottsága elfogadta azt a módosító javaslatot, amely szerint a nyertesek számát 100-ra korlátoznák. Abban az esetben, ha több személy tud felmutatni a sorsolás paramétereinek megfelelő pénztári nyugtát, akkor ezek körében újabb sorsolást szerveznek, és kiválasztják azt a 100 kasszabont, amelynek tulajdonosa pénznyereményt kap. A pénzügyminisztérium azért módosítaná a nyugtalottó szabályait, mivel az első sorsolás nyereményalapján több mint 18 ezren kell osztozzanak, és a szaktárca attól tart, hogy a túl alacsony nyeremény nem motiválja majd a vásárlókat, hogy elkérjék a kasszabont, és így nem ér célt a kezdeményezés, azaz nem fog csökkenni az adócsalás. A nyugtalottó második sorsolását június közepén tartanák.
Az eseményre ma délután 5 órától kerül sor a Köpeczi-Teleki házban. A szervezők várnak minden marosvásárhelyit, akit érdekel a város zöld övezeteinek helyzete. Holnap délután pedig a vár környéki fakivágásokról és a vár felújítási tervéről tartanak lakossági fórumot. Az eseményt Soós Zoltán városi tanácsos, a Maros megyei Múzeum igazgatója hirdette meg. A lakossági fórum holnap délután öt órától kezdődik a várban, a múzeum épületében. A résztvevők megismerhetik a vár területrendezési tervét, amelynek részét képezi a Vársétány átalakítása is, hiszen itt egy piacteret és egy a turisták számára fenntartott leállósávot szeretnének kialakítani. Múlt héten erre a tervre hivatkozva vágták ki a Vársétány egy fáját, Soós Zoltán szerint azonban a fát meg lehetett volna menteni, mivel a szakbizottság szerint ez nem zavarta volna a forgalmat.
Az IMF szakértői a készenléti hitelmegállapodásról tárgyalnak a kormány képviselőivel, illetve azokról a fontos intézkedésekről, amelyeket a következő hónapokban készül bevezetni az ország, így az élelmiszerek áfájának júniusi csökkentéséről, illetve az új adótörvénykönyvben megjelenő módosításokról, adók és illetékek csökkentéséről. Az IMF küldöttség május 26-ig tartózkodik az országban. Románia 2013-ban egy 2 milliárd eurós készenléti hitelt vett fel az IMF-től, a hitelszerződés idén szeptemberben jár le.
A Csókfalva, Atosfalva és Székelyszentistván helységneveket turisztikai céllal helyezték ki tavaly, ezekből a településekből jött létre ugyanis Hármasfalu 1950-ben. A prefektus a táblák eltávolítását kérte április elején azzal az indoklással, hogy a forgalom biztonságát zavarja. Ekkor magánterületre helyezték ki a táblákat, de a prefektus további akadékoskodását a történelmi helységnevek visszaállításával szeretnék rendezni Makfalva elöljárói. Az önkormányzat vállalná a személyi igazolványok cseréjének költségét. A történelmi helységnevek hivatalosítását az RMDSZ Maros megyei elnöke is támogatja, korábban a szövetség elvetette ezt a kezdeményezést. Brassai Zsombor azzal érvelt a prefektusnak, hogy a történelmi nevek fontosak az ott lakó közösség számára, és élnek a köztudatban, ezért nem kellene használatukat korlátozni.
A csíkszeredai polgármestert és alpolgármestert csütörtökön függesztette fel tisztségéből Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa. A polgármester ügyvédje írásban is megkapta az erről szóló dokumentumot, és a rendelkezést a Hargita Megyei Törvényszéken támadják meg, tudta meg a Székelyhon portál. Szőke Domokos jogi képviselője hétfő délután még nem kapta meg a rendelet írásbeli közlését. Eugen Iordăchescu, a polgármester ügyvédje azt mondta, a prefektusi rendelet által hivatkozásképpen megjelölt törvények utalást tartalmaznak erre az intézkedésre, de szerintük ez nem alkalmazható Ráduly Róbert Kálmán ügyében. A Hargita megyei prefektus azután rendelte el a csíkszeredai elöljárók felfüggesztését, hogy a Legfelső Ítélő és Semmítőszék közölte, hogy 30 napra házi őrizetbe helyezték őket. Ráduly Róbert Kálmán polgármestert kétrendbeli hivatali visszaéléssel, visszaélésre való felbujtással és összeférhetetlenséggel, Szőke Domokost korrupcióval, többrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat hamisításra való felbujtással vádolja a DNA.
Eugen Teodorovici az egyik hírtelevíziónak adott interjújában tegnap azt mondta, lehetővé tenné a lakosoknak, hogy költségeik egy részét leírhassák a jövedelemadójukból. Elképzelése szerint az év során összegyűjtött nyugták alapján az év végén visszakapnánk a jövedelemadónk egy részét, legtöbb 20-30 százalékát, azt az összeget, amelyet olyan termékekre költünk, amelyek esetében nagy az adócsalás. A tárcavezető egyelőre nem közölte, mely termékekre gondolt. A Hotnews által megkérdezett gazdasági szakértők viccnek hitték Eugen Teodorovici elképzelését. Szerintük már csak azért sem megvalósítható a pénzügyminiszter javaslata, mert ennek feltétele, hogy minden lakos köteles legyen jövedelembevallást kitölteni. Emellett jelenleg a munkáltató fizeti be az alkalmazottak jövedelemadóját, tehát az intézkedés bevezetéséhez jelentősen módosítani kellene az adózási rendszert.
A terrorista szervezet egy hangfelvételben azt üzeni a román hatóságoknak, legyenek készek a túsz kiszabadításáról tárgyalni. Közlése szerint teljes mértékben a román kormányt terheli majd a felelősség a túsz sorsáért, ha nem él a felajánlott lehetőséggel, és a késlelteti a tárgyalások elkezdését. Burkina Fasóban április elején ejtettek foglyul fegyveresek egy román állampolgárt. A 40 éves férfi egy mangánbánya alkalmazottja.
A román busztársaság busza vasárnap azért állt félre a magyarországi M0-s autópálya egyik pihenőhelyénél, mert szúrós szagot éreztek. Kiderült, hogy egy utas csőbombát hagyott a buszon. A cseh vagy szlovák állampolgárságú illető Prágában szállt fel, később leszállt, de a csomagját a buszon hagyta. A bombát a magyar hatóságok a helyszínen hatástalanították. A buszon 34 román és bolgár állampolgár utazott. A cseh, a szlovák, a magyar és a román hatóságok közös vizsgálatot indítottak az ügyben. A bolgár elhárítás szerint az Iszlám Állam vagy más közel-keleti szervezet helyezhette el a buszon a bombát. Ez ugyanis hasonlít korábbi támadásoknál használt robbanószerkezeteikhez.
Szabó Béla professzor, az egyetem magyar tagozatának a vezetője az MTI-nek elmondta, azt sérelmezik, hogy a hónapokkal ezelőtt elkezdődött évfordulós rendezvényeken szó sem esik arról, hogy Mihály király hetven évvel ezelőtt magyar tannyelvű egyetemet hozott létre, és csak 1962-ben vezették be a román nyelvű oktatást is a tanintézetben. Szabó Béla elmondta, ha a magyar tagozat elsorvasztása miatti tiltakozásuk jeléül nem vesznek részt azokon a szenátusi üléseken, amelyeken elvileg még döntéseket is hoznak, sok értelmét nem látják annak, hogy most kiüljenek a kirakatba egy protokolláris eseményen.