Határon túli magyar portálok összesített hírei

Több százan gyűltek össze vasárnap este, hogy a marosvásárhelyi Vár sétányon történt és a továbbiakban is tervezett fakivágások ellen tiltakozzanak.
Kategória: Aktuális/Marosszék

U našoj regiji se ponovo pojavio problem na polju otkupa sirovog mleka. Ovih dana je na osnovu jednostrane odluke nadležnih subotičke ispostave beogradskog Imleka u Potisju i pojedinim otkupnim mestima opštine Bačka Topola, prekinuto preuzimanje mleka od 6 do 15 dana, od malih proizvođača. Potražili smo vlasnika otkupnih stanica, organizatora proizvodnje, malog proizvođača, predstavnika udruženja proizvođača mleka, predstavnika politike, kao i press službu Imleka. Dok jedna strana naglašava da je mleko odličnog kvaliteta, druga tvrdi suprotno dodajući da je to razlog prekidanja otkupa.

Dok se otkupne stanice zatvaraju sporadično, proizvođači obično nađu rešenje da ne pretrpe veliku štetu. Ali su zatvaranja u poslednje vreme postala masovna, a situacija je sve alarmantnija.

Senćanski D.O.O. „Gere” u vlasništvu ima 32 otkupne stanice u Potisju, u opštinama Senta, Ada, Čoka, Kanjiža i Novi Kneževac, sve do Bačke Topole. U četvrtak je bilo zatvoreno 20 otkupnih stanica, što znači da proizvođači nisu mogli predati skoro 20 hiljada litara mleka.

- Šta ćete raditi sa tom ogromnom količinom? – pitali smo vlasnika firme Belu Gere.

– Problem je sad već prilično velik, još malo pa će proizvođači biti na silnim mukama, ali ni nama nije lako. Proizvođači su do sada pravili razne prerađevine od mleka, poklanjali rodbini, davali teladima, a ako im je još uvek ostalo, prosipali su. Ovakva situacija ne može da se održi dugo, jer je malim gazdinstvima mleko proizvod koji pokriva njihove svakodnevne potrebe.

Tvrdim da je sadašnje mleko mnogo boljeg kvaliteta nego što je bilo prošle godine: proizvođače smo obrazovali, dali im osnovnu opremu da i sami mogu konstatovati ukoliko u mleku ima mnogo bakterija. Više ne možemo da uradimo. Povećavaju se problemi pošto će leti, tokom velikih vrućina, ova situacija biti još teža i može se desiti da se zatvore sve stanice za preuzimanje mleka.

– Da li postoji rešenje?

– Inostranog vlasnika zanima samo profit i ne bavi se time što će čika Jožika možda spasti na prosjački štap. Od prvog maja je čak i za 4 dinara smanjena otkupna cena. Ne daju nam nikakve informacije, ne kažu čak ni šta hoće, ne kažu da im mleko ne treba, da ljudi prodaju krave jer će za nekoliko meseci propasti, u materijalnom smislu. Primećujemo već i da krave odlaze u klanice. Ovi uslovi će pre ili kasnije upropastiti stočni fond. Mi smo svojevremeno hrabrili ljude da drže stoku dobrog kvaliteta, sa pedigreom. Šansu vidim samo u tome da politika i država učine nešto u cilju da se spasi proizvodnja mleka i proizvođači. Država do sada nije znala, nije smela ili nije htela da vrši pritisak na vlasnika mlekare – kaže Bela Gere.

 

Mali proizvođači su propali

 

Pre nekoliko meseci smo u našem listu “Mađar so” prvi put pisali o problemima preuzimanja mleka zbog slučaja u Gornjem Bregu. Kuća mleka zemljoradničke zadruge Napredak je i dalje zatvorena. Direktor, Jožef Šandor, je izjavio da je fabrika po peti put naredila zatvaranje.

- Svojevremeno je jedna inostrana grupa kupila beogradsku fabriku mleka Imlek, novosadsku i subotičku mlekaru. Pre dve godine je ova grupa novosadsku mlekaru zatvorila, od nje napravila magacin, a proizvođači iz okoline su propali. Vlasnici su 1. januara ove godine ukinuli pravni status subotičke mlekare, a od 1. februara je grupa investitora, koja se vezuje za Fond Đorđa Šorođa, kupila ceo Imlek i počeo je proces koga smo se pribojavali. U međuvremenu se, zbog embarga prema Rusiji, u Evropskoj Uniji nakupilo mnogo mleka u prahu, koje je preplavilo Srbiju, a ovde je započet proces postavljanja sve strožijih kriterijuma preuzimanja mleka. Ni to nije bilo dovoljno, počeli su da primenjuju i raznorazne trikove: 22-og je šofer doneo koverat da se stanica za preuzimanje zatvara, iako nivo bakterija nije prelazio dozvoljenu granicu, a jedno drugo pismo je sadržalo informaciju da su 17-og pooštrili kriterijume. Možda zaista ima problema sa kvalitetom, ali ima problema i sa odnosom, što ukazuje na činjenicu da mleko nije potrebno. Dok je subotička mlekara bila samostalna, uzimali smo uzorke i ujutru i uveče, od svih, iako je naša kontrola pokazivala da nema problema sa kvalitetom, proizvođači su mogli predati mleko. Ako je prilikom kontrole fabrike kod nekoga izmeren lošiji kvalitet, onda bi nam javili koji uzorak je loš, a pošto smo mi znali od koga je taj uzorak, mogli smo i načiniti odgovarajuće korake. Od 1. februara se uzorak uzima iz bazena, a potom šalju obaveštenje o zatvaranju, što znači da nemaju nameru da potraže rešenje.

– Treba li da se prihvati činjenica da će male proizvođače uništiti?

– Protiv toga bi samo država mogla učiniti nešto. Gospođa ministarka je najavila otkup mleka u prahu, ali u tom dokumentu ne stoji da je fabrika dužna otkupiti mleko. Kome je država pomogla? Vlasniku, koji se oslobodio zaliha. Država nema strategiju, dok ljudi idu u propast..

– Nema rešenja?

– U ovakvim kritičnim situacijama bi se od Evropske Unije moglo tražiti smanjenje uvoza na nivo koji je bio pre uvođenja embarga Rusiji. Da ne govorimo o tome da se mleko uvozi iz Bosne da bismo pomogli tamošnje proizvođače. Problemi bi se mogli smanjiti i ukoliko bi ministarstvo za poljoprivredu, trgovinu i socijalna pitanja snabdelo mlekom obrazovne ustanove, bolnice, socijalne institucije. U Mađarskoj se mleko može prodavati na pijacama, pod određenim uslovima. Čini se da se proizvođači prisiljavaju da samo prestanu sa proizvodnjom i da za to neće niko odgovarati. Posao vlade bi bio da nađe rešenje, jer će mali proizvođači postati socijalni slučajevi. Ne možemo računati da će ova država moći dati dotacije kao one zapadne, te se mora naći drugo rešenje. Tako će biti i sa odgojem svinja kada nemačka firma završi plan odgoja svinja u milionskom formatu. Ko će onda kupovati od seoskog proizvođača? Problemi su ogromni i u mlinarskoj industriji. Prisetimo se da su se slični problemi sa mlekom pojavili svojevremeno i u Mađarskoj. Sada, kada su odnosi dobri, Vučić kopira sve što je tamo urađeno. A ipak je upao u istu zamku. Dozvoljavamo da nas plačkaju – kaže Jožef Šandor.

 

Nedostaje dijalog između fabrika i proizvođača

U vezi problema nastalih u Potisju i u okolini Bačke Topole, sa otkupom mleka, potražili smo republičkog poslanika Saveza vojvođanskih Mađara, Arpada Fremonda, koji je izjavio da je tokom nedelje već poslao pitanje ministru poljoprivrede, Snežani Bogosavljević Bošković, da sazna šta je učinila i šta nameravaju vlada i ministarstvo da urade za male proizvođače mleka.

- Tražio sam od gospođe ministarke da istraži da li je Imlek u monopolu na domaćem tržištu, odnosno da se započnu pregovori sa fabrikama mleka u interesu da Imlek nastalu tešku situaciju ne tovari isključivo na poljoprivredne proizvođače. Tražimo da vlada i ministarstvo nađu rešenje za probleme proizvođača mleka. Za sada su vlada i ministarstvo učinili toliko da su na teret republičkih robnih rezervi otkupili mleko u prahu, u vrednosti od 500 miliona dinara, ali to nema uticaj na stanje na terenu. Vidimo da otkup mleka u prahu nije dovoljan korak da bi se na domaćem tržištu mleka nešto promenilo. Naime nakon što je država donela ovu odluku, fabrike mleka su smanjile otkupnu cenu za 1 do 3 dinara za sirovo mleko.

 

Koren problema oko otkupa mleka se proteže već nekolikon godina, na period sklapanja Ugovora o stabilizaciji i pridruživanju između Srbije i Evropske Unije prilikom kojeg se srpska strana obavezala da će postepeno da ukine carinu na robu uvezenu iz Unije. Kao rezultat toga, od prvog januara je potpuno ukinuta carina za uvoz mleka i mlečnih proizvoda.

 

– Nažalost, Srbija je jedina država koja je liberalizovala svoje tržište još pre nego što je postala članica Evropske Unije. To je učinila uprkos tome što iz fondova Unije nije mogla uzeti pare za dotiranje proizvođača. Nastalu situaciju otežava i to da je Imlek potpuno reorganizovan. Zbog toga su nastale promene i u preuzimanju, otkupu i preradi mleka. Siguran sam da postoje određena otkupna mesta gde ima problema sa kvalitetom, ali je nemoguće da kontrola bude jednostavna i da isključivo mlekara može da kaže kakav je kvalitet mleka na pojedinim otkupnim mestima.

Više je razloga što je nastala ovakva situacija, ali mi moramo tražiti dugoročna rešenja. To smo tražili i od ministarke i vlade.

Država je svoje proizvođače mogla da zaštiti, uprkos ugovoru o stabilizaciji i pridruživanju, a ipak to nije učinila.

– Vidimo da nema dijaloga između mlekara i proizvođača, a nedostaje i koordinaciono telo pod nadležnošću ministarstva koje bi stalo na kraj pojavama kao što je taj da privatna firma koja sarađuje sa mnogo proizvođača, jednostrano i bez ikakve najave promeni pravila igre. Imamo informacije da važeći raniji ugovori, koje je još subotička mlekara sklopila sa proizvođačima, nakon restrukturiranja fabrike nisu obnovljeni. I to dokazuje neuređenost odnosa u proizvodnji mleka.

- Šta može biti rešenje?

– Mogućnost je da i fabrike mleka dele teškoće proizvodnje mleka. Ukoliko postoji problem sa kvantitetom, bilo bi mnogo bolje da se mleko otkupljuje od domaćih proizvođača na uštrb uvoza. Sa druge strane ovo pitanje se ne može rešiti jednostano, jer Srbija mora da se pridržava ugovora sklopljenih sa Evropskom Unijom. Do članstva u EU će proteći još mnogo godina i za to vreme ministarstvo može naći načina da uredi situaciju. Za to mora da postoji politička volja.

Dugoročno je neophodno da se izgrade manje mlekare, firme za preradu mleka, udruživanjjem proizvođača. Trudimo se da izradimo status proivođača koji bi pomogao male proizvođače da dođu na tržište koje bi pružalo pomoć u prodaji njihovih proizvoda. Mali proizvođači bi time dobili šansu da u manjim regionima prodaju svoju robu.

 

Višak u Bačkoj Topoli je 3 hiljade litara dnevno

Prema prethodnim najavama, od 15. maja, čitave dve nedelje subotička mlekara neće preuzeti mleko. To znači da se na tri otkupna mesta dnevno stvara tri hiljade litara mleka viška. Mlekara ovaj korak nije obrazložila. Laboratorijska ispitivanja pre zatvaranja stanica za preuzimanje su pokazala da je mleko iz Bačke Topole odličnog kvaliteta. Ova pauza u preuzimanju se tiče ne samo grada nego i više gazdinstava u opštini.

Razgovarali smo sa predsednikom Udruženja proizvođača mleka i uzgajivača životinja, Janošem Belanjijem, i članom udruženja Čabom Mikuškom. Saznali smo da se u opštini proizvodi dnevno oko 20 hiljada litara mleka, a polovinu ove količine daju gazdinstva sa između 1 i 20 krava. Prema procenama udruženja postoji 140 malih gazdinstava u opštini, a ova odluka dotiče, u nekoj formi, oko 500 građana. U Bačkoj Topoli svoju stanicu za preuzimanje mleka ima somborska mlekara Somboled i subotički Imlek i sva je sreća što somborska mlekara preuzima veći deo mleka koje proizvode gazdinstva koja su ranije svoj proizvod predavali subotičkoj mlekari. Kapaciteti im međutim ne dozvoljavaju da otkupe svo mleko proizvedeno u opštini. Kamioni dolaze samo svakog drugog dana, a mali proizvođači koji nemaju svoje bazene ne mogu mleko da odlože na odgovarajući način pa se dešava da nakon dva dana ne preuzmu proizvod od njih jer je do tada počelo razmnožavanje bakterija.

 

Pre podne kažu da od popodneva ne treba mleko

 

Đula Zombori i njegova saputnica Žužana Petervari gazduju na salašu pored naselja Brazilija. Obrađuju oko 15 hektara, koji su skoro u potpunosti u njihovom vlasništvu. Rod u najvećoj meri koriste za hranjenje stoke, ali i prodaju određenu količinu kukuruza, soje, suncokreta i pšenice. Imaju četiri krave koje dnevno daju oko 80 litara mleka. Pored toga, odgajaju bikove i junice. Mleko koje proizvode predaju mlekarama, a stoku klanici u Bačkoj Topoli. Mleko su do 30. aprila predavali predajnoj stanici Imleka u Mileševu koje doduše pripada opštini Bečej, ali između dva naselja ima samo nekoliko kilometara. U otkupnoj stanici su 30. aprila pre podne u 10 sati rekli da od iste večeri neće preuzeti od njih mleko čitavih nedelju dana. Tako su prošli i drugi proizvođači mleka. Njih troje, među njima i Zombori, su odlučili da pokušaju da mleko predaju na drugoj stanici za otkup mleka, koje je u vlasništvu somborske mlekare i uspeli su u svojoj nameri. Razlog za pauzu u preuzimanju je navodno bilo što mleko nije bilo dovoljno čisto na šta su već i ranije upozoravali proizvođače koji su baš zbog toga na licu mesta još jednom prelivali mleko. Interesantno je da ni kod jednog proizvođača nije bilo pauze, što znači da su mleko koje su proizvodili preuzimali i nakon prvog maja.

 

Razlog za pauzu u preuzimanju leži isključivo u kvalitetu

 

U vezi problema sa otkupom mleka, razgovarali smo i sa pres službom beogradskog Imleka koji su u svom saopštenju, povodom našeg pitanja, izjavili da bez obzira na višak koji se stvorio na tržištu mleka, ove godine nisu raskinuli ni jedan ugovor. Pauza u preuzimanju mleka se određuje isključivo u slučajevima ako kvalitet predatog mleka ne odgovara propisima koji važe za sirovo mleko, koji su inače jedinstveni kod svake mlekare u Srbiji. U skladu sa istim pravilnikom Imlek može, pozivajući se na kvalitet mleka privremeno, na period od 6 do 15 dana, ukinuti preuzimanje sirovog mleka, ali i ovom procesu prethodi upozorenje. Nakon što se popravi kvalitet mleka proces preuzimanja mleka se vraća u normalu, kao što to praksa i pokazuje – stoji u saopštenju Imleka.

 

 

BUDAPEST. Az elmúlt napok esőzései nyomán keletkezett árhullámnak jelenleg nincs utánpótlása, a kisebb folyókon már levonult, a nagyobb folyókon fokozatos vonul le az ár - közölte Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője hétfő délelőtt az MTI-vel.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak bejárata előtti téren avatták fel vasárnap délután Kossuth Lajos mellszobrát.
Kategória: Aktuális/Marosszék

Felvidék sok pontjáról úgy tűnhet, hogy Martos messze van, de a látszat csal. Négy különböző útvonalakon közlekedő partibusz hozza majd a résztvevőket, hogy ne kelljen várni a menetrend szerinti vonatra, és ne kelljen volán mögé ülni, hanem már az úton is lehessen a fontosabb dolgokkal törődni.

„A Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási konzultációs testületének listáján Gerold nevezetű aktív egyetemi tanár is szerepel, szeretnénk, ha ő is közreműködne ebben a munkában.

A női bajnoki rájátszás második, zentai mérkőzése után megcsillant a remény, hogy a Zenta mégis harcban lehet a bajnoki titulusért, de sajnos a címet az idén sem sikerült megszerezni. A mindent eldöntő harmadik mérkőzés vasárnapra volt kihirdetve, de a C. zvezda végül szombaton látta vendégül a Tisza-parti csapatot, amely ezért hiányosan indulhatott el, mert a csapat egyik meghatározó játékosa, Benák Izabella munkája miatt nem kelhetett útra, ráadásul sajnos haláleset is történt, mert elhunyt a csapatkapitány Kincses Krisztina édesapja. Hogy mekkora sportember Kincses, azt az is mutatja, hogy mindezek ellenére mégis elutazott a fővárosba, s a körülményekhez mérten segítette csapatát, amely ezúttal nem olyan gyámoltalanul játszott, mint az első meccsen, és 10:9-nél esélye is volt az egyenlítésre, ám ez végül mégsem sikerült, így a piros-fehérek zsinórban másodszor vehették át Milorad Krivokapićtól, a Szerbiai Vízilabda-szövetség elnökétől a bajnoki serleget.

 

Belgrád: Crvena zvezda–Zenta Yordo 16:11 (6:2, 3:3, 2:4, 5:2)

 

Tašmajdan uszoda, 150 néző, vezették: Stefanović és Golijanin (Belgrád).

C. zvezda: Aleksandrović, Milovanović 1, Pantović 1, Ćorović 1, Radojčić, Dujović 2, Simić 1, Mandić 1, Đorđević, Vasković, Ivković 6, Jakovljević 3, Vujović.

Zenta Yordo: Juhász, Rudics 3, Búrány, Lengyel 1, Molnár K., Kincses 2, Szitás K., Szitás O., Molnár N., Tóth 2, Pataki 3.

Jacques Audiard francia rendező Dheepan című alkotása kapta a legjobb filmnek járó Arany Pálmát a 68. cannes-i filmfesztiválon. Nemes Jeles Lászlónak az auschwitzi koncentrációs táborban játszódó Saul fiát a zsűri Nagydíjával tüntették ki.
Kategória: Kultúra

WASHINGTON. Az Egyesült Államok és más NATO-tagországok vezetői egyre intenzívebb tárgyalásokat folytatnak arról, hogy amerikai csapatok maradjanak Afganisztánban, valamint Kabulban szövetséges bázist hozzanak létre a fegyverszállítások megkönnyítésére és az afgán csapatok kiképzésére - idézte a The Washington Post című napilap John Campbell tábornokot, az afganisztáni koalíciós erők parancsnokát.

A Ziarul Financiar napilap összeállítása szerint a legnagyobb kamatot a TBI Bank biztosítja az ügyfeleinek, évi 3,4 százalékot. A második helyen a Piraeus Bank áll 3,15 százalékkal, a harmadik helyen pedig a Vasúti Kereskedelmi Bank és a Marfin Bank áll 3 százalékos kamattal. A bankbetétek kamatai az elmúlt időszakban folyamatosan csökkentek, és ehhez az is hozzájárult, hogy a jegybank idén már negyedszer csökkentette az alapkamatot, amely jelenleg 1,75 százalék. A nagy kereskedelmi bankok már ehhez közeli értékeket szabtak meg a saját betéti kamataik esetében is, a BRD évi 2,2 százalékos kamatot ajánl, a BCR pedig 1,9 százalékos kamatot.

Az egészségügyi tárca múlt héten jelentette be, hogy az állami kórházak és egyéb egészségügyi intézmények meghirdethetik a korábban befagyasztott munkahelyeket, de ezt csak akkor tehetik meg, ha az éves költségvetésükből ki tudják fizetni az újan alkalmazott munkaerőt is. Demeter Ferenc, a csíkszeredai megyei kórház igazgatója a Krónika napilapnak elmondta, a kórházukban legkevesebb 109 új alkalmazottra lenne szüksége, és ezeknek a munkahelyeknek egy részét már meg is hirdették, de a költségvetési keretük nem teszi lehetővé, hogy egyszerre száz fővel bővítsék a személyzetet. Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter múlt héten azt mondta, országos szinten körülbelül 30 ezer új alkalmazottra lenne szükség.

A napokban egy izgalmas téma kapcsán interjút készítettem egy kedves, borsi születésű fiatalemberrel. Ha meghallom, hogy Borsi, tudom, hogy a Kassai kerület Tőketerebesi járásában kell keresni a falut. Szeretem történelmileg is behatárolni a településeket, s így ide kívánkozik, hogy a trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

A tartományi közigazgatás 13 szerve közül mindössze ötben kötelező a nemzeti kisebbségek nyelvének ismerete bizonyos munkahelyek betöltéséhez – állapítják meg a tartományi ombudsman által végrehajtott kutatásban.

Szombaton délelőtt Csókán a Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület közgyűlésére érkező vendégek a Szentháromság római katolikus templom udvarán megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc és Cs. Simon István emléktábláját. Majd a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület székházában a Bánság változó arculata elnevezéssel tudományos tanácskozást tartottak, amelyen Csonti István helytörténész, Csóka (Hol is vagyunk?) címmel beszélt a település elhelyezkedéséről a Bánságban, majd a csókai születésű dr. Ózer Ágnes muzeológus, történész Csóka gazdaságtörténetéhez fűzött érdekes adalékokat, például, hogy a Léderer-birtokon elsőként már 1936-ban műeső-berendezéseket szereltek fel öntözés céljából. Dr. Kókai Sándor intézetigazgató, egyetemi tanár Nyíregyházáról A Bánság történeti földrajza (1917–1918) címmel tartott érdekes elődadást.

Az előadások után a 2009-ben alakult helytörténeti társaság elnökének, Tomik Nimródnak a vezetésével megtartották az egyesület évi közgyűlését, amelyen díjakat adtak át a legaktívabb tagoknak. Az életműdíjnak számító Kalapis Zoltán-díjat Uri Ferenc nyugalmazott történelemtanár vehette át. Az idén először adták át a Szabó József közelmúltban elhunyt nyugalmazott újságíró és helytörténész emlékére alapított díjat, amelyet az adai Pecze Rózsa és a csantavéri Szedlár Rudolf helytörténész vehette át. A közgyűlésen Pastyik László bemutatta az egyesület új, sorrendben ötödik évkönyvét, amelyben sok érdekes helytörténeti írást olvashatnak az érdeklődők.  

Marija Badida, az Ungvári Városi Adófelügyelőség vezetője bejelentette, hogy a városi taxisok számára kötelezővé teszik a pénztárgépek használat – adta hírül a zaholovok.com.ua hírportál május 20-án.

Egy tavaly decemberben hozott törvénymódosítás értelmében, amely június 25-től lép érvénybe, minden taxit fel kell szerelni mini-pénztárgéppel – ez lenne az ideális eljárás. Amíg ez nem történik meg, a taxiállomások diszpécsereinek kell a taxisok napi bevételét pénztárgépen keresztül bejegyezniük.

Badida hozzátette, hogy a taxisok tudnak a változtatásról, mégsem lépnek ez ügyben, hanem majd a határidő lejárta előtt rohanják meg tömegesen az adóhivatali kirendeltséget.

A hivatal vezetője ugyanakkor elismerte, hogy egy pénztárgép drága, közel 7OOO hrivnyába kerül, használata és szervizelése pedig nem egyszerű, hiszen egy tulajdonképpeni számítógépről van szó.
A kasszagépek használata a 3. kategóriába tartozó személyszállító vállalkozók részére is kötelező. Ungváron jelenleg 28 taxist és utasszállító vállalkozót tartanak számon.

Kárpátalja.ma

Vezető nélkül, utasokkal indult el egy szerelvény szombaton a budapesti állatkertben található hullámvasúton. Az üzemeltető Fővárosi Állat- és Növénykert szerint az utasoknak nem lett volna szabad beszállniuk a kocsikba, de az állatkert felülvizsgálja, kell-e szigorítani a biztonsági előírásokon – hangzott el az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Ma kezdődik és 16 napig tart a Vajdaság Ma és Orosháza-Gyopárosfürdő közös nyereményjátéka.

Komáromban példamutatóan élénk a magyar kulturális élet: gyakran előfordul, hogy ugyanabban az időben több műsor is várja látogatóit. A kultúra, a közművelődés és a hagyományban élés rendezvényei jelentős részét – valószínűleg többségét – a civil szerveződések szolgáltatják. Egymást váltják a zenei estek, irodalom- és tudománynépszerűsítő előadások, az évfordulókra való emlékezések, jeles politikusok szereplései, könyvbemutatók, az iskolák fellépései.

BUDAPEST. A második világháborúban nyugati hadifogságba esett magyarokról szóló dokumentumfilmet mutat be a Duna tévécsatorna hétfőn késő este Szögesdrót mögött Nyugat-Európában címmel.

Vasárnap a Roland Garros 1. fordulójában három szerbiai teniszező lépett pályára, és mindannyian három játszmában harcolták ki a továbbjutást. Dušan Lajovićnak a férfiak mezőnyében érvényes szabályok szerint mindenképp ennyi szettet kellett játszania, és magabiztosan lépett túl az argentin Maximo Gonzalezen, amit a 6:3, 6:3, 6:1-es eredmény is alátámaszt. A nők mezőnyében Ana Ivanović és Bojana Jovanovski is az első játszma elvesztése miatt kényszerült három szettre, a további két szettben viszont meggyőző teljesítményt nyújtva fordítottak a kazah Jaroszlava Svedova, illetve az ukrán Leszja Curenko ellen. Ivanović az első szettet 4:6 arányban bukta el, utána 6:2, 6:0-lal fordított, Jovanovski pedig az 1:6-os első játszma után 6:1, 6:0-ra nyert a következő két felvonásban. Ivanović a 2. fordulóban a japán Miszaki Dojjal, Jovanovski pedig a horvát Donna Vekićtyel méri össze erejét, ha mindketten továbbjutnak, a harmadik körben egymással mérkőznek meg. Lajovićra a második körben a svájci Stan Wawrinka vár.

A férfiak mezőnyében a híresebb teniszezők közül továbbjutott még Roger Federer, Nisikori Kej és Jo-Wilfried Tsonga, míg a nők között Simona Halep és Camila Giorgi nevét érdemes kiemelni.

A mai nap folyamán lép pályára Viktor Troicki a német Jan-Lennard Struff ellen, Filip Krajinović a belga David Goffinnal néz majd farkasszemet, Aleksandra Krunić a kazah Julija Putincevával vív meg a 2. fordulóért, míg a főtábla egyetlen magyar szereplője, Babos Tímea a német Angelique Kerberen igyekszik túljutni.

Jelena Janković kedden játszik a bolgár Szeszil Karatancsevával, ahogy a világelső Novak Đoković is a finn Jarkko Nieminennel.

ROLAND GARROS. – A férfitorna első fordulójában: Lajović–Gonzalez 6:3, 6:3, 6:1, Wawrinka–Ilhan 6:3, 6:2, 6:3, Džumhur–Juzsnyij 6:2, 6:1 – feladás, Kohlschreiber–Szoeda 6:1, 6:0, 6:2, Federer–Falla 6:3, 6:3, 6:4, Nisikori–Mathieu 6:3, 7:5, 6:1, Gulbis–Sijsling 6:4, 6:4, 7:6, Bagdatisz–Karlović 7:6, 6:4, 6:4, Tsonga–Lindell 6:1, 6:2, 6:2.

Nők, 1. forduló: Ivanović–Svedova 4:6, 6:2, 6:0, Jovanovski–Curenko 1:6, 6:1, 6:0, Halep–Rogyina 7:5, 6:4, Vekić–Garcia 3:6, 6:3, 6:2, Marakova–Chirico 6:4, 6:2, Muguruza–Martić 6:2, 7:5, Giorgi–Maria 7:5, 6:3, Lučić-Baroni–Davis 6:3, 3:6, 6:3, Pennetta–Linette 6:3, 5:7, 6:1.

NIZZA. – A férfitorna döntőjében: Thiem–L. Mayer 6:7, 7:5, 7:6.

GENF. – A férfitorna döntőjében: Bellucci–Sousa 7:6, 6:4.

STRASBOURG. – A női torna döntőjében: Stosur–Mladenović 3:6, 6:2, 6:3.

NÜRNBERG. – A női torna döntőjében: Knapp–Vinci 7:6, 4:6, 6:1.

ESKIŞEHIR. – A challenger döntőjében: Lorenzi–Cervantes 7:6, 7:6.

NAGYSZEBEN. – A női ITF-torna döntőjében: Bondár–Gojnea 6:1, 4:6, 6:1.