Európai Unió : hírek magyarul

Az alkotmányos reform olyan átalakulási folyamat, amelyben valamennyi társadalmi érdeket képviselni kell. A cél a normák és a szabályok módosítása annak érdekében, hogy az intézmények napjaink kihívásaira megerősödve és felkészültebben tudjanak reagálni.  A nép részéről jogos elvárás, hogy változtathasson a kormányzáson.

Ugyanakkor ha olyan rendelkezéseket fogadnak el, amelyek csak egyetlen személyre vonatkoztathatók, azzal gyengítik az alkotmányos reformfolyamat hitelességét. Ez ugyanis aláássa a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai charta 23. cikkében meghatározott, demokratikus kormányváltás elvét. A ruandai alkotmánynak a parlament által nemrég jóváhagyott módosításai ilyen helyzetet idéznének elő, amennyiben azokat népszavazás útján is megerősítik.  

Az EU határozattan támogatja a demokratikus átmenet elvét, ha az átmenet az afrikai chartában foglaltak szerint átlátható, inkluzív és elszámoltatható folyamatokra épül.  Azokban az országokban, amelyek következetesen tiszteletben tartották a hivatali időkre vonatkozó korlátozásokat, és lehetőséget adtak a változásra, megerősödött a társadalom rezilienciája, az intézmények pedig hitelesebbek lettek.  Számos példát hozhatunk erre az afrikai kontinensen.  

Az EU ezzel összefüggésben továbbra is elkötelezetten támogatja a Nagy-tavak régiójában a békét és a jólétet, és várakozással tekint a ruandai hatóságokkal való párbeszéd folytatása elé.

Az EU-belügyminiszterek pénteki tanácsülésén véglegesítették az EU-intézmények közötti egyeztetésben körvonalazódott kompromisszumot a légiutas-nyilvántartási irányelvről (PNR). A majdani jogszabály az EU-külső és belső járatokra egyaránt vonatkozni fog, az adatokat pedig titkosítás nélkül fél évig teszik elérhetővé a hatóságok számára.

Az EU bírósága fel is függesztheti a menekült-áthelyezést az ítélethozatalig, a szlovák és a magyar kormány által indított eljárásban.

Following the Justice and Home Affairs Council confirmation of the deal on the EU Passenger Name Record (PNR) directive, the Parliament's Civil Liberties Committee lead negotiator, Timothy Kirkhope (ECR, UK), said:
Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs

Source : © European Union, 2015 - EP

A delegation of 15 MEPs will take part in the UN climate conference in Paris, France, from Monday to Friday. The European Parliament says that the 2015 Protocol must be legally binding and ambitious from the outset, with five-year commitment periods. In a resolution voted in October, MEPs also proposed that a share of revenues from the EU carbon market allowances should be earmarked for climate finance, and that aviation and shipping sectors should initiate measures to curb their emissions.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2015 - EP

A menekültügy és a párizsi terrrortámadások is belekavarodtak a dán népszavazásba. A választók sem igazán értették, miről voksolnak.

A dánok 53 százaléka arra szavazott, hogy nem kérnek az EU bel- és igazságügyi együttműködési rendszeréből, és továbbra is meg kívánják őrizni a skandináv ország által még 1992-re kitárgyalt formális kimaradási lehetőséget (opt out) ebből az EU-integrációs területből.

A luxemburgi soros elnökség belügyminiszterek elé kerülő javaslata egyes értelmezések szerint a schengeni belső határellenőrzés akár két éves időtartamra történő visszaállítását is legalizálná. A történet már nem csak Görögországról szól, amely csütörtökön végül megállapodott a Frontex-szel a menekültek Macedóniával közös határon való regisztrálásáról.

Az év elején még 1 milliárd euró magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben. Mostanra 250 millió euróra sikerült csökkenteni a nettó forrásvesztés kockázatát, és a Bizottság az év hátralevő részében még lehetőséget lát a mérleg további javítására.

A Tanács 2015. december 3-án elfogadta a Törvényszék reformjáról szóló rendeletet. A reform célja az, hogy a Törvényszék meg tudjon birkózni az egyre növekvő munkateherrel, valamint hogy az EU-ban garantálni lehessen az ésszerű időn belüli jogorvoslatot.

„A Törvényszék reformja olyan intézményt erősít meg, amely nagy lendületet adott az európai integrációnak” – jelentette ki Félix Braz luxemburgi igazságügy-miniszter, a Tanács elnöke.

A Törvényszék – a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság mellett – az Európai Unió Bírósága három testületének egyike. Az Európai Unió hatáskörébe tartozó területeken a Törvényszék jelenti az első jogorvoslati lehetőséget a Bizottság és más uniós intézmények és szervek által hozott döntések többsége tekintetében.

A Törvényszék megerősítése

A reform nyomán fokozatosan emelkedni fog a Törvényszék bíráinak száma, valamint egyesülni fog a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság. A reform várhatóan 2015 december végén kezdődik meg; a bírák száma ekkor tizenkettővel fog nőni. 2016 szeptemberében a Közszolgálati Törvényszék hét bírói álláshelye átkerül a Bírósághoz, ahol 2019-ben további kilenc bíró egészíti majd ki a bíró kart. Ez azt jelenti, hogy a bírák száma a folyamat eredményeképpen összesen 21 fővel fog nőni.

Ez lehetővé teszi, hogy a Törvényszék – az Alapjogi Charta 47. cikkével összhangban – ésszerű időn belüli hozza meg ítéleteit. A Törvényszéknek arra is alkalma lesz, hogy több ügyet tárgyaljon öt bírából álló tanácsok vagy a nagytanács keretében, ez pedig a jelentős ügyek alaposabb megvitatását teszi majd lehetővé.

A bírák részleges megújítása során a tagállamok két posztra nevezhetnek majd meg jelölteket. A cél a lehető legnagyobb mértékben biztosítani a nemek közötti egyenlőség érvényesülését a Törvényszék összetételében. A Bíróságnak 2021-ig be kell számolnia a Törvényszék működéséről, és amennyiben szükséges, jogszabályjavaslatokat kell előterjesztenie a szerv alapszabályának módosítását illetően.

Az ügyek számának fokozott növekedése

A reformra a Törvényszék munkaterhelésének fokozott növekedése miatt van szükség. Az évente a Törvényszék elé kerülő új ügyek száma a 2010 előtti kevesebb mint 600-ról a legfrissebb számadatok szerint 2014-ben 912-re emelkedett. Ennek következtében 2015 novemberének végén 1270 ügy volt folyamatban a Törvényszék előtt, amely példátlanul magas szám. Az Unió hatásköreivel kapcsolatos legutóbbi változások – például a bankszektorban – valószínűleg újabb jogvitákat fognak eredményezni, így a Törvényszék munkaterhelése valószínűleg a továbbiakban is gyorsan fog növekedni. A Törvényszék elé fog kerülni mintegy 200 függőben lévő személyzeti kérdés is.

Az eljárások időtartamának növekedése

A folyamatosan növekvő munkaterhelés miatt a Törvényszék nem tudja ésszerű időn belül meghozni ítéleteit. A gazdaságilag legérzékenyebb ügyek esetében az ítélkezés átlagos időtartama négy és öt év között van, ez pedig jóval hosszabb, mint ami általában elfogadható. Az Alapjogi Charta 47. cikke rendelkezik az ésszerű időtartamon belüli ítélethozatalhoz való jogról. 

A reform költségei

A Törvényszék által tett erőfeszítéseknek köszönhetően a bírák számának 21 fővel történő növelése, valamint a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság egyesítése évente 13,5 millió EUR összeget igényel. Ez jóval kedvezőbb annál a 26,8 millió eurós összegnél, amit a késedelmes ítélethozatal miatt indított kártérítési ügyekben követelnek. A ráfordítások lehetővé teszik, hogy az EU olyan határidővel és olyan minőségben tegyen eleget az elsőfokú törvénykezés terén fennálló kötelezettségeinek, amit joggal várhatnak el a polgárok és vállalkozók a jogállamiság alapjain álló Unióban. 

További lépések

A rendeletet december végén fogják kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a közzététel utáni napon fog hatályba lépni.

A 12 új bíró kinevezése folyamatban van. Az érintett tagállamok (a Cseh Köztársaság, Svédország, Spanyolország, Magyarország, Lengyelország, Ciprus, Litvánia, Görögország, Lettország, Luxemburg, Szlovákia és Málta) által javasolt jelölteket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke alapján felállított bizottság fogja kiválasztani és személyes beszélgetésen fogadni. A bizottság feladata véleményt alkotni a jelölteknek a törvényszéki bírói feladatok ellátására való alkalmasságáról, mielőtt a tagállamok kormányainak képviselői határoznak a kinevezésekről.

Előreláthatóan még decemberben dönt a további lépésekről az Európai Bizottság a szeptember közepén hatályba lépett magyar menekültügyi, határrendészeti és büntetőeljárásra vonatkozó törvények ügyében, és új kötelezettségszegési eljárás(ok) indítása is az opciók között szerepel – értesült megbízható forrásból a BruxInfo.

„A javaslatok célja új lendületet adni az értékpapírosítási piacoknak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások előmozdításával.”

Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere és a Tanács soros elnöke 

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. december 2-án a Tanács nevében tárgyalási álláspontot hagyott jóvá egy olyan javaslatcsomagra vonatkozóan, amely az európai értékpapírosítási piac fejlesztésének elősegítésére irányul. 

A megállapodás a luxemburgi elnökség közreműködésével, mindössze kilenc héttel a bizottsági javaslat benyújtása után született meg. Ennek köszönhetően a következő elnökség 2016-ban a lehető leghamarabb megkezdheti a tárgyalást az Európai Parlamenttel. 

„A javaslatok célja új lendületet adni az értékpapírosítási piacoknak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások előmozdításával. A cél hozzájárulni a reálgazdaság finanszírozásához, és ezzel a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez” – jelentette ki Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere és a Tanács soros elnöke. 

Az első lépés a tőkepiaci unió megteremtése felé 

Az értékpapírosítási keretrendszer az első lépés afelé, hogy megvalósuljon az a 2015-ben elindított uniós kezdeményezés, hogy 2019 végéig létrejöjjön egy teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió. Az értékpapírosítási piac fejlesztése új beruházási lehetőségeket teremt, és új forrásokat mozgósít, különösen a kkv-k részére. 

Az értékpapírosítás az a folyamat, amelynek keretében a hitelező – általában egy bank – értékpapírrá alakít és ezzel újrafinanszíroz egy sor hitelt (eszközt), például jelzáloghiteleket, gépjárműlízingeket, fogyasztói hiteleket, illetve hitelkártya-követeléseket. Az „újracsomagolt” hiteleket különböző kockázati kategóriákba sorolják a befektetők kockázatra és nyereségre vonatkozó igényeinek megfelelően. 

Az uniós értékpapírosítási keretrendszer előmozdítaná az uniós pénzügyi piacok integrációját és elősegítené a hitelezést a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. 

Reformok a válság nyomán 

Az 2007–2008-as egyesült államokbeli másodrendű jelzáloghitel-piaci válság nyomán a hatóságok intézkedéseket hoztak az értékpapírosítási ügyletek biztonságosabbá és egyszerűbbé tétele, és a kockázatkezelésre ösztönző tényezők meglétének biztosítása érdekében. E reformok eredményeként az Unióban ma már minden értékpapírosítás szigorúan szabályozva van. Az Egyesült Államokkal ellentétben azonban, ahol az értékpapírosítási piacok már megélénkültek, az EU-ban e piacokon még mindig visszafogott a tevékenység, annak ellenére, hogy az uniós értékpapírosítási piacok viszonylag jól átvészelték a válságot.  

Egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítási termékek 

A javaslatok a kockázatkezelésre már bevezetett intézkedéseken alapulnak, és várhatóan lehetővé teszik az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási termékek differenciált kezelését. Az „egyszerű, átlátható és egységesített” minősítés nem a kérdéses hitelek minőségére, hanem az értékpapírosítás létrejöttére, strukturálási folyamatára utal. 

Két rendelet 

A Coreper által elért megállapodás két rendelettervezetre terjed ki:

• az egyik megállapítja az értékpapírosítás szabályait és az STS értékpapírosítások kritériumait;
• a másik a banki tőkekövetelményekről szóló 575/2013/EU rendeletet módosítja.

Az első javaslat egyetlen rendeletben egyesítené az egyelőre több különböző jogi aktusban szereplő szabályokat, amelyek valamennyi, köztük az STS értékpapírosításokra vonatkoznak. Ezzel biztosítaná a következetességet és a konvergenciát a különböző (banki, vagyonkezelési és biztosítási) ágazatok között, továbbá racionalizálná és egyszerűsítené a meglévő szabályokat. Ezenfelül általános és ágazatközi rendszert hozna létre az STS értékpapírosítások meghatározására. 

Az 575/2013/EU rendeletet módosító szöveg az értékpapírosítási pozíciók tőkekövetelményeit határozza meg. Az STS értékpapírosítások esetében kockázatérzékenyebb szabályokat állapít meg.

Ahhoz, hogy a Tanács és a Parlament elfogadhassa a rendeleteket, minősített többségre van szükség. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)

A Coreper által elért megállapodást a Tanács a 2015. december 8-i ülésén erősíti majd meg.

Általános : Több mint két hét eltelt a párizsi terrortámadás óta, az Iszlám Állam elleni fellépés egyre intenzívebb, a terrorizmus elleni küzdelem meghatározó eleme marad a Parlament napirendjének is. Hétfőn és kedden az állampolgári jogi szakbizottság arról vitázott, hogy uniós szintű stratégia szükséges a terrorfenyegetettség kezelésére.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

A nemzetközi bűncselekmények és a terrorizmus mindnyájunkra fenyegetést jelent, ezek megelőzésében és felderítésében nyújt segítséget a tagállamoknak az Európai Rendőrségi Hivatal, az Europol. Az egyre növekvő fenyegetettség miatt az uniós országok úgy döntöttek, hogy megnövelik az Europol szerepét és hatáskörét a terrorizmus elleni küzdelemben. Az állampolgári jogi szakbizottság hétfőn szavazott erről, cikkünkben áttekintjük mi pontosan az Europol feladata.
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Plenary sessions : The European Parliament has done its work on a draft EU directive to ensure that by 2020 at least 40% of non-executive directors on listed company boards are women. Now it is up to the Council of Ministers to agree a position on the draft and start negotiations with Parliament, reiterated many MEPs in Wednesday’s debate, with a view to a Council meeting on 7 December.

Source : © European Union, 2015 - EP

Banif Plus Bank
MARI
A devizaalapú kölcsönök bizonyos típusainak részét képező árfolyamműveletek nem tekinthetők befektetési szolgáltatásnak

Vera Jourova igazságügyi biztos az EP plenárisán szóban is megerősítette a Bizottság néhány nappal ezelőtti állásfoglalását arról, hogy a testület szerint a magyarországi helyzet nem veti fel a jogállamisági mechanizmus aktiválását, még kevésbé a 7. cikk alkalmazását.

Az Európai Tanács elnöke szerint veszélyes Angela Merkel befogadó politikája. Másfél évig zárva tartaná az unióba érkezőket.

Plenáris ülés : A Bizottság nem lát a magyar demokráciát, jogállamiságot és alapjogok érvényesülését fenyegető rendszerszintű veszélyt annak ellenére, hogy számos jogsértési eljárás jelenleg is folyamatban van, mondta Vera Jourová biztos szerdán a Parlament kérdésére válaszolva.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

December 15-ig kapott haladékot Görögország európai partnereitől az érdemi együttműködésre a külső határok ellenőrzésében, ellenkező esetben felfüggeszthetik schengeni tagságát. A fenyegetés inkább nyomásgyakorlás, mint a görögök kizárása, amelynek esetén Magyarország is frontországgá válna. Igaz, ez de facto semmin sem változtatna.