Az alkotmányos reform olyan átalakulási folyamat, amelyben valamennyi társadalmi érdeket képviselni kell. A cél a normák és a szabályok módosítása annak érdekében, hogy az intézmények napjaink kihívásaira megerősödve és felkészültebben tudjanak reagálni. A nép részéről jogos elvárás, hogy változtathasson a kormányzáson.
Ugyanakkor ha olyan rendelkezéseket fogadnak el, amelyek csak egyetlen személyre vonatkoztathatók, azzal gyengítik az alkotmányos reformfolyamat hitelességét. Ez ugyanis aláássa a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai charta 23. cikkében meghatározott, demokratikus kormányváltás elvét. A ruandai alkotmánynak a parlament által nemrég jóváhagyott módosításai ilyen helyzetet idéznének elő, amennyiben azokat népszavazás útján is megerősítik.
Az EU határozattan támogatja a demokratikus átmenet elvét, ha az átmenet az afrikai chartában foglaltak szerint átlátható, inkluzív és elszámoltatható folyamatokra épül. Azokban az országokban, amelyek következetesen tiszteletben tartották a hivatali időkre vonatkozó korlátozásokat, és lehetőséget adtak a változásra, megerősödött a társadalom rezilienciája, az intézmények pedig hitelesebbek lettek. Számos példát hozhatunk erre az afrikai kontinensen.
Az EU ezzel összefüggésben továbbra is elkötelezetten támogatja a Nagy-tavak régiójában a békét és a jólétet, és várakozással tekint a ruandai hatóságokkal való párbeszéd folytatása elé.
A Tanács 2015. december 3-án elfogadta a Törvényszék reformjáról szóló rendeletet. A reform célja az, hogy a Törvényszék meg tudjon birkózni az egyre növekvő munkateherrel, valamint hogy az EU-ban garantálni lehessen az ésszerű időn belüli jogorvoslatot.
„A Törvényszék reformja olyan intézményt erősít meg, amely nagy lendületet adott az európai integrációnak” – jelentette ki Félix Braz luxemburgi igazságügy-miniszter, a Tanács elnöke.
A Törvényszék – a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság mellett – az Európai Unió Bírósága három testületének egyike. Az Európai Unió hatáskörébe tartozó területeken a Törvényszék jelenti az első jogorvoslati lehetőséget a Bizottság és más uniós intézmények és szervek által hozott döntések többsége tekintetében.
A reform nyomán fokozatosan emelkedni fog a Törvényszék bíráinak száma, valamint egyesülni fog a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság. A reform várhatóan 2015 december végén kezdődik meg; a bírák száma ekkor tizenkettővel fog nőni. 2016 szeptemberében a Közszolgálati Törvényszék hét bírói álláshelye átkerül a Bírósághoz, ahol 2019-ben további kilenc bíró egészíti majd ki a bíró kart. Ez azt jelenti, hogy a bírák száma a folyamat eredményeképpen összesen 21 fővel fog nőni.
Ez lehetővé teszi, hogy a Törvényszék – az Alapjogi Charta 47. cikkével összhangban – ésszerű időn belüli hozza meg ítéleteit. A Törvényszéknek arra is alkalma lesz, hogy több ügyet tárgyaljon öt bírából álló tanácsok vagy a nagytanács keretében, ez pedig a jelentős ügyek alaposabb megvitatását teszi majd lehetővé.
A bírák részleges megújítása során a tagállamok két posztra nevezhetnek majd meg jelölteket. A cél a lehető legnagyobb mértékben biztosítani a nemek közötti egyenlőség érvényesülését a Törvényszék összetételében. A Bíróságnak 2021-ig be kell számolnia a Törvényszék működéséről, és amennyiben szükséges, jogszabályjavaslatokat kell előterjesztenie a szerv alapszabályának módosítását illetően.
Az ügyek számának fokozott növekedéseA reformra a Törvényszék munkaterhelésének fokozott növekedése miatt van szükség. Az évente a Törvényszék elé kerülő új ügyek száma a 2010 előtti kevesebb mint 600-ról a legfrissebb számadatok szerint 2014-ben 912-re emelkedett. Ennek következtében 2015 novemberének végén 1270 ügy volt folyamatban a Törvényszék előtt, amely példátlanul magas szám. Az Unió hatásköreivel kapcsolatos legutóbbi változások – például a bankszektorban – valószínűleg újabb jogvitákat fognak eredményezni, így a Törvényszék munkaterhelése valószínűleg a továbbiakban is gyorsan fog növekedni. A Törvényszék elé fog kerülni mintegy 200 függőben lévő személyzeti kérdés is.
Az eljárások időtartamának növekedéseA folyamatosan növekvő munkaterhelés miatt a Törvényszék nem tudja ésszerű időn belül meghozni ítéleteit. A gazdaságilag legérzékenyebb ügyek esetében az ítélkezés átlagos időtartama négy és öt év között van, ez pedig jóval hosszabb, mint ami általában elfogadható. Az Alapjogi Charta 47. cikke rendelkezik az ésszerű időtartamon belüli ítélethozatalhoz való jogról.
A reform költségeiA Törvényszék által tett erőfeszítéseknek köszönhetően a bírák számának 21 fővel történő növelése, valamint a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság egyesítése évente 13,5 millió EUR összeget igényel. Ez jóval kedvezőbb annál a 26,8 millió eurós összegnél, amit a késedelmes ítélethozatal miatt indított kártérítési ügyekben követelnek. A ráfordítások lehetővé teszik, hogy az EU olyan határidővel és olyan minőségben tegyen eleget az elsőfokú törvénykezés terén fennálló kötelezettségeinek, amit joggal várhatnak el a polgárok és vállalkozók a jogállamiság alapjain álló Unióban.
További lépésekA rendeletet december végén fogják kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a közzététel utáni napon fog hatályba lépni.
A 12 új bíró kinevezése folyamatban van. Az érintett tagállamok (a Cseh Köztársaság, Svédország, Spanyolország, Magyarország, Lengyelország, Ciprus, Litvánia, Görögország, Lettország, Luxemburg, Szlovákia és Málta) által javasolt jelölteket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke alapján felállított bizottság fogja kiválasztani és személyes beszélgetésen fogadni. A bizottság feladata véleményt alkotni a jelölteknek a törvényszéki bírói feladatok ellátására való alkalmasságáról, mielőtt a tagállamok kormányainak képviselői határoznak a kinevezésekről.
„A javaslatok célja új lendületet adni az értékpapírosítási piacoknak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások előmozdításával.”
Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere és a Tanács soros elnöke
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. december 2-án a Tanács nevében tárgyalási álláspontot hagyott jóvá egy olyan javaslatcsomagra vonatkozóan, amely az európai értékpapírosítási piac fejlesztésének elősegítésére irányul.
A megállapodás a luxemburgi elnökség közreműködésével, mindössze kilenc héttel a bizottsági javaslat benyújtása után született meg. Ennek köszönhetően a következő elnökség 2016-ban a lehető leghamarabb megkezdheti a tárgyalást az Európai Parlamenttel.
„A javaslatok célja új lendületet adni az értékpapírosítási piacoknak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások előmozdításával. A cél hozzájárulni a reálgazdaság finanszírozásához, és ezzel a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez” – jelentette ki Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere és a Tanács soros elnöke.
Az első lépés a tőkepiaci unió megteremtése feléAz értékpapírosítási keretrendszer az első lépés afelé, hogy megvalósuljon az a 2015-ben elindított uniós kezdeményezés, hogy 2019 végéig létrejöjjön egy teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió. Az értékpapírosítási piac fejlesztése új beruházási lehetőségeket teremt, és új forrásokat mozgósít, különösen a kkv-k részére.
Az értékpapírosítás az a folyamat, amelynek keretében a hitelező – általában egy bank – értékpapírrá alakít és ezzel újrafinanszíroz egy sor hitelt (eszközt), például jelzáloghiteleket, gépjárműlízingeket, fogyasztói hiteleket, illetve hitelkártya-követeléseket. Az „újracsomagolt” hiteleket különböző kockázati kategóriákba sorolják a befektetők kockázatra és nyereségre vonatkozó igényeinek megfelelően.
Az uniós értékpapírosítási keretrendszer előmozdítaná az uniós pénzügyi piacok integrációját és elősegítené a hitelezést a háztartásoknak és a vállalkozásoknak.
Reformok a válság nyománAz 2007–2008-as egyesült államokbeli másodrendű jelzáloghitel-piaci válság nyomán a hatóságok intézkedéseket hoztak az értékpapírosítási ügyletek biztonságosabbá és egyszerűbbé tétele, és a kockázatkezelésre ösztönző tényezők meglétének biztosítása érdekében. E reformok eredményeként az Unióban ma már minden értékpapírosítás szigorúan szabályozva van. Az Egyesült Államokkal ellentétben azonban, ahol az értékpapírosítási piacok már megélénkültek, az EU-ban e piacokon még mindig visszafogott a tevékenység, annak ellenére, hogy az uniós értékpapírosítási piacok viszonylag jól átvészelték a válságot.
Egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítási termékekA javaslatok a kockázatkezelésre már bevezetett intézkedéseken alapulnak, és várhatóan lehetővé teszik az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási termékek differenciált kezelését. Az „egyszerű, átlátható és egységesített” minősítés nem a kérdéses hitelek minőségére, hanem az értékpapírosítás létrejöttére, strukturálási folyamatára utal.
Két rendeletA Coreper által elért megállapodás két rendelettervezetre terjed ki:
Az első javaslat egyetlen rendeletben egyesítené az egyelőre több különböző jogi aktusban szereplő szabályokat, amelyek valamennyi, köztük az STS értékpapírosításokra vonatkoznak. Ezzel biztosítaná a következetességet és a konvergenciát a különböző (banki, vagyonkezelési és biztosítási) ágazatok között, továbbá racionalizálná és egyszerűsítené a meglévő szabályokat. Ezenfelül általános és ágazatközi rendszert hozna létre az STS értékpapírosítások meghatározására.
Az 575/2013/EU rendeletet módosító szöveg az értékpapírosítási pozíciók tőkekövetelményeit határozza meg. Az STS értékpapírosítások esetében kockázatérzékenyebb szabályokat állapít meg.
Ahhoz, hogy a Tanács és a Parlament elfogadhassa a rendeleteket, minősített többségre van szükség. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)
A Coreper által elért megállapodást a Tanács a 2015. december 8-i ülésén erősíti majd meg.