A Tanács 2016. november 28-án jóváhagyta az Európai Parlamenttel november 17-én elért megállapodást, és ezzel végleges hozzájárulását adta az Unió 2017. évi költségvetéséhez. Amennyiben a megállapodást a december 1-jei szavazás alkalmával az Európai Parlament is jóváhagyja, az EU 2017. évi költségvetése elfogadottnak minősül.
„A 2017. évi uniós költségvetés a jövőnk záloga. A költségvetés jól kidolgozott, a megfelelő területekre összpontosul és szolidáris. A migrációs kihívások orvoslásával, a biztonság megerősítésével, valamint a növekedés fellendítésével és a munkahelyteremtéssel a polgárok számára legnagyobb aggályokat okozó problémák elhárítására irányul. Emellett jelentősen növeli az olyan programokra szánt forrásokat, mint az Erasmus+, amely főként a fiatalokat segíti” – mondta el Ivan Lesay szlovák gazdasági államtitkár, a Tanács soros elnöke.
A 2017. évi költségvetés 157,86 milliárd EUR kötelezettségvállalást irányoz elő, amelyből 1,1 milliárd EUR a előre nem látható szükségletek fedezésére szolgál. A kifizetéseket 134,49 milliárd EUR-ban határozza meg, amely a 2016-os költségvetésnél 1,6%-kal alacsonyabb. Ez annak köszönhető, hogy a forrásokat a valós igények kielégítésére használja fel.
Kétjegyű növekedés a kiemelkedően fontos területekenA kiemelkedően fontos területekre szánt források tíz százalék feletti többletforrásban részesülnek:
Az Erasmus+ jelentős támogatásnövekedése mellett a 2017. évi költségvetés számos olyan intézkedést vezet be, amely kifejezetten a fiatalok javát szolgálja. Ilyen többek között az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amelynek keretében további 500 millió EUR áll rendelkezésre a fiatalok munkakeresésének támogatására. A 2017. évi költségvetés teszi lehetővé a Bizottság azon kezdeményezésének útjára indítását is, amelynek keretében a fiatalok támogatást kapnak az európai országokba való utazásra és azok megismerésére.
Egy júliusi bejelentés értelmében a 2017-es EU költségvetés továbbá 500 millió EUR értékű segélycsomagot irányoz elő a tejtermelők és állattenyésztők támogatására.
FejezetekAz EU 2017. évi költségvetése (millió EUR) KötelezettségvállalásokKifizetések 1. Intelligens és inkluzív növekedés74 89956 522 – 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért21 31219 321 – 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió53 58737 201 2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások58 58454 914 3. Biztonság és uniós polgárság4 2843 787 4. Globális Európa10 1629 483 5. Igazgatás9 3959 395 Speciális eszközök534390 ÖSSZESEN157 858134 490Következő lépésekA 2017-es uniós költségvetést az Európai Parlament várhatóan december 1-jén fogadja el hivatalosan. Amennyiben a Parlament elutasítja a megállapodást, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania a 2017. évre. Ha a költségvetést nem fogadják el 2017 elejéig, akkor a költségvetés egyes alcímeinek tekintetében havonta a 2016-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben vagy a Bizottság által javasolt költségvetés-tervezetben szereplő előirányzatok legfeljebb egytizenketted részét kitevő összeg költhető el, attól függően, hogy melyik a kisebb összeg.
Az EU–Grúzia Társulási Tanács harmadik ülését 2016. december 2-án Brüsszelben rendezik.
Az ülés elnöki tisztét az Európai Unió részéről Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő látja el. Grúziát miniszterelnöke, Giorgi Kvirikasvili képviseli.
Az ülést követően sajtókonferenciára kerül sor a Justus Lipsius épület nagy sajtótermében (december 2., péntek 11.00 óra).
A Társulási Tanács megvitatja az EU és Grúzia közötti kapcsolatokat, ezen belül is az alábbi témákat:
Az uniós főképviselő és a grúz miniszterelnök tárgyalni fog továbbá az EU globális stratégiájáról, a keleti partnerségről és az európai szomszédságpolitikáról is.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Társulási Tanács előtti napon, december 1-jén találkozik Giorgi Kvirikasvili miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom: +/- 13.30, sajtónyilatkozatok: +/- 14.00 Justus Lipsius épület, VIP bejáró).
A Tanács 2016. november 29-én következtetéseket fogadott el a fiatal kutatók támogatását célzó intézkedésekről és a tudományos karrierek vonzóbbá tételéről. A következtetések az uniós kutatási miniszterek múlt nyári ülésére előterjesztett pozsonyi nyilatkozaton alapulnak, és céljuk támogatni a kutatók és tudósok új generációját, akik arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak Európa jólétéhez.
A Tanács 2016. december 1-jén elfogadta a Bizottság arra irányuló megbízatását, hogy átfogó légiközlekedési megállapodásra irányuló tárgyalásokat kezdjen Örményországgal.
Az uniós szintű átfogó légiközlekedési megállapodások célja, hogy fokozzák Európa nemzetközi összeköttetéseit, színvonalas szolgáltatást és nagyobb választási lehetőséget biztosítsanak az utasok számára, valamint hogy fokozzák az uniós légiközlekedési ágazat nemzetközi versenyképességét.
Az Örményországgal történő megállapodás közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás formájában valósul majd meg, mivel Örményország az egyik olyan partner, akivel az EU a szomszédságpolitikája keretében szorosabb kapcsolatok kialakításán dolgozik.
„Manapság az utazás már alig képzelhető el légi közlekedés nélkül. A légiközlekedési megállapodások kiváló lehetőséget biztosítanak Európa számára, hogy kiaknázza a határain kívül eső, növekvő piacokban rejlő lehetőségeket, és hogy közvetlen összeköttetést alakítson ki más régiókkal. Szívből örülök annak, hogy a mai napon a Tanács zöld utat adott az Örményországgal való tárgyalások megkezdéséhez. A megállapodás elősegíti majd az utasforgalom megélénkülését, az árak csökkenését, és új üzleti lehetőségeket fog biztosítani az uniós vállalkozások számára. Ez a megállapodás ékes példája lesz az EU és Örményország között a keleti partnerség keretében folytatott együttműködésnek.”
Érsek Árpád, Szlovákia közlekedési, építésügyi és területfejlesztési minisztere, a Tanács elnökeAz EU és tagállamai nevében a Bizottság folytatja le a tárgyalásokat.