A Tanács ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel az energiahatékonysági címkézés keretének megállapításáról szóló rendeletre vonatkozóan. A megállapodást a tagállamok állandó képviselőinek (Coreper) meg kell erősíteniük.
A javasolt rendelet a jelenleg életben lévő jogszabály (azaz a 2010/30/EU irányelv) helyébe lép majd, és amellett, hogy továbbra is érvényre juttatja az abban foglalt főbb elveket, egyértelműsíti, megerősíti és kiterjeszti a korábbi hatályt.
Az energiacímkézésre vonatkozó keret révén a vásárlók a jövőben még tisztább képet kapnának a háztartási gépek (pl. mosogatógépek, televíziók, hűtőszekrények stb.) energiahatékonyságáról és energiafogyasztásáról, ami segítené energiaköltségeik csökkentését. Mindez hozzájárulna az energiakereslet mérsékléséhez és a 2020-re, illetve 2030-ra kitűzött uniós energiahatékonysági célok eléréséhez.
A rendelet határidőket állapít meg a jelenlegi A+, A++ és A+++ energiaosztályok megszüntetésére: a jövőben a termékeket egy A-tól G-ig terjedő skálába sorolnák be. Az új jogszabály emellett rögzíti az ún. újraosztályozási eljárást, amellyel ezeket az osztályokat meghatározzák, és a technológiai fejlődés fényében korrigálják. Ezzel a magasabb energiaosztályok napjainkra jellemző túlzott mértékű alkalmazása hosszú távon elkerülhetővé válik, ami ösztönzi az innovációt, és így a kevésbé energiahatékony termékek kikerülnek a piaci forgalomból.
A javaslat világos szabályokat fektet le a magasabb energiahatékonysági osztályok népszerűsítését célzó promóciós kampányokra és nemzeti ösztönzőkre vonatkozóan, valamint előírja, hogy az energiacímkézési követelmények hatálya aló termékeket adatbázisban kell nyilvántartani. E termékadatbázis létrehozása révén eredményesebbé válnak a végrehajtási mechanizmusok és a fogyasztók számára átláthatóbbá válik a címkék használata.
A megállapodás főbb elemeiA 2016 júliusában, szeptemberében és októberében tartott háromoldalú egyeztető üléseket és több, a technikai kérdésekkel foglalkozó ülést követően a jogalkotók ideiglenes megállapodásra jutottak a rendelet hatályáról, a rendeletben foglalt fogalommeghatározásokról, továbbá a piacfelügyeletre és a harmonizált szabványokra vonatkozó rendelkezésekről. A 2017. március 21-i, negyedik háromoldalú egyeztető ülésen a felek politikai megállapodást értek el az alábbi három kérdésben is:
Az osztályok meghatározása és korrekciója (újraosztályozás)A javaslat rendelkezik az összes, címkével ellátott termék esetében az osztályok meghatározásáról („első újraosztályozás”), és arra termékkategóriánként eltérő, rögzített határidőket állapít meg:
az általános határidő 6 év, ami a címkék üzletekben való megjelenése céljából 18 további hónappal meghosszabbítható;
15 hónap a „fehéráru” esetében (mosogatógépek, hűtőszekrények, mosógépek), ami a címkék üzletekben való megjelenése céljából további 12 hónappal meghosszabbítható; valamint 9 év a fűtőberendezések és vízmelegítők esetében, a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés értelmében az utóbbiakra vonatkozó jogi aktusokat legkésőbb 12 évvel a rendelet hatálybalépését követően kell elfogadni.
Mihelyt az A+ energiaosztályt feltüntető összes címke eltűnik a piacról, az osztályok meghatározását korrigálják a legfelső energiaosztályokba tartozó termékek arányának függvényében, vagyis akkor, ha a termékek legalább 30 %-a a legfelső, A energiahatékonysági osztályba tartozik, illetve legalább 50 %-a a két legfelső, azaz A és B energiahatékonysági osztályba tartozik. Az osztályok meghatározásakor, illetve korrigálásakor úgy kell eljárni, hogy ebbe a két legfelső osztályba kezdetben egy termék se tartozzon, és az elkövetkező tíz évben előreláthatólag a termékmodellek legfeljebb fele kerüljön ebbe az osztályba.
TermékadatbázisA termékadatbázis 2019 januárjától működik majd, és lehetővé teszi a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai számára, hogy érvényt szerezzenek a címkézési követelményeknek, és ellenőrizni tudják, hogy a címkén feltüntetett, a gyártó által bejelentett energiahatékonyság valóban megfelel-e a valóságnak. Az adatbázis nyilvános része egy felhasználóbarát, gyakorlati célokat szolgáló felület. Emellett létezik majd egy megfelelési rész is, amihez csak korlátozottan lehet hozzáférni, hogy meg lehessen őrizni a gyártók érzékeny kereskedelmi adatainak bizalmas jellegét és garantálni lehessen ezen adatok védelmét.
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusokAz osztályok meghatatározására és korrigálására (újraosztályozásra) vonatkozó eljárásokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fogják meghatározni, a jogalkotók ugyanakkor úgy határoztak, hogy a termékadatbázisra és a védintézkedési eljárásra végrehajtási jogi aktusok fognak vonatkozni.
Konrad Mizzi máltai miniszter a következőket nyilatkozta: „Nagyon örülünk, hogy sikerült elérni ezt a megállapodást. Az energiacímkézésre vonatkozó új szabályoknak köszönhetően az elektromos háztartási készülékeket vásárló fogyasztók könnyebben tudnak majd energiát megtakarítani. Ez segít az energiakereslet mérséklésében is, ami az energiaunióra vonatkozó stratégia egyik célja.”Amennyiben a Coreper jóváhagyja a megállapodást, elnöke levelet fog küldeni az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) elnökének,
amelyben jelzi, hogy ha a Parlament plenáris ülése a Coreper által jóváhagyott formában fogadja el a kompromisszumos szöveget, akkor a Tanács első olvasatban, módosítás nélkül fogja elfogadni azt.
HáttérinformációkAz energiahatékonyot jelölő címkékre vonatkozó javaslat a Bizottság energiaunióra vonatkozó stratégiájának része.
Az Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben azt tűzte ki irányadó célul, hogy a 2030-ra előre jelzett energiafogyasztáshoz képest uniós szinten 27%-kal kell javítani az energiahatékonyságot. Ezt a célértéket 2020-ig felül kell vizsgálni azzal a céllal, hogy uniós szinten 30%-os javulást lehessen elérni.
A Bizottság 2015. július 15-én nyújtotta be javaslatát. Erről a javaslatról a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács 2015. november 26-án általános megközelítést fogadott el.
Az Európai Parlament a 2016. július 6-i plenáris ülésén szavazott a tárgyalási megbízásról.
A 27 tagállam, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetőinek nyilatkozata
A Tanács a mai napon vita nélkül határozatot fogadott el a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról.
A határozat célja, hogy orvosolja az energiaszerződésekre vonatkozó jelenlegi információcsere-mechanizmus hiányosságait annak érdekében, hogy javuljon az EU energiaügyi külkapcsolatainak átláthatósága és összhangja, valamint hogy megerősödjön az EU tárgyalási pozíciója a harmadik országokkal szemben.
A 2016 végén három alkalommal megtartott háromoldalú egyeztetéseken kompromisszum született a legfontosabb, alábbi kérdésekről:
A jogalkotási aktust – azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírta – ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A határozat 2017 folyamán lép majd hatályba, és a földgázellátás biztonságáról szóló rendelettel együtt jelentős szerepet fog játszani az energiaunióra vonatkozó stratégia biztonsági dimenziójának végrehajtásában.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy az elnökségünk idején sikerült elfogadni ezt a fontos jogalkotási aktust, amely az első ilyen aktus az energiaunió keretében. Szeretnénk köszönetet mondani a szlovák elnökségnek az általuk végzett előkészítő munkáért és a politikai megállapodásért, amelyet az elnökségük idején sikerült tető alá hozniuk az Európai Parlamenttel. E határozat növelni fogja az energiaügyi megállapodásokra irányuló, harmadik országokkal folytatott tárgyalások átláthatóságát, biztosítva ezáltal, hogy a megállapodások teljes mértékben megfeleljenek az uniós jognak és így hozzájáruljanak az energiabiztonsághoz.”
Konrad Mizzi, Málta energiaügyi minisztere