Az uniós nagykövetek 2017. április 12-én jóváhagyták a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó tanácsi tárgyalási álláspontot.
Az EU legfeljebb 100 millió EUR összegű támogatást ajánl fel, amelyből 60 millió EUR hitel, 40 millió EUR pedig vissza nem térítendő támogatás. Az uniós támogatás az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított összegeket egészítené ki.
A támogatás az ország gazdasági stabilizációját és strukturálisreform-programját szolgálná azáltal, hogy az elkövetkező két évben hozzájárulna a külső finanszírozási igények kielégítéséhez.
A nagykövetek felkérték az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a határozati javaslatról, amint a Parlament elfogadta a saját álláspontját.
A Moldovai Köztársaság gazdasági helyzetét súlyosbította a 2014. novemberi választásoktól 2016 januárjáig tartó időszak politikai instabilitása. Emellett további nehézségeket okozott egy banki csalással kapcsolatos botrány, a gyenge gazdasági teljesítmény, valamint az Oroszország által bevezetett behozatali tilalmak. A hatóságok 2016 eleje óta számos reformot vezettek be, végrehajtásukhoz azonban további erőfeszítésekre van szükség, és a banki csalásokért felelős személyeket is bíróság elé kell állítani. Az IMF-programról szóló tárgyalások keretében megkezdődött a pénzügyi szektor és az államháztartási gazdálkodás reformja.
A moldovai hatóságok és az IMF 2016 júliusában megállapodtak egy kibővített hiteleszközből és egy kibővített finanszírozási eszközből álló, 178,7 millió USD-t kitevő hároméves konstrukcióról. A Moldovai Köztársaság 2015 augusztusában kiegészítő támogatást kért az EU-tól, és e kérését 2016 márciusában megismételte.
Az uniós támogatás feltétele, hogy a Moldovai Köztársaság és a Bizottság egy pontos és konkrét feltételeket tartalmazó egyetértési megállapodást írjon alá.
A Moldovai Köztársaság csak abban az esetben részesülhet makroszintű pénzügyi támogatásban, ha tiszteletben tartja a valódi demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. A támogatás további céljai közé tartozik az államháztartási gazdálkodás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása, a korrupció és a pénzmosás hatékony megelőzése, valamint a pénzügyi szektor irányításának és felügyeletének erősítése.
A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat rendszeresen ellenőrizné ezen előfeltételek és célok teljesítését.
A határozatot a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel egyetértésben alapján kell elfogadnia. A határozat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikke.
A máltai elnökség és az Európai Parlament a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott arról, hogy az EU részt vesz egy olyan partnerségben, amelynek célja, hogy a fenntartható vízellátásra és élelmiszer-termelésre vonatkozó innovatív megoldásokat dolgozzon ki a földközi-tengeri térségben. A földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) néven ismert kezdeményezés lehetővé teszi az EU-ban és a részt vevő államokban rendelkezésre álló know-how és pénzügyi források közös felhasználását. A partnerségben jelenleg kilenc uniós tagállam: Ciprus, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország; valamint hat Unión kívüli ország: Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó és Tunézia vesz részt.
Az EU a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramból 220 millió euróval járul hozzá a partnerséghez.
„A PRIMA partnerség hozzá fog járulni a földközi-tengeri térségben élők jobb megélhetéséhez és egészségéhez. Emellett várhatóan ösztönzi majd a hosszú távú gazdasági növekedést és stabilitást” – nyilatkozta Chris Agius, máltai parlamenti államtitkár. „Az, hogy a mai napon, a legelső háromoldalú egyeztetés során sikerült megállapodásra jutnunk, lehetővé teszi, hogy a PRIMA partnerség az eredeti terveknek megfelelően már 2018 elején megkezdje a működését.”
Az elnökség a megbeszélések eredményét az elkövetkező hetekben jóváhagyásra benyújtja a tagállamoknak.
A Tanács 2017. április 11-én az Iránban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre válaszul 2018. április 13-ig meghosszabbította a korlátozó intézkedéseit. Ezek az intézkedések az alábbiakat jelentik:
Ezen intézkedések bevezetésére 2011-ben került sor. A kapcsolódó jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2017. április 12-i száma tartalmazza. A jogi aktusok elfogadására írásbeli eljárással került sor.
Az Idlíb tartományban fekvő Hán Sejkún városára 2017. április 4-én mért légicsapást követően számos áldozaton kimutathatók voltak a gázmérgezés tünetei. Erre reagálva az EU (a 2017. április 6-i 193/17. sz. nyilatkozatában) egyértelműen leszögezte, hogy elítéli a vegyi fegyverek alkalmazását. A vegyi fegyverek vagy a vegyi anyagok fegyverként történő használata kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni e nemzetközi jog megsértése miatt.
Az USA tájékoztatta az Európai Uniót, hogy álláspontja szerint a szíriai rezsim vegyi fegyvereket vetett be, és emiatt az USA légicsapást mért az al-Sajrat melletti légibázisra azon érthető szándékkal, hogy megakadályozza a halált okozó vegyi fegyverek elterjedését és alkalmazását, és hogy elrettentsen ezektől. Az USA tájékoztatott bennünket arról is, hogy ez a légicsapás korlátozott jellegű, és hogy az amerikai kormány célja az volt, hogy megakadályozza a vegyi fegyverek jövőbeli bevetését és elrettentsen ettől. A vegyi fegyverek alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatot illetően az EU továbbra is támogatja a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet erőfeszítéseit és munkáját – különösen Szíriában –, beleértve a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet és az ENSZ közös vizsgálati mechanizmusát is. A felelősökre az ENSZ keretében kell büntetést kiszabni.
Az EU-nak szilárd meggyőződése, hogy a konfliktust nem lehet katonai úton megoldani, és elkötelezett a szíriai állam egysége, szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett. Csak a 2254. sz. ENSZ BT-határozatban és a 2012. évi genfi nyilatkozatban meghatározott hiteles politikai megoldással biztosítható a szíriai béke és stabilitás, valamint a Dáis és az ENSZ által jegyzékbe vett egyéb terrorszervezetek feletti végleges győzelem.
Az EU újólag hangsúlyozza, hogy támogatja a szíriai feleknek az ENSZ közvetítésével zajló genfi párbeszédét, amelynek célja, hogy a konfliktust politikai úton oldják meg. A politikai megoldás most még sürgetőbbé vált, ahogyan azt a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű, az Európai Unió által 2017. április 4–5-én Brüsszelben tartott nemzetközi konferencián újólag hangsúlyozták.
2017. április 11., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
Az EU a lehető leghatározottabban elítéli a 2017. április 4-én az Idlíb tartományban fekvő Hán Sejkún városára mért, borzalmas következményekkel járó légicsapást. A támadásban, amelynek áldozatai közül sokan gázmérgezés tüneteit mutatták, számos civil vesztette életét és sérült meg, köztük gyermekek és segélymunkások is.
Az EU sürgeti az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy üljön össze, határozottan ítélje el a Hán Sejkún elleni támadást és gondoskodjon arról, hogy mielőbb független és pártatlan módon vizsgálják ki a történteket.
A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet tényfeltáró missziója már megkezdte a rendelkezésre álló forrásokból származó információk összegyűjtését és elemzését. Bár a jelenlegi támadással kapcsolatos vizsgálat még nem zárult le, az EU mély aggodalommal állapítja meg, hogy a szíriai rezsim már 2015-ben is bevetett vegyi fegyvereket. Ezt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet és az ENSZ közös vizsgálati mechanizmusa a 2015 augusztusában és októberében készített jelentéseiben állapította meg, az EU pedig élesen elítélte. Ebben az összefüggésben az EU újólag hangsúlyozza, hogy a szíriai rezsim a vegyifegyver-tilalmi egyezmény részes feleként kifejezetten kötelezte magát arra, hogy tartózkodjon a vegyi fegyverek használatától, ahogy azt is kiemeli, hogy a szír lakosság védelméért elsősorban a szíriai rezsimet terheli felelősség. Az EU ezért arra szólítja fel a rezsim szövetségeseit – különösen Oroszországot –, hogy gyakoroljon megfelelő mértékű nyomást a szíriai rezsimre e célból.
A vegyi fegyverek vagy a vegyi anyagok fegyverként való használata kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát. Véget kell vetni az ilyen fegyverek és anyagok – többek között a rezsim és a Dáis általi – bevetésének, az azonosított elkövetőket pedig felelősségre kell vonni a nemzetközi jog ilyetén való megsértéséért.
A nemzetközi jog megsértőire és a vegyi fegyvereket használókra megfelelő büntetést kell kiszabni. Az EU – a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós politikával összhangban – márciusban további négy magas rangú szír katonai tisztviselőt vett szankciós jegyzékre, mivel szerepük volt abban, hogy az országban vegyi fegyvereket vetettek be a polgári lakossággal szemben.
Az EU továbbra is támogatni fogja a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet által Szíriában a vegyi fegyverek használatának feltárása érdekében tett erőfeszítéseket, és úgy véli, hogy a nemzetközi közösségnek a jövőben is folytatnia kell az ilyen erőfeszítéseket.
E támadás felháborító módon sértette meg a fegyverszünetet, és rámutat arra, hogy sürgősen tényleges, ellenőrzött tűzszünetre van szükség. Az EU felszólítja Oroszországot, Törökországot és Iránt, hogy tegyenek eleget a tűzszünet garantálása tekintetében vállalt kötelezettségeiknek.
Az ilyen támadások még hangsúlyosabbá teszik a valódi politikai átmenet sürgető szükségességét Szíriában, valamint az EU azon szándékát, hogy támogassa az ENSZ által a szíriai konfliktus politikai megoldása érdekében tett erőfeszítéseket, amely megoldást a szíriai felek genfi párbeszéde segítségével igyekszik elérni, és amelyet az Unió által a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” címmel 2017. április 5-én rendezett nemzetközi konferencia is megerősített.