Európai Unió : hírek magyarul

Soha nem fog egyetértés születni a már Európában lévő menekültek belső elosztásáról Orbán Viktor miniszterelnök szerint, aki ugyanakkor jó esélyt látott közös megközelítésre a csütörtök-pénteki EU-csúcson a migrációs válság „külső dimenziójának” kezelésében. Üzent egyúttal Emmanuel Macron elnöknek is, akit "új fiúnak"nevezett a veteránok között.

Az Európai Bíróság szerint a távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. A magyar szabályozás ellen az Unibet International nevű máltai társaság nyújtott be keresetet a fővárosi bíróságon.

Az uniós nagykövetek június 28-án jóváhagyták az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) létrehozásáról szóló rendeletjavaslatra vonatkozóan az elnökség és az Európai Parlament között létrejött kompromisszumot.

„A mai megállapodásnak köszönhetően olyan új alap jön létre, amellyel támogatni tudjuk a fejlődő országok fenntartható beruházási projektjeit” – fogalmazott Marlene Bonnici, Málta EU melletti állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke. „A fejlesztési politikára vonatkozó, e hónapban elfogadott új európai konszenzus, valamint az EFFA létrehozása hozzá fog járulni ahhoz, hogy új lendületet kapjon az EU fejlesztési politikája, és ezzel párhuzamosan ahhoz is, hogy hosszú távon kezelni tudjuk a migráció kiváltó okait.”

Marlene Bonnici, Málta EU melletti állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke

Az EFFA lesz a legfőbb eszköz ahhoz, hogy végrehajtsuk az afrikai és a szomszédos országokban eszközölt beruházások támogatását szolgáló európai külső beruházási tervet. A beruházási terv elsődleges célja, hogy a segítségével munkahelyeket teremtsünk és kezeljük a migrációt kiváltó okokat. A külső beruházási terv emellett a Párizsi Megállapodás (COP 21) végrehajtásához is hozzá fog járulni.

Az alap 3,35 milliárd EUR összegű kezdeti költségvetéssel fog rendelkezi, és a tervek szerint 44 milliárd EUR értékben fog beruházásokat beindítani. Ez az összeg akár meg is duplázható, ha a tagállamok és más támogatók az uniós hozzájáruláshoz hasonló mértékű felajánlásokat tesznek.

Az EFFA „egyablakos rendszerben” fogja befogadni a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és többféle különböző pénzügyi támogatási eszközt fog biztosítani a támogatható beruházások számára. Az alap garanciákat is kínál majd, és támogatásötvözési mechanizmusokat is alkalmazni fog annak elősegítése érdekében, hogy a magánszektorbeli szereplők kockázatosabb helyszíneken – például instabil államokban vagy konfliktus sújtotta területeken – is beruházzanak.

A Parlament és a Tanács a közeljövőben hivatalosan is elfogadja a rendeletet, hogy az alap a lehető leghamarabb létrejöhessen.

A máltai elnökség a mai napon nem hivatalos megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel az uniós belvízi hajózási ágazatban dolgozókra vonatkozó közös képesítési rendszerről. A képesítő bizonyítványok tulajdonosai a belvízi hajóutakon Európa-szerte gyakorolhatják hivatásukat. Az új rendszer javítani fogja az ágazatban a szakmai előmeneteli kilátásokat, és a képesítéssel rendelkező személyek számára megkönnyíti majd az elhelyezkedést, bárhol legyen is erre lehetőség.

Az egységes képesítési rendszer a gyakornokoktól a hajóvezetőkig a személyzet valamennyi tagjára vonatkozik. Földrajzilag az irányelv hatálya alá tartozó uniós belvízi utakon – köztük a Rajnán – végzett tevékenységekre terjed ki. Mindkét szempont egyértelmű javulást jelent az aktuális helyzethez képest, ugyanis az ágazatban a szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós jogszabályok hatálya jelenleg csak a hajóvezetőkre terjed ki, és az ő esetükben is csak akkor, ha nem a Rajnán, hanem más folyókon és csatornákon teljesítenek szolgálatot. A személyzet többi tagjára a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló horizontális irányelv vonatkozik.

Az új bizonyítványok kompetenciaalapúak lesznek, így rugalmasságot biztosítanak ahhoz, hogy aki tehetséges és motivált, gyorsabban juthasson feljebb a ranglétrán. Jelenleg bevett gyakorlatnak számít, hogy az előléptetés feltételeként meghatározott számú évet el kell tölteni egy adott pozícióban. A kompetenciaalapú képesítések bevezetésével várhatóan javulni fog a biztonság és csökkenni fognak a balesetekből fakadó költségek is.

Az aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében az új szabályok figyelembe veszik az uniós országok eltérő sajátosságait. Egyes tagállamokban nincs belvízi hajózás, másokban a belvízi utak nem állnak összeköttetésben a többi tagállam hálózataival, és megint másutt csupán szezonális jelleggel vagy igen korlátozott mértékben folyik belvízi hajózás. Azok a tagállamok, ahol van bizonyos mértékű belvízi hajózás, kötelesek lesznek területükön elfogadni az uniós bizonyítványt. Ezzel szemben az, hogy a többi rendelkezést milyen mértékben kell „átültetniük”, azaz beilleszteniük saját nemzeti jogukba, attól függ majd, hogy egyedi körülményeiket figyelembe véve ez mennyire költséghatékony, és milyen hozzáadott értékkel bír.

„Átfogóbb szinten az elnökség nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a belvízi hajózási infrastruktúra tökéletesítése révén teljeskörűen megvalósuljanak a TEN-T folyosók, és hangsúlyozza, hogy a belvízi hajózás szerves részét képezi a TEN-T hálózatnak. A belvízi hajózás a legenergiahatékonyabb közlekedési mód, amelyben komoly lehetőségek rejlenek, különösen mivel az áruforgalom egyre nagyobb része helyeződhet át a szárazföldről a belvizekre. Az egységes képesítési rendszer új karrierlehetőségeket nyit meg, és reményeink szerint az ágazat egészének lendületet ad majd” – nyilatkozott Ian Borg, a közlekedésért, infrastruktúráért és beruházási projektekért felelős máltai miniszter. „Örömömre szolgál az is, hogy a szabályokat csak ott kell majd alkalmazni, ahol szükség van rájuk, hiszen a különböző domborzati, vízrajzi viszonyokból adódóan nem minden uniós ország alkalmas az ilyen típusú szállításra.”

A mai napon jóváhagyott irányelvtervezet az EU arra irányuló törekvéseinek részét képezi, hogy a NAIADES II program keretében előmozdítsa a belvízi hajózás igénybevételét.

Az elnökség a mai tárgyalások eredményét az elkövetkező napokban jóváhagyásra benyújtja a tagállamoknak.

A Tanács a mai napon megállapodott az álláspontjáról arra a javaslatra vonatkozóan, amely az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelvre irányul. E megállapodás lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését az Európai Parlamenttel az észt elnökség alatt.

Az épületek a legnagyobb energiafogyasztók Európában, ugyanis a végsőenergia-felhasználás 40 %-áért felelősek. A javaslat célja az épületek energiahatékonyságának előmozdítása és az épületek költséghatékony felújításának támogatása annak érdekében, hogy megvalósuljon a rendkívül alacsony hatékonyságú meglévő európai épületállomány dekarbonizációjára irányuló hosszú távú cél. Ez jelentősen hozzájárul majd az EU 2020-ra és 2030-ra kitűzött energiahatékonysági céljainak eléréséhez is.

A javaslat mindenekelőtt előírja a tagállamok számára, hogy dolgozzanak ki hosszú távú épületfelújítási stratégiákat, figyelembe véve az energiaszegénységet is. Emellett jobban egymáshoz kapcsolja az energiahatékonyságra irányuló szakpolitikát és a finanszírozást.

A felülvizsgált irányelv egy másik fontos eleme az elektromos közlekedés előmozdítása. Ehhez az irányelv előírja, hogy a nem lakáscélú épületekben legalább egy töltőpontnak kell lennie és három parkolóhelyenként egyet el kell látni előzetes kábelezéssel az elektromos járművek számára, a lakóépületekben pedig minden parkolóhelynél ki kell alakítani az előzetes kábelezést. Ezek a követelmények a tíznél több parkolóhellyel rendelkező épületekre fognak vonatkozni.

A felülvizsgált irányelv javasolja az okosépület-mutató bevezetését, valamint egyszerűsíti a fűtési és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatát.

A javaslat kiemeli, hogy össze kell hangolni a digitális egységes piac és az energiaunió menetrendjét, mivel az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az okos funkciók fogadására alkalmas épületekről.

„Üdvözöljük ezt a megállapodást, amely létfontosságú ahhoz, hogy elérjük az energiahatékonysággal kapcsolatban Európában kitűzött célokat, emellett pedig az energiaszámlák mérséklése révén előnyöket fog hozni a polgárok és a vállalkozások számára is. A megállapodás fontos továbbá abból a szempontból is, hogy előmozdítja az elektromos közeledést mind a lakóházak, mind pedig nem lakáscélú épületek esetében.”

Joe Mizzi, Málta energiaügyi és vízgazdálkodási minisztereHáttér

Az épületek energiahatékonyságáról szóló javaslat, amelyet a Bizottság 2016 decemberében terjesztett elő, módosítja a 2010/31/EU irányelvet. A javaslat az energiaunióra vonatkozó stratégiát végrehajtó jogszabályok részét képezi, és szoros kapcsolatban áll az energiahatékonysági irányelvvel.

Az energiaunióra vonatkozó stratégia általános célja, hogy előrelépést érjünk el az EU gazdaságának 2030-ig, illetve azt követően megvalósítandó dekarbonizációjának irányába, fokozva ugyanakkor a gazdasági növekedést, a fogyasztók védelmét, az innovációt és a versenyképességet.

Az Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben azt tűzte ki irányadó célul, hogy a 2030-ig uniós szinten legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság. Ezt a célt 2020-ig felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az említett százalékos arány 30%-ra növelhető-e uniós szinten.

Visszaélt a keresője erőfölényével, közel 750 milliárd forintnyi eurót kell becsengetnie.

Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania
Állami támogatás
A spanyolországi katolikus egyházat megillető adómentességek tiltott állami támogatásoknak minősülhetnek, amennyiben azokat gazdasági tevékenységek vonatkozásában nyújtják

A Tanács következtetéseket fogadott el az európai tengeri és tengerhasznosítási gazdaság fenntartható fejlesztésének támogatásáról. Emlékeztet arra, hogy az óceánok kiemelt jelentőséggel bírnak a földi élet, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és az innováció szempontjából, és hangsúlyozza, hogy az óceánok és a tengerek egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve, és hogy meg kell azokat védeni az éghajlatváltozás káros következményeitől.

A Tanács felkéri a tagállamokat arra, hogy fenntartható módon gazdálkodjanak az óceánokkal és a tengerekkel, valamint hogy szorgalmazzák az erőforrás-hatékonyságot és a megújuló energia használatát, számolják fel a növekedést akadályozó tényezőket, ösztönözzék a beruházásokat és erősítsék meg a kereskedelmi együttműködést.

A Tanács továbbá intézkedések meghozatalát sürgeti annak érdekében, hogy a legkülső régiók, a peremterületek, a parti és a szigeti régiók megfelelő növekedési lehetőséget kapjanak. A tagállamoknak emellett támogatniuk kell a tengergazdaságot szolgáló új technológiák kidolgozását, és szorgalmazniuk kell az ágazat és az oktatás közötti szorosabb együttműködést, ezzel is hozzájárulva a képzés és a munkahelyteremtés előmozdításához.

Csúcstalálkozó: katonai és kereskedelmi erejéből épülne újjá az Európai Unió. Komolyan beindult a brexit-vita.

Kölcsönös tiszteletet ígért egymásnak a francia elnök és a magyar miniszterelnök, de a viták nem tűnnek el maguktól.

Olyan Európát építünk, amelyik megvédi a polgárait, visszhangozták az uniós vezetők a brüsszeli csúcstalálkozójukon.

Brüsszelben tárgyal, a francia elnököt máris bírálta, szerinte Macron belépője nem túl biztató.

Rossz hír Andy Vajna online kaszinójának: mégse uralhatja le a magyar piacot.

Újra találkoznak Brüsszelben az uniós csúcsvezetők. A kétsebességes EU szóba kerül?

Úgy emlékezhetnek meg néhány év múlva az Európai Tanács június 22-23-i üléséről, mint ami sínre tette a közös európai védelmi politikát. Magyarország is bejelenti igényét a Brexit miatt a kontinensre költöztetendő két uniós ügynökség befogadására. A közös menekültügyi rendszer reformját, benne az állandó menekültkvótákkal egyelőre félreteszik, ami egybevágni látszik a magyar kormány szándékaival. A V4-ek Emmanuel Macronnal is külön tárgyalóasztalhoz ülnek.

Az EU 60 éves fennállása óta először kezdődtek tárgyalások június 19-én hétfőn egy tagállam kiválásáról. Az EU és Nagy-Britannia mindjárt az első találkozón megállapodott a tárgyalások menetrendjéről, lebonyolításáról és prioritásairól. David Davis főtárgyaló megerősítette, hogy a londoni kormány tartja magát az EU-val való teljes szakítás forgatókönyvéhez.

Az Európai Bizottság elvileg nem gördít akadályt a „Heineken-törvény” elfogadása elé, de rajta kívánja tartani a szemét a jogszabály gyakorlati alkalmazásán, hogy az ne részesítsen hátrányos megkülönböztetésben egyes gazdasági szereplőket. Brüsszelnél nagyobb fenntartásokat jelzett a holland kormány, ami, ha még lenne is ilyen szándék, további három hónapig késlelteti a törvény elfogadását.

Áttörést értek el az eurócsoport pénzügyminiszterei csütörtökön a görög hitelprogram felülvizsgálatáról és tovább tisztázták a görög adósság könnyítés módozatait is. A megállapodás eredményeként a hitelezők hamarosan folyósítják Athénnak a hitelcsomag harmadik, 8,5 milliárd eurós részletét, az IMF vezérigazgatója pedig a meglévő fenntartások ellenére azt fogja javasolni, hogy az IMF is szálljon be a pénzügyi mentőcsomagba.

A foglalkoztatási és szociális miniszterek októberi ülésére halasztották a döntést aj kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosításáról, miután francia részről olyan új követelések merültek fel, amelyeket a soros máltai elnökség nem tudott a végsőnek szánt csütörtöki luxembourgi ülésig a szükséges többséggel elfogadtatni.

Az EU és a brit kormány főtárgyalója csütörtöki megállapodásának értelmében június 19-én hétfőn elkezdődnek a tárgyalások a Brexitről. Brüsszelben Theresa May meggyengült pozíciója miatt hektikus tárgyalási folyamatra készülnek.