(Ez egy vendégposzt - Geo misa_81 néven akarta aláírni, de az már tényleg túlzás)
Mihail Veller egy véletlenül Észtországba disszidált epés szovjet író. És kétségtelenül még a régi szovjet írók egyike. Miután nem kap állást és publikálási lehetőséget Leningrádban (például a Névá-ban, ahol még egyetemistaként besegít), Tallinba vetődik, Szergej Dovlatov (író) egykori helyére. Mivel ez utóbbi ekkor már tényleg amerikai disszidens, a szervek és a pártvezetés előtt nem kérdés, hogy Veller is az lesz. Ezért csak négy év elteltével, nagy nehezen és kis példányszámban jelenik meg első elbeszélés kötete (Házmester akarok lenni). A Veller bestsellerek (A Nyevszkij sugárút legendái, Zvjagin örnagy kalandjai) - egyfajta irónikus és parodisztikus, elmés megfigyelésekben gazdag szovjet folklór - már a rendszerváltás után kerülnek a könyvespultokra.
(Ez egy vendégposzt - Geo misa_81 néven akarta aláírni, de az már tényleg túlzás)
Mihail Veller egy véletlenül Észtországba disszidált epés szovjet író. És kétségtelenül még a régi szovjet írók egyike. Miután nem kap állást és publikálási lehetőséget Leningrádban (például a Névá-ban, ahol még egyetemistaként besegít), Tallinba vetődik, Szergej Dovlatov (író) egykori helyére. Mivel ez utóbbi ekkor már tényleg amerikai disszidens, a szervek és a pártvezetés előtt nem kérdés, hogy Veller is az lesz. Ezért csak négy év elteltével, nagy nehezen és kis példányszámban jelenik meg első elbeszélés kötete (Házmester akarok lenni). A Veller bestsellerek (A Nyevszkij sugárút legendái, Zvjagin örnagy kalandjai) - egyfajta irónikus és parodisztikus, elmés megfigyelésekben gazdag szovjet folklór - már a rendszerváltás után kerülnek a könyvespultokra.
Van egy ország, amelynek a vezetője rájött, hogy az országa lakosságát nem tartják össze eszmék. Sem a nemzeti érzés, sem a vallás, sem a egy politikai gondolat (jó, olyat nem is talált) nem akarja a népet a jó irányba terelni, bármerre is legyen az. Aztán ez a vezető a homlokára csapott: hát persze! Hogy ez eddig nem jutott eszembe! A sport! Az ország zászlaja alatt majd szépen együtt masíroznak a katonák sportolók, a nép közönséggé alakulva együtt fog szurkolni. Szervezzünk olimpiát! Hm, ez jó, de olimpia csak négyévente van, a télit is ideszámítva kétévente: mi legyen közben? A nagy embernek két ötlete is volt: próbáljuk ki mindenki a kedvenc sportját, és ha az nem jön be, jöjjön az a csapatsport, amiben jók vagyunk.
Van egy ország, amelynek a vezetője rájött, hogy az országa lakosságát nem tartják össze eszmék. Sem a nemzeti érzés, sem a vallás, sem a egy politikai gondolat (jó, olyat nem is talált) nem akarja a népet a jó irányba terelni, bármerre is legyen az. Aztán ez a vezető a homlokára csapott: hát persze! Hogy ez eddig nem jutott eszembe! A sport! Az ország zászlaja alatt majd szépen együtt masíroznak a katonák sportolók, a nép közönséggé alakulva együtt fog szurkolni. Szervezzünk olimpiát! Hm, ez jó, de olimpia csak négyévente van, a télit is ideszámítva kétévente: mi legyen közben? A nagy embernek két ötlete is volt: próbáljuk ki mindenki a kedvenc sportját, és ha az nem jön be, jöjjön az a csapatsport, amiben jók vagyunk.