Magyar Szó (Szerbia/Vajdaság)

A szabadkai Vöröskereszt szervezésében és épületében harmadszor került sor a Szabadkai kikelet elnevezésű nemzetközi művésztelepre, amelynek fő szervezője Kerekes Sándor. A művésztelep résztvevői évente egyszer találkoznak, rendszerint május utolsó hetében, akárcsak ezúttal is. A Szabadkai kikelet idén május 25-én kezdődött és június elsejéig tart. Térségünkön kívül Csehországból, Magyarországról és Romániából érkeztek vendégek, a megközelítőleg 25 résztvevőből 10 külföldi. A művésztelep munkájáról Kerekes Sándort kérdeztük.

Nyilvánvaló neurobiológiai változás figyelhető meg az elkövetővé váló pedofil férfiak agyában - derült ki egy három éven át tartó német kutatásból.

A vizsgálat eredményeit a pedofília alapjául szolgáló neurológiai mechanizmusok kutatásával foglalkozó német szervezet, a NeMUP mutatta be Berlinben.

Több mint 240 pedofil hajlamokkal rendelkező és nem rendelkező férfit vizsgáltak meg. Mindkét csoportban voltak olyan férfiak, akik követtek el fajtalanságot gyermeken.

Henrik Walter, a berlini Charité Kórház munkatársa szerint a pedofília és a tettlegesség közötti kapcsolatban fontos szerepet játszik az amigdala térfogata. Az ember agyának mediális temporális lebenyében található területnek az érzelmek, főként a félelem és az agresszió irányításában van szerepe. Más agyi régiók is mutatnak szerkezeti és térfogatbeli eltéréseket, de kevésbé jelentőseket, mint az amigdala.

- Ez a különös szexuális irányultság kézzelfogható, objektív bizonyítéka lehet férfiak esetében - mondta Walter.
A tanulmány szerint alapvető dolog, hogy a pedofil és nem pedofil férfiak megkülönböztethetőek a különböző ingerekre adott agyi tevékenységük alapján. Ebből azonban még nem következik automatikusan csökkent hatékonyságú cselekvési kontroll, ami tettlegességig vezet - vélik a kutatók.

- Eredményeink alátámasztják azt az elméletet, miszerint a pedofil hajlam nem egyenlő gyermekek szexuális zaklatásával. Létezik az agyban egy régió, amely a viselkedés kontrolljáért felelős - mondta Klaus Beier berlini szexológus.

Japán és az Európai Unió megállapodott abban, hogy felgyorsítják a tárgyalásokat a szabadkereskedelmi megállapodásról. A cél az, hogy az év végére tető alá hozzák az elvi megállapodást - közölte Abe Sindzó japán miniszterelnök pénteken.

A kormányfő azután nyilatkozott, hogy az Európai Unió és Japán Tokióban megtartotta 23. csúcstalálkozóját. A tanácskozáson az uniót Donald Tusk, az Európai Tanács, illetve Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke képviselte. A delegációban helyet kapott Cecilia Malmström kereskedelmi biztos és Federica Morgherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő is.

Japán és az EU 2013-ban indította el a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi megállapodásról, és a felek rendszeresen kifejezik azon óhajukat, hogy felgyorsítsák az egyeztetéseket. Az Európai Unió és Japán együttesen a világgazdaság 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelmi forgalomban 40 százalék. A világ harmadik legnagyobb gazdasága, Japán és az EU külkereskedelmi forgalmának volumene 149 milliárd euróra rúgott tavaly.

Európa azt várja el Japántól, hogy tegyen engedményeket az állami szektorához való hozzáférés és a - számos japán piacot, főleg az élelmiszerpiacot a külvilágtól elzáró - nem tarifális kereskedelmi akadályok terén. Tokió számára pedig az a tét, hogy Brüsszel lebontsa a japán elektronikus cikkekre és autókra kivetett vámilletékeket.

Ha 2015 végéig valóban véglegesítik a felek a megállapodást, akkor hamarabb aláírhatják, mint a Japán és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményt. Bár Tokió és Washington jelentős előrelépésről számolt be, a tárgyalások kényesek és lassan haladnak.

Külpolitikai téren Tokió és Brüsszel közös nyilatkozatban fejezte ki nyugtalanságát amiatt, hogy a Dél-kínai-tenger térségében fokozódik a feszültség. Kína területi követeléseire utalva óva intettek mindennemű egyoldalú akciótól, amely kiélezhetné a helyzetet. Az ukrán válság ügyében az Európai Unió és Japán egységesen támogatja az ukrán nép azon akaratát, hogy tiszteletben tartassa függetlenségét, szuverenitását és területi egységét.

Abe Sindzó a jövő hónapban kitérőt tesz Kijevben, amikor a világ hét legfejlettebb országának németországi csúcstalálkozójára utazik.

Az első helyen kiemelt Novak Đoković magabiztos játékkal jutott be a Párizsban zajló francia nyílt teniszbajnokság harmadik fordulójába, miután a tizenhatoddöntőben három játszmában, 6:4, 6:4, 6:4 arányban nyert az ausztrál Thanasi Kokkinakis ellen.

A világranglista első helyezettje egy óra 49 percig tartó mérkőzésen győzött, s március elseje óta ez volt sorozatban a 25. győztes meccse.

Eredmények (a 16 közé jutásért), férfiak, 3. forduló:

Đoković (szerb, 1.)-Kokkinakis (ausztrál) 6:4, 6:4, 6:4

Chardy (francia)-Goffin (belga, 17.) 6:3, 6:4, 6:2

Čilić (horvát, 9.)-Mayer (argentin, 23.) 6:3, 6:2, 6:4

Murray (brit, 3.)-Kyrgios (ausztrál, 29.) 6:4, 6:2, 6:3

Nők, 3. forduló:

Görges (német)-Falconi (amerikai) 6:4, 6:1

Van Uytvanck (belga)-Mladenović (francia) 6:4, 6:1

Bacsinszky (svájci, 23.)-Keys (amerikai, 16.) 6:4, 6:2

Mitu (román)-Schiavone (olasz) 7:5, 6:4

Errani (olasz, 17.)-Petković (német, 10.) 6:3, 6:3

Kvitova (cseh, 4.)-Begu (román, 30.) 6:3, 6:2

Radovan Ćurčić, Szerbia labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya kihirdette keretét az Azerbajdzsán elleni (június 7.) barátságos, és a Dánia ellen Eb-selejtező mérkőzésre, amely június 13-án szerepel a programban. Az egyetlen újonc a csapatban Živko Živković, a Partizan kapusa, aki a tavaszi idényben kiválóan védett, s a fekete-fehérek kezdőcsapatából kiszorította Milan Lukačot.

Szerbia négy mérkőzés után egy ponttal az I csoport negyedik helyén áll, s ha nem nyer Koppenhágában, akkor alig marad esélye arra, hogy kiharcolja a 2016-os kontinensbajnokságon a részvételt.

A szerbiai válogatott kerete, kapusok: Vladimir Stojković (Maccabi Haifa), Željko Brkić (Cagliari), Živko Živković (Partizan).

Védők: Dušan Basta (Lazio), Nenad Tomović (Fiorentina), Branislav Ivanović (Chelsea), Nikola Maksimović (Torino), Matija Nastasić (Schalke), Stefan Mitrović (Freiburg), Aleksandar Kolarov (Manchester City), Ivan Obradović (Mechelen).

Középpályások: Radosav Petrović (Dinamo Kijev), Ljubomir Fejsa (Benfica), Nemanja Matić (Chelsea), Nemanja Gudelj (AZ Alkmaar), Luka Milivojević (Olympiakos), Filip Đuričić (Southampton), Adem Ljajić (Roma), Zoran Tošić (CSZKA Moszkva), Filip Kostić (Stuttgart).

Csatárok: Aleksandar Mitrović (Anderlecht), Lazar Marković (Liverpool), Petar Škuletić (Lokomotiv Moszkva).

Az üstökösök keletkezését modellezték svájci és amerikai kutatók, akik szerint a kométákat egymással ütköző, majd lassan összeolvadó objektumok hozták létre.

A kutatást a Science Express online kiadásában mutatták be.

A vizsgálat során Martin Jutzi, a Berni Egyetem kutatója és amerikai kollégája, Erik Asphaug (Arizonai Állami Egyetem) a Naprendszer életének korai szakaszában lejátszódó folyamatokat rekonstruálták. Ennek érdekében körülbelül száz ütközéses szimulációt végeztek, a karambol típusától függően egy-egy komputeres modellezés több napig, de sok esetben akár több hétig is eltartott - olvasható a PhysOrg hírportálon.

- Az üstökösök vagy előfutáraik a Naprendszer bolygóövezetének peremvidékén, nagy valószínűséggel sok millió évvel a planéták születése előtt formálódtak - hangsúlyozta Martin Jutzi.

A 3D komputeres szimulációk alapján készült el a tanulmány részét képező videofelvétel, amelyen látható, hogy miként közelít egymáshoz két körülbelül 1 kilométer átmérőjű jeges gömb. A két objektum lassan, egy kerékpár sebességével összeütközik, megpördül, majd elválik egymástól, és a találkozás eredményeként a kisebb testből kiszakadt anyag rákenődik a nagyobbra.

A kölcsönös gravitáció hatására a kisebb gömb lelassul, majd 14 órával később visszatér, hogy egy nappal az első ütközés után összeolvadjon nagyobb társával. A szimuláció során született új égitest alakját tekintve a Rosetta űrszonda célobjektumára, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösre emlékeztet, amely úgynevezett bináris érintkező, azaz két egymásba kapcsolódó objektumból áll.

Mint a kutatók kiemelik, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös nem az egyetlen réteges szerkezetű bináris érintkező kométa. Hasonló réteges szerkezete van a 9P/Tempel 1 üstökösnek, amelybe 2005. július 4-én csapódott a Deep Impact amerikai űrszonda több mint 300 kilogrammos leszállóegysége, valamint vélhetően hasonló lehet a struktúrája annak a két másik kométának is, amelyeket egyéb NASA-missziók látogattak meg. Az űrszondák által megfigyelt egyéb üstökösöknek a fele szintén bináris érintkező, közéjük tartozik például a 103P/Hartley 2 és a 19P/Borelly kométa.

- Viták tárgya, hogy hogyan és mikor formálódtak ezek a sajátosságok, és milyen összefüggésben lehettek a Naprendszer alakulásával, geológiájával - fogalmazott Martin Jutzi. A svájci tudós meggyőződése szerint az üstökösképződés folyamatának megértése kulcsfontosságú információval szolgálhat arról, hogy miként fogantak a bolygók, mekkora lehetett az építőkockák, azaz planetezimálok (bolygócsírák) eredeti mérete a külső Naprendszerben.

A planéták kialakulásának korai szakaszát is a lassú összeolvadások jellemezhették, mielőtt a nagyméretű objektumok felpörgették volna a folyamatot. Ez alátámasztani látszik azt az elméletet, hogy az üstökös magok a Naprendszer kezdeti szakaszából való ősanyagot hordozzák - tette hozzá Jutzi.

A Nagy Háború kitörésének századik évfordulójára tavaly Európa-szerte megemlékeztek. Kulturális programok, színházi előadások, az alkalomra készült játékfilmek, vitafórumok, tudományos tanácskozások, a háború kirobbanásának körülményeit elemző kötetek, történelmi visszatekintők, újságcikkek foglalkoztak a centenáriummal, különös hangsúlyt fektetve a szarajevói merényletre. Azt gondolhatnánk, hogy száz év elteltével közeledtek az álláspontok, az idő múlása segített a köd eloszlatásában és a dokumentált tények tükrében egyetértés született az egykori szemben álló felek között a háború megítélését illetően. A tavalyi események azt bizonyítják, hogy ez koránt sincs így, amire az lehet a magyarázat, hogy a száz évvel ezelőtti események még mindig nem tekinthetőek „tiszta történelemtudományi anyagnak”, hanem egy évszázad elmúltával is az érintett területeken bizonyos tekintetben a politikai csatározások részét képezik.

A Szerbiai Belügyminisztérium és a rendőrség napja, illetve a szomszédság nemzetközi ünnepe alkalmából tegnap Zentán találkoztak a szerbiai, a magyarországi és a romániai rendőrség képviselői. A városházán rendezett fogadásra ellátogatott dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja is.

A jelenlévőket Dragan Jović, a Nagykikindai Rendőrhivatal vezetője köszöntötte, majd a területi rendőr-igazgatóság elmúlt egy évben kifejtett tevékenységét ecsetelve kiemelte, hogy az illegális kábítószer-kereskedelem megfékezésére helyezték a hangsúlyt, aminek jegyében nagy lefoglalások történtek, az elmúlt év végén, jogerős bírósági végzés alapján, több mint 300 kilogramm kábítószert semmisítettek meg, raktáraikban pedig nagyjából ugyanennyi megsemmisítendő narkotikum található, amelyek a bírósági tárgyalások epilógusára várnak. A nagykikindai rendőrhivatal területén úgyszintén nagy figyelmet fordítanak a korrupció legyőzésére és a privatizációs visszaélések elleni küzdelemre. A hivatal vezetője megemlítette, hogy nem egész egy hónappal ezelőtt zártak le egy ilyen ügyet, amely során 10 személyt, vállalatigazgatót, illetve cégtulajdonost tartóztattak le, mivel fennáll a gyanú, hogy az államot és a nagykikindai Toza Marković vállalatot több mint 30 millió euróval károsították meg. Jović külön hangsúlyozta, hogy az illegális bevándorlás mindhárom országnak komoly gondot okoz, ezen a téren igyekeznek közösen fellépni, és az együttműködés eredményeként a közelmúltban sikerült kiiktatni egy embercsempész-hálózatot. Az akció során Szerbia területén négy, Magyarországon egy személyt tartóztattak le, akik ellen embercsempészet és tiltott fegyvertartás vádjával indítottak bűnvádi eljárást, a magyarországi gyanúsítottnál pedig a házkutatás alkalmával nagy mennyiségű kábítószert találtak.

Dr. Babity János főkonzul kiemelte, hogy a három ország csak úgy tud sikeresen együttműködni, ha a rendőri szervei is karöltve veszik föl a harcot a bűnözéssel szemben. Mindhárom ország rendőrsége új kihívásokkal kénytelen szembesülni, ugyanis a világ más tájain dúló háborúk elől menekülő emberek nagy része ezeken a határokon próbál átkelni. Az előző év őszétől kezdve a szerb–magyar határon különösen megnövekedett az illegális migránsok száma, ami elsősorban e két ország rendőrségétől követel fokozott feladatellátást és figyelmet. A főkonzul egyben elismerte a két rendőrség e téren kifejtett tevékenységét. Úgyszintén elismerően szólt a nagykikindai rendőrség abbéli igyekezetéről, hogy a körzetparancsnokság kereteiben magyar nyelvtanítás is folyik, s kérést intézett a rendőrhivatal vezetőjéhez, hogy továbbra is szorgalmazza, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői mind nagyobb számban helyet kapjanak a rendőrség soraiban.

– Az illegális bevándorlás kontinentális probléma, amely a megoldás terén feltételezi a globális gondolkodást és a lokális cselekvést – emelte ki beszédében Lukács János, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, s beszámolt arról, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest az idén kétszer annyi embercsempészt fogtak el és állítottak bíróság elé, a rendőrkézre került migránsok száma pedig már most meghaladja a tavalyi egész éves átlagot.

A három ország belügyi szervei együttműködésének a fontosságát Ion Mirescu, a romániai Temes megye rendőrfőnöke is kiemelte a találkozó során.

A találkozó résztvevőit Ceglédi Rudolf, a község polgármestere üdvözölte a házigazdák nevében.

A Norvégia nyugati partvidékén fekvő Bergenben épül a világ legmagasabb fából készült épülete.

Ősszel költözhetnek majd be az új tulajdonosok a 62 lakásos, 14 szintes házba, amely A fa nevet kapta.
A Norvégia második legnagyobb városának központjában, a Puddefjord hídnál álló épület 51 méter magas, ami 19 méterrel több mint a jelenlegi csúcstartó fából készült épület, az ausztráliai fővárosban, Melbourne-ben álló tízemeletes, 32 méteres ház.

A norvég mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium közleménye szerint az épületet modulokból építették, szerkezete ragasztott laminált faszerkezet, hivatalos nevén glulam. Ez a technológia igen környezetbarát, mivel megújuló alapanyagokat használ fel.

Számos magas épületet terveztek már fából Kanadában, Ausztriában, Norvégiában és Svédországban, de a bergeni az egyetlen, amelyet felépítettek.

Mintegy másfél évszázaddal ezelőtt, 1869. szeptember 11-én futott be Zomborba az első vasúti szerelvény, amit nyolcezer lelkes polgár köszöntött a város északi csücskében fölépített pályaháznál. Egy évre rá már működött az Alföld–Fiumeinek nevezett, Szeged–Rókus–Szabadka–Zombor–Dálja–Szarajevó közötti vasútvonal, mely 1870-ben készült el. Zomborban kereszteződnek a Szabadka–Gombos–Dálja közötti fő-, és a Baja–Újvidék mellékvonalak, innen indult ki a Zombor–Óbecse szárnyvonal.

Nem kerül a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé az ausztráliai Nagy-korallzátony az UNESCO világörökségi bizottságának pénteki előzetes döntése értelmében, ugyanakkor a testület aggodalmát fejezte ki a világ legnagyobb koralltelepének hosszú távú jövőjével kapcsolatban, és Ausztráliának 2016 végéig jelentést kell tennie arról, mit tett a terület védelmére.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes bizottsága örömmel üdvözölte a romló ökológiai állapotú terület megóvására irányuló ausztrál erőfeszítéseket, ugyanakkor felhívta a figyelmet a korallzátony rossz kilátásaira, és kötelezettségeinek "szigorú" betartására szólította fel az ausztrál kormányt.
"A klímaváltozás, a rossz vízminőség és a part menti beruházások jelentik a legnagyobb fenyegetést a területre" - emelték ki közleményükben a szakemberek a németországi Bonnban tartott tanácskozásuk után.
Az elfogadott határozattervezet előírja Ausztráliának, hogy 2016 végéig tegyen jelentést a világszervezetnek a 2050-ig szóló zátonyvédelmi tervben előirányzottak teljesüléséről, bizonyítandó, hogy hatékony a hosszú távú program.
UNESCO-körökben úgy értékelik, hogy az előzetes döntés "nagyon világosan fogalmaz" Ausztrália számára a világörökségi listán tartás feltételeit illetően. A világszervezet meg akar bizonyosodni arról, hogy szigorúan betartják a vállalásokat, így valóban korlátozzák a kikötőfejlesztéseket és ártalmatlanítják a kotrási hulladékot.
A terv értelmében 2025-ig 80 százalékkal kell csökkennie a tengervízbe kerülő szennyezőanyagnak.
Az UNESCO bizottságának mostani határozata csupán "vázlat", amely további megbeszélések alapját képezi, és a végső döntést később fogják kimondani.
Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony 400 féle korallnak, 1500 halfajnak és négyezerféle puhatestűnek ad otthont, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatfajnak is.
Az ausztrál kormány márciusban 35 évre szóló tervet hirdetett meg az ausztrál kormány a Nagy-korallzátony védelmére. A víz minőségének javítását, a kikötőfejlesztések korlátozását, a kotrási hulladék tengerbe öntésének tilalmát célzó tervek megvalósításához újabb 100 millió ausztrál dollárt ígért Tony Abbott miniszterelnök.
A meghirdetett célok között szerepel a szervetlen nitrogén 50 százalékos csökkentése, a rovarirtó szerek legkevesebb 60 százalékos csökkentése a Nagy-korallzátony térségében 2018-ra, valamint a térségben élő tengeri állatok, köztük az ausztrál delfin, a tengeri tehén és a teknősök populációjának megőrzése vagy növelése 2020-ra.
Tavaly az ausztrál kormány létrehozott egy 40 millió ausztrál dolláros korallzátony-alapot, ennek az összegét emelték fel 140 millió ausztrál dollárra (30 milliárd forint). Ezáltal a kormány által meghirdetett környezetvédelmi fejlesztési programokra a Nagy-korallzátony térségében több mint kétmilliárd ausztrál dollárt költenek a következő tíz évben - közölte akkor Abbott.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Korallzátony 2050 Hosszútávú Fenntarthatósági Terv határozott választ ad az UNESCO világörökség bizottságának a Nagy-korallzátony biodiverzitásával, vízminőségével és ökoszisztémája egészségével kapcsolatos aggodalmakra.

Kontra Ferenc író, lapunk Kilátó mellékletének szerkesztője a héten vette át Zomborban a Dunatáji Herceg János Napok záró rendezvényén a Herceg János Irodalmi Díjat.

Jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban Hollandiában a muszlim általános iskolákba járó gyermekek száma - írta pénteken a Rotterdamban megjelenő Algemeen Dagblad (AD) című napilap.

A lap szerint 2010 óta 22 százalékkal több szülő választott iskolás korú gyermeke számára muszlim általános iskolát. Öt évvel ezelőtt 9000 ezer gyermek járt muszlim iskolába, ez a szám azonban erre a tanévre 11 ezerre nőtt.

Abdelszadek Masz, a hágai Iszlám Oktatási Csoport vezetője a változást a muszlimokkal szembeni bizalmatlanság erősödésével magyarázta. Mint a lapnak nyilatkozva elmondta, Hollandiában jelenleg olyan a helyzet, ami az összetartozás érzését erősíti az iszlám követőiben, és az összetartozás demonstrálására készteti őket. Az országban növekszik azoknak a száma, akik gyanakodva, de legalábbis bizonyos értetlenséggel néznek arra, aki burkát visel. A muszlim iskolában a gyerekek legalább egymás között vannak - tette hozzá.

A hollandiai muszlimok oktatási vezetője szerint a szülők döntésében szerepet játszik az is, hogy a vallási alapon álló általános iskolákba járó muszlim gyerekek tanulmányi eredményei jobbak, mint az egyéb intézményekben tanuló muszlim iskolásoké.
Hollandiában 49 muszlim általános iskolában folyik a közismereti tárgyak és a vallás oktatása, középiskolája azonban a muszlim közösségnek nincs.

Korábban működtettek két középiskolát is, egyet Amszterdamban, egyet pedig Rotterdamban, mára azonban már mindkettő megszűnt. A jelek szerint ugyanis a muszlim középfokú intézmények az Iszlám Oktatási Központ vezetője által említett jobb tanulmányi színvonalat nem tudták produkálni, az ott tanulók tudása mélyen alatta maradt a többi iskolatípusban elért eredményeknek. Az amszterdami középiskolát 2010-ben, a rotterdamit 2013-ban bezárták be.

A holland kormány a múlt héten állt elő - már nem először - olyan törvénytervezettel, amely betiltaná a teljes testet és az arcot takaró ruházat viselését a középületekben, az egészségügyi intézményekben, az állami iskolákban és a tömegközlekedési eszközökön. A javaslatról a még holland parlament mindkét házának határoznia kell.

Az adai Guba Éva nemrég költözött haza Magyarországról, hogy szülővárosában valósítsa meg álmait. Jelenleg családjával karöltve egy június 6-án esedékes nyárindító fesztivál megszervezésén fáradozik.

Éva tizenegy évig élt Magyarországon. Budapesten üzleti kommunikáció és média szakon szerzett oklevelet. Ezután szerepelt, illetve közreműködött a kereskedelmi televíziókban. Sok vívódás után döntötte el, hogy hazatér, s végül egyrészt magánéleti okokból hagyta ott a külföldi munkát, másrészt a rengeteg lemondás miatt.

– Nem volt karácsonyom, nem volt újévem, a szó legszorosabb értelmében reggeltől késő estig tartott a hajtás, s néha éjszaka is követni kellett a műsorokat – mesélte. Januárban jött végleg haza.

Az adai rekreációs központban, a focipálya melletti füves területen esedékes fesztivál ötlete onnan származik, hogy magyarországi munkája során rengeteg hírességgel megismerkedett, és felmerült benne, hogy ha már vannak ismeretségei és kapcsolatai, akkor miért ne használja ki a lehetőséget, hogy rajtuk keresztül egy kis színt, örömöt lopjon az itt élő emberek hétköznapjaiba.

Rendezvényükkel nemcsak a fiatalokat, hanem a közép- és az idősebb korosztályt is meg szeretnék szólítani. Ezért odafigyeltek arra is, hogy a belépők elérhető áron legyenek megvásárolhatók: a belépőjegyek elővételben 500, a helyszínen 700 dinárba kerülnek, az önkormányzatnak köszönhetően a gyermekek 10 éves korig ingyen látogathatják a rendezvényt.

No de kik is szórakoztatják majd a közönséget a jövő szombati fesztiválon? A buli sztárfellépője Tóth Gabi és zenekara lesz, előtte az úgyszintén magyarországi Tha Shudras zenekar koncertjén kapcsolódhatnak ki az emberek. Tóth Gabi fellépésére a hazai Perpetuum Mobile Band zenekar melegíti be a közönséget. A gyermekprogramok már délután megkezdődnek.

Pénteken Topolyára látogatott a Tartományi Gazdasági, Munkaügyi és Esélyegyenlőségi Titkárság küldöttsége, élén a tartományi titkárhelyettessel, Juhász Bálinttal. A látogatás célja, hogy a titkárság betekintést nyerjen a pályázatain keresztül társ-finanszírozott projektumok megvalósításába. A helyi önkormányzat épületében megtartott értekezleten Kislinder Gábor, Topolya polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, és a topolyai polgárok nevében elmondta, hálás azért, hogy a szűkös anyagi keretek között is találhatunk olyan partnereket, akik hajlandóak pénzt fektetni a község fejlesztésébe. 

Az egyik legnagyobb horderejű és legszövevényesebb spanyol korrupciós botrány végére készül pontot tenni a bíróság. A Gürtel-, vagy Bárcenas-ügyként elhíresült afférba belekeveredett a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) több vezető politikusa, köztük Mariano Rajoy kormányfő is.

A héten kezdődött tárgyalásra mindössze hat vádlottat idéztek be, de csak egy volt politikus akad közöttük, Cristóbal Páez, a PP egykori ügyvezető igazgatója. A vádlottak padjára ült Luis Bárcenas korábbi pártpénztárnok is, akiről a 2013-ban kipattant ügy a nevét kapta. Sikkasztással, pénzmosással és adócsalással vádolják. Az ügyészség szerint fénykorában – egy korrupciós hálózat vezetőjeként – csaknem 48 millió eurót titkos svájci bankszámlákon rejtegetett; a törvénytelenül kapott pénz adományozóktól származott.

Bárcenast két éve tartóztatták le, de az idén januárban kiengedték, szabadlábon védekezhet. Már letartóztatásakor „ínycsiklandó” adatok jelentek meg a médiában. Ezekből kiderült, hogy a PP-ben titkos, úgynevezett B kassza működött, amelybe a befizetések jó része – zsíros állami megrendelések reményében – (pártközeli) magáncégektől érkezett. A pénzből Bárcenas és munkatársa, a szintén vádolt Álvaro Lapuerta, 1990 és 2008 között választási kampányokat, ingatlanfelújításokat és jutalmakat fizetett ki. Nem kizárt, hogy a feketén szerzett pénzből a kormánypárt működésére is jutott. Bizonyosra vehető, hogy a támogatottak között néppárti parlamenti képviselők, köztisztviselők és magas rangú állami tisztségviselők is voltak. Alkalmanként 5000–15 000 euró „bérkiegészítést” kaptak.

Bárcenas titkos könyvelése szerint Mariano Rajoynak évekig 25 200 euró ütötte a markát. Az összegekhez azonban a néppárti José María Aznar által 1996 és 2004 között vezetett kormány minisztereként jutott. Rajoy korábban tagadta ezt, de a botrány kipattanása után a parlamentben (már kormányfőként) közvetett módon mégis beismerte. Igaz, azt is hozzátette, jövedelme után annak rendje-módja szerint adózott.

Az affért azonban már 2013-ban egy lejárató kampány részeként igyekezett beállítani, a visszaéléseket pedig Bárcenasra hárította, akinek azóta a nevét sem hajlandó kiejteni. Rajoy azzal védekezett, hogy hiba volt Bárcenasban bízni, mert a botrány rengeteget ártott az országnak. Sokan nem hittek neki, s tüntetéseken követelték lemondását.

A PP közben azzal védekezik, hogy a pénztárnok a saját szakállára dolgozott, amiről a vezetés nem tudhatott. A spanyolok java része persze nem hisz ezekben a „mesékben”, hovatovább meggyőződésük; a politikai elit nyakig mocskos.  

Tizenhárom medvebocs született idén az olaszországi Trentino tartományban.

Az állatok már négyhónaposak és jó állapotban vannak - közölték a hatóságok. Azt javasolják a területen élőknek, hogy ne közelítsék meg az anyamedvéket és bocsaikat, a felnőtt állatok ugyanis utódaikat védve rájuk támadhatnak.

Szintén jól fejlődnek a szeptemberben egy rosszul sikerült elfogási kísérlet során elpusztult Daniza nevű nőstény bocsai is: már 16 hónaposak és 60 kilogrammot nyomnak.

A 19 éves medvét 2000-ben telepítették Szlovéniából Trentino hegyeibe. Daniza azonban túrázókra támadt és később a mancsával egy gombászó férfit is megütött, aki kórházi kezelésre szorult. Az állat valószínűleg fenyegetve érezte bocsait, amikor emberre támadt. A hatóságok ezért úgy döntöttek, befogják a medvét és lakatlan vidékre telepítik. Az elfogásához használt altatólövedék azonban örökre elaltatta Danizát.

Jelenleg több mint 50 barna medve (Ursus arctos) él Trentinóban, ahol 1999-ben az Interreg-projekt keretében kilenc medvét engedtek szabadon, hogy megőrizzék az Alpok utolsó őshonos barnamedve-populációját.

Nem sokkal a Vajdasági Magyar Szövetség közelmúltban megtartott tisztújító közgyűlését követően három alelnököt neveztek ki a pártban. Varga László, Fremond Árpád és Kovács Elvira már több mandátumban tagjai a párt köztársasági parlamenti frakciójának. Kovács Elvira az európai intézményekben is nagy tapasztalatra tett szert, tekintettel arra, hogy évek óta tagja a Szerbiai Képviselőház az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált küldöttségének.

A kragujevaci Stevan Pletikosić 99,1 körrel a hetedik helyen végzett a légpuskások versenyében a müncheni világkupa első napján, s ezzel kiharcolta a riói olimpián való részvételt. A számot a kínai Tyinan Zsu nyerte 206 körrel az orosz Vladimir Maszlenyinkov (205,7 kör) és az ukrán Oleg Carkov (184,2 kör) előtt. Mivel a nyolc döntős közül csak négynek nem volt olimpiát érő helyezése, végül a nyolcadik helyezett román Alin Moldoveanu maradt riói vízum nélkül.

A 43 éves Pletikosićnak a riói lesz a hatodik olimpiája. 1992-ben Barcelonában bronzérmes volt, s részt vett az 1996-os atlantai, a 2000-es sidneyi, a 2004-es athéni és a 2008-as pekingi olimpián is. A szerbiai sportlövők közül eddig heten indulhatnak Rióban: Pletkosićon kívül Andrea Arsović (puska), Jasna Šekarić (pisztoly), Ivana Maksimović (puska), Dimitrije Grgić (pisztoly), Milutin Stefanović (puska) és Damir Mikec (pisztoly).