Magyar Szó (Szerbia/Vajdaság)

Oly sokat okoskodunk, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az oktatási rendszert, de valahogy sehogy sem jön össze. Ellenkezőleg, a tanítók, tanárok egyre-másra azt állítják, hogy minden újabb nemzedék egyre gyengébb, szertelenebb, neveletlenebb, elkényeztetettebb... és ne soroljuk tovább. Mi lehet ennek az oka, ha tényleg így van?

Én csupán azt tudom, hogy az iskolában valóban megváltoztak az állapotok. Négy-öt gyerek van az osztályban, mint az egykori kisebb vagy a mai nagyobb családban. A tanár keze meg van kötve, a szülők szeme a gyermeken, legalábbis az esetek többségében. Talán a szegénység sem volt korábban ennyire kifejezett, a szociális különbségek még kevésbé. Egy csomó műszaki csoda irányítja az életünket, a társalgás, a barátkozás visszaszorult, vagy csak erőltetett. Milyen körülmények között nőnek is fel a mai gyerekek?

Elmélkedünk, de nemcsak illendőségből, mert vasárnap, május 31-én van a nemzetközi gyermeknap, hanem azért is, mert közeleg a tanévzáró, itt a beiratkozás ideje, és fokozottan figyelünk a fiatal nemzedékekre. Azt mondják, minél szegényebb egy ország, annál nehezebb benne felnőni. Lehet, hogy így is van, de sírásra talán nincs ok. Nem tartunk ott, hogy főbe lőjenek, mert tanulni akarunk, mint azt a pakisztáni 15 éves lányt, Malalát, akit a nők oktatási jogaiért való kiállásáért a szélsőséges tálibok megpróbáltak meggyilkolni. Malala később Nobel-békedíjat kapott. Mi a világ egy békésebb részében élünk, ahol tanulhatunk, ha akarunk, és nem kell tanulnunk, ha éppen nem akarunk. Nevezhetjük ezt fene nagy demokráciának is, és bizonyosan nem sokat tévedünk. A hátulütők azonban itt is megvannak.

A gyerekek szemével próbálok nézni, de nehezen megy. Egyáltalán hogyan lehet meghatározni a mai nemzedékek valós szükségleteit, ésszerű igényeit? Mi az, ami haladásukat szolgálja? Hol kell meghúzni a határt jó és rossz között? És mindebben a mai gyerekek különböznek-e a korábbi nemzedékektől?

Hiába szerkesztem évek óta a Magyar Szó gyermekrovatát, és foglalkozom a média szintjén a gyermekekkel, mégsem látom tisztán ezeket az ésszerű és egyszerű igényeket. Azt hiszem mégis, hogy a gyermek kapcsolata szüleivel, vagy a családon túl az iskolai környezetével, és szélesebb értelemben a társadalommal, mindig is emberfüggő volt. A felnőtt és a gyerek tényleges lelki kapcsolatáról szól, lojalitásról, hallgatásról és bizalomról, sorsközösségről, törődésről és küzdelemről a mindennapokban. Arról a kapcsolatról, amelyre nem igazán készítettek fel bennünket, mostani felnőtteket, de bátran kijelenthetjük, hogy a korábbiakat sem. Nem tanultunk soha gyermeknevelési ábécét, nem foglalkoztunk gyermeki pszichológiával, az effajta emberi kapcsolatok mibenlétével, legfeljebb modelleket láttunk, jókat és rosszakat. Ebbe a kapcsolatba egyszerűen belecsöppenünk, hatalmunk azonban nincs felette. 

@i = Azért van néhány dolog, ami szent, amit nem kell az iskolában tanítani: a gyermeket védenünk kell, minden eszközzel segíteni a fejlődésben, a felnőtté válásában, abban, hogy hasznos tagja legyen a társadalomnak. Nagy baj van, ha ezzel nem vagyunk tisztában, és különösen ha szülőként, pedagógusként, egyházi személyként vagy újságíróként vétünk ezek a szabályok ellen.

Másfelől, mit várnak tőlünk a gyerekek? Talán sokáig keresném a választ, ha nem szerkesztenék – mint említettem – gyermekoldalakat, gyermekújságot. Így egy szabadkai negyedikes gondolataihoz tudtam nyúlni, aki a saját, gyermeki világából így látja a dolgokat:

„Szerintem nem könnyű szülőnek lenni, mert sok mindenre oda kell figyelni, de négy dolgot most is fel tudok sorolni: legyenek türelmesek, igazságosak, vigyázzanak ránk, szeressék gyermeküket, mert mit ér az egész, ha nem szeretettel csinálják.”

Mennyire egyszerű és világos megfogalmazás! A sorok között arra is rádöbbent, nem lehet könnyű manapság gyermeknek sem lenni. Hol látunk még türelmes, igazságos felnőttet ebben a rohanó világban, még ha vigyázza is, szereti is csemetéjét? Hogy lenne könnyű a gyereknek, ha nincs, aki megvédje? Ha például csonka családban vagy nevelőszülőknél nevelkedik? Ha nincs pénze uzsonnára, bármennyire is éhes? Ha az a 6000–7000 szerbiai fiatal közé tartozik, aki szülők nélkül kénytelen felnőni ebben az országban? Vagy netán igazán súlyos betegségben szenved, gyógymód is van, de az túl költséges?

A kérdéseket sorjázhatnánk a kevésbé fájóak irányába, de minek, hiszen kimutatások igazolják, hogy az ország szinte 10 százaléka szociális védelemben részesül. Több mint százezer gyermek olyan családba született, amelyekben a rendszeres étkezésre sem telik, nemhogy ruhára, könyvekre... A segítségre szorulók száma folyamatosan növekszik, évente szinte 15 000-rel is megnő a rászoruló gyerekek száma. Gyermekpótlékra több mint 200 ezer család jogosult, ami mintegy 400 ezer gyermeket jelent. Az összeg, tudjuk, nem nagy, 3000 dinár körül mozog, de sokat is jelenthet, ha megfelelően használják fel. Persze nem jelenthet felhőtlen ünneplést ezen a gyermeknapon, még kevésbé nyaralást a nyári szünidőben, de egy kis méltóságot a mindennapokban, igen.

Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a nigériai Maiduguri egyik mecsetje mellett szombaton, a délutáni ima idején, a robbanásban legalább 26-an meghaltak, 28-an pedig megsebesültek - közölte a helyi rendőrség.

A merénylő a hívők és a szomszédos piacra igyekvők közé vegyülve jutott a mecset közelébe, a robbanóanyagot a derekára csatolt övben vitte magával.
A mecset melletti piactéren a Boko Haram dzsihadista szervezet már több ízben követett el merényleteket.
A városban több gránátot is robbantottak szombaton, a beszámolók szerint ezek 13 embert öltek meg, többet közülük álmukban.
A rakétagránátok bevetése új taktika a terrorszervezet tevékenységében, céljuk, hogy rettegésben tartsák a helyi lakosságot - írta jelentésében az AP amerikai hírügynökség.
A Boko Haram egy önálló iszlám állam létrehozásáért harcol Nigériában. Támadásainak hat év alatt több mint 15 ezer ember esett áldozatul az afrikai országban.
A kétmilliós Maiduguri az északkeleti Borno szövetségi állam központja. A Boko Haram központi szerepet szánna a városnak az általa megalapítani szándékozott iszlám államban.

Több százezer ember ünnepelte szombaton Isztambulban a város törökök általi bevételének 562. évfordulóját. A megemlékezést Recep Tayyip Erdogan államfő irányította, aki a jövő hét végi parlamenti választás előtt az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) támogatását kérte a jelenlévőktől.

II. Mohamed török szultán 1453. május 29-én foglalta el az akkor Konstantinápolynak nevezett várost, ami a bizánci birodalom bukását is jelentette.
Erdogan a város bevételéhez hasonlította annak jelentőségét, hogy az AKP már 12 éve hatalmon van Törökországban. "A június 7-i választás újabb hódítás lesz, ha Isten is úgy akarja" - tette hozzá az elnök.
Recep Tayyip Erdogan azt reméli, hogy a választások nyomán - az AKP sikeres szereplése esetén - elnöki hatalma kiszélesedik. A párt vezetése már korábban értésre adta, hogy ilyen értelmű jogszabályi lépéseket fog kezdeményezni.
Az elnök ellenzéke szerint viszont az államfő hatalmának további kiterjesztése fenyegetést jelentene a demokráciára az országban.
A szombati megemlékezésen kifeszítették az AKP egy óriásplakátját, amelyen Erdogan és Ahmet Davutoglu miniszterelnök-pártelnök látható egymás oldalán. A 4709 négyzetméteres plakát a világ legnagyobbja a rekordok Guinness könyvének egyik törökországi képviselője szerint.

Több ezren tüntettek szombaton Venezuela-szerte Nicolás Maduro elnök kormánya ellen, a bebörtönzött ellenzékiek szabadon bocsátását is követelve.

Ez volt a legnagyobb kormányellenes megmozdulás az országban a tavalyi, halálos áldozatokat is követelő tiltakozáshullám óta.
A tüntetéseket a börtönben lévő ellenzéki vezető, Leopoldo López felhívására hívták össze. Őt a tavalyi tiltakozássorozat vezetéséért ítélték el, arra hivatkozva, hogy az erőszakba fulladt tüntetések több tucat halálos áldozatot követeltek, céljuk pedig a kormány eltávolítása volt törvényellenes módszerekkel.
López néhány napja éhségsztrájkot folytat, és felesége, Lilian Tintori szombaton a tüntetőknek azt mondta, addig nem szándékozik abbahagyni, amíg követeléseiket nem teljesítik.
A követelések közül a szónokok az új parlamenti választások kitűzését, a politikai foglyok szabadon engedését és a cenzúra megszüntetését emelték ki.
Csatlakozott López akciójához egy másik bebörtönzött, az ellenzéki tüntetések egyik központjának számító San Cristóbal volt polgármestere, Daniel Ceballos is. Az ő felesége, Patricia Ceballos is jelen volt a szombati megmozduláson, és beszédében az ellenzék és a sajtószabadság tiszteletben tartását követelte a kormánytól. Jelenleg Patricia Ceballos San Cristóbal polgármestere.

Agyonlőtt a rendőrség egy embert vasárnap reggel Szingapúrban annál a szállodánál, ahol több magas rangú politikus, köztük Ash Carter amerikai védelmi miniszter részvételével egy nemzetközi biztonsági tanácskozás zajlik.

A Sangri-La szállodánál a rendőrség korábban kordonokat helyezett el, hogy biztosítsa a konferenciát. Egy autó, amelyet a rendőrök ellenőrzés céljából megállítottak, váratlanul elindult és áttörte a kordont, miután sofőrjét arra szólították, hogy nyissa fel a csomagtartót. Lövöldözés kezdődött, amelynek során az autó egyik utasát a rendőrök lelőtték, a másik kettőt pedig őrizetbe vették.
Az egyik utasnál kábítószernek tűnő anyagot találtak - derül ki a szingapúri rendőrség közleményéből.
Az incidens idején Carter is a szállodában tartózkodott, de csak utólag értesült a történtekről. Az amerikai miniszter később továbbutazott Vietnamba.
A tanácskozást nem szakították meg, de a biztonsági ellenőrzéseket megszigorították.
Az évente megrendezett Sangri-La Párbeszéd elnevezésű konferencián több tucatnyi ország magas rangú katonai, illetve védelmi minisztériumi küldöttségei vesznek részt az Egyesült Államoktól Kínán át Oroszországig.

Környezete csak a prágai Madame Pompadourként emlegette Jana Nagyovát, aki nem királyi szeretőként élte világát, mint XVIII. századi híres elődje a francia udvarban, csupán Petr Nečas cseh miniszterelnök kedveseként, kabinetfőnöki titulussal. A munkáját ráadásul olyan jól végezte, hogy sikerült neki teljesen az ujja köré csavarni többgyermekes főnökét, sőt saját kis udvartartást is kialakított, amelyben már-már királynőként, olykor pedig élet-halál úrnőjeként viselkedett.

Nečas kilenc éve, még munkaügyi miniszterként figyelt fel a hivatalában részmunkaidős állásban szorgoskodó hölgyre. Amikor 2010-ben miniszterelnökké avanzsált kabinetfőnökévé léptette elő. A munkakapcsolat gyorsan szerelmi viszonnyá változott, amit a hölgy ügyesen ki is használt. Irigylésre méltó fizetésre „tett szert”. Rossz nyelvek szerint 7500 euró havi nettó bevétele jócskán túllépte az államfő és a miniszterelnök alapfizetését.

Ha csak a pénz vonzotta volna a szőke asszonyságot, talán még szemet hunytak volna ténykedése és kapzsisága fölött. Az igazi gondok akkor kezdődtek, amikor nyilvánvalóvá vált: házisárkánnyá változott, teljhatalomra tett szert, s az irányítást is átvette. A gyökeres változást már kabinetfőnöki kinevezése után egy évvel sikerült elérnie. Az új szereposztást kihasználva szinte minden jelentős ügybe beleszólt, lényegében ő döntött a fontos kérdésekben. Az állami hivatalok és cégek vezetőinek kinevezése elképzelhetetlen volt a jóváhagyása nélkül.

A különös kormányzásnak azonban két éve vége szakadt. A rendőrség ugyanis 2013 júniusában soha nem látott razziát tartott a kormányhivatalban és minisztériumokban. Az akció során Nagyová és több személy vizsgálati fogságba került, de egy hónap után kiengedték őket, azóta szabadlábon védekeznek.

Az ország addigi legnagyobb botrányának hatására lemondott a kormányfő, s megvált pártelnöki tisztségétől is. Ez azonban nem oldotta meg a belpolitikai válságot. Ahhoz (2013 őszén) előrehozott parlamenti választásra volt szükség, amelyen a – történtek miatt – a jobbközép koalíció súlyos vereséget szenvedett.

Nečas és kormánya vesztét elsősorban Nagyová okozta, akit sokan az affér és a törvénytelenségek egyik központi alakjának tartanak. A bukott kabinetfőnök és társai – közöttük akkori kormánypárti politikusok és (volt) magas rangú állami hivatalnokok – ellen korrupció és hivatali visszaélés gyanúja miatt emeltek vádat.

A rendőrség már két éve sem zárta ki a kormányfő érintettségét, de ellene csak tavaly indult eljárás. Vesztegetéssel vádolják, mert a gyanú szerint 2012-ben jól fizető állásokat ígért az irányítása alatt álló Polgári Demokratikus Párt három fellázadt képviselőjének, hogy így megszabadulva tőlük biztosítsa kormánya reformprogramjának elfogadását.

A botrány után Nečas nemcsak a miniszterelnöki bársonyszéktől vált meg, de elhagyta feleségét és négy gyermekét is. A korábban példás házaséletet élő, vallásos exkormányfő a nagy felfordulás után azt is bejelentette: feleségül veszi volt kabinetfőnökét. Nečas és szeretője hivatalosan tavaly keltek egybe, azóta Prágában élnek.

A történtek nem zavarják őket. Annak ellenére sem, hogy kapcsolatukról a sajtóban épp a napokban jelentek meg pikáns részletek, hálószobatitkok és a kocsmai, vagy a piaci beszélgetésekhez elengedhetetlen témaként szolgáló momentumok. A fölöttébb kényes adatok kiszivárogtatása a bíróság érdeme, amely az ügyész kérésére a tárgyaláson közzétette azokat a lehallgatott telefonbeszélgetéseket, amelyeket három éve Nečas és Nagyová folytatott.

A nőt hivatali visszaéléssel (os) vádolják, amiért kabinetfőnök korában elrendelte a katonai hírszerzés vezetőinek, hogy figyeltessék meg Radka Nečasovát, a miniszterelnök (akkori) feleségét. A vádlottak azzal védekeznek, hogy Radkát megpróbálta behálózni egy vallási szekta, amit meg akartak akadályozni, mert a „beszervezés” biztonsági kockázatot jelentett volna az országra.

A lehallgatott beszélgetésekre hivatkozó bíró viszont azt állítja, ilyesmiről szó sem volt. Szerinte Nagyová saját céljai elérése végett adott utasítást a hírszerzésnek.

Parancsolgatásban valóba kiválóan teljesített, sőt gyakran tett gunyoros, szókimondó, olykor pedig alpári megjegyzéseket. Radkát rendszerint „semmittevő ringyónak”, jobb esetben csak „vén tyúknak” nevezte, aki szerinte egész életében „sz..t sem csinál, csak otthon kotlik, és a fogához veri a garast.” A kormányfőt meg a „primitív ökör” kategóriájába sorolta, amiért otthon papucsférjként viselkedik.

Egy másik telefonbeszélgetésben pedig azt vágja üvöltve az elkeseredett Nečas fejéhez, hogy legalább egy hétig látni sem akarja, mert pipogya, majd azt üzeni neki: „kukorékolj odahaza a vén tyúkoddal!”

A választók nem panaszkodhatnak, van miből mazsolázniuk, kiváló szórakozást biztosítanak számukra a témával kapcsoltban a bulvárlapokban megjelent részletek. Sokan azonban nem értik, hogy Nagyová mivel bolondította így meg Nečast. A polgárok egy része és a véleményformáló média ugyanakkor az igazságszolgáltatást dorgálja, amiért a korrupció (korábban) beígért kíméletlen üldözése helyett szappanoperákat megszégyenítő előadással rukkolt elő.

Jövő vasárnap, vagyis június 7-én, a 9.30-kor kezdődő ünnepi szentmise keretében lesz Kúlán, az 1770-ben épült Szent György-plébániatemplomban az elsőáldozás felemelő eseménye. Ezúttal tizenhat gyermek újítja meg a keresztségi fogadalmat első áldozása alkalmával. Számuk csaknem azonos azoknak a gyermekeknek a számával, akiket az előrejelzések szerint, a 2015–2016-os tanévben a kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola magyar tannyelvű osztályába íratnak szüleik. Várhatóan 14 gyermek kezd ősszel a kúlai község egyetlen olyan iskolájában magyarul, ahol még folyik anyanyelvünkön az oktatás. Köztük nemcsak Kúlán élő gyermekek lesznek, hanem verbászi, sziváci családok csemetéi is.

– Emlékezetem szerint 1965-ig Kúlán a születések és az elhalálozások száma egyenlő volt. Azt követően egyre több és több halálozás jutott egy-egy születésre. Az elmúlt évben templomunkban 6 pár kötött házasságot, és háromszor több temetésünk volt, mint keresztelő. Húsz keresztelés és hatvan temetés. Sajnos a megkeresztelt gyermekek közül is sokan nem részesülnek vallásos nevelésben, kevesen lesznek gyakorló katolikus hívők. A vasárnapi szentmiséken körülbelül 150 hívő vesz részt. Mindennap van mise a templomunkban, de igen gyér a látogatottsága. Ha nem alkalmi jellegű, tíz fő. Jó látni, amikor a minden hónap utolsó vasárnapján szervezendő diákmisén negyven gyermek is jelen van. A Petőfi-iskolában, ahol az elmúlt két-három tanévben Hegedűs Gabriella oktatja a hittant, körülbelül 80 gyermek vesz rész a hittanórákon. Köztük persze olyanok is vannak, akik szerb tannyelvű iskolai oktatásban részesülnek – foglalta össze a csantavéri születésű Juhász György esperesplébános, aki 29 éve tölt be a plébánosi tisztséget Kúlán, vagyis azon túlmenően az ún. kúlai esperesterületen is nemes tisztséget vállalt, ahová Szenttamás, Verbász, Kucora, Cservenka, Veprőd és Szivác is tartozik. Vele való találkozásom helyszínéül a kúlai plébániahivatalt jelöltük meg. Példás rend fogadott. Beléptemkor az orrom friss festékszag csapta meg. Épületfelújítás van folyamatban.

– 2005-ben kezdték renoválni templomunkat, szigetelték, felújították kívülről, belülről. Következik a plébániahivatalunk több mint száz éves épületének rendbetétele. Benyújtottuk vagyon-visszaszármaztatási igényünket, és az egyházi, 150 hold termőföldre vonatkozóan 2011-ben jóvá is hagyták. A visszaszármaztatott föld bérleti díjából most a plébániahivatal tatarozási munkálataira is futja – fogalmazott az atya.

A kúlai plébániahivatalba is elkísért Valka Károly agrármérnök, a VMSZ körzeti szervezetének elnöke, a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ alelnöke, aki vállalta, kalauzol a kúlai magyarság körében tett látogatásom során. Közös sétánk a templomból, a plébániáról a 18. század végén készült, a környék mocsarait lecsapoló, vizüket a Tiszába vezető, Kúla fejlődésére nagy hatással bíró Ferenc-csatorna lábánál levő Lukács fagylaltozóba vezetett, Valka Károly kedvenc helyére. Ott ifj. Lukács Ferenc fogadott minket. Egykoron, gyermekként, amikor Valka Károly útja a vasárnapi szentmisét után ide vezetett, még lehetett magyar szót hallani Kúla utcáin. Ma már egyre kevesebbet. A kúlai Komuna rádióállomás jóvoltából a 44 000-es lélekszámú kúlai község jelenleg immár alig több mint 3000 magyar ajkú főt számláló közössége napi szinten másfél órás magyar nyelvű adást kísérhet figyelemmel: 6.30-kor fél órában, továbbá 17-től 18 óráig. A Komuna kiadásában havonta kétszer megjelenő helyi lap pedig egy-egy oldal terjedelemben szól magyar nyelven is a nyilvánossághoz.

A török hódoltság alatt már létezett település neve a török kula várat, bástyát jelentő főnévből származik. A 16. század elején a törökök palánkvárat építettek oda, az akörül kialakult településre pedig szerbek és bunyevácok költöztek. 1652-ben Wesselényi Ferenc birtokjegyzékében már megtalálható volt az Alsó-Kula elnevezés, ugyanott tettek említést a Felső-Kula helymegjelölésről is. A mai kúlaiak körében is használatosak még a fentiekhez hasonló helymegnevezések, Alsó- és Felsővárosként. A magyar ajkú lakosság zöme az Alsóvárosban él, ott helyezkedik el például a Népkör MMK épülete és a Petőfi Brigád Általános Iskoláé is. Kúlát 1813-ban emelték mezővárosi ragra, ipara akkor nagyon fejlett volt. Ma ez a jellemző már nem érvényes a városra. A Ferenc-csatorna partján található fagyizó asztalánál ülve az Alsóvárosban található, csaknem húsz éve nem működő Sloboda szövetgyár szomorú képe rajzolódik ki. Azzal szemben az MK Group birtokában lévő, még működő malom áll. A cég tulajdonában levő mezőgazdasági birtok is még üzemel. A kúlaiak számára már csak emlék, hogy egykor sokaknak megélhetést biztosított az Istra csapgyár vagy például az Eterna bőrgyár. A kúlaiak többsége a mezőgazdaságból él, és kisebb vállalkozásokban dolgozva próbál megélhetést találni.

– A magyar ajkú lakosság száma Kúlán az utóbbi 14 év alatt kb. tizenöt százalékkal csökkent. 2011-ben 2700-as fő élt itt, jelenleg a magyarok száma kb. 2200. Tizennégy évvel ezelőtt a kúlai községben 3900-an vallották magukat magyarnak, jelenleg már csak 3100 körüli a számuk. A cservenkai ötszázas, a sziváci négyszázas és a veprődi csaknem háromszáz fős magyar közösség lélekszáma is azóta legalább száz-száz fővel esett. A kúlai községben egyébként a szerb mellett a magyar és a ruszin is hivatalos nyelvnek számít, sőt községünkben vannak jelen Szerbiában legnagyobb számban az ukránok is. Kúlán van az ukrán nemzeti tanács székhelye, Bácskeresztúron pedig a ruszin nemzeti tanácsé – nyilatkozta Valka Károly, aki a VMSZ színeiben egy párttársával, a Népkört ötödik éve elnökként irányító Goga Zsolttal tagja a kúlai községi képviselő-testületnek.
Pártjuk a hatalmi koalíció része. Valka a kúlai önkormányzatban a határon túli kapcsolatokért felelős bizottságnak is elnöke.

– Politikai befolyásunkat is a magyarok érdekeinek érvényesítése céljából fejtjük ki. Bízom benne: a vajdasági és a még megmaradt kúlai magyarság is belátja, hogy a magyar érdekeket csak magyar ember tudja képviselni, érvényre juttatni. Az itt élő magyaroknál példaértékű, hogy összetartóak. Kiváló a kapcsolat a katolikus egyház, a Népkör, a Petőfi-iskola között. Az elmúlt időszakban pl. templomunk renoválásának ügyéért szálltunk síkra együttes erővel, közeljövőbeli céljaink között szerepel a Népkör MMK épületegyüttesének további bővítése, tetőterének teljes felújítása, lakhatóvá tétele. Most van folyamatban a civil szervezetként működtetett művelődési központ tőszomszédságában lévő, hetven négyzetméteres ingatlan megvásárlása, miután konyhai részlegünket is felújíthatjuk. Négy-öt millió dináros beruházást jelentene az elavult tetőszerkezet renoválása. A tetőteret is szeretnénk lakhatóvá tenni, két helyiséget berendezni vendégfogadásra, elszállásolásra, továbbá ott alakítanánk ki egy irodahelyiséget is. A VMSZ-iroda is ebben az épületben kapna helyet. Az igazság az, hogy a magyar összefogást itt Kúlán a VMSZ összetartó ereje szavatolja – vallotta Valka Károly.

A jelenleg körülbelül 570 tagot számláló kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ Vajdaság kulturális egyesületei között a legrégebben alakult, 147 éves. 1868-ban alapították Szakácsy Sándor plébános irányításával. Jelenleg 13 szakcsoportot működtet. 170–200 magyar ajkú kúlai napi vagy heti szinten betér a központ valamely foglalkozására, vagy akár a szerdánként hivatalosan is nyitva lévő könyvtárba, amely hatezres könyvállományt tart fenn, mondta lapunknak Goga Zsolt, a központ elnöke, és még hozzáfűzte, hogy szeptember 5-én 8. alkalommal lesznek a Hagyományőrző Népköri Napok, arra készülnek. Az idei tanévben a tagok közül 77-en óvodások, úgyhogy megvan az utánpótlás is.

Kúlai sétánk az Alsóvárosba, a Petőfi Brigád Általános Iskolába vezetett. A magyar diákok közül sokan vesznek részt a Népkör munkájában. Jelenleg 88 magyar nyelven tanuló diák jár, közülük 17 az utazó, tudtuk meg a 33 év pedagógusi, abból 11 év iskolaigazgatói tapasztalatot szerzett Blaskó Erzsébettől. Az iskola az MNT kiemelt jelentőségű tanintézményei közé tartozik. Valka Károly és Blaskó Erzsébet lapunknak nyilatkozva megemlékezett arról a sikeres akciójukról is, amelynek jóvoltából három évvel ezelőtt újjászerveződött a magyar tannyelvű óvodai oktatás Verbászon. Sajnos csak egy évet élt a kezdeményezés, melynek jóvoltából négy verbászi lakóhelyű magyarul tanuló tanítványa van a Petőfinek, de bíznak abban: a 2015–2016-os tanévben újra indul ott magyar nyelvű óvodai képzés. Mintegy tíz óvodás esetében lenne rá igén. A következő tanévben a kúlai petőfisek között várhatóan ismét lesz egy verbászi gyermek.

– Egyebek mellett az MNT iskolabuszprogramjának köszönhetően immár három éve Nagy Melinda utaztatási koordinátorként közreműködik a Kúla és Lipár közötti tanyavilágban élő, továbbá a Veprődről, Szivácról és Verbászról utazó, magyarul tanuló diákjaink utaztatásában. Mellesleg a kúlai községhez tartozó települések között Veprődőn működött legtovább magyar tannyelvű iskolai tagozat. 2010-ben még volt egy osztály két diákkal. Miután megszűnt, az ottani tanítónő a Petőfibe került, jelenleg napközis oktatóként dolgozik. Reményeink szerint 14-es létszámú magyar tannyelvű elsős tagozattal indíthatjuk a következő tanévet. Ilyen nagyszámú magyar tagozat nyitására hosszabb ideje nem volt példa. Amikor nemrégiben Kúlára látogattak a Rákóczi Szövetség képviselői, és támogatásban részesítették a magyarul tanulni kívánó leendő elsősöket, 14 gyermek családja nyilatkozott ebbéli szándékáról. A jelenlegi ötödikeseink tanulnak a legnagyobb számú osztályban, tizenheten, de negyedikeseink például csak 6-an vannak. Az 1990-es évek végéig akár a 150-et is elérte a magyarul tanuló diákjaink száma, aztán számuk hosszabb ideig száz körül mozgott, mígnem az utóbbi két évben 80 körülire csökkent. Ennek az is az oka, hogy évente 5-6 család külföldre költözik. Környezetnyelv-oktatás, anyagi lehetőségek hiányában ugyan nem, de anyanyelvápolás, mióta rálátásom van általános iskolánk működésére, folyamatos a Petőfiben. Igény is van rá. Jelenleg hat csoportban, egy osztálytanító és egy magyar nyelv és irodalom szakos tanár vezetésével zajlik ennek a választott tárgynak az oktatása iskolánkban – fejtette ki Blaskó Erzsébet.

Halálos veszélyben Európa – majdnem egy évvel ezelőtt a Nouvel Observateur című francia hetilap ezzel a címmel közölt cikket, szerzője ugyanis ezt a következtetést vonta le az európai parlamenti választások eredményéből. Azok egyszerre hoztak felszínre két negatív folyamatot; a szavazástól korábban sohasem tapasztalt arányú távolmaradás a közönyről, a szélsőséges pártok előretörése pedig a nacionalizmus rémének újbóli megjelenéséről árulkodott. Mindkét tényező az Európai Unióval történő szembefordulásról szólt. A kontinens népei mintha elfelejtették volna, hogy az EU nemcsak egy gazdasági közösség, hanem egy kohéziós tényező is, amelynek 70 évig sikerült békét fenntartania a korábban folyton háborúzó kontinensen. Ezért erősödhet a „nacionalizmus perverz retorikája”. Ahogyan a lap fogalmaz: „visszatér a nacionalizmus... a bezárkózás, a türelmetlenség, a mássággal szembeni intolerancia, a régi határok visszaállítása, az elszigetelődés, az a szörnyű és vészes illúzió, amely azt hivatott elhitetni, hogy a protekcionizmus szembeállítható a globalizálódással”. Vagy ahogyan Soros György röviden jellemezte: „Az Európai Unió léte veszélyben van, és sem lakossága sem vezetői nem bíznak benne”.

Ezzel a jelenséggel és az unió sorsával azóta is sokan és sokat foglalkoztak. Ezért is furcsa, hogy eddig szinte senki sem figyelt fel arra, hogy mintha valami új történne: történetesen Európa ellentámadása van kibontakozóban. Szembe akar szállni a kedvezőtlen folyamatokkal, és megpróbálja azokat ismét az egység, az eddig sikereket hozó közösség erősítésével visszafordítani. E „mulasztás” oka abban lehet, hogy a többség a „félig üres vagy félig tele a pohár” dilemma egyik oldalát látja, mi azonban most inkább a másikat emelnénk ki.

Az egyik kérdés: továbbra is aggasztó a kontinens gazdasági helyzete, vagy kezdhetünk reménykedni? A „félig üres pohár” irányzatot legtömörebben a Financial Times fogalmazta meg, amikor Németország idei gazdasági növekedésének előrejelzését 2 százalékról 1,1-re, Franciaországét 1,5-ről 0,7 százalékra vitte le. Ezzel szemben mi inkább a „félig telit” vallva a kedvező jeleket említenénk. Azt, hogy az EU egészére jósolt 1 százaléknyi növekedés szerény, ám 2011 óta a legnagyobb; tavaly november óta javul az üzleti légkör; 2014 végén 2, 2015 első negyedévében 1 százalékkal nőtt a világkereskedelem, ami már megközelíti a válság előtt negyedévenkénti 1,3 százalékos növekedést; a kőolaj alacsony ára kedvez a gazdaságnak; az idén 2 százalékról 4-re javul a vásárlóerő növekedése stb.

Hasonló a helyzet a kontinenst megoszló ellentétekkel is: a többség csak ezeket az ellentéteket látja, mi inkább a kisebbséggel tartanánk, amely az ellentétekben nem pusztán a széthúzást látja, hanem annak jelét is felfedezi, hogy Európa keresi a megfelelő megoldást. Legjobban megfigyelhető ez az ukrajnai válsággal kapcsolatban. A kontinens három részre szakadt: az erélyes fellépést sürgető balti államokra, valamint Lengyelországra és Nagy-Britanniára, a megoldást kereső többségre és az Oroszországgal továbbra is együttműködő kisebbségre.

Azokkal szemben, akik ebben csak az egység megbomlását látják, mi inkább azt emelnénk ki: Európa nem hajlandó magáévá tenni a hidegháborút és a két szuperhatalom szembenállását idéző hozzáállást. (Ezt a hozzáállást Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője így jellemezte: „Vajon Putyinnak sikerül-e visszaszerezni a birodalom erejét, vagy az amerikaiak tovább élvezik a hidegháborúban kivívott győzelem gyümölcsét, és globalizálhatják Oroszországot”.) Az ellentétek mögött az eltökéltség áll. Az, hogy Európának Amerikával szemben is önállóbban kell fellépnie, egyértelműen kidomborodik azokból a vitákból, amelyek akörül folynak, hogy Európának szüksége van-e szabadkereskedelmi megállapodásra az USA-val. (Ez a vita Ausztriában például már a kormánykoalíció felbomlásával fenyeget.)

A vitáknak ez a másfajta megközelítése vezet el bennünket cikkünk igazi témájához; annak tudatosításához, hogy Európa ellentámadásba lendül a kedvezőtlen jelenségek visszaszorítására. Három fronton egyszerre kezdte meg a harcot. Az első: az eddigi széthúzással szemben erősíteni próbálja a közösségi elemeket. Részben azzal, hogy önálló külpolitikával hasznosítani igyekszik azt, amit a közösség erősítésében az Európai Parlament hatáskörének növelésével, a külügyi főbiztosi pozíció megteremtésével stb. eddig elért. Részben azzal, hogy mindinkább tudatosodik: az olyan válságok, mint most a görögországi, megoldásához a közösségi elemek erősítése vezet, ami nem csupán a szolidaritásban merül ki, hanem a fegyelem javítását is megcélozza. A végleges megoldás pedig csakis az Európai Egyesült Államok lehet.

A másik front: az EU kemény és kockázatos küzdelembe kezdett versenyképességének és világgazdasági pozíciójának javításáért. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az euró dollárhoz viszonyított gyengítése mögött elsősorban ez áll. (Az egykor 1,789 dollárt érő euró jövőre a számítások szerint már csak 0,85 dollárt ér majd.) A harmadik fronton látszik legjobban az önállósodás vágya. Itt van a három legerősebb európai gazdaságnak, köztük meglepetésként: Nagy-Britanniának a Kína által teremtett új nemzetközi bankhoz történő csatlakozásától az önálló európai hadsereg megteremtésének javaslatáig sok minden, aminek ismertetése már külön téma lehet.

AUTÓVERSENYZÉS

19.00, Sportklub 3: NASCAR, Delaware.

JÉGKORONG

2.00, Arena Sport 1, Sport2: Anaheim Ducks–Chicago Blackhawks (NHL, rájátszás, nyugati főcsoport, döntő, hetedik mérkőzés).

KÉZILABDA

15.15, Arena Sport 2, Digi Sport1, 18.00, Digi Sport 1, Arena Sport 1: férfi-BL, bronzmeccs, majd döntő.

KOSÁRLABDA

12.40, Arena Sport 1, Sportklub (m): Gran Canaria–Real Madrid (spanyol élvonal, rájátszás, negyeddöntő, második mérkőzés).

16.00, Sportklub 1: ALBA Berlin–Bayern München (német élvonal, rájátszás, elődöntő, harmadik mérkőzés, az állás: 1:1).

18.05, Sportklub 2: Milano–Dinamo Sassari (olasz élvonal, rájátszás, elődöntő, második mérkőzés).

20.00, RTS2: Szerbia–Kína (női barátságos mérkőzés).

MOTORVERSENYZÉS

8.40, 11.00, Sportklub 1: Olasz Nagydíj, Mugello, warm up, futam.

RÖPLABDA

15.00, Arena Sport 1, RTS2: Brazília–Szerbia (világliga, A csoport, 2. forduló).

TENISZ

11.00, Eurosport1–2, 17.45, Eurosport: Roland Garros.

Túllépte a kétezret az Indiában hetek óta tomboló hőséghullám halálos áldozatainak száma - közölték szombaton a helyi hatóságok.

Az indiai meteorológiai hivatal közlése szerint szombaton záporesők és zivatarok enyhítettek valamelyest a két hete tartó rendkívüli kánikulán, a hőmérő higanyszála azonban így sem ereszkedett 40-45 Celsius-fok alá, és a hőség a szakemberek szerint még legalább egy napig kitart.
Indiában évről évre sokan esnek áldozatul a hőségnek - különösen a legszegényebbek közül. Az ideit felülmúló, gyilkos hőhullám azonban csak 1998-ban tombolt, amikor 2451 halálos áldozata volt a kánikulának a természeti katasztrófákat nyilvántartó nemzetközi EM-DAT adatbázis szerint.
Jelenleg továbbra is a délkeleti Ándra Prades és Telagana szövetségi államokban a legsúlyosabb a helyzet, a két szomszédos államban 1979 áldozatot szedett már a forró idő. További 17 ember a keleti Orisszában és kilenc további államban halt bele a hőségbe.
Ándra Pradesben és Teleganában a kormányzat kiterjedt ismeretterjesztő kampánnyal igyekezett a leginkább veszélyeztetettek figyelmét felhívni a hőséggel szembeni védekezés fogásaira.
Az esők hozta szombati enyhülés nyomán az Ándra Prades-i kataszrófa-elhárítási hatóságok egyik illetékese, J.V. Subbarao derűlátóan nyilatkozott, reményét fejezve ki, hogy a következő napokban csökkenni fog a hőség okozta halálozások száma.
Az előrejelzések szerint a jövő héten már elérik India déli részét a monszunesők, fokozatosan előretörve észak felé. A csapadékos monszunévszak szeptember végéig tart.

Csongrád megye déli részén 344 határsértőt tartóztattak föl a rendőrök pénteken – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője szombaton az MTI-t.

Jászai Linda elmondta, az elfogottak többsége Afganisztánból és Szíriából érkezett.
A határsértők ellen idegenrendészeti eljárás indult – közölte a főhadnagy.
Pénteken az országban tiltott határátlépés miatt összesen 460 embert fogtak el a rendőrök, egy esetben közokirat-hamisítás, három gyanúsítottal szemben pedig embercsempészés miatt indult büntetőeljárás – tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Miheil Szaakasvilit nevezte ki szombaton Odessza megye kormányzójává Petro Porosenko ukrán államfő, aki azt várja a volt grúz elnöktől, hogy vezetése alatt sikerüljön megvédeni e stratégiainak tekintett terület szuverenitását és hatékonyan felvenni a harcot a korrupcióval.

Az államfő a fekete-tengeri ukrán kikötővárosban szombaton tartott ünnepségen, amelyen bemutatta az új kormányzót, kifejtette: Szaakasvili fő feladata az lesz, hogy szavatolja az ottani terület szuverenitását, területi épségét, a függetlenséget és a nyugalmat, és harcoljon a korrupció ellen.
Szaakasvili beszédében a város "kihasználatlan potenciálját" hangsúlyozta, amely szerinte nem gyengeséget, hanem "egyedülálló lehetőségek tárházát" jelenti. "Ez olyan város és megye, ahol sok minden lehetséges" - mondta.
A hírügynökségek felhívják a figyelmet, hogy Ukrajnában részben azért tekintik stratégiai jelentőségűnek az egymillió lakosú kikötővárost és környékét, mert közel fekszik a Moldovából kiszakított a Dnyeszter menti Köztársasághoz, ahol orosz támaszpontok is vannak.
Emlékeztetnek arra is, hogy Porosenko korábban megadta az ukrán állampolgárságot a volt grúz elnöknek, sőt, megtette őt a kormányzati reformokkal foglalkozó nemzetközi tanácsadói testülete vezetőjének. Szaakasvili már korábban is adott alkalmi tanácsokat Kijevnek az ukrán válság során.
Szaakasvili kinevezése máris kiváltotta Moszkva haragját. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök "cirkuszi tréfának" minősítette egy olyan ember kormányzóvá való kinevezését, akit hazájában számos bűncselekmény vádjával akarnak felelősségre vonni.
Szaakasvili 2004 januárja és 2013 novembere között volt Grúzia elnöke. Választási veresége után, 2013 novemberében külföldre távozott, jórészt az Egyesült Államokban tartózkodott, most Ukrajnában lakik.
A grúz hatóságok időközben vádat emeltek ellene, és kérték kiadatását Ukrajnától, de Kijev elutasította. Szaakasvili ellen 2014 augusztusában emeltek vádat egy grúz parlamenti képviselő elleni 2005-os fegyveres támadás szervezése miatt, emellett hivatali hatásköre túllépésével, valamint 8,83 millió lari (5 millió dollár) közpénz jogosulatlan elkötésével is vádolják.

Harminckét évesen hozta világra első utódját egy Momo nevű nőstény gorilla a németországi Duisburg állatkertjében.

Fogságban a gorillák átlagosan 50 évet élnek, vadon még kevesebbet.
A szülők között jókora korkülönbség van, az apa, Mapema mindössze 19 éves.

Az állatkert pénteki közlése szerint a későn született hím gorillakölyök jól van, erősen kapaszkodik anyja szőrébe, miközben az apaállat higgadtan szemléli a történéseket.

Június 4-e és 7-e között, a Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásárral párhuzamosan kerül megrendezésre a negyedik Szerbiai piaci napok, valamint az V. Hagyományok ízei vásár, melynek standjait a Sugárút végén, azaz közvetlenül a Sportcsarnok közelében állítják fel. Eddig összesen mintegy nyolcvan kiállító jelezte részvételét, azonban a szervezők várakozásai szerint ez az szám növekedni fog.

Magyarfalu -- Szeged – Szabadka: moldvai versek délvidéki műkedvelők előadásában egy Tisza-parti városban. Június 2-án, kedden este 6 órakor rendhagyó előadásra kerül sor az újszegedi Temesvári krt. 42. alatt lévő Bálint Sándor Művelődési Házban. A szabadkai Életjel - Csáth Géza Művészetbarátok Köre a Magyarországon élő, csángó származású Iancu Laura verseiből ad elő egy csokorra valót Megkezdett imákkal teli a szám címmel.

Horvátországban a gazdasági környezet továbbra sem kedvez a külföldi befektetőknek, ezt Mladen Fogec, a Külföldi Befektetők Egyesületének (FIC) elnöke annak a horvát mentalitásnak tulajdonítja, amely a külföldi vállalatok jelenlétét a horvát piacon továbbra is negatívan éli meg.

Fogec, aki egyben a Siemens vezetője is, pénteken Zágrábban egy kerekasztal-megbeszélésen úgy vélekedett, a horvátokat aggasztja, hogy a külföldi befektetők nyereségre tehetnek szert ebben az országban. Ezen a mentalitáson pedig változtatni kell, és 25 év után végre meg kell érteni, hogy a külföldi befektetők kívánatosak, továbbá új értékeket hoznak Horvátországnak – jelentette ki.
A megbeszélésen elhangzott, hogy a külföldi befektetők nagyban hozzájárultak a horvát gazdasághoz. 2014-ben a külföldi tulajdonban lévő vállalatok adták a tőke 45 százalékát, a bevételek 50, az export 55, a foglalkoztatás 25 és befektetések 45 százalékát.
Ante Babic, a FIC főtitkára beszámolt arról, hogy a tavaly ősszel közzétett fehér könyv óta tovább rosszabbodtak a feltételek Horvátországban, a munkavállalást kivéve minden területen.
A főtitkár szerint a törvénymódosítások, az újabb adónemek, az új adóelszámolási szabályzat, a jövedéki adó növekedése az üzemanyagoknál és a dohányáruknál, az építkezési területre bevezetett áfa, valamint a megtakarításokra és az osztalékra kivetett adó is mind kedvezőtlen hatással vannak a befektetői klímára.
"Igaz, hogy csökkentek egyes nem adójellegű járulékok, de ugyanabban a pillanatban újak is bevezetésre kerültek" - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: aggasztó az igazságszolgáltatás helyzete is, mert a bíróságokról szól törvény módosításával (csökkentették a bíróságok számát az országban) tovább halmozódnak a nem megoldott ügyek.
A tanácskozáson 20-25 nagy külföldi vállalat képviselője vett részt, köztük Peter Wintermantel, a Mol magyar olajipari vállalat szakértője.

Tizenegy évesen kezdi meg tanulmányait szeptemberben egy indiai származású amerikai diáklány a Harvard elitegyetemen.

Az arizonai Gilbertben lakó Ria Cheruvu, akinek családja Indiából vándorolt be az Egyesült Államokba, amerikai tévécsatornáknak elmondta, hogy csillapíthatatlan a tudásszomja, nem bírja elviselni, ha nem tanulhat szakadatlanul, és értelmetlennek találná az életet, ha nem ismerhetné meg a világ bonyolult dolgait.
Az egyetemen az agyat, az emberi agy fejlődését, a gondolatok keletkezését akarja tanulmányozni - mondta el a televíziós interjúkban.
A kis Ria különleges képességeire már kilenchónapos korában felfigyelt az édesanyja.
Bár az agykutatásban már részt vehet, a kislány az egyetemen csak édesanyja profilján keresztül tarthatja a kapcsolatot barátaival a közösségi médiában, mivel túl fiatal ahhoz, hogy saját profilja legyen.

A török parlamenti választások közeledtével egyre kétségesebb, hogy valóra válhat Recep Tayyip Erdoğan álma, az elnöki rendszer bevezetése. Ennek zökkenőmentes, önálló végrehajtásához ugyanis az államfő mögött álló kormánypártnak kétharmados többséget kellene szereznie, a kurdokat támogató tömörülés azonban, úgy tűnik, képes lehet megakadályozni ezt.

A legutóbb közzétett felmérés szerint a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az abszolút többségét is el fogja veszíteni a június 7-én esedékes voksoláson. A Gezici közvélemény-kutató intézet adatai szerint a megkérdezettek 38,2 százaléka szavazna a kormánypártra, holott a 2011-es parlamenti voksoláson még 49,8 százalékos támogatottságot könyvelhetett el a 2003 óta kormányzó tömörülés, ez 327 képviselői helyet biztosított számára az 550 fős parlamentben.

A legerősebb ellenzéki formáció, a Köztársaság Néppárt (CHP) a szavazatok 30,1 százalékát, az ultranacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) pedig 17,1 százalékát kapná meg, ha a választásokat most tartanák. A legnépesebb kisebbség, a 12 millió lelkes kurd közösség által támogatott Népi Demokratikus Párt (HDP) a voksok 10,5 százalékára számíthat, amellyel először lépné át a parlamentbe kerüléshez szükséges 10 százalékos küszöböt. Eszerint a választásokon kulcsszerepe lehet a HDP-nek, ha ugyanis sikerül beköltöznie a törvényhozásba, akkor csökken annak az esélye, hogy az AKP meg tudja szerezni az alkotmánymódosításhoz szükséges többséget.

Ahhoz, hogy a 2001-ben alapított AKP egyedül keresztülvigye az elnöki rendszer bevezetéséhez szükséges alkotmánymódosítást, az 550 fős parlament 367 helyét kell megszereznie. A kormánypártnak egy másik lehetősége is van: ha 60 százalékos többséget (330 mandátumot) szereznek képviselői, akkor már népszavazásra bocsáthatják az elnöki rendszer bevezetésének ügyét.

Erdoğant a tavaly augusztusi első közvetlen elnökválasztáson – 11 évi miniszterelnökség után – választották meg államfőnek. Már közvetlenül hivatalba lépése után bejelentette, elnöki rendszerré óhajtja változtatni a jelenlegi parlamentáris rendszert. A pozícióváltásra azért volt szüksége, mert az AKP belső szabályzata tagjainak nem enged meg egymás után háromnál több kormányfői mandátumot.

A vokscsata a külföldön élő törökök szavazataiért is folyik, akik levélben vagy valamely diplomáciai képviseleten adhatják le voksukat. A határon kívül élő 2,9 millió választásra jogosult török 80 százaléka hat uniós országban él: legtöbben (1,4 millióan) Németországban, továbbá Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban és Svájcban. Számukra már május 8-án megkezdődött a voksolás, amelyre most vasárnapig lesz lehetőségük, igaz, a tavalyi elnökválasztáson alig minden 10. „külhoni török” élt a szavazás lehetőségével.

Május elején Erdoğan a németországi Karlsruhéban több ezer híve előtt méltatta a külföldi törököket, akiknek többek között az új alkotmány és a végrehajtó elnöki hatalom szükségességéről beszélt. Selahattin Demirtaş, a HDP vezetője 200 ezer szavazatot vár Németországból, és reméli, pártjának így sikerül(het) keresztülhúznia Erdoğan tervét. Demirtaş szerint az elnökségi rendszer egyet jelentene „a diktatúra kiépítésével”.  

Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) pénteken újraválasztott elnöke nem érzi magát veszélyeztetve a korrupciós botrányban érintett FIFA-tisztségviselők ellen zajló nyomozásban.

A 79 éves svájci sportvezető erről a FIFA végrehajtó bizottságának szombati ülése után beszélt, hozzátéve: "ha valaki nyomozást indít, akkor ehhez joga van, s ha ez nemzetközivé válik, akkor sem aggódom, különösen a személyemet érintően."
A Zürichben rendezett FIFA-elnökválasztás előzményeként szerdán hét magas rangú tisztségviselőt tartóztattak le. Az amerikai vádiratban kilenc magas rangú FIFA-illetékest és öt sportmarketing-vezetőt vádolnak korrupcióval, illetve azzal, hogy zsarolásra, csalásra és pénzmosásra épülő rendszert működtettek több mint két évtizeden keresztül, így több mint 150 millió dollárra tettek szert. Ugyanaznap jelentette be a svájci ügyészség, hogy büntetőeljárást indított a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése kapcsán.
Arra a kérdésre, hogy tisztában van-e a különböző vádpontokban érintett tisztségviselők kilétével, Blatter úgy válaszolt: "Csak azt tudom mondani, hogy nem én voltam."
Arra az újságírói kérdésre, hogy nem fél-e attól, hogy letartóztatják, a FIFA-elnök röviden felelt: "Letartóztatni, miért? Kérem a következő kérdést."
Blattert a korrupciós botrány által beárnyékolt kongresszus pénteki napján újraválasztották, egyetlen kihívója, Ali bin al-Husszein jordán herceg ugyanis a szavazás második fordulóját megelőzően visszalépett.
David Gill, a FIFA végrehajtó bizottságának brit tagja, az angol szövetség (FA) alelnöke szombaton bejelentette, amíg Blatter lesz az elnök, addig nem hajlandó tovább dolgozni a végrehajtó bizottságban.

Árleszállítási versenybe kezdtek Kínában a nemzetközi luxusmárkák gyártói, mert a kínai gazdagok sem hajlandók többé megfizetni a csillagászati árakat.

A Gucci sok termékének árát a felére szállította le a héten, miután a Chanel már márciusban 20 százalékkal csökkentette árait, és a hírek szerint több vezető márka rövidesen követi a példájukat.
A luxusmárkák gyártói sokáig úgy tartották, hogy Kína "éretlen piac éretlen fogyasztókkal", ahol képtelenül magas árakat is hajlandók megfizetni a pénzes vásárlók.
Mikor azonban világos lett, hogy a luxuscikkek akár 70 százalékkal is drágábbak Kínában, mint a fejlett ipari országokban, az óriási árkülönbség külföldre irányította a kínai vásárlókat, az euró gyengesége miatt az utóbbi időben főleg Európába.
A Fortune Character Institute felmérése szerint tavaly a világon előállított luxuscikkek 46 százalékát kínaiak vásárolták meg összesen mintegy 106 milliárd dollár értékben, de ennek 76 százalékát nem Kínában költötték el. Ennek következtében a Kínában lévő luxusboltok mind inkább bemutatótermekké váltak, és tömegesen zárták be őket.
A Gucci és a Chanel árleszállítása eredményesnek látszik, a boltok előtt sorban állnak a vevők.
A luxusmárkák gyártóinak erőfeszítéseit a kínai kormány is méltányolja, mert ösztönözni kívánja a belső fogyasztás bővülését. A pénzügyminisztérium bejelentette, hogy június 1-jétől átlagban 50 százalékkal csökkentik a fogyasztási cikkek importvámját, a kozmetikumokra kivetett vámot pedig 5 százalékról 2 százalékra mérséklik.
A piac megtorpanása ellenére a gyártók nem panaszkodhatnak. Az Armani divatáru cég pénteken jelentette be, hogy árbevétele tavaly 16 százalékkal 2,54 milliárd euróra, kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti üzemi eredménye (EBITDA) pedig 5,7 százalékkal 507 millió euróra emelkedett. Az eredmény első sorban az ázsiai és a közel-keleti eladásoknak köszönhető.