Magyar Szó (Szerbia/Vajdaság)

Az ET emberi jogi biztosa szerint meggondolatlan döntés Magyarország terve, hogy kerítéssel állja útját a migránsoknak – így reagált az egyik mikroblogon közzétett rövid üzenetben csütörtökön Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa az előző napi budapesti bejelentésre. A lett politikus úgy ítélte meg, hogy a menedékkérelem akadályozása helyett az ahhoz való hozzáférésre kellene helyezni a hangsúlyt.

Összesen 590 millió dinárnyi vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről kötött megállapodást a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság a vajdasági önkormányzatokkal szerdán a Tartományi Képviselőházban, Újvidéken. A szubvenció a községek lecsapoló csatornarendszereinek a karbantartását szolgálja.

Az otthonukat háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés miatt elhagyni kényszerülők száma az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) létezése óta sosem volt még olyan nagy, mint most, ráadásul gyorsan növekszik - közölte a szervezet az MTI-vel.

Mint írták, veszedelmes új korszak kezdődhet, mert legfrissebb jelentésük szerint világszerte mintegy 60 millió ember kénytelen az otthonától elszakítva élni.

Az UNHCR Global Trends 2014 című legújabb éves jelentése azt mutatja, hogy tavaly meredeken nőtt az otthonukat elhagyni kényszerülők száma: 2014 végére elérte az 59,5 milliót, szemben az egy évvel korábbi 51,2 millióval, illetve az egy évtizeddel ezelőtti 37,5 millióval. Soha korábban nem nőtt olyan mértékben a világ menekültjeinek száma egyetlen év alatt, mint 2014-ben.

A növekedés legfőbb oka az elmúlt években a 2011-ben kirobbant szíriai háború volt, Szíriából származik a legtöbb menekült. Tavaly naponta átlagosan 45 ezer ember lett menekült, menedékkérő vagy a hazájában maradva, de az otthonát elhagyva az ország más részén biztonságot kereső menekült. Ha a világ menekültjei egy országban élnének, az a Föld 24. legnagyobb lélekszámú országa lenne.

A közleményben idézték António Guterrest, az ENSZ menekültügyi főbiztosát, aki rettenetesnek nevezte, hogy míg az egyik oldalon egyre inkább büntetlenül maradnak azok, akik kirobbantják a konfliktusokat, a másikon a nemzetközi közösség képtelen arra, hogy együttműködjön a háborúk megállításáért és a béke megőrzéséért.

Mint az UNHCR jelentéséből kiderül, szinte nincs olyan régiója a világnak, ahol ne nőne a menekültek száma. Az elmúlt öt évben legalább 15 új konfliktus robbant ki vagy lángolt fel újra. Nyolc közülük Afrikában, három a Közel-Keleten, három Ázsiában, egy pedig Európában. E válságok közül csak néhány oldódott meg, a legtöbb ma is emberek tíz- és százezreit kényszeríti menekülésre.

A múlt évben mindössze 126 ezer 800 ember tudott visszatérni a hazájába, kevesebben, mint az elmúlt harmincegy évben bármikor.

Mindeközben az Afganisztánt, Szomáliát és sok más országot több évtizede sújtó instabilitás miatt emberek milliói évek óta a társadalom perifériájára szorulva tengődnek a hazájukban vagy másutt.

A világban dúló konfliktusok és az általuk okozott emberi szenvedés egyik friss és látványos következménye, hogy drámaian nő azon menekültek száma, akik biztonságot keresve, végső kétségbeesésükben, életveszélyes tengeri utakra vállalkoznak.

Az UNHCR jelentése alapján 2014-ben 13,9 millió ember vált újonnan menekültté – négyszer annyian, mint 2010-ben. A múlt év végére 19,5 millióra nőtt a menekültek száma a világban, míg az erőszak által saját hazájukon belül földönfutóvá tett embereké 38,2 millióra ugrott, és 1,8 millióan várták menedékkérőként, hogy kérelmükről döntsenek annak az országnak a hatóságai, ahova menekültek. A menekültek fele gyermek.

A menekültekről való gondoskodás terhei egyre inkább a szegényebb országokat sújtják. Az összes menekült egynegyede olyan országban él, amely az ENSZ legkevésbé fejlett országainak listáján szerepel.

Az ukrajnai konfliktus, a Földközi-tengeren át a kontinensre érkező 219 ezer ember, valamint a Törökországban élő rengeteg szíriai menekült Európában ráirányította a figyelmet arra, hogy mit kezdjenek a menekültekkel. Az Európai Unióban tavaly Németországban és Svédországban adták be a legtöbb menedékkérelmet. Európában az év végére elérte a 6,7 milliót azoknak a száma, akik az otthonukból elűzve itt kerestek biztonságot. A két legnagyobb menekültcsoport a Törökországban élő szíriaiaké és az Oroszországban élő ukrajnai állampolgároké volt.

A Magyarországra érkező menedékkérők száma 2014-ben több mint duplájára nőtt az előző évhez képest: az UNHCR adatai szerint tavaly 41 400 új menedékkérelmet adtak be, míg az előző évben 18 600-at. E növekedés következtében az ország tavaly a 9. legtöbb menedékkérőt fogadta be a világon. A legtöbben Koszovóból, Afganisztánból és Szíriából érkeztek. A koszovóiak száma a 2013-as 6200-ról tavaly 21 ezer fölé ugrott, míg az Afganisztánból érkezők az előző évi 2300 menedékkérelem után tavaly 8500 kérelmet adtak be, a Szíriából jövők pedig 6700-at, szemben az előző évi 960-nal. Ez a három ország adta 2014-ben a magyarországi menedékkérők csaknem 90 százalékát.

Megjegyezték: a Magyarországon menedékkérelmet benyújtók döntő többsége rövid időn belül továbbutazik az EU más tagországaiba.

Egyedül a térség országainak együttműködésének a fokozásával és egy hatékony rendszer kidolgozásával lehetséges megfékezni a szürkegazdaságot, amelynek nagysága a nyugat-balkáni térségben eléri a 20–30 százalékot is. Nagyjából így lehetne megfogalmazni a térség pénzügyminisztereinek és bankkormányzóinak a montenegrói Bečićiben megrendezett találkozóján elhangzottak lényegét.

Annak ellenére, hogy jelenleg stabil a köztársasági költségvetés egyenlege, a gazdasági reformok mégis késnek, így a nyugdíjak és a fizetések visszaállításáról vagy részleges növelésére vonatkozó politikai kijelentések egyelőre alaptalanok – állapította meg a pénzügyi tanács a szerdai ülésén. Az ülés résztvevői arra is rámutattak, hogy a bérek és a nyugdíjak esetleges növelésével a költségvetési hiány is a régi szintre növekedne.

Három évvel ezelőtt Zenta kulturális és turisztikai palettáját új színnel gazdagította a Tiszavirág Fesztivál, s gyorsan belopta magát a város lakóinak a szívébe. A hangulatos népünnepélyt természetesen az idén is megrendezik. A szervezők ezúttal három nap önfeledt kikapcsolódást ígérnek mindazok számára, akik végigkísérik a programokat.

A szíriai felkelők csütörtökre virradóra elfoglalták az ország északi részén fekvő Aleppó egyik negyedét, amely korábban a kormányerők ellenőrzése alatt állt - közölték ellenzéki aktivisták.

A beszámolók szerint a kormányellenes fegyveres csoportok sikerrel előrenyomultak a jelentős részben kurdok lakta Káldije negyedben. A szíriai állami televízió azonban tagadta a lázadók harci sikereiről szóló tudósításokat.

A közel-keleti ország egyik legfontosabb gazdasági központjában, Aleppóban mindennaposak a fegyveres erők és a felkelők közötti harcok. A 2012 júliusa óta megosztott város nyugati részét a hadsereg, a keleti felét pedig a kormány megdöntéséért harcoló ellenzékiek ellenőrzik. A kormányerők rendszeresen bombázzák az észak-szíriai nagyváros felkelők uralta negyedeit, a légicsapásoknak ezrek estek áldozatául.

Ugyancsak csütörtökön az ENSZ palesztin menekültek megsegítésével foglalkozó szervezete (UNRWA) elítélte a Damaszkusz peremén található egyik palesztin menekülttábor két nappal ezelőtti bombázását. A légicsapásokban egy menekült vesztette életét, többen megsebesültek, köztük egy gyerek is, aki az UNRWA nyári programjában vett részt. A tábor területén tüzérségi lövedékek csapódtak be, majd állítólag hordóbombákat dobtak le egy légi járműről. Az egyik a szervezet iskolája mellett csapódott be, és lerombolt egy épületet.

Az UNRWA követeli, hogy a szíriai konfliktusban érintett összes fél tartsa tiszteletben az ENSZ létesítményeinek semlegességét és sérthetetlenségét - hangzik a Brüsszelben kiadott közlemény.

A Bassár el-Aszad elnökhöz hű hadsereg rendszeresen dob le a légierő helikoptereiről robbanóanyagokkal megtöltött tartályokat, amelyek válogatás nélküli pusztítást végeznek, nagyon gyakran civilek körében.

A 2011. március 15-én kitört, majd polgárháborúba torkollott elégedetlenségnek legalább 230 ezer halottja van, milliók menekültek külföldre vagy váltak belső menekültté. A szélsőséges szunnita Iszlám Állam jelentős területeket vont ellenőrzése alá Szíriában és Irakban.

Szerdán délben Csókán a községházán Balázs Ferenc polgármester és munkatársai fogadták a helyi rendőrállomás küldöttségét, köztük a tavalyi év három legeredményesebb dolgozóját. A korábbi évek hagyományát folytatva az önkormányzat a helybeli belügyi dolgozók munkájának elismeréseként a három legsikeresebb rendőrségi alkalmazottnak egy-egy karórát ajándékozott. Amint azt a polgármester kiemelte, évek óta igen jó a kapcsolat a rendőrség és az önkormányzat között. A község a lehetőségekhez mérten felszereléssel is támogatja a helybeli rendőrállomás munkáját.

Szerdán az adai községháza dísztermében Bilicki Zoltán polgármester és Urbán Mónika polgármester-helyettes fogadta Ada község legfiatalabb lakosait és szüleiket az újszülötteknek járó községi támogatás kiosztása alkalmából. Az idei év első felében huszonhét család kérelmezte az újszülött gyermeknek járó egyszeri pénzsegélyt, akik szerdán vehették át a pénzutalványokat. Bilicki Zoltán elmondta: a helyi önkormányzat a tavalyi év végén határozta el és vállalta, hogy támogatást nyújt az újszülött gyermekek családjainak. Az idén az önkormányzat 4 millió dinárt fordít erre a célra.

Szerdán átadták az Orom melletti kanálison lévő átjáró hidat, amely a tartományi mezőgazdasági titkárság és a Vajdaság Vizei Közvállalat közös finanszírozásával jött létre. A hídavatón jelen volt Branislav Bogaroški mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdészeti titkár, a tartományi kormány alelnöke, Nyilas Mihály, szintén a tartományi kormány alelnöke és dr. Bimbó Mihály, Magyarkanizsa község polgármestere, aki elmondta, hogy az átjáró felépítésével évtizedek óta fennálló problémát orvosoltak.

A szerb U20-as labdarúgó-válogatott óriási eredményt ért el az Új-Zélandon zajló világbajnokságon, ugyanis a Mali ellen hosszabbításban elért 2:1-es győzelemmel bejutott a torna döntőjébe, ahol a Szenegált 5:0-ra legyőző Brazília lesz az ellenfele.

Jobban nem is indulhatott volna a találkozó a szerb csapat számára, hiszen már a 4. percben előnybe került: Nemanja Maksimović passzából Andrija Živković talált a kapuba. Az első félidőben egyértelmű volt a szerb együttes fölénye, jó néhány ordító helyzetet kihagytak, amiért a 40. percben következett a büntetés, egy távoli lapos lövéssel Yusuf Koné egyenlített. A bekapott gól láthatóan megfogta a legjobb négy közé egyedüli európai csapatként bejutó Szerbiát, az afrikai együttes került mezőnyfölénybe, és többször is Predrag Rajković kapus remek formájának volt köszönhető, hogy nem kerültek hátrányba. Habár a 71. percben Malinak volt szerencséje, Milan Gajić 25 méterről a felső lécet találta telibe.

A továbbiakban nem történt különösebb izgalom a pályán, következhetett a hosszabbítás, amely előtt a szerb csapat sokkal szétszórtabbnak, erőtlenebb tűnt ellenfelénél, mégis megszerezte a vezető és egyben győztes gólt a 101. percben. Egy szöglet után lefejelt labdát a torna legfiatalabb játékosa, Ivan Šaponjić öt méterről a hálóba lőtt. Az afrikai játékosok lélekben elfáradtak, tíz perccel a vége előtt ráadásul egy emberrel kevesebben maradtak, a gólszerzőjük mehetett korábban zuhanyozni. A hátralévő időben Szerbia lőhetett volna még néhány gólt, de a koncentráció hiányzott a befejezéshez. Elég volt azonban az addig szerzett két találat, a szerb együttes története során először vesz részt a tornán, és rögtön a fináléig jutott – tegyük hozzá, hogy a jogelőd Jugoszlávia 1987-ben megnyerte a tornát. A szombat reggel 7 órakor kezdődő döntőben Brazília lesz az ellenfél, amely kiütéses, 5:0-s sikert aratott Szenegál fölött. A győztes kiléte nem sokáig volt kérdéses, hiszen a brazilok a 7. percben már 2:0-ra vezettek, a szünetre pedig 4:0-s előnnyel mehettek.

Szerbia a kieséses szakaszban mindhárom meccsén hosszabbításra kényszerült, de végül Magyarországot, az Amerikai Egyesült Államokat és Malit is felülmúlta, amivel igazolta a szövetségi edző, Veljko Paunović korábbi véleményét, hogy játékosai igazi oroszlánok, akik a végsőkig küzdenek mindig. A tréner az elődöntő megnyerése után is a büszkén nyilatkozott: „Büszke vagyok arra, amit elértünk. Minden mérkőzésbe belevittük a játékstílusunkat, és szívvel játszottunk. Több helyzetünk volt, mint az ellenfélnek. Jól játszanak a fiúk, történelmet írnak.” 

A dalai láma veheti át idén Philadelphiában a Szabadság-érmet az emberi jogok és együttérzés pártolása érdekében végzett erőfeszítéseiért.

A lengyelek többsége úgy gondolja, hogy Lengyelországnak menedéket kellene nyújtania azok számára, akik meggyőződésük vagy politikai tevékenységük miatt üldöztetésnek vannak kitéve a hazájukban – derült ki egy csütörtökön ismertetett felmérésből.

Horvátországban 2004-óta összesen ötezren folyamodtak menekültstátusért, és közülük csupán százötvenen kapták meg. A kérelmezők egy része még az elbírálás előtt elhagyta az országot.

Stanislav Sesták, az 58-szoros szlovák válogatott csatár a Ferencváros labdarúgócsapatában folytatja pályafutását.

Sándor Zoltán Föltámad a szél című novelláskötetében több emberöltőnyi utazásra invitál Máriafalvára: a falu alapításának pillanatától a kétezres évekig terjedő időszak bő évszázadnyi fesztávolságának képzeletbeli bebarangolására csábítja olvasóit. A laza szállal kapcsolódó, végül nagy egésszé – faluhistóriává – összeálló történetek autentikus környezetben játszódnak: a bánáti szikesen, ahol a mostoha környezeti feltételek (a sivár talaj, a csontig koptató szelek) sötét jövőt sejtetnek mind az alapuló település, mind majdani lakosai sorsára vonatkozóan. Szimbólumértékű a kötetnyitó történet templomlegendája, miszerint a telepesek, egyéb épületanyag híján, sárból meg lóganajból tákolták össze első épületeiket, csakhogy a templomukat lápos talajra emelték, s az építményt egy vasárnapi mise alatt elnyelte a föld. A mélyből harangozó, megváltást hiába váró szerencsétlenek drámája ismétlődik majd meg később, ciklikusan, a kétezres évek háborús történéseivel bezárólag, s a két végpont közötti világégések és politikai zűrzavarok tükrében kirajzolódik a helybéli kisemberek tragédiája. A mindenkori kisembereké, akiknek a történelem sodrásában nem egyszerű megtalálniuk a helyüket, és beteljesíteniük saját sorsukat. Mintha az alapítóatyák sorstragédiáját éltetnék generációnként tovább, s élnék át újra meg újra, mindössze a körülmények és a szereplők változnak.

Sándor Zoltán körültekintő aprólékossággal alakította ki a történések helyszínéül szolgáló Máriafalvát, e fiktív, de környezetazonos települést, mely akár egy vérbeli vadnyugati kalandfilm díszlete is lehetne, hisz ahogyan az egyik főszereplő, Körtejóska mondja a kocsmában tanyázó cimboráinak „Nektek azonban arról sincs fogalmatok, hogy Bánátország szakasztottan úgy néz ki, mint a vadnyugati filmekben látott messzi Arizona. Ameddig a szem ellát: sehol semmi, csak pusztaság, szél és sár. Annyi a különbség, hogy itt ordasok, ott meg prérifarkasok vonyítanak.” A szerző mesterfogása, hogy párhuzamot vont eme két térség között, hiszen a vadnyugati filmek többsége a „lehetőségek földjére” érkezők honalapító viszontagságait, a jobb életbe vetett hit „hegyeket mozgató” erejét örökíti meg – mindez a bánáti szikesre érkezők sorsköreivel vág egybe –, ugyanakkor míg az említett zsánerfilmekben e törekvések zömében sikeres kimenetelűek (otthonra, biztonságra, szabadságra lelnek a szereplők), a máriafalviak esetében a hányattatás, a bezártság, a hamvába holt életlehetőségek, a generációkra átörökített rezervátumlét állandósul, s a szikes soha nem válik ígéretfölddé, boldogságos otthonná.

A Föltámad a szél történetei azonban, a fentebb kifejtettek ellenére, a legkevésbé sem szomorúak. Hogyan is lehetnének azok, hisz vérbő, talpraesett szereplőinek egyetlen fegyvere a humor és a legyinteni tudás. A humor, hogy lélekvidámítóként frissen tartsa a kedélyt, a jó értelembe vett hányavetiség pedig segít tompítani, elviselhetőbbé tenni számukra a megpróbáltatásokat. E szereplők a vajdasági falusi miliőből kilúgozott figurák. Amennyire lokálisak, annyira globálisak. Univerzális voltukat igazolja, hogy mindegyiküket be tudnánk helyettesíteni bármely környékbeli falu lakóinak jellegzetes karaktereibe. Kinek ne lenne ismerős a szoknyapecér plébános, az izgága falusi tanító, a jó szándékú falubolondja, a csavaros észjárású, szókimondó öregember, a nagyszájú szüle vagy a bűbájos vajákosasszony figurája, ahogyan a velük megesett történetek is részei a közkinccsé vált népi folklórnak. Sándor Zoltán azonban nem helytörténeti evidenciákkal operál, hanem megörökíti a közegünkre jellemző viselkedés- és gondolkodásmódot, a falusi legendákat és adomákat, a népi hitvilág jellegzetes elemeit, és oly módon ötvözi őket fikcióval, hogy olvasó legyen a talpán, aki külön tudja választani, mennyi a történetekben a valószerű és mennyi a kitaláció. Mindehhez társul némi misztikum, éppen csak annyira téve meseszerűvé a történeteket, amennyi az élvezeti értékükön javít, de nem lépnek túl a realitás határain.

Kaland, küzdelem, viszontagságos életpályák, izgalmas történelemábrázolás, szarkasztikus humor, számmisztika, pergő cselekményvezetés jellemzi a Föltámad a szél több szálon futó, de rengeteg ponton érintkező írásműveit, melyek minden egyes darabja arra emlékezteti olvasóit, hogy nem filmben és nem regényben élünk, s a valóság cudarabb lehet bármely, fantázia alkotta közegnél. A máriafalviak a bizonyítékai annak, hogy a gyökértelen ember nehezen képes hazára lelni, szabadság pedig éppen annyi adatik meg számára, amennyit képes kiharcolni magának.

A tavalyi büszkeségnapi felvonulás napján Belgrádban történt incidens – amikor összetűzésbe keveredett Andrej Vučić, Aleksandar Vučić fivére, Predrag Mali, Siniša Mali, Belgrád polgármesterének fivére, a katonarendőrség két képviselője, valamint a rendezvény miatt kirendelt csendőrök egy csoportja – kapcsán Saša Janković köztársasági ombudsman felülvizsgálta a védelmi minisztérium, a Belügyminisztérium és a Katonai-biztonsági Ügynökség (VBA) eljárási módjának törvényességét és szabályosságát a polgárok jogai tiszteletben tartásának szempontjából. Jelentésében Janković megállapította, hogy a szóban forgó incidens során, illetve azt követően számos polgári jog sérült, úgy Andrej Vučić és Siniša Mali, mint a katonarendőrök és a csendőrök jogai, valamint azoké a polgároké, akiket a VBA munkatársai kihallgattak.

A törökbecsei önkormányzatnak és a tartományi mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdészeti titkárságnak köszönhetően ismét lesz pénz a törökbecsei települések víz-, szennyvíz- és csatornahálózatának a fejlesztésére. Ennek a legjobban talán Susány lakói örülnek majd, Saša Šućurović polgármester ígérete szerint ugyanis végre minden susányi háztartást sikerül rácsatlakoztatni a szennyvízhálózatra.

– Minden évben szántunk pénzt a szennyvízhálózat fejlesztésére, erre az idén tízmillió dinárt áldozunk, a tartománytól pedig további 12 milliót kaptunk, amiből meg tudjuk oldani a legfontosabb problémákat. A Gornji Banat vállalattal azt néztük meg, a határban hol van gond a csatornákkal, és jövő évig ezen a téren is megtesszük a szükséges intézkedéseket, Bocsárban pedig négymillió dinárból befejezzük a tavaly megkezdett vízvezeték-hálózati felújítást – ígéri a polgármester.

Branislav Bogaroški tartományi titkár a szerződés aláírásakor elmondta: az illetékes titkárság ebben az évben 334 millió dinárt áldozott a vízellátás és a szennyvízhálózat fejlesztésére, és ezeket a munkálatokat elsősorban vidéki, kisebb településeken támogatták.

– A 21. században nem lehet fejlett mezőgazdaságról beszélni akkor, ha az embereknek még az alapvető életfeltételei sem adottak ezeken a helyeken – ezért adunk pénzt azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kis települések, falvak fejlesztését tűzték ki célul. Törökbecsének erre a célra 16 millió dinárt ítéltünk meg. Az idei évben kanálisok karbantartására és felújítására több mint egymilliárd dinárt szánunk, ebből a pénzből is jut majd Törökbecsére – mondta Bogaroški.

Kedden délután tartotta soron következő ülését a kishegyesi községi képviselő-testület. Az ülésnek mindössze 9 napirendi pontja volt, köztük olyan lényegesek, mint a községi költségvetés átütemezése. A 2014-es költségvetés zárszámadására és a 2015-ös költségvetés módosítására vonatkozó határozatjavaslatokat Baranyi Szilárd, az önkormányzat pénzügyi osztályának vezetője ismertette. Az ülést követően Baranyi arról számolt be a médiának, hogy a folyó évi költségvetés módosításának 3 fő oka volt.

– Az idei az első olyan év, amikor program alapú a költségvetésünk. Itt programokat kell beépítenünk a költségvetésbe, és egészen más a felépítése, mint az úgynevezett lineáris költségvetésnek. Ezért nagyon nehéz volt a tavalyi év végén teljes mértékben meghatározni, és nem csak a községi közigazgatás, hanem más költségvetési felhasználók számára is problémát okozott. Nem lenne baj, ha mindenkinek lenne hosszú távú terve, de ez nagyon sok helyen hiányzik, viszont a kiadásokat meg kellett  valósítani. Ezeket a költségvetési tartalékokból realizáltuk, s most programilag helyre kellett tennünk. A másik ok az volt, hogy a minisztérium felszólította a községeket, hogy az anyagi költségeket 15 százalékkal csökkentsék a tavalyi tervezethez képest, a támogatásokat és a civil szervezeteknek járó pénzeket pedig a tavalyi szinten kell tartani. Mi ehhez nem tartottuk magunkat, mivel az igények nagyobbak voltak és a kiadások is megnövekedtek. Most viszont muszáj volt betartanunk a pénzügyminisztérium utasítását, mert különben nem kaptuk volna meg a transzfer eszközöket. A harmadik indok az volt, hogy a civil szervezetek működését nem akartuk kérdésessé tenni, ezért korrigálnunk kellett a költségeket, hogy továbbra is működhessenek a művelődési- és sportegyesületek – mondta el Baranyi.

A kkt további napirendi pontjai között szerepelt a szabadkai Regionális Hulladéktároló Kft. idei ügyviteli terve, amit Kikity Andrea, a létesítmény igazgatója ismertetett a képviselőkkel. Emellett a községi ombudsman is beszámolt 2014-es tevékenységéről.

A napirenden túl a képviselők egy igazi újdonságot is megtapasztalhattak, ugyanis az üléstermet digitális szavazó és hangrögzítő rendszerrel szerelték fel. Csonka László, a rendszer telepítését végző magyarországi cég vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy idáig két vajdasági önkormányzatban telepítettek ilyen rendszert.

– Vajdaságban tíz éve telepítettük az első rendszert Szabadkán, a tavalyi évben pedig egy újabb kör indult, amelynek az első állomása Zenta volt, a második pedig Kishegyes. A jövő héten Magyarkanizsán is telepíteni fogjuk a rendszert, s utána talán Adán is. Ez egy olyan közgyűlési rendszer, amit teljes egészében Magyarországon fejlesztettünk ki, ott már 180 önkormányzat használja. Ez a rendszer elvégzi a hangrögzítést, napirendi pontokra és felszólalókra lebontva, illetve az összes szavazási eredményt rögzíti. Gyakorlatilag bármilyen testületi ülés anyaga visszakereshető évek múlva is – mondta el Csonka.

A beruházást tartományi pályázati forrásból valósította meg a kishegyesi önkormányzat.

Csütörtökön belehalt sérüléseibe az a tizenhárom hónapos gyermek, akit édesapja vert meg. Az édesanya szerda délután jelentkezett a belgrádi sürgősségi osztályon a súlyos sérüléseket szerzett kisbabával. Azonnal elmondta az orvosoknak, hogy az édesapa bántalmazta a gyermeket. A kisbabát belső sérülések és fejsérülés miatt műtötték meg, később azonban elhunyt.