Az RAF elsősorban A-A kiképzéstámogatásra (agresszorként) szolgáló Hawk T1-eseit repülő 100. Repülőszázadával közös gyakorlat, a Central Hawk zajlott az elmúlt napokban Magyarország felett.
Az orkánerejű szél miatt sajnos ma törölték a repülést, így a lefedés elé kihúzott résztvevő típusokat tudtuk fotózni...
...valamint a NATO-hangárban zajló karbantartást.
Figyelmes gesztus Kővári Laci barátunk emlékére Zsig Zolitól.
Zord
Vannak helyzetek, amikor meg kell állni egy kicsit. Aztán persze ismét összeszedjük magunkat, és folytatjuk a menetelést, mert egyszerűen így kell lennie. A hónap kétharmadánál ugyan, de induljon az októberi hírbejegyzés egy mai, még szinte forró - és persze szerencsés - felvétellel, a szolnokiak körös-hegyi éjszakai lövészetéről.
Zord
Az esemény a tavalyi hegyi-karabahi háború után azerbajdzsáni fennhatóság alá kerülő területek – Zangilan, Fizuli és Dzsabrail kerületek– közelében zajlott le és ez volt az első olyan, Irán által megtartott művelet, amely ennyire közel folyt a dél-kaukázusi állam határaihoz. Irán a továbbiakban „Conquerors of Khaibar” név alatt folytatta hadgyakorlatát, amelyben a perzsa állam nagyjából egy hadosztálynyi katonát és felszerelést vonultatott fel, ugyancsak az Azerbajdzsánnal közös határhoz. Ezek után nem sokkal Azerbajdzsán és Törökország újabb műveletet indított Azerbajdzsán exklávéjának, Nahicsevánnak területén, „Unshakeable Brotherhood – 2021” néven, Irán közvetlen közelében. Emiatt az elmúlt napokban felmerült az az eshetőség is, hogy a két fél között növekvő feszültség még esetleg egy fegyveres konfliktusba is torkollhat.
De mi áll a két ország erőfitogtatásainak hátterében? Irán elsődleges indokaként Izraelt nevezi meg, de reális ok az is, hogy a perzsa állam regionális vetélytársának, Törökországnak a térségben nyert befolyásával szemben nem akar nyíltan konfrontálódni és ezért próbálja meg más indokokra hivatkozva, mintegy elrettentésként megmutatni erejét a szunnita államnak.
Annak, hogy Azerbajdzsán és Izrael viszonya kétségeket ébreszt Irán vezetőiben, több oka is lehet. Az egyik ok az, hogy Izrael a dél-kaukázusi ország fontos partnere a haderőfejlesztésben: a tavalyi hegyi-karabahi háború során az Izraeltől vásárolt drónok jelentősen befolyásolták a háború végkimenetelét – Azerbajdzsán javára. Mindemellett Izrael az azeri olaj második legnagyobb felvásárlója, az ország olajellátásának több mint 40%-át Azerbajdzsán fedezi, tehát a két ország között több területen is van együttműködés. Viszont a dél-kaukázusi országra közeli katonai szövetségeseként leginkább Törökország tekint, ugyanis – részben a pántürkizmus ideológiáját kihasználva – a törökök is kivették a részüket a 44 napos háborúból és segítették az általuk gyakran csak testvérnépként nevezett azerieket. Az azeri győzelemmel Törökország is nyert: amellett, hogy a két ország partnersége erősödhetett, Törökország eljuthatott a Kaszpi-tenger nyugati partjaira, „megvethette lábát” a Kaukázusban is. A háború óta az azeri-török kapcsolatok fénykorukat élik, ezt mutatja az is, hogy a 44 napos háború első évfordulóján Törökország és Azerbajdzsán elnökei, Recep Tayip Erdogan és Ilham Alijev egy telefonbeszélgetés során biztosították egymást arról, hogy mindent megtesznek azért, hogy a két ország között minden téren erősödjenek a kapcsolatok.
Azonban az előbb említettek mellett Irán nemtetszésének egy banálisabb oka is van: a térség átrendeződéséből adódó gazdasági változások. A 44 napos háború lezárásával, a hegyi-karabahi területek Azerbajdzsán tulajdonába kerülése miatt megváltoztak egyes, az addig Irán által is igénybe vett kereskedelmi útvonalak. Ezek közül Irán számára kulcsfontosságú az országot Örményországgal összekötő Goris és Kapan között futó autópálya. A háborút lezáró tűzszüneti megállapodás végett ennek az útnak egy, nagyjából 20 kilométeres szakasza Azerbajdzsán fennhatósága alá került. A dél-kaukázusi síita állam ezt kihasználva minden áthaladó iráni kamionra mintegy 130 dollárnyi vámot vetett ki. Az elmúlt hetekben ebből több konfliktushelyzet is adódott: Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke szerint augusztus és szeptember között körülbelül 60 iráni kamion hajtott be engedély nélkül a területre, illetve az azeriek több kamionsofőrt is őrizetbe vettek. Az iráni külügyminiszter szóvivője, Saeed Khatibzadeh figyelmeztette Azerbajdzsánt, hogy Baku – a további konfliktushelyzetek elkerülésének érdekében – jobban ügyelhetne a határőrök irániak felé tett lépéseire.
Látható tehát, hogy az elmélyülő viszály több forrásból ered. Egy esetleges háború kirobbanása viszont a térség egyik nagyhatalmának és Azerbajdzsánnak sem állna érdekében. Így október 6-án Szergej Lavrov Hossein Amirabdollahian, iráni külügyminiszterrel tartott találkozóján szorgalmazta egy 3+3 formátum összehívását, amelyen a „nagy szomszédok” – Irán, Oroszország és Törökország -, illetve a három dél-kaukázusi állam, Azerbajdzsán, Georgia és Örményország meg tudnák vitatni gazdasági és diplomáciai kérdéseiket. Habár Amirabdollahian biztosította Lavrovot arról, hogy Irán hajlandó a formátumban résztvevő államokkal való egyezkedésre, nem valószínű, hogy a hat ország tárgyalásai meg fogják oldani a jelenlegi helyzetet eredményező, háttérben húzódó feszültségeket.
Kiemelt kép: Hadgyakorlat Iránban
Irán, 2021. október 1.
Az iráni hadsereg által közreadott képen hadgyakorlat Irán északnyugati részén, az azerbajdzsáni határ közelében 2021. október 1-jén.
Forrás: MTI/EPA/Iráni hadsereg
A Út a konfliktushoz – Mi vezetett az elmúlt hetek viszályához Azerbajdzsán és Irán között? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Ritkán látunk CIA ügynököt, nem? Összezavarodott CIA ügynököt meg még ritkábban. 20 éve megörökítettek egyet és egy ideje a youtube on is bárki megnézheti. (jó nem bárki, mert a youtube szaraxik. Aki nem lát semmit a posztban, az a "The Untold Story Of The Battle Of Mazar-I-Sharif" ra keressen rá a csatornán és talán ott megnézheti"
A tegnapelőtt posztolt CIA csoport, a Team Alpha kapcsán említettem, hogy két tagjuk Mike Spann és Dave Tyson voltak az elszenvedői a 2001-es afganisztáni harcok egyik legjobban dokumentált összetűzésének, a Qala-i Dzsangi nevű erdőben történt lázadásnak.
Spann és Tyson épp elfogott al-Káidásokat és külföldi tálibokat hallgattak ki zéró biztonsági óvintézkedések mellett, amikor az elvileg lefegyverzett és megkötözött rabok rájuk támadtak. Egy pisztoly és egy AK nem volt elég a tömeg ellen, Spann legyűrték, Tyson még időben el tudott szaladni, és ezt már az ott levő forgató csoportok is felvették. A videon 13:16-nál látszik a CIA ügynök, utána mindjárt belefut egy riporterbe, aki próbálja megtudni, hogy mi történt. Tyson sokkos állapotban, a pisztolyát hiába próbálja visszatenni a pisztolytáskába, szeretne erősítést hívni, de nincs nála telefon (igen, ezek még azok az idők). Végül a riporter műholdas telefonján felhívta a taskenti nagykövetséget és azok szóltak valakinek, és azok szóltak valakinek, vagy már az amerikai katonáknak Mazar-i Sharifban, hogy menjenek a közeli erődbe, mert baj van. Addig is amerikai bombázók megkezdték a lázadók állásait bombázni, bár ez így nem pontos, mert a koordináták esetlegesek voltak. Az afgán tolmácsok mondták, melyik épületek lehetnek a tálibok kezébe, Tyson megleadta a kb koordinátákat és a bombák nagyrészt odamentek. Talán nem világos, de ez egy nagy méretű, agyagból döngölt erőd, középen hatalmas udvarral. Az épület egyik részét (azaz a falakat és a rajta az épületeke), az erőd őrzői birtokolták, a másik felét meg a tálibok. Innen kellett aztán majd visszafoglalni az várat.
A Csehország keleti részében található Přerov katonai repülőtere hosszú éveken át kiképző funkciót töltött be. Annak idején a Kassán tanuló magyar vadászpilóták közül többen ezen a bázison kaptak képzést a MiG-21-es típusra. A kilencvenes évek közepétől - miután Csehország és Szlovákia különvált - a cseh pilótaképzés teljes egészében Pardubicében koncentrálódott, Přerov pedig helikopteres reptér lett. Elnevezése először 33. Helikopter Bázis volt majd később 23. Edvard Beneš Helikopter Bázisra változott. Az állandó katonai repülés 2008-ban szűnt meg, a Mi-24/35-ös és Mi-17/171-es helikopterek ekkor települtek át Namest nad Oslavouba, amely azóta is a bázisuk. A 23. Helikopter Bázis 2006 júniusában rendezett nyílt napot hazai és külföldi résztvevőkkel. A régenvolt repülőnapokat felidéző, vége felé közeledő sorozatomban 44 fotó erejéig most ez a nyílt nap következik.
A Mi-17-esen műszakiak dolgoztak, majd miután befejezték a munkát és zárták a lemezeket, a gépet egy traktor vontatja el. Diorámára illő jelenet, amelyhez a hátteret egy azóta elbontott fedezék adja.
Csörlős, póttartályos, rámpás végű Mi-171-es kavarja a frissen vágott füvet. A helikopteresek és a szárazföldiek egy közös mozzanatot gyakorolnak a nyílt napot megelőző pénteken.
A katonák kirakása után már indul is tovább a helikopter. A rámpán kívül a jobb oldali tolóajtó is segíti a gyors ki- és beszállást.
Azoknak a Mi-171-eseknek az egyike, amelyeket Csehország az orosz államadósság fejében kapott. A vadonatúj 9892-est fél évvel korábban egy Ruszlán fedélzetén szállították le új tulajdonosához.
Amikor a munkakörrel együtt jár a láblógatás.
Balra: Kétüléses norvég F-16BM érkezése. A hajtómű sebességfokozójának lemezei nagyjából annyira vannak a betontól, mint amennyi az orrfutó kerék átmérője – az pedig nem sok. Jobbra: A beton felett a belgák F-16BM gépe siklik. A kétüléses Falcon kabinteteje egyrészes, de az első és hátsó plexi külön cserélhető. Valószínűleg egy csere során került hátra a normál és elöl maradt az aranyréteggel ellátott plexi.
A belga SABCA által gyártott F-16A (Block 20 MLU) géppár a zónában, a statikus sorra állítva.
Az érkezési nap előnye, hogy a gépek még kordon nélkül fényképezhetőek. Mint ez a norvég F-16-os. Az északi ország az együléses változattal is jelen volt Přerovban.
L-29 Delfin. A Csehszlovákiában gyártott típusból egyaránt került az egykori Szovjetunióba, a „testvéri szocialista országokba” és a „baráti fejlődő országokba”. Szerencsére néhány Delfin magántulajdonban tovább repül, például Magyarországon is.
Egy Delfin-utód L-39ZA a Namest nad Oslavou melletti 22. repülőbázisról. Az Albatrosok később Cáslavba települtek, meghagyva a namesti 22-est a helikoptereknek.
A 4005-ös Szu-22M4-es 1989 és 2002 között állt szolgálatban a 32. harcászati repülőbázison, ami akkor még a namesti bázis volt. A vezérsíkon látható NA-2C jelzés is ezt mutatja: Namest, 2. század, C raj. Alatta van a bázis jelvénye, a gép orrán pedig a 2. üzembentartó század pajzsa látható.
A 4139-es Mi-4-es múzeumi darab, a vyskovi gyűjtemény része. Csehszlovákia az egyik legnagyobb üzemeltetője volt a NATO-ban Hound néven ismert típusnak, amelyet 1956-tól három évtizeden át használt.
Nemcsak a nap volt nyílt, hanem a Mi-4-es motorburkolata is, némi rálátást engedve a helikopter orrába épített AS-82V típusú, 14 hengeres csillagmotorra. Ugyanennek a motortípusnak más változatai dolgoztak a La-5-ös és 7-es vadászgépekben és az Il-14-es utasszállítókban.
A cseh légierő leendő helikoptervezetőit ma már az Enstrom 480B helikoptereken képzik, de a 0711-es Mi-2-es még mindig repül.
A Mi-2-esen is kinyitottak mindent, amit lehet, hogy a nyílt nap látogatói ízelítőt kapjanak helikopter-anatómiából.
Érdekesség, hogy ez a fedezék tövében pihenő W-3 Sokol annak ellenére kapta a 0711-es oldalszámot, hogy ugyanezzel a számmal üzemelt a fenti Mi-2-es is.
Egy kicsit odébb a csörlővel felszerelt, kutató-mentő feladatú 0716-ost tankolják.
A forgószárnyas bemutatók gyakori eleme a Bambi Bucketes tűzoltás-imitáció. A Sokol alá függesztett puhafalú tartályt a repülőtéri tűzoltók töltik fel vízzel.
A francia gyártású SA330 Pumát illetve a Westland-nél készült Puma HC.Mk1 változatot 1972 januárjában állította szolgálatba a Royal Air Force. A közepes helikopterek azóta is a szárazföldi erők szállítási igényeit elégítik ki.
A gurulóút felett végrehajtott lassú helyváltoztatás gurulásnak minősül. Minden Super Puma, Cougar és Caracal őse így hagyja el a futópályát, ahova a megközelítést végrehajtotta.
Itt pedig már úgy gurul a Puma, mint minden „rendes” repülőgép. A helikopter orrán és a behúzható futók gondoláin elhelyezett szenzorok az infravörös rakétára figyelmeztetik a pilótákat. Az elmúlt évtizedben a britek 24 Pumát korszerűsítettek és láttak el erősebb hajtóművekkel.
Egy cég, két helikopter. A mentőrepülésben érdekelt, 2016-ban megszűnt Alfa Helicopter meghosszabbított utasterű Bell 206L-4 Long Ranger …
… és a négylapátos főrotorral készült Bell 427-es helikoptere.
Az 1998-as gyártású, szintén légimentő felszereltségű EC-135-ös, 2006-ban már harmadik, cseh tulajdonosánál repült.
A francia hadsereg harckocsik elleni feladatra specializált SA342M Gazelle helikoptere. A könnyű forgószárnyas négy HOT páncéltörő rakétát hordozhat / indíthat, az éjszakai és nappali célfelderítést és célzást a fülke tetején elhelyezett Viviane berendezés biztosítja.
A belgák A109-ese is megérkezik, és lassan közelít kijelölt helyére.
A francia haditengerészet Super Etendard Modernisé (SEM) gépe Bretagne-ból települt át a csehekhez. A típust 38 év szolgálat után, 2016 nyarán vonták ki a franciák. (A légi utántöltő cső burkolatáról előrelógó „valami” nem a gép tartozéka – a Puma forgószárny lapátjai lógnak ki a SEM mögül.)
A Super Etendard szárnyának fel- és lehajtó mechanizmusa nem túl bonyolult, igaz csak kézi működtetést tesz lehetővé. A szárny alatti pilonon egy kettős bombafüggesztő van.
A gőzkatapultos hajófedélzeti indításhoz szükséges rövid vonórudat ne is keressük a SEM egyszerű orrfutóján. A típust az ősrégi drótköteles „kantár” módszerrel indították a repülőgép-hordozóról.
A drótköteleket két ilyen törzs alatti „szarvba” akasztották a gépet kiszolgáló tengerészek.
A hordozófedélzeti üzemhez elengedhetetlen fékezőhorog leengedett helyzetben.
A fékezőhorognak a fékező drótkötéllel és a fedélzettel érintkező, kopásnak leginkább kitett része maga a horog, amely cserélhető, nem kell az egész V alakú szerkezetet cserélni.
A SEM-eket, akárcsak az előző év novemberében Kecskemétre, a 32-es Falcon 10-es kísérte el. Ezen a kis jeten utaztak a műszakiak és ezzel szállították a kiszolgáláshoz szükséges eszközöket és anyagokat is.
A cseh légierő prágai szállítórepülő alakulatának Tu-154-ese kormányzati és katonai szállítást egyaránt végzett. A ikonikus három hajtóművest Airbus A319CJ-k váltották a cseheknél.
A belga haderő légi komponense közel két évtizedig használta az Embraer ERJ-145-öst. Utolsó feladatukat tavaly repülték, majd egy francia légitársasághoz kerültek. Utódjuk a Falcon 7X lett.
Egy nyílt napon olyan dolgot is lehet viselni, amit a hétköznapokon nem…
A nap végén sétarepülésre is lehetőség volt, többek között ezzel a négyüléses Zlin Z-43-assal is.
A régi torony …
… és az új, amely felett egy MiG-29-es gyakorol.
A veterán autók rajongóinak örömére a csehszlovák rendőrség M-21-es Volgáját is kiállították.
Benzinfalók: egy GAZ-69-es terepjáró és egy fekete Volga. Előbbit a Magyar Néphadsereg is használta, az utóbbit a hetvenes években gyakran lehetett látni a magyar utakon, amint állami rendszámmal igyekezett A-ból B-be, hátsó ülésén egy fontos elvtárssal.
Sokkerekes és láncos technika. Trélert vontató Tatra T815 nehéz teherautó érkezik egy Sztrela 10-es önjáró légvédelmi rakétával.
A 23. Helikopter Bázis bejáratánál valaha talán egy szép virágágyás volt. A bázis bezárásának küszöbén már senki sem foglalkozott vele.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Javában benne vagyunk az őszben, ami idén a szokásos pipishegyi kutató-mentő gyakorlat nélkül telik. Ennek megfelelően a Mátrában csekély a helikopteres forgalom, a szolnokiaknak a Dunán túl, a Bakony és a Balaton térségében volt és lesz dolguk. Olykor azért felbukkan egy-egy helikopter a Pipishegyen: két hete egy Mi-24P dolgozott innen, ma pedig egy Mi-24V települt át, hogy helyben és a környéken repülve mérje a mérhetőt.
* * *
Fotó: Colin Penny
Castex álláspontja alapján a földrajz a stratégia alapvető tényezője volt, amit szerinte mindig az adott kor környezetéhez igazított szemlélettel szükséges vizsgálni. Castex központi kérdésnek tekintette a tengeri hatalom számára a csatahajó-flottát, miközben nem csak a tengeri stratégiára, hanem a stratégia egészére fókuszált. Azaz szerinte a szárazföldi és tengeri stratégiákat egy általános stratégia (stratégie générale) koordinálja és ez a magasabb szintű stratégiai koncepció egyesíti az adott ország erőit (nem csak katonai értelemben) és biztosítja ezek együttes alkalmazását.
Castex szerint az Egyesült Királyság volt a fő nyertese az ipari forradalom által bekövetkezett kereskedelmi bővülésnek, mivel a kereskedelem és a megnőtt ipari kapacitás népességrobbanást okozott, valamint ettől kezdve már nehezebb árufajtákat is sokkal olcsóbban lehetett szállítani a tengereken. Castex rámutatott, hogy mivel a tengeri kereskedelem a nemzetek gazdagodását jelentette, egyben ez vált a nemzetek közötti fő konfliktusforrássá. Véleménye szerint általánosságban minden modern háború egyben tengeri háború is. A tengeri kommunikációs vonalaknak háború idején három feladata van: a gazdaság működését alátámasztani, biztosítani a katonai egységek szabad mozgását és ahol a földrajzi körülmények szükségessé teszik, biztosítani a nemzet belső kommunikációját is. A kommunikációs vonalakat Alfred Thayer Mahanhez hasonlóan használta, azaz ezek a vonalak nem a szárazföldön megszokott vonalaknak felelnek meg, mint amilyenek a hadseregek által használt utak, hanem ezek a flotta számára üzemanyag-utánpótlási szempontból fontosak.
Castex úgy vélte, hogy a tengeri műveletek fő célja a tengeri fölény megszerzése vagy az ellenség fölényének gyengítése, amihez szükséges a felszíni kommunikációs vonalak megszerzése az ellenség vonalainak akadályozása mellett. Ebben az értelemben a tengeri kommunikációnak offenzív és defenzív aspektusa is van, mert a vonalak fenntartása lehetővé teszi a tengerentúllal való kapcsolattartást, míg az ellenség ezen a téren való akadályozása védelmet nyújt a szárazföldi hátországnak. Elképzelése szerint a flotta feladata, hogy azoknak a csapatoknak nyújtson védelmet, akik ezeket a vonalakat támadják. Szerinte több tengeri stratégia is alkalmazható a földterületek ellen és végső soron a szárazföldön dőlnek el a konfliktusok, ezért a szárazföld elsőbbségét vallotta a tengerekkel szemben.
Mivel nem biztosítható az abszolút tengeri fölény, ezért szükség van a szárazföld megszállására. Castex nem tartotta elérhetőnek az abszolút tengeri fölényt, mivel a tengeralattjárók képesek a folyamatos jelenlétre és a hadműveletek folyamatos végrehajtására, míg a mozgásuk akadályozása nehézségekbe ütközik. Castex úgy gondolta, hogy a relatív tengeri fölényt elérve az erősebb fél lehetőséget kapna arra, hogy lebénítsa vagy korlátozza az ellenség nemzetközi kapcsolatait, diktálja az ellenség más, semleges államokkal való kapcsolattartását és támadja az ellenség partvonalát. Ezek alapján a csata kibővült mind térben, mind időben, amivel Castex arra utalt, hogy a folyamatos változásban lévő helyzet megköveteli a flexibilis igazodási képességet, így a földrajzi determinisztikus szemléletmód is gyengébben jelent meg nála.
Castex az elsők közt volt, akik felismerték a légi hadviselés fontosságát és alkalmazhatóságát a tengereken. Véleménye szerint a légi fölény még relatívabb, mint a tengeri fölény, hiszen még a leggyengébb ellenfél sem akadályozható abban, hogy az felderítő vagy bombázó műveleteket végezzen, majd gyorsan visszavonuljon. A tengeri fölény viszonyában csak a vízfelszínen (mastery of the surface) gondolta elképzelhetőnek a relatív fölényt, alatta és felette nem. Castex azt gondolta ideálisnak, ha a haditengerészet és a hadsereg közti együttműködés olyan erős, mint a gyalogság és a tüzérség közt, amely hasonlatban a hadseregen van a fő fókusz és a haditengerészet a tüzérségnek felel meg, azaz támogató funkcióval bír.
Castex tanácsa a francia haditengerészetnek az volt, hogy csak akkor fogadjon el döntő csatára lehetőséget, ha már kialakította a kedvező egyensúlyt. Az egyensúly kialakítására pedig a stratégiai manőverezést javasolta, ami a saját egységek megosztásán keresztül éri el az ellenfél egységeinek megosztását. A manőverezhetőség legfontosabb feltétele a tér, mivel a technológiai fejlődés összezsugorította a tér és idő dimenzióját, így stratégiai manőverezhetőség csak óceánokon vagy tengereken vált megvalósíthatóvá. A manőverezés révén a gyengébb fél kedvező körülményeket teremt az erősebb flottával való konfrontációra.
Castex megalkotta a geoblokkoló pozíció elméletét, miszerint a földrajzi elhelyezkedésből fakadóan néhány nemzet aránytalan előnyt birtokol. Mindez jól látható az Egyesült Királyság és Japán esetében, ahol a kivételes elhelyezkedés lehetővé teszi a hatékony blokád felállítását. Történelmi vizsgálatai során arra jutott, hogy a koalícióba tömörülő és hegemóniára törő kontinentális államok felforgató nemzeteknek tekinthetőek. Ezekre az országokra jellemző a fiatal népesség, dinamikus fejlődési mutatók és a kiaknázatlan hazai potenciál, amely potenciált képes meghatványozni a nemzeti spiritualitás. Ezen államok a kontinens feletti dominancia után a tengerek felé fordulnak, ahol azonban a tengeri hatalmak összefogása legyőzi őket. A tengeri és kontinentális hatalmak viaskodása a bikaviadalhoz hasonlítható, ahol a puszta erőt legyőzi az ügyesség és a leleményesség. Castex különbséget tett a szabályos és a nem szabályos felforgató hatalom közt, mivel a nem szabályos felforgató hatalmak esetében az expanzió a nemzetközi rendről alkotott képük szerves része. Castex szerint felforgató hatalom XIV. Lajos Franciaországa, a Második Német Császárság és irreguláris felforgató hatalom Bonaparte Napóleon Franciaországa, a német és az olasz fasizmus rendszere, valamint a Szovjetunió.
A gyarmatokról is általános megállapítást tett, miszerint a gyarmattartó, kontinentális hatalom tengerentúli területei nem osztják az anyaország elképzeléseit, kötődésük az gyarmattartóhoz és az anyaország kontinenséhez gyenge, mivel eltérő földrajzi helyzetükből adódóan eltérően értékelik pozíciójukat. Amennyiben egy kontinentális nagyhatalom legyőzi az anyaországot és kifosztja azt (vagy békésen magához vonzza), úgy a tengeri hatalom is érvényesíti a hatalmát riválisai tengerentúli területein. Valójában a gyarmatok és a kontinentális hatalom közti törést a földrajz, pontosabban a tenger elválasztó hatása okozza, mert nem a kontinentális hatalom gyakorolja a vízfelszín feletti ellenőrzést. Példával mutatta be, hogy a kulturális hasonlóság sem elég kötőerő a gyarmat és a gyarmattartója közt, utalva itt a spanyol gyarmatok elszakadására az anyaország francia megszállása után.
Írásainak hatása leginkább Latin-Amerikában és a Mediterrán-térségben volt jelentős a két világháború között. A német teoretikusok is felhasználták Castex elgondolásait, mivel jobban idomultak a gondolatai a gyengébb haditengerészettel, de erősebb hadsereggel rendelkező Harmadik Birodalomhoz. Castex szerint nem kell feltétlenül a döntő győzelem, elég az egyensúlyt felborító taktikai győzelem, ami lehetőséget ad a manőverezésre.
Irodalomjegyzék:
Szilágyi, Isvtán. (2018). Geopolitika elmélete. Pallas Athéné Könykiadó Kft., Budapest
Castex, R. (2017). Strategic Theories. Naval Institute Press., Annapolis
Írta: Bán Zoltán
A Raoul Castex elméleteinek bemutatása bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.