Határon túli magyar portálok összesített hírei

A bécsi Kaláka Club, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége megalakulásának 30. évfordulóját egy szakmai konferenciával ünnepelték meg május 20-án Bécsben.

1945: A béke éve? címmel zajlott május 20-án a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás szervezésében a Múzeumi Szalon rendezvénye, amely során Popély Árpád történész, a komáromi Selye János Egyetem tanára arra a kérdésre kereste a választ, valóban a békét hozta-e el 1945-ben a háború vége a felvidéki magyaroknak.

A hazai viszonylatban alig létező magyar közmédia a legkevésbé foglalkozik az önkormányzataink ügyeivel, közérdekű gondjaival, netán sikereivel. 2014 novemberében több új polgármester került a hazai magyar önkormányzatok élére, s talán a nagy nyilvánosság számára is tanulságos, ha az első száz nap eredményeiről faggatjuk őket.

Rájár a rúd az észak-komáromi Adorjánra. Egy hónapja valaki felgyújtotta Bentley Continental GT Coupe-ját, most pedig a szlovák-cseh határon kapták el egy kisebb hadseregnek elég kábítószerrel - írta a Kemma.hu portál.

A Kia zsolnai gyárában legördült a kompakt autó egymilliomodik példánya a szerelőszalagról.

Három népszerű és közismert szlovákiai figurát - Jánosik betyárt, a Drótostótot és az Édesszájú Mézeskalácsost - is gyárt már kinti megrendelésre a fóti Souvenir Brands kft.

Kémkedés miatt vádat emeltek Németországban Recep Tayyip Erdogan török államfő egy korábbi tanácsadója ellen május 21-én.

A tavalyi bajnok Slovan idegenben verte a második helyezett zsolnaiakat 2-1-re, így két fordulóval a vége előtt eldőlt, hogy az AS Trenčín nyeri a Fortuna liga 2014/2015-ös kiírását. A trencséniek otthon szeretnének ünnepelni az új bajnoki kupával.

Egy évre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott Spanyolországban az a nyolc éves afrikai kisfiú, akit két héttel ezelőtt egy rózsaszín gurulós bőröndbe bújtatva akart becsempészni egy fiatal nő az egyik észak-afrikai spanyol enklávé, Ceuta területére - közölte a ceutai idegenrendészeti hivatal május 21-én.

A katolikus egyház tanítása szerint nem a halálbüntetés visszaállítására, hanem a bűnmegelőzésre, illetve a hatékony és emberséges igazságszolgáltatásra kell törekedni - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az InfoRádiónak.

Az új törvénykönyvek fontosságuk és terjedelmük miatt az önálló Szlovákia legnagyobb jogi reformjai közé tartoznak.

Klaus Johannis államfő ma azt mondta, választ kapott a Román Hírszerző Szolgálattól a múlt heti kérdésére, és a SRI szerint nincs arra utaló bizonyíték, hogy az államfőhöz közeli emberek közbenjártak volna a fakitermelő vállalatok érdekében az erdészeti törvény kapcsán. Múlt héten Victor Ponta kormányfő azzal vádolta a PNL-t, hogy egyes vezetői tárgyaltak a Schweighofer fafeldolgozó vállalat képviselőivel az erdőtörvény kapcsán, és ezt követően félreinformálták az államfőt. Klaus Johannis ma azt mondta, nem fogja beperelni a miniszterelnököt a rágalmakért.

Az Állami Számvevőszék elnökének megválasztása ismét megmutatta, hogy a parlamenti ellenzék kölcsönös rivalizálása és kicsinyessége miatt Robert Fico és a Smer azt tehet ellenzékével, amit csak akar – véli az MKP elnöke.

Az itt található kőhíd már több mint 50 éve épült, két és fél éve pedig láthatóan meggyengült, az úttest széle is kezdett beszakadni. A felújítási munkálatokat hétfőn kezdték el, és június végéig kell befejezzék, tájékoztat a Székelyhon portál. A felújítás ideje alatt félpályás útlezárásra számíthatnak az autósok.

A Rózsák terén 80 kézműves és 25 termelő mutatja be termékeit, a standok vasárnapig látogathatók. A városnapok hivatalos megnyitója ma délután fél 6-kor lesz a Ligetben. Az itt felállított színpadon mától vasárnapig minden este koncerteken vehetnek részt az idelátogatók, a koncertek programja megtalálható a polgármesteri hivatal honlapján. A városnapok vasárnap este fél 10-kor tűzijátékkal érnek véget.

„Nincs bizakodóbb nemzet minálunk; a rosszat nem szántszándékkal csináljuk, csupán a jót" – írja Illyés Gyula, aki a bolsevik diktatúra idején is számtalanszor felemelte a szavát a szlovákiai magyarság érdekében – elenyésző sikerrel.

Ma küldték el a beadványt, amelynek összeállításában francia jogászok is részt vettek. A beadványban többek között azt sérelmezik, hogy a nemrég lezárult perben, a kollégium visszaállamosításáról döntő bíróság nem vette figyelembe, hogy a polgári bíróságok korábban jogerősen kimondták, a Székely Mikó Kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét hallják.

„A tulajdonjog sérelménél az áll fenn, hogy az államosítást elrendelő 1948. évi 176-os rendelet, amely alapján a Mikó Kollégiumot államosították, az államosítást a református egyházzal szemben rendelte el. Ha a református egyház megfelel mint tulajdonos akkor, amikor megvonják a tulajdonjogát, miért nem felel meg tulajdonosnak akkor, amikor az ingatlant vissza kell szolgáltatni?”

Kató Béla azt is megjegyezte, hogy a méltányosság és a tisztességes elbírálásmód elve is sérült a romániai jogorvoslatban. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint az ügy még éveken át elhúzódhat a strasbourgi bíróságon, de remélik, hogy az idősebb nemzedék is tanúja lehet az egyházi ingatlan visszaszolgáltatásának.

„Strasbourg nem ad vissza vagy vesz el ingatlanokat, de ha a döntése pozitív irányunkban, itthon kinyithatjuk a dossziét, és újrakezdhetjük a tárgyalást.”

- mondta Kató Béla püspök. Az Erdélyi Református Egyházkerület azért fordult jogorvoslatért a strasbourgi Európai Emberi Jogok Bíróságához, mert Romániában már nincs lehetősége fellebbezni a visszaállamosítási rendelet ellen.

A Boldogasszony zarándokvonat mintegy 800 utassal indult el reggel Budapestről, és a délután folyamán megáll Kolozsváron, majd este 6 óra 40 perckor befut Marosvásárhelyre, ahol Oláh Dénes főesperes köszönti a csíksomlyói búcsúba tartó zarándokokat. Az utasok este Gyergyószentmiklóson szállnak meg, holnap Gyimesbükkön, az ezeréves határnál lesz programjuk, szombaton pedig részt vesznek a csíksomlyói búcsún. A 4 napos zarándoklat a Gyergyószentmiklós főterén megrendezett szentmisével zárul, ezt követően a zarándokok hazautaznak Magyarországra. A Boldogasszony zarándokvonat mellett két másik vonattal is érkeznek zarándokok a búcsúra. A Csíksomlyó Expressz éjfélkor indul Szombathelyről, ehhez a járathoz holnap hajnalban hozzácsatolják a Székely Gyors szerelvényeit. A két járatot Össznemzeti zarándokvonatnak is nevezik, ezen mintegy 1000 utas érkezik a búcsúba, akiket Csíkszereda környéki falvakban szállásolnak el a zarándoklat idejére.

Brassai Zsombor ma azt mondta, az esemény közös szervezése is azt igazolja, hogy erősödik Marosvásárhelyen a politikai összefogás. Az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint nem lehet szó nélkül elmenni a magyarságot a történelem során és napjainkban ért igazságtalanságok mellett, ezekre a nemzeti összefogás a legjobb válasz.

„Ha Marosvásárhelyre gondolok, napjaink eseményeire, akkor nem tudok elmenni az aprónak tűnő csúsztatások révén történő igazságtalanságok mellett. Lásd az orvosi egyetemen történt eseményeket, ahol elvitatják az orvosi egyetemnek a magyar múltját, és a Mihály királynak emelt mellszobor is csak román nyelven tünteti fel az általuk egyetem-alapítónak nevezett fejedelmet. Sok más csúsztatás a kétnyelvűség kapcsán fogalmazódott meg az elmúlt időszakban.”

A nemzeti összetartozás napi rendezvényen részt vesz a Nemzeti Összetartozás Bizottság is, amelynek tagjait tájékoztatják a marosvásárhelyi magyarságot ért igazságtalanságokról. Az eseményre július 4-én kerül sor, a Maros Művészegyüttes előadótermében. Itt bemutatják a Maros Művészegyüttes Imádság Háború után első világháborús tematikájú előadását. Az eseményen való részvétel ingyenes. Július 4-ét 2010-ben nyilvánították a nemzeti összetartozás napjának. Az emléknap jelentőségéről Soós Zoltánt, a Maros Megyei Múzeum igazgatóját hallják.

„Július 4-nek a jelentősége az az 1920-as trianoni szerződés, aminek az elsődleges vesztese a magyar nemzet volt. A Trianon téma több mint 8 évtizedig egy tabutémának számított. Nagyon sok sérelem abból fakadt, hogy sosem volt megnyugtatóan tárgyalva. Ez egy elfojtott sérelem volt, ami a legrosszabb, emiatt nagyon pusztító is volt”

Soós Zoltán szerint ezért fontos, hogy 5 éve ünnepeljük a nemzeti összetartozás napját, amikor nyíltan lehet beszélni a történelmi esemény előzményeiről és következményeiről.

A népszavazást az MPP helyi szervezete kezdeményezi, de ezt támogatja az RMDSZ is, jelentették be ma a két politikai szervezet közös sajtótájékoztatóján. Hármasfalu az 50-es években jött létre Atosfalva, Csókfalva és Székelyszentistván egyesítésével. Ahhoz, hogy ezek a falvak újra bekerüljenek a települések jegyzékébe, el kell indítani a közigazgatási újraszervezést szabályozó törvényes procedúrát. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke elmondta, az eljárás első lépése a népszavazás kiírása, amelyen a helyi közösség dönt arról, hogy szeretné-e a falvak szétválasztását. Amennyiben ezt támogatja a prefektúra is, akkor az RMDSZ törvénymódosító javaslatot terjeszt be a parlamentbe, amelyben kéri a települések országos névjegyzékének módosítását. Bíró Zsolt, az MPP elnöke szerint a kezdeményezés sikeres lehet, hiszen van már precedens hasonló átszervezésekre.

„Az 1990-es évek óta több példa van Maros megyében is arra, hogy váltak sézt települések, jöttek létre új községek népszavazás útján. Az MPP makkfalvi szervezete kezdeményezi a népszavazást, és örülünk annak, hogy megkeresésünkre az RMDSZ ehhez a kérdéshez pozitívan viszonyult, ez az első garanciája annak, hogy a népszavazás sikeres lesz, hiszen így a parlamenti beterjesztése is garantált.”

A Hármasfalút alkotó falvak szétválasztásának gondolata azután merült fel, hogy a prefektus nem engedélyezte, hogy helyiségnévtáblákkal jelöljék a falvak határát. A Csókfalva, Atosfalva és Székelyszentistván helységneveket turisztikai céllal helyezték ki tavaly, a Maros megyei prefektus azonban április elején felszólította a polgármesteri hivatalt, hogy távolítsák el a táblákat, mert ezek megtévesztőek és zavarják a közúti forgalmat.