A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 94,25 millió Ft állami támogatást nyert el a POLINVENT Fejlesztő, Kivitelező és Értékesítő Kft. A 153,03 millió forint összköltségű projekt során környezetbarát fotopolimerizációs műgyanták és kompozitok fejlesztése történik a mélyépítési ipar "no-dig" technológiái számára.
A csatornarendszerek bontásmentes javítása, azok többféle technológiája Európában az 1990-es évektől terjedt el. Rövid bélelések (ShortLiner) céljára elsősorban helyben térhálósodó, többkomponensű gyantákat használnak. Ezek folyékony komponenseit a helyszínen mérik és keverik össze, majd az erősítő szálakból (pl. ECR üvegből) készült speciális vázanyagot a gyantakeverékkel átimpregnálják. Az impregnált vázanyagot egy hengeres, rugalmas, felfújható belső zsaluzó elemre, ún. packerre átfedéssel felteszik, majd a packert az akna felől a hibahelyre tolják. A packert nyomás alá helyezik, így az elkezd tágulni. Az impregnált vázanyag átfedése lecsökken, és a még ragacsos anyag az eredeti cső falához szorul. A kikeményedés általában 3-4 órát vesz igénybe. Utána a packer túlnyomását leengedik, és a packert kihúzzák. Az eredmény egy „cső a csőben” típusú javító béléscső.
Jóval gyorsabb eljárást tesznek lehetővé az UV fénnyel térhálósodó megoldások, amelyek egyelőre csak a hosszú, általában aknától aknáig tartó csatornabéleléseknél (LongLiner) terjedtek el. A jelenlegi eljárások jellemzően sztiroltartalmú gyantákat használnak. Ezek – amellett, hogy kellemetlen szagúak és egészségkárosítóak – alacsony lobbanáspontjuk miatt meglehetősen tűz- és robbanásveszélyesek is.
A megoldáshoz újszerű gyantákat célszerű kifejleszteni, pl. az uretán metakrilátok családjából. Ezek üzemszerű előállítását modern, számítógépvezérelt technológiával tervezzük, egyetemi (BME) és kutatóintézeti (MTA KFKI) szakemberek bevonásával. Jelen K+F projekt végső célja: környezetbarát és egyben termelékeny megoldás kidolgozása a ShortLiner bontásmentes csatornajavításra.
Olyan új, UV-fényre gyorsan térhálósodó sztirolmentes gyanták fejlesztésére kerül sor, amelyeknek a jelenlegieknél magasabb a lobbanáspontjuk, szaguk alig van, és jelentősen kisebb a tűz- és robbanásveszély. A helyszíni munka termelékenysége nemcsak a gyors kitérhálósodás révén nő, hanem amiatt is, hogy a gyanták elő-impregnált vázanyagok, ún. prepregek formájában kerülnek piacra. Így elmarad a helyszíni mérés, keverés és impregnálás; ezek üzemi körülmények között megbízhatóbban, egyenletes minőséggel megoldhatók.
Mivel UV-packerek még nem, vagy nem kellően kiforrott formában kaphatók, a projekt keretében elektronikai és gépész szakemberek bevonásával a prototípusok tesztelésére saját UV packereket is fejlesztünk. Előzetes felméréseink szerint a magas bérű országokban (pl. Németország, USA) máris jelentős az érdeklődés a nem olcsó, de a termelékenységet ugrásszerűen növelő, igényes megoldás iránt.
Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 94 255 388 Ft állami támogatást elnyert, 153 028 237 Ft összköltségvetésű projekt 2018. január 1-én indul és várhatóan 2019. december 31-én zárul.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 94,25 millió Ft állami támogatást nyert el a POLINVENT Fejlesztő, Kivitelező és Értékesítő Kft. A 153,03 millió forint összköltségű projekt során környezetbarát fotopolimerizációs műgyanták és kompozitok fejlesztése történik a mélyépítési ipar "no-dig" technológiái számára.
A csatornarendszerek bontásmentes javítása, azok többféle technológiája Európában az 1990-es évektől terjedt el. Rövid bélelések (ShortLiner) céljára elsősorban helyben térhálósodó, többkomponensű gyantákat használnak. Ezek folyékony komponenseit a helyszínen mérik és keverik össze, majd az erősítő szálakból (pl. ECR üvegből) készült speciális vázanyagot a gyantakeverékkel átimpregnálják. Az impregnált vázanyagot egy hengeres, rugalmas, felfújható belső zsaluzó elemre, ún. packerre átfedéssel felteszik, majd a packert az akna felől a hibahelyre tolják. A packert nyomás alá helyezik, így az elkezd tágulni. Az impregnált vázanyag átfedése lecsökken, és a még ragacsos anyag az eredeti cső falához szorul. A kikeményedés általában 3-4 órát vesz igénybe. Utána a packer túlnyomását leengedik, és a packert kihúzzák. Az eredmény egy „cső a csőben” típusú javító béléscső.
Jóval gyorsabb eljárást tesznek lehetővé az UV fénnyel térhálósodó megoldások, amelyek egyelőre csak a hosszú, általában aknától aknáig tartó csatornabéleléseknél (LongLiner) terjedtek el. A jelenlegi eljárások jellemzően sztiroltartalmú gyantákat használnak. Ezek – amellett, hogy kellemetlen szagúak és egészségkárosítóak – alacsony lobbanáspontjuk miatt meglehetősen tűz- és robbanásveszélyesek is.
A megoldáshoz újszerű gyantákat célszerű kifejleszteni, pl. az uretán metakrilátok családjából. Ezek üzemszerű előállítását modern, számítógépvezérelt technológiával tervezzük, egyetemi (BME) és kutatóintézeti (MTA KFKI) szakemberek bevonásával. Jelen K+F projekt végső célja: környezetbarát és egyben termelékeny megoldás kidolgozása a ShortLiner bontásmentes csatornajavításra.
Olyan új, UV-fényre gyorsan térhálósodó sztirolmentes gyanták fejlesztésére kerül sor, amelyeknek a jelenlegieknél magasabb a lobbanáspontjuk, szaguk alig van, és jelentősen kisebb a tűz- és robbanásveszély. A helyszíni munka termelékenysége nemcsak a gyors kitérhálósodás révén nő, hanem amiatt is, hogy a gyanták elő-impregnált vázanyagok, ún. prepregek formájában kerülnek piacra. Így elmarad a helyszíni mérés, keverés és impregnálás; ezek üzemi körülmények között megbízhatóbban, egyenletes minőséggel megoldhatók.
Mivel UV-packerek még nem, vagy nem kellően kiforrott formában kaphatók, a projekt keretében elektronikai és gépész szakemberek bevonásával a prototípusok tesztelésére saját UV packereket is fejlesztünk. Előzetes felméréseink szerint a magas bérű országokban (pl. Németország, USA) máris jelentős az érdeklődés a nem olcsó, de a termelékenységet ugrásszerűen növelő, igényes megoldás iránt.
Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 94 255 388 Ft állami támogatást elnyert, 153 028 237 Ft összköltségvetésű projekt 2018. január 1-én indul és várhatóan 2019. december 31-én zárul.
Boldog új évet, kedves Atlantisták!
Szeretném Veletek megosztani azt az interjút, amelyet intézményem, a Fletcher School of Law and Diplomacy publikált nemrégiben a honlapján a "Fletcher Features" sorozatban. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az egyetemem, ahol tanítok és a doktorátusomon dolgozom, kiválasztott arra, hogy hivatalos honlapján bemutasson. Az interjúban beszélek a hátteremről, diplomáciai munkámról, disszertációmról és mentoraimról. A Fletcher School a 1933-ban a világon első, kizárólag nemzetközi kapcsolatokat oktató graduális intézményként alakult, amelynek programjai (mind a mester-, mind a doktori képzése) a világ 20 vezető programjai között kerülnek rangsorolásra minden évben. A Tufts University pedig az Egyesült Államok top 20 egyetemének egyike (5000 egyetem közül). Boldog vagyok, hogy a Tufts Egyetemen és a Fletcher Schoolban szakmai otthonra találtam.
Jó olvasás és atlantista új esztendőt kívánok!
http://fletcher.tufts.edu/News-and-Media/2017/11/28/PhD-Series-Zoltan-Feher
Boldog új évet, kedves Atlantisták!
Szeretném Veletek megosztani azt az interjút, amelyet intézményem, a Fletcher School of Law and Diplomacy publikált nemrégiben a honlapján a "Fletcher Features" sorozatban. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az egyetemem, ahol tanítok és a doktorátusomon dolgozom, kiválasztott arra, hogy hivatalos honlapján bemutasson. Az interjúban beszélek a hátteremről, diplomáciai munkámról, disszertációmról és mentoraimról. A Fletcher School a 1933-ban a világon első, kizárólag nemzetközi kapcsolatokat oktató graduális intézményként alakult, amelynek programjai (mind a mester-, mind a doktori képzése) a világ 20 vezető programjai között kerülnek rangsorolásra minden évben. A Tufts University pedig az Egyesült Államok top 20 egyetemének egyike (5000 egyetem közül). Boldog vagyok, hogy a Tufts Egyetemen és a Fletcher Schoolban szakmai otthonra találtam.
Jó olvasás és atlantista új esztendőt kívánok!
http://fletcher.tufts.edu/News-and-Media/2017/11/28/PhD-Series-Zoltan-Feher
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 153,3 millió Ft állami támogatást nyert el a Novalak Kft. az 255,5 millió forint összköltségű fejlesztéséhez.
A projekt során intelligens computer vision elven alapuló fél-automata festőrendszer fejlesztése történik műemlék épületek homlokzatainak festésére és hőszigetelésére.
A munkavédelmi ellenőrzések eredményei alapján megállapítható, hogy a súlyos munkabalesetek 17 százaléka az építőiparban történik, és a halálos balesetek közül is minden ötödik ebben az ágazatban következik be. A nagy fluktuáció, a rövid ideig tartó veszélyes tevékenységek, mint a daruzás, bontás, szerelés, és a szélsőséges környezeti viszonyok miatt az építőipar az egyik legveszélyesebb ágazat. A projekt keretében egy olyan megoldás kerül kivitelezésre, amely a munkavédelmi szempontok figyelembevétele mellett az automatizálás bevezetésével utat nyit biztonságos, minőségi és produktív kivitelezésre.
A projekt célja egy olyan fél-automata robotizált festőrendszer fejlesztése, amely a talajról történő működtetéssel meg tudja valósítani épületek homlokzatainak hőszigetelését és festését, ezáltal kiküszöbölve a potenciális munkabalesetet okozó kockázati tényezőket, mint az állványozás össze- és szétszerelése, a magasban végzett munka, festés során belélegzett anyag. A projekt során a rendszer prototípusa kerül kivitelezésre. A rendszerben az automata festési műveleteket egy, a kosárba rögzített festőrobot végzi. A robot automatizált működtetéséhez intelligens mesterséges látást biztosítanak a robot számára, azaz optikai, lézeres és infrakamerás szenzorok segítségével gyűjtik a rendszer döntéshozó képességéhez szükséges adatokat. A K+F projekt keretében kifejlesztett komplett rendszer nem csak műemlék épületek hőszigetelési feladatainak ellátására, hanem bármely olyan objektum akár hőszigetelési, akár festési feladatait el tudja látni, amelynek magassága nem haladja meg a 13 métert.
Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 153 300 048 Ft állami támogatást elnyert, 255 500 080 Ft összköltségvetésű projekt 2018. január 1-én indul és várhatóan 2019. december 31-én zárul.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 153,3 millió Ft állami támogatást nyert el a Novalak Kft. az 255,5 millió forint összköltségű fejlesztéséhez.
A projekt során intelligens computer vision elven alapuló fél-automata festőrendszer fejlesztése történik műemlék épületek homlokzatainak festésére és hőszigetelésére.
A munkavédelmi ellenőrzések eredményei alapján megállapítható, hogy a súlyos munkabalesetek 17 százaléka az építőiparban történik, és a halálos balesetek közül is minden ötödik ebben az ágazatban következik be. A nagy fluktuáció, a rövid ideig tartó veszélyes tevékenységek, mint a daruzás, bontás, szerelés, és a szélsőséges környezeti viszonyok miatt az építőipar az egyik legveszélyesebb ágazat. A projekt keretében egy olyan megoldás kerül kivitelezésre, amely a munkavédelmi szempontok figyelembevétele mellett az automatizálás bevezetésével utat nyit biztonságos, minőségi és produktív kivitelezésre.
A projekt célja egy olyan fél-automata robotizált festőrendszer fejlesztése, amely a talajról történő működtetéssel meg tudja valósítani épületek homlokzatainak hőszigetelését és festését, ezáltal kiküszöbölve a potenciális munkabalesetet okozó kockázati tényezőket, mint az állványozás össze- és szétszerelése, a magasban végzett munka, festés során belélegzett anyag. A projekt során a rendszer prototípusa kerül kivitelezésre. A rendszerben az automata festési műveleteket egy, a kosárba rögzített festőrobot végzi. A robot automatizált működtetéséhez intelligens mesterséges látást biztosítanak a robot számára, azaz optikai, lézeres és infrakamerás szenzorok segítségével gyűjtik a rendszer döntéshozó képességéhez szükséges adatokat. A K+F projekt keretében kifejlesztett komplett rendszer nem csak műemlék épületek hőszigetelési feladatainak ellátására, hanem bármely olyan objektum akár hőszigetelési, akár festési feladatait el tudja látni, amelynek magassága nem haladja meg a 13 métert.
Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 153 300 048 Ft állami támogatást elnyert, 255 500 080 Ft összköltségvetésű projekt 2018. január 1-én indul és várhatóan 2019. december 31-én zárul.