Balkáni Mozaik Blog

Sorra szállnak le Szerbiában az orvosi eszközöket, felszereléseket, védőeszközöket, egyéb segítséget szállító repülőgépek.

Még március 25-én érkezett meg a belgrádi Nikola Tesla nemzetközi repülőtérre a nálunk is járt orosz Antonov 124-es, Ruszlán teherszállító repülőgép. A  Volga-Dnyepr cargó légitársaság RA82047 lajstomjelű gépe Guangzhou kantonból hozott orvosi felszereléseket.Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDPR) szervezésében és finanszírozásában április 1-jén landolt két repülőgép orvosi felszerelésekkel és védőeszközökkel.  Az Európai Unió Szerbiának juttatandó 93 millió eurós támogatása részeként eddig négy áruszállító repülőgép érkezett, és az Unió Szerbiában működő küldöttségének vezetője, Sam Fabrici nagykövet elmondta, hogy további szállítmányok várhatók.Néhány napja érkezett tizenegy repülőgép Batajnica katonai repülőtérre. Oroszország támogatásaként 16 speciális járművet, nagymennyiségű orvosi berendezést, felszereléseket, védőeszközöket hoztak, és érkezett velük 84 egészségügyi tiszt és altiszt is. A nyolc orvoscsoport mindegyikében vannak általános orvosok, járványügyi szakemberek, altatóorvosok, orvostechnikusok és tolmácsok.   Az orosz egészségügyi és járványügyi szakemberek a speciális járművekkel az elmúlt napokban több mint 120 ezer négyzetméternyi területet fertőtlenítettek 34 épületben, közel negyvenezer négyzetméternyi utcát, járdát, tereket. Az orvosi teamek megfordultak Szerbia tíz városának egészségügyi intézményeiben. Négy orvoscsoport dolgozik a betegek kezelésén három belgrádi és a valjevoi egészségügyi központban.A szerb kormány konkrét segítséget kért Oroszországtól a két ország sürgősségi együttműködési megállapodásának keretében és ahogyan Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mondta szerb partnerével folytatott telefonbeszélgetésükkor: Oroszország "mint mindig, segíteni fog Szerbiának a szükséges további orvosi felszerelések beszerzésében.”Szerbiában eddig (április 6.) 2200 koronavírussal fertőzött beteget és ötvennyolc halálesetet regisztráltak.

fotó: telegraf, vlada srbije

Soha nem fogom elfelejteni tinédzser lányom szarajevói osztálytársnőjének szavait: a béke két háború közötti átmeneti időszak. Megdöbbentő volt ezt hallani egy tizenhatéves lány szájából. Ahogyan mellbevágott, amikor a barátnőm két éve egy békés estén egy szarajevói étteremben azt mondta, az a legfontosabb, hogy a nyolcéves fia angolul tanuljon, mert ha menekülni kell, legyen egy nyelv, amin megérteti magát. Értetlenségemre csak annyit válaszolt csöndesen: szerinted az én szüleim gondolták, hogy háború lesz? Nem, biztosan nem gondolták. Mi sem gondoltuk még akkor sem, amikor a német televízió híradásait néztük Bukarestben megkövülten. Ahogyan az akkor fiatal egyetemista szarajevói fiú sem gondolta. Így emlékezik:

„1992 kora tavasza váratlanul szép és napos volt. Számunkra, fiatalok számára, akik akkor kezdtük az egyetemet, akkor ismerkedtünk új társakkal, akkor talált meg az első komolyabb szerelem, különösen szép volt. Ugyanakkor a hírek a horvátországi háborúról, a számos összetűzésről és bűncselekményekről Kelet-Boszniában, elsősorban Zvornikban és Bijeljinában, ott lebegtek felettünk, azzal fenyegetve, hogy szörnyű dolgok és események fognak történni. Valahol belül mindannyian abban reménykedtünk, hogy minden, ami félelmet és bizonytalanságot okoz, az megáll, vagy kikerül minket, hogy az életünk egyszerűen folytatódik. De nem így történt. A véres, embertelen események, amik versenyeztek a brutalitásban, csendben megérkeztek Szarajevóba. Egy márciusi reggelen a Jugoszláv Néphadsereg páncélozott járművei kirajzottak a Lukavici laktanyából, és ez eloszlatott minden illúziót.

Februárban és márciusban minden nap megtettem az utat Dobrinjába. A legjobb barátom, Emin, akivel egy padban ültünk a gimiben és az egyetemen is, akivel megosztottuk a tinédzserek mindennapjait, a fiús örömöket, képzeletbeli nyilakat lövöldöztünk a Željo - Sarajevo (a város két meghatározó focicsapata) irányába, egy  újonnan megnyílt dobrinjai garázsban dolgozott. Mindig ott találkoztunk, onnan mentünk esténként bulizni, vagy néztünk focimeccset, kártyáztunk, néha tanultunk is, vagy csak ültünk hajnalig a kis irodában, ahol vágni lehetett a füstöt. Azon a napon, amikor a laktanyából a páncélkocsik felsorakoztak a vízműveknél, a mi tinédzserkori álmaink meghaltak. Nem akartuk elhinni, hogy az a Jugoszláv Néphadsereg, ahonnan alig két évvel ezelőtt szereltünk le, ilyen baljós és fenyegető felhővé válik a jövőnk felett. Éreztük, hogy a korábbi életünk visszafordíthatatlanul végetért és az addig csak a képernyőn látott háború borzalmas képei valóra válnak. Azt nem tudtuk, hogy ez lesz egyike a mi utolsó találkozásainknak, hogy soha többé nem fogjuk látni egymást, és hogy ő, az életerős fiatalember, aki éppen csak belépett a nagybetűs életbe, csak egy héttel később Szarajevó ostromának egyik első áldozata lesz.Ma sem, közel három évtizeddel később, azokban, akik átélték Szarajevó ostromát, az 1992. április 4-5 éjszaka a repülőtéren, majd később a Grbavicán emelt barikádok képei egy pillanatra sem halványodnak. A szörnyű éjszakát egy még szörnyűbb nappal követte, április 5-e. Emberek tízezrei mentek ki az utcára a barikádok elbontását és a konfliktusok leállítását követelve. Mesterlövészek fogadták őket a Holiday Inn tetejéről, később a zsidó temető felől, meggyilkolva az ostrom első áldozatait a Vrbanja hídon - Suad Dilberovićot és Olga Sučićot. Ezzel mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ostrom régóta és jól előkészített, hogy minden tárgyalás és találkozó csak politikai trükk volt a támadó valódi szándékának elfedésére. 

Szarajevó lakóira a civilizált világ legújabbkori történelmének leghosszabb és legvéresebb ostroma várt, nem tudva, hogy három és fél évig fog tartani. Sokan még mindig abban az illúzióban éltek, hogy a világ megállítja az ostromot, a gyilkosságokat és a bűncselekményeket, ha más miatt nem, már csak azért, hogy Szarajevó olimpiai város. Naivitásukban arra számítottak, hogy a világ nem hagyhatja bűnözők kénye-kedvére, hiszen alig több, mint nyolc év telt el a legsikeresebb téli olimpia óta, amelyet az egész világ csodált! A reménykedések nyilvánvalóan indokolatlanok voltak, az adatok félelmesek: az ostrom 1425 napig tartott (Sztálingrád ostrománál háromszor tovább), 14 000 szarajevóit öltek meg, ebből 1601 gyermeket, ötvenezren súlyosan, vagy kevésbé súlyosan megsebesültek, naponta  átlagosan 329 bomba hullott a városra a Szerb Köztársaság hadserege és a jugoszláv néphadsereg állásaiból. 

A hivatalos dokumentumok, a hágai archívum adatai rettenetesek, de még megközelítőleg sem lehet elmondani, mi is volt valójában Szarajevó ostroma nekünk mindannyiunknak, akik azt átéltük. Ezek a számok senkinek nem tudják bemutatni azoknak a pillanatoknak a borzalmait, amikor a szemed előtt robban fel egy gránát amellett az ember mellett, akivel néhány pillanattal korábban beszélgettél, amikor a véres maradványait a környező ágakról gyűjtöd össze olyan lázban és rémületben, hogy azt sem tudod, mi történik. Hogyan tudnák ezek a számok megmutatni egy anya szeméből áradó szörnyű szomorúságot, aki öt-hat éves gyermekét veszítette el az épület előtti parkban. Vagy azt a fiatalembert, aki gránátrobbanásban elvesztette mindkét lábát, és a kórházi ágyon a véres ágyneműben fekve, teljesen felkészületlenül arra, hogy szembenézzen azzal, ami rá vár, őrülten keres valamit, amivel végetvethet az életének.Csak az ostrom túlélői tudják megérteni, hogy mit gondol az a szülő, aki a küszöbön hang nélkül és könnyekkel a szemében búcsúzik a gyerekeitől, akik a bombázásoktól való félelmükben a paplan alá bújnak, és jól tudja, hogy talán soha nem tér vissza, hogy talán utoljára látja őket. Kinek és hogyan lehetne elmesélni azt a szörnyű bizonytalanságot, hogy valakinek egy holdfényes éjszakán, amikor a legkisebb kő is tiszta célpont, át kell futnia a repülőtér pályáján annak érdekében, hogy a gyerekeinek egy hátizsáknyi élelmet hozzon. Amikor tisztában van annak realitásával, hogy ennek az útnak szörnyű ára lehet, egy orvlövész golyójával a fejében, vagy a pálya túlsó oldalán lévő vérrel teli csatornában végződhet.  

Nincs olyan statisztika, amely leírná egy nyolcéves kislány félelmét, aki egy szeles éjszakán anyjával vízért sorban állva arra vár, hogy egy gránát megölje a gyerekkorát ugyanúgy, ahogy - jól hallotta és megértette - két nappal ezelőtt megölte a szomszédait  ugyanannál a forrásnál. Kevesen vannak, akik ismerik a professzor mélységes csalódását, aki öregkorára egyedül maradt romos otthonában, és egy jeges januári éjszakán éhesen és fagyoskodva eltüzeli kedves könyveinek utolsó oldalait azért, hogy valahogy túlélje a gonosz téli éjszakát a betört ablakú lakásban.A hivatalos statisztika nem írja le a kimerült emberek felháborodását, amikor 1992 nyarán és őszén péntek késő délutánonként a háború alatt épített “első szerb autóúton” katonai teherautók konvoja érkezett Szerbiából. A “hétvégi csetnikek” a következő két napban biztonságos távolságból jó napidíjért lőtték a szarajevói utcákat.  Nincs adat, katonai terminológia vagy egyetlen törvényi rendelkezés, háborús törvény sem, amely magyarázatot adhatna arra, hogy a parkokban gyerekeket, az utcákon helyi lakosokat gyilkolnak, hogy a sebesültek, betegek és a kórházak orvosi személyzete "legitim katonai célpont" lehet. Ez utóbbit is felhozták védekezésül a hágai nemzetközi bíróságon azok a háborús bűnösök, akiket az ostrom miatt elítéltek.Milyen táblázatok és számok tudják bemutatni az UNPROFOR francia zászlóaljának értelmetlen "küldetéseit", amit a szarajevóiak nevetve csak "révészeknek" hívtak, mert hónapokig az volt a feladatuk, hogy a Vrazova utcában az Egészségügyi Központ mellett önmaguk számára is nevetségesen átvitték az embereket az utca túlsó oldalára, egy harci jármű fedezékében védve őket a mesterlövészektől, ahelyett, hogy megállították volna ezeket az orvlövészeket, hiszen szabad szemmel is jól látható volt, honnan lőttek a Miljacka túlsó partjáról. Statisztikailag bármennyire szörnyűek is ezek a számok, nehéz megérteni annak, aki nem élte át, ahogy a szarajevóiak, akik minden nap szembesültek a bombázásokkal, az orvlövészekkel, halállal és szenvedéssel. Megtapasztalták a fehérgallérosok különféle politikai játszmáit Francois Mitterandtól Jasushi Akashiig (az ENSZ főtitkára), amiknek egyetlen célja a nemzetközi katonai beavatkozások megakadályozása volt, amivel véget vetettek volna Szarajevó ostromának és a boszniai háborúnak.

Ezért a szarajevói ostrom kezdetének minden évfordulója újra és újra megnyitja a számok és a saját emlékeink közötti furcsa szakadékot azokban, akik megtapasztalták és túlélték. És mindig ott vannak a kérdések, amikre nincs válasz: miért kellett ezt átélni, miért kellett olyan sok embernek meghalni, miért tartott olyan hosszú ideig az ostrom, hol volt a világ, és mit csinált, miközben bestiálisan gyilkoltak embereket a második világháború utáni Európában a legnagyobb gonoszságnak nevezett tombolásban.” 

forrás: AJB

“Vannak közöttünk ápolók, ápolónők, mentősök, munkások, mezőgazdasági termelők, és különféle más szakmák képviselői, de mindenek előtt azok vagyunk, akik készen állunk bármilyen segítséget nyújtani, amit a kormány szükségesnek tart, a betegápolástól az utcai takarításig. Utca vagy karantén fertőtlenítést, futárszolgálatot idős emberekhez… készen állunk mindenre. A vírus nem tesz különbséget az állampolgárok és a menekültek között, ezért egymás mellett állunk a koronavírus elleni közös harcban.” Ez áll többek között abban a levélben, amit a szerbiai Bujanovacban lévő menekülteket befogadó állomás lakóinak egy csoportja juttatott el a Menekültügyi Bizottsághoz. “Nemrégiben egy csoportjuk felkereste az egyik kolléganőmet és egy levelet adtak át neki, amiben megírták, tisztában vannak vele, hogy milyen helyzetben van Szerbia, és kérdezték, miben tudnak segíteni? Nagyon szép gesztus, még egy dolog, ami azt mutatja hogy emberek vagyunk…” – mondta a bizottságban dolgozó Slobodan  Savović.
 
Napok óta maszkokat varrnak, de bármilyen szükséges munkát vállalnak, amivel segíteni tudnak Szerbiának.  A befogadóközpontban jelenleg 260 menekült él, az országban hozott korlátozó intézkedések rájuk is vonatkoznak, sőt, rájuk még ennél is szigorúbbak. A menekültügyi bizottság tagjának magyarázata szerint éppen az ő védelmükben, hogy azoktól, akik rendszeresen sok emberrel érintkeznek, ne kaphassák el a fertőzést és ne vigyék be a táborba.

A maszkokat varrók egyike Bashar, szíriai menekült. Két hónapja érkezett Szerbiába. Damaszkuszban élt, üzleti menedzsmentet tanult. És hogy hogyan tovább? „Mindenki érintett a járványban, remélem győzni fogunk. Hálás vagyok a szerb népnek, hogy befogadott. Szeretném befejezni a tanulmányaimat, jobb életet szeretnék. Szeretem a hazámat, remélem, egy napon visszatérhetek Szíriába, hogy mi szírek, újjáépítsünk mindent. De ez most még lehetetlen”- mondta. Szerbiában jelenleg 16 befogadóállomáson 8500 menekült tartózkodik. Ez kb. háromezerrel több, mint a válsághelyzet kihirdetése előtt. Angolul és az anyanyelvükön írt hírleveleket osztanak szét közöttük, fokozatosan javították a higiéniai feltételeket, de nagy különbségek vannak a táborok között. Egyes helyeken olyan körülmények között vannak, amit nem emberi tartózkodásra szántak. A járvány bejelentésével egyidőben ezért számolták fel a zombori menekülttábort, ahol egy szobában nyolc-tíz ember lakott, 17 családra jutott két fürdőszoba. Az ott élőket Belgrád külvárosába, Krnjačaba szállították.Időközben bezárt a szabadkai tábor is, ami az egyik legkedvezőbb feltételeket nyújtotta a lakóinak. A rendkívüli helyzet bejelentése után oda vitték a külföldről hazatérő szerb állampolgárokat megfigyelésre, ám ők rövidesen fellázadtak a lehetetlen körülmények miatt, így áthelyezték őket Belgrádba egy katonai középiskolába. "Az emberek között egyre nő a bevándorlóellenes hangulat, azt mondják, valamilyen előnyeik, kiváltságaik vannak, most megtapasztalhatják, hogy milyen körülmények között élnek. És ez a szabadkai tábor volt a legjobb" - mondta Gordan Palić, Szerbia kormányának menekültügyi és bevándorlási biztosa. A szükséghelyzet kihirdetését követően a menekültek csak kivételes esetben hagyhatják el a befogadó központokat, gyakorlatilag karanténban vannak. A védelmi miniszter tájékoztatása szerint március 30-án az ország területén tartózkodó menekültek között nem volt koronavírus fertőzéses beteg, de az illetékesek is elismerik, hogy nem tudnak megfelelő elhelyezést, elegendő védőfelszerelést biztosítani mindenkinek. A menekültügyi és migrációs bizottság által a világjárvány kitörése előtt készített felmérés szerint a Szerbiába érkező menekültek egyharmada Olaszországba akart továbbmenni. 
 
Bosznia-Hercegovinában a menekülttáborban élők nagyrésze nem tud arról, hogy az országban vészhelyzetet jelentettek be. A sokszor embertelen körülmények között átvészelt tél után a jó idő beköszöntével sokuk újra nekiindulna a határnak Horvátország felé. Hallottak a koronavírusról, de nem félnek. "Sok ember beteg volt Tuzlában a sátorban, de nem hiszem, hogy ez koronavírus" – mondja egyikük. Boszniában kb. 7500 menekültet tartanak nyilván, közülük legalább kétezer-ötszázan a befogadóállomásokon kívül vannak. Szarajevó kanton kormánya felszólította őket, hogy jelentkezzenek az ideiglenes gyűjtőállomásokon, és ezzel egyidőben rendeletileg korlátozta a mozgásukat. A gyűjtőállomásokon a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint eddig nem regisztráltak koronavírus beteget. Megelőző intézkedéseket tesznek az Egészségügyi Világszervezettel, a Dán Menekültügyi Tanáccsal és Szarajevó kanton közegészségügyi intézetével együttműködve, és az IOM jelentése szerint ezekben a központokban elegendő számú egészségügyi szakember is van. 
 
Továbbra is a Horvátországgal határos Una-Szana kantonban a legsúlyosabb a helyzet. Néhány nappal ezelőtt megerősítették, hogy megjelent az első koronavírusos megbetegedés, ezért a válságstáb úgy döntött, hogy teljesen megtiltja a menekültek mozgását a befogadóközpontokon kívül.  Súlyos gondot jelentenek az elhagyott létesítményekben vagy az utcán élő menekültek, akik jelentős számban találhatók a kantonban, és Tuzlában. „Nem vagyunk képesek az összes menekült elhelyezésére, akik az ideiglenes befogadóállomásokon kívül vannak, és ezekben a központokban sem tudjuk ellenőrizni őket" - mondta Edit Selimbegovic, az IOM munkatársa. A helyzet enyhítésére néhány nappal ezelőtt megkezdték Bihac és Bosanski Petrovac között a Lipa tábor építését, ahol az utcákon élő menekülteket fogják  elhelyezni. Az IPSIA nevű olasz civil szervezet 1997 óta működik Bosznia-Hercegovinában, a bevándorlókat és a menekülteket segíti. Ők arra figyelmeztetnek, hogy a táborban élők nem értik, hogy mi történik, pillanatnyilag inkább zavarodottak, mint haragosak. Nem tudják, hogy egyes országokban van-e járvány, vannak-e korlátozások, nem tudják azt sem, hogy ha be is jutnak Szlovéniába vagy Olaszországba, ott nem mozoghatnak a rendkívüli helyzet miatt. Sokan ragadtak Triesztben, és a városban a gyűjtőközpontok és a karanténok tele vannak. A bosznia-hercegovinai határőrség is arra figyelmeztet, hogy hamarosan menekültek újabb hulláma várható. "Egyrészt megjött a jó idő, másrészről Törökország megnyitotta a határait a menekültek előtt, akik az Unióba akarnak menni. Nincs elég rendőr, technikai eszköz a határ ellenőrzésére” - mondta a határrendészek szóvivője. Aktivisták egy csoportja, a Transzbalkán Szolidaritás tagjai mintegy ötszáz aláírással nyílt levelet tett közzé, melyben felszólítják az Európai Uniót és a térség országait, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az “itt ragadt” menekültekre. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a Balkánon van néhány tízezer menekült és más bevándorló a hivatalos befogadóközpontokban, ám "sokan kimaradnak a rendszerből, akik a helyi emberek és az egész régióban működő önkéntesek támogatásával élnek túl". A koronavírus terjedésével a menekültekkel és a bevándorlókkal kapcsolatos helyzet "még nehezebbé vált, és a felelős felek - a helyi és a nemzetközi szereplők - sürgős fellépését és mindannyiunk szolidaritását igényli. Az elemi emberség, de az alapvető közegészségügyi logika is erre kötelez minket, mert senki nincs biztonságban, amíg mindenki nincs biztonságban” - mondják a levélben. 

forrás: RSE, Balkan Insight

fotó: Balkan Insight,IPSIA

Nézem a facebookon a sok-sok képet az Amerikába, Kanadába tartó Wizzair gépekről, a hihetetlen felvételeket amerikai városokból, ahogyan elrepül felettük, a fel-és leszállásokról készült videokat, és eszembe jutnak a mi 767-eseink. Hogy milyen büszkék voltunk rá, hogy a tengerentúlra repülünk. Hogy a világ másik felén is megjelenik Malév festésű repülőgép a nagyok között. Hogy a repülési igazgató ott állt az 1-es terminál előtérre néző irodájának hatalmas ablaka előtt és nézte, ahogy minden délben elgurul a New York. Mert látom-e, hogy milyen szép? Igen, nagyon szép volt. Hogy a típusfőpilóta azt mondhatta: úgy járunk New Yorkba, mint a villamos. Büszkék voltunk a zászlóshajónkra. Nem emlékszem rá, hogy lett volna bármilyen nagyobb „gikszer” a tengerentúli járatainkkal, de emlékezetes eset több is volt, az egyik éppen egy New Yorkkal.A járaton szolgálatot teljesítő légiutaskísérő mesélte el a történetet „A repülést szolgálták” című könyvemben:

„Én sokat repültem. Rajta voltam azon a járaton is, aminek a kapitányát az eset után sokáig úgy is hívták, hogy Rolling Captain. Valami történt az egyik futópályával, valaki rosszul szállt le, és le kellett zárni. Hát, ez nagyon megakasztotta New York forgalmát. Elindultunk, a kapitány bemondta, hogy a nyolcvanhatodikak vagyunk a felszálláshoz, vagy valahol ekörül. Gurultunk, gurulgattunk. Eltelt nyolc (!) óra, már ott voltunk a felszállópályán, a kapitány mondta is, hogy már a másodikak vagyunk, mindjárt felszállunk, majd pedig újra csak gurultunk, ugyanis elfogyott a tartalék üzemanyagunk és anélkül nem lehet elindulni. Visszagurultunk az állóhelyre megtankolni, meg a szemetet kivinni, mert közben megcsináltuk a szervizt. Egy deltás kolléga ült a business osztályon, amikor beszállt, feltette a szemvédőt és elaludt. Gondolta, kialudta magát, és megérkeztünk Budapestre. Megállt a repülő. mondta is hogy milyen jó, már megérkeztünk, de kinézett az ablakon és látta, hogy sötét van, amikor Pesten világosnak kéne lenni.

Na, ezután harminchatodiknak megint beálltunk a sorba, végül rendben felszálltunk, akkor meg az utasok kezdtek el aggódni, hogy ez még ugyanaz a személyzet? Mert minket láttak, hogy ugyanazok vagyunk, de aggódtak, hogy a pilóták is ugyanazok? Megnyugtattuk őket, hogy ők aludtak gurulás közben, nem kell aggódni! Hát, ez valami szörnyű volt, a reggel 9 órai érkezés helyett megjöttünk Pestre este 8 körül! Sokat beszélgettünk az utasokkal, kint volt minden légiutaskísérő a kabinban, jó hangulat kerekedett! Sztoriztunk, mondtuk, hogy ők is meséljenek, mert mindjárt elalszunk. Később voltam úgy New Yorkban ezzel a kapitánnyal, hogy az irányítás úgy üdvözölte: Rolling Captain." 

Hosszú évek óta nincs 767-es, nincs hazai hosszútávú repülés, hosszú évek óta nincs Malév. Sok év után újra magyar lajstromjelű repülőgép szállt le New York, Miami, Los Angeles, Chicago, Torontó repülőterén. Jó volt látni. Kívánom a mostani Wizzair járatokat végrehajtó személyzeteknek, hogy legyen még hasonlóban – békésebb időkben – sokszor részük. 

Ha van hely, ahol nagyon sok ember gyűlik össze egyidőben, az a templomok, mecsetek, zsinagógák, egyéb imahelyek. A jelenlegi fertőzésveszélyes időben az egyházak sorra mondják le az istentiszteleteket, vallási gyűléseket, lemondták  a mekkai zarándoklatot is. A templomokban, zsinagógákban, mecsetekben, jelentősen megváltoztak a szokások, a hívek nélküli istentiszteletet a járvány idején,  valamint a nagyböjt és a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra való felkészülés során már számos európai országban gyakorolják, néhány helyi gyülekezet az élő közvetítést választja a közösségi felületeken.   A szerb kormány ajánlást tett az egyházakra és a vallási közösségekre vonatkozóan: a vallási szertartásokat biztonságosan, hívek jelenléte nélkül, a korábban hozott intézkedések tiszteletben tartásával kell megtartani. A püspöki zsinat felhívta a papokat és a hívőket is, hogy tartsák be a kormány ajánlásait. Március 25-től a sumadiai püspök (Szerbia) előírta, hogy a templomban kötelező maszkot és kesztyűt viselni, a belépés előtt a cipőket is fertőtleníteni kell. A védőeszközök viselése a papoknak is kötelező, és nekik kell biztosítani ezeket azon híveknek, akiknek nincs. A püspök felhívja a figyelmet az egymás közötti kétméteres távolság tartására is. 

A szerb katolikus püspökök március 19-én jelentették be, hogy a hívekkel tartott szentmiséket további értesítésig felfüggesztik, azokat video útján továbbítják, de a templomok az egyéni imádkozásra nyitva maradnak. 

A boszniai iszlám közösség vezetője üzenetben hívta fel a híveket, hogy maradjanak otthon. „Most az otthonunk a mecsetjeink”- mondta. Az illetékes hatóságok és az iszlám közösség vészhelyzeti utasításának megfelelően Bosznia-Hercegovinában minden mecsetben csak az imám, a müezzin és a gyülekezeti bizottság tagjai tartózkodhatnak.  Nem mindenhol és nem mindenki viselkedik felelősségteljesen. Vannak, akik visszaélnek a helyzettel, összeesküvés elméleteket gyártanak és terjesztenek a hívek között. Volt, ahol egyenesen gyorsították a koronavírus terjedését. Dél-Koreában egy keresztény szekta figyelmen kívül hagyta a kormány figyelmeztetését és emiatt robbanásszerűen megnőtt a fertőzöttek száma. Olaszországban és az Egyesült Államokban is vannak katolikus közösségek, amik istenkáromlásnak nevezik a járvány miatti tilalmakat, mások apokalipszisről, „Isten büntetéséről” riogatnak. Iránban a siíta vallás legfontosabb városában, Kumban hagyták figyelmen kívül a karantén felhívásokat az ajatollahok, és vált ezzel a város valós fertőzés forrássá. 

A szerb ortodox papokat több bírálat is érte, amiért a kormány előírásai ellenére ugyanazzal a kanállal áldoztattak, és minden hívőnek odanyújtották a keresztet, hogy megcsókolhassa. A bírálatokra az ortodox egyház közleményben reagált, amely szerint „érzéketlen és kifejezetten rosszindulatú, hogy olyanok akarják megfosztani a híveket a számukra legfontosabb szentségektől, akik nem járnak templomba és nem is szoktak áldozni”. Az egyház emellett hazugságnak nevezte, hogy bármelyik egyházi gyakorlat is veszélyeztetné a lakosság egészségét. A közösségi médiában egyes papok egyenesen úgy fogalmaztak, hogy az áldozás szent dolog, így kizárt, hogy általa bárki is megfertőződhet. 

A belgrádi patriarchátus közleménye szerint „a Szent Zsinat fenntartja, hogy az ortodox közösség tagjai a kétezer éve gyakorolt hagyományos módon, ugyanazzal a kiskanállal vegyék magukhoz a szentséget, mert az nem sérti az állami hatóságok kötelező érvényű utasításait."   A bosznia-hercegovinai Zvornik-Tuzla püspökének az üzenete sem kevésbé megdöbbentő: "Amikor valamilyen gonosz vagy járvány jön, mindenkinek azt kell mondanunk, hogy a mi Istenünk hatalmasabb, mint bármely gonosz és járvány, és templomba járunk imádkozni és áldozni." Hangsúlyozta, hogy liturgiákra és a szombat, vasárnapi misékre el kell jönni, hogy "a hívõk áldozzanak, és szívesen fogadják Krisztus dicsőséges feltámadását"

A román ortodox egyház közleményben nyugtatta meg a híveket, hogy a templomi szentképeket rendszeresen fertőtlenítik, ugyanakkor azt írták, hogy ebben a fertőzésveszélyes időszakban a hívek elkerülhetik a templomi ikonok csókolgatását és a “betegek oltáriszentségét” ne közös, hanem egy otthonról hozott kiskanállal vegyék magukhoz.  

A pravoszláv templomokban minden hívő megcsókolja az ikonokat, a templom ajtaját, a pap kezét, és végül ugyanazon teáskanálból és ugyanazon csészéből veszi az áldozatot. Ezzel a fertőzésveszélyes időben nemcsak saját magukat, közvetlen környezetüket, hanem mindenkit veszélyeztetnek. Mert a betegség nem válogat. Mindegy, hogy keresztény, muszlim, hindu, vagy zsidó, vagy bármilyen vallású, a járvány nem válogat. Az egyházak különféle gyakorlatot követnek a hívek nélküli misék átmeneti időszakára. Az istentiszteleteket, liturgiákat, közös imádkozásokat lehetőség van otthonról követni a világhálón, a rádióban, vagy a televízióban, ezeket egyre több közösség használja.

A járvány terjedése, és vélhetően a józan ész előtérbe kerülésével a szerb ortodox egyház szinódusa előírta, hogy a következőkben liturgiákra kizárólag a templomok kertjében, szabadtéren kerülhet sor, ahol a hívek egymástól két méter távolságban lehetnek. Ezt a papoknak kell ellenőrizni, míg a liturgiákat a rendőrség és a katonaság biztosítja.A Szentszék rendelete szerint a húsvéti miséket ebben az évben a hívek jelenléte, körmenet, és a lábmosás nélkül tartják meg. Az istentiszteletet, a hagyományos húsvéti áldást élőben közvetítik.  

Az Egyesült Arab Emirátus 10 tonna orvosi eszközöket, védőfelszerelést adományozott Szerbiának. Az Abu Dhabiból éjszaka érkezett repülőgépet a Nikola Tesla repülőtéren a szerb védelmi miniszter, az egészségügyi miniszter és az Emirátusok belgrádi nagykövete fogadta.A humanitárius és orvosi segítség Sheikh Khalifa bin Zawad Al Nahyan elnök utasítására érkezett Belgrádba, mondta a nagykövet. „Kevés ország van a világon, amelyik nem kérte az Egyesült Arab Emirátus segítségét, még kevesebb, amelyik ilyen mennyiségű, és szükséges segítséget kapott, mint Szerbia”- mondta Aleksandar Vulin védelmi miniszter.Első szállítmányként 13750 védőöltözet, 15000 kórházi védőruha, 500000 kesztyű, 30000 cipővédő, 20000 maszk és 6000 fertőtlenítő érkezett. A szállítmány része az Emirátusok koronavírussal érintett országoknak nyújtandó segélyprogramjának a fertőzés további terjedésének megakadályozására és a betegek kezeléséhez szükséges eszközök biztosítására.

Az adomány második fele lélegeztető készülékeket biztosít Szerbiának.  Az Egyesült Arab Emírségek támogatásáról néhány nappal ezelőtt állapodott meg Aleksandar Vučić szerb elnök és Sheikh Mohammed Bin Zay koronaherceg. A két ország között rendszeres a párbeszéd, a nemzeti légitársaság, az Air Serbia 49%-os tulajdonosa az Etihad légitársaság.

fotó: telegraf

A világ egyik legbonyolultabb, legbürokratikusabb állami berendezkedését hozta létre a boszniai háborút lezáró daytoni békeegyezmény. A két entitásra osztott ország élén háromtagú államelnökség gyakorolja a hatalmat, és ha azt mondjuk, hogy sem a tagok, sem a legnagyobb politikai pártok között nincs összhang, akkor az a legkevesebb. Bosznia egyike azon ritka országoknak a világon, ahol a kollektív jogokat a polgári jogok fölé helyezik. A pártok közötti konfliktusok elsőbbséget élveznek a polgárok jogaival szemben, a politikai paradigmaváltásra tett kísérletek rendre kudarcot vallottak.2014-ben, amikor súlyos áradások pusztítottak az egész országban, városokat, régiókat zártak el, bénítottak meg, akkor volt 1995 óta az első alkalom, hogy a három entitás vezető politikusai félretették vitáikat az ország érdekében. Most másodszor látszanak eltűnni a politikai feszültségek, és az enyhülést sokakat meglepő módon Milorad Dodik, a kollektív államelnökség szerb tagja, a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnöke kezdeményezte, amikor felszólította az összes politikai pártot, hogy együtt küzdjenek a világjárvány ellen. "Nincs itt az ideje a politikai beszédeknek. Fontos, hogy a politikusok összefogjanak és egyesüljenek az egyetlen cél, az emberek megmentése érdekében.” Az a Milorad Dodik mondta ezt, aki néhány héttel ezelőtt még Bosznia-Hercegovina szétdarabolására, a Szerb Köztársaság kiválására szólított fel. Egy olyan lépésre, amitől az egész régió fél, mert az újabb konfliktusokat válthat ki.

A háromtagú államelnökség tagjai - Željko Komšić horvát, Milorad Dodik szerb és Šefik Džaferović bosnyák elnök - közös közleményben hívták fel az ország polgárait, hogy „bízzanak az intézményrendszerben”, kövessék és tartsák be az utasításokat.

Mert a vírus nem válogat. A járvány nem csak egyes népcsoportokat, etnikumokat támad meg. Mindenkit. Bőrszíntől, vallástól, etnikai hovatartozástól függetlenül. Bosznia-Hercegovinában a koronavírus fertőzöttek száma 260, a betegségben négyen hunytak el.A politikai elemzők azonban nem hiszik, hogy kitört a béke az országban jelenleg működő három meghatározó politikai párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) és a szerb SNSD között. Sokan szeretnének hinni benne, hogy a boszniai politikusok valóban szolidárisak, valóban túllépnek az ellenségeskedésen és a megosztottságon a közjó és az emberek egészsége érdekében ezekben a nehéz időkben, de inkább abban hisznek, hogy a helyzet kikényszerítette „fegyverszünet” nem jelenti Bosznia-Hercegovina politikai paradigmaváltását. A politikai szereplők közötti feszültségek továbbra is fennállnak, csak a járvány idejére félretették azokat, és a válsághelyzet elmúltával ismét felszínre törnek. „Mert ők egyszerűen ilyenek”- mondta Tanja Topić politikai elemző.

A pszichológus szerint a vezető politikai pártok saját érdekükben ásták el a csatabárdot, hirtelen együttműködésük az országvezérelt etnikai modell megmentésére irányul.

"Amikor azt érzik, hogy egyik is, másik is, harmadik is veszélyben van, hogy csak együtt tudják megvédeni magukat, akkor az ellenségeskedés kevésbé fontossá válik számukra. Most mindenkit egyenlően fenyeget a veszély, nem tudják megvédeni magukat a világjárványtól, nem tudják elszigetelni magukat (…), és ez a kín közös cselekedetre késztette őket. A nacionalizmust Bosznia-Hercegovinában hibernálták, de abban a pillanatban felébred, amikor úgy érzi, hogy képes újra külön-külön működni"- mondta Srdjan Puhalo.  

Ugyanakkor észrevehető, hogy a legtöbb boszniai politikus rájött, hogy engedelmeskednie kell az orvosoknak, és nyilvánvaló, hogy az országban a rendszer most sokkal jobban működik, mint a járvány előtt. Eddig az állami intézmények szerb tagjai egyáltalán nem voltak hajlandóak részt venni a munkában, és ez most megváltozott. Megértették, hogy ez a válság mindannyiuk felett áll, a probléma közös.  

Szlovéniában több mint hatszázan betegedtek meg koronavírus fertőzésben, a volt Jugoszlávia területén a legtöbben. Kilencvenen kerültek kórházba, ebből huszonöten szorulnak intenzív kezelésre. A járványnak kilenc halálos áldozata van. Nincs kijárási tilalom, de a mozgást korlátozták, az üzletek, kávéházak, éttermek zárva vannak, csak az élelmiszerboltok és a benzinkutak működnek.  Szlovénia sok tekintetben, ahogy az idősebbek szeretik mondani, mindig is  közelebb állt Közép-Európához, mint Jugoszláviához és a keményfejű Balkánhoz. Míg Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a hatóságok azzal küzdenek, hogy az emberek nem tartják tiszteletben a korlátozásokat, Szlovéniában ilyen szinte nem fordul elő. Az emberek többsége megértette és elfogadta a helyzetet, alkalmazkodnak.  

A szlovén kormány átfogó törvénycsomagot készít parlamenti elé a járvány következményeinek enyhítésére. Janez Janša miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy az ehhez szükséges források biztosítottak, emellett az Unió is lépéseket tesz a monetáris fegyelem enyhítésére, hogy a tagállamok könnyebben megbirkózzanak a súlyos válsággal. Pontos összeget nem jelölt meg, de kormányközeli források több mint hárommilliárd euróról beszélnek.

A kormány által javasolt intézkedések célja a meglévő munkahelyek megőrzése, a vállalkozások működésének folytatása, a túlélés lehetőségének erősítése.

Ennek érdekében adókedvezményeket, fizetési halasztásokat biztosítanak. A következő két hónapban az állam támogatja a munkáltatókat a dolgozóiknak fizetendő „rendelkezésre állás” fizetésében, befizeti a munkaadók helyett a munkavállalóik utáni egészségügyi, nyugdíj- és betegbiztosítási járulékokat.A kulcsfontosságú tevékenységek, például az egészségügy, a polgári védelem és más elengedhetetlen szolgáltatásoknál dolgozók a kormány javaslata szerint a munkaterheléstől függően kapják meg pluszban a fizetésük 10-200%-át. A legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők a vírusválság ideje alatt kiegészítő támogatást kapnak.  

Az egyéni vállalkozók és az egy-két főt foglalkoztató mikrovállalkozások a minimálbér 70%-ának megfelelő havi adómentes jövedelmet kapnak az államtól, hozzájárulásaikat az állam fizeti.  

Hogy megőrizzék a válság ideje alatt is a vállalatok likviditását, az ún. „megatörvény” arról is intézkedik, hogy az állam kivásárolja a bankok követeléseit, és befagyasztja a jövedelemadó fizetését. Az intézkedéscsomag a válság idejére javasolja a kormánytagok, a parlamenti képviselők és az állami tulajdonú társaságok igazgatósági tagjai fizetésének 30%-os csökkentését.  

Igyekeznek a könnyítések közül senkit nem kihagyni, a szlovén kormány ma várhatóan dönt az egyetemi, főiskolai hallgatók támogatásáról is. Janez Cigler Kralj munkaügyi miniszter 200-300 euró közötti havi kompenzációt javasol.

A kormány ma továbbítja a törvénytervezetet és felszólítja a Parlamentet, hogy azt gyorsított eljárásban tárgyalja. Hétfőn az Országgyűlés elnöke fog dönteni a rendkívüli ülés összehívásáról.

fotó: delo.sl

Mi még csak ízlelgetjük a ezeket a fogalmakat, hogy kijárási tilalom, rendkívüli állapot, mi a saját életünkben ezt nem tapasztaltuk. Magyarországon utoljára (az én ismereteim szerint) 1956. novemberben vezettek be kijárási tilalmat, amit egészen 1957. április 17-ig tartottak fenn. Azóta mi ezzel a korlátozással szerencsére nem találkoztunk, nem így Szerbia, ahol a most bevezetett rendkívüli állapot, kijárási tilalom a többpártrendszer bevezetése óta már a negyedik. Ott is első alkalom azonban úgy, hogy mindenki számára kijárási tilalom van este 8-tól reggel 5-ig és a 65 évesnél idősebbek számára a nap huszonnégy órájára megtiltották, hogy az utcára menjenek.

Az első szükségállapotot 1991. március 9-én, az első nagy ellenzéki megmozdulás után vezették be, ez volt a legrövidebb, öt napig tartott. A másodikat 1999. március 24-én, a NATO bombázások kezdetén rendelte el Slobodan Milošević, ez 78 napig tartott, a harmadik bevezetésére 2003. március 12-én került sor, Zoran Djindjić miniszterelnök meggyilkolását követően. Az akkori alkotmány szerint a kormány indokolt javaslatára az államfő hirdethetett rendkívüli állapotot, ezt tette Nataša Mićić, a parlament elnöke, Szerbia megbízott elnöke a rendőrség és a kormány kezdeményezésére, és a Szablya akció ideje alatt tartott, aminek során több mint 11 000 embert vontak vizsgálat alá, akik kapcsolatba hozhatók voltak a szervezett bűnözéssel.  Az alkotmány ezen részét 2006-ban úgy módosították, hogy rendkívüli helyzet bevezetéséről a parlament hozhat döntést. Abban az esetben, ha a parlament nem képes ülésezni, akkor lehet rendkívüli állapotot bevezetni, ha azt az államelnök, a parlament elnöke és a miniszterelnök aláírja.  Az alkotmány szerint rendkívüli állapotot akkor lehet bevezetni, ha „nyílt veszély fenyegeti az országot vagy polgárait”.

Többen is bírálják a szükségállapot bevezetését. Egy alkotmányjogász professzor szerint az alkotmánybíróságnak nincs gyakorlata a rendkívüli állapot kihirdetésének okait illetően, de ez a világjárvány az ő megítélése szerint is e cikkely hatálya alá esik. Ugyanakkor kétségét fejezte ki, vajon megbízhat-e az ország bármelyik kormányában, ha nem lehet biztonságos egészségügyi körülmények között összehívni a képviselőket?

Erőteljes kritikát fogalmaz meg a rendelkezés ellen Sofia Mandić jogász, emberi jogi aktivista, aki szerint a kormány hetek óta elmulasztja kötelezettségeit. „Csak nevettek a víruson, majd egyszerre az államelnök, a parlament elnöke és a miniszterelnök meghozta a legdrasztikusabb intézkedést, holott több lehetőség is van a járvány terjedésének megakadályozására. A lakosság fertőző betegségek elleni védelméről szóló törvény ezt lehetővé teszi, és ez a törvény a büntető törvénykönyvvel együtt súlyos szankciókat ró ki azokra, akik nem tartják be a hatóságok előírásait - jegyzi meg. - Lehetőség lett volna arra, hogy a rendőrséget és a hadsereget is bevonják a közegészségügyi szolgálatba, de úgy tűnik, hogy a rendkívüli helyzet bevezetése ürügy a korábbi mulasztások elfedésére. Jelenleg egyszerűen nincs elegendő ok arra, hogy a szerb parlament ne ülésezzen.” Hozzátette, fontos, hogy az emberek tudják, a jogaikat csak korlátozni lehet és csak a szükséges mértékben, nem pedig teljesen eltörölni. Emellett az is nagyon fontos, hogy ezek a korlátozások mindaddig fennmaradjanak, amíg szükségesek.  "Mindannyian azt akarjuk, hogy az ok, amiért a rendkívüli állapotot bevezették, minél hamarabb elmúljon. Szerbiában különösen problematikus, hogy a kormány rendes körülmények között is hajlamos visszaélni végrehajtó hatalmával. Ezért a rendkívüli állapot során a visszaélések és a hatalom kihasználásának félelme valósággá válik. Hogy a rendkívüli állapot úgy működjön, ahogyan azt az alkotmány előírja, ahhoz olyan végrehajtó hatalom szükséges, ami felelősen viseltetik önmaga és a polgárok iránt”- mondta Mandić.

A jelenlegi helyzettel kapcsolatban a hatóságoknak lehetnek még további lépései a mozgás teljes betiltására, esetleg a közösségi hálók és a média szabadságának eltörlése. A hatalom egyik „fogadatlan szóvivője”, Nebojša Krstić orvos, Aleksandar Vučić elnök és a kormányzó Szerb Progresszív Párt feltétlen támogatója, nyilvánosan követelte a közösségi hálók megszüntetését és 1100 véleményalkotó letartóztatását a rendkívüli állapot idejére. Szerencsére a szerb elnök egyelőre azt mondta, hogy ilyen nem fog megtörténni, és mindenki bízik benne, hogy tartja is a szavát, mert nagyon valószínűnek tűnik, hogy ez a rendkívüli helyzet lesz az eddigi leghosszabb. 

Míg a polgári légiközlekedési iparág eddig soha nem tapasztalt krízisen megy keresztül a koronavírus járvány miatt, a magánlégitársaságok virágoznak, növekszik az ügyfeleik száma, akik ily módon igyekeznek az utazási korlátozásokat kikerülni. A kereskedelmi légitársaságok egymás után szólalnak meg, hogy mekkora segítségre van szükségük, összességében nagyjából kétszáz milliárd dollárra, és eközben úgy tűnik, hogy egy elenyésző kisebbség eddig soha nem tapasztalt aranynapokat él meg.  

Richard Zahir, Paramount Business Jets amerikai magántársaság vezérigazgatója szerint elárasztották őket e-mailekkel és telefonhívásokkal.  Az érdeklődők száma négyszáz százalékkal, a foglalások száma 20-25%-kal emelkedett. „Az állandó ügyfeleink továbbra is igénybe veszik szolgáltatásainkat, mint eddig. Jelentősen megnövekedett viszont az olyan ügyfeleink száma, akiknek többsége korábban soha nem utazott magánrepülőgéppel”- mondta. A foglalások részben olyanoktól érkeznek, akik a rendkívüli állapotok bevezetése miatt nem kaptak helyet kereskedelmi járatokra, vagy nem akarják kockáztatni, hogy megfertőződjenek.Több mindentől függ a magánrepülőgéppel utazás ára. A repülőgép típusától, az úticéltól, az utasok számától, a repülés időtartamától. Egy 12 üléses magánrepülőgépen egy jegy ára London-New York között kb. 150 000 dollár, míg Hong Kongból Japánba 71 000 dollár egyirányba. Hasonló kapacitású magángépen Nagy Britanniából Dél-Franciaországba 10 000 dollárért lehet jegyet kapni.  

Az elmúlt két hónapban a Kínába és Kínából irányuló kereskedelmi forgalom 90%-kal csökkent, ugyanakkor az ázsiai charter légitársaságoknál jelentősen megnőtt a kereslet. A Hong Kong-i Air Charter Service szóvivője szerint a társaságnál az elmúlt két hónapban a foglalások száma 70%-kal nőtt a Hong Kong–Sanghaj és a Hong Kong–Peking útvonalon, és ugyanezen időszakban az új ügyfelek száma 170%-kal emelkedett. Ők olyan emberek, „akik elég gazdagok ahhoz, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vegyék, de általában nem repülnek magánrepülőgéppel. Ezt csak a rendkívüli helyzet miatt teszik”- mondta James Royds-Jones, az Air Charter Service kereskedelmi részlegének vezetője.Az ugyancsak Hong Kong-i May Jets charter légitársaságnál ötszörösére nőtt a járvány kitörése óta az érdeklődők száma, háromszor annyi a foglalásuk, mint általában. Az utasok azért választják a magánrepülőgéppel történő utazást, mert nem akarnak összezárva lenni több száz másik utassal, akiknek az egészségi állapotáról semmit nem tudnak. A magánrepülőgéppel történő utazás előnye az is, hogy a vám- és útlevélellenőrzést a repülőtereken a szokásos tömegektől távol végezhetik, és a charter társaság szerint a magánrepülőgépek e két előnye felbecsülhetetlen értékű ezekben a bizonytalan időkben. Úgy vélik azonban, hogy az idő múlásával a járvány megfékezésére hozott egyre korlátozóbb utazási feltételek hatással lesznek a magánrepülőkre is, mivel egyre több ország vezet be szigorú intézkedéseket a határain, így a légiközlekedés is egyre nehezebbé válik a magánlégitársaságok számára is.

fotók: illusztráció

Tizenegy és fél tonna védőfelszerelést küldött adományként Horvátországnak egy gazdag arab sejk Abu Dhabiból. Az első szállítmány, 5,5 tonna védőmaszk, fertőtlenítőszerek, védőöltözetek, egyéb védőeszközök, orvosi felszerelések már megérkeztek, a második 5,5 tonnás szállítmány a következő 48 órában érkezik. Az adományozó anonim akart maradni, de minden titkolózás ellenére a média kiszivárogtatta, hogy az 58 éves Hamdan bin Zayed Al Nahyan hercegről van szó.

„A védőeszközöket az egészségügyi intézményeknek osztják szét és először a megbetegedettek kapnak” - mondta Maja Grba Bujević, a horvátországi  Sürgősségi esetek Orvostudományi Intézete igazgatója. Az adomány lehetővé teszi, hogy minden horvátországi egészségügyi intézménybe további védőeszközöket szállítsanak.A védelmi bizottság vezetője megjegyezte, hogy hiába az adomány, nincs annyi felszerelés, amennyire szükség lesz, ha az emberek továbbra is ugyanúgy viselkednek, ahogyan eddig, ha semmibe veszik a felhívásokat, hogy maradjanak otthon, ne csoportosuljanak. „Nyilvánvaló, hogy a polgáraink számára nem elegendő a szép szó, nyilvánvalóan egy kicsit keményebb módszert kell alkalmaznunk” – mondta Damir Trut.

Az Egyesült Arab Emirátusból érkező adomány miatt a horvát kormány törölte a 19 millió kunás védőmaszk megrendelését egy pulai társaságnál.

De ki is ez a titokzatos adományozó? Hamdan bin Zayed Al Nahyan herceg országának egyik legbefolyásosabb embere, az Egyesült Arab Emírségek alapítójának, a volt külügyminiszternek és miniszterelnökhelyettesnek a negyedik fia, a Vörös Félhold jótékonysági szervezet igazgatóságának elnöke.

                             A Yas Dubrovniknál 

A sejk nyaranként rendszeres vendég az Adrián, az ő tulajdona a Yas, a világ egyik legnagyobb jachtja. Az utóbbi években a 141 méter hosszú luxushajót gyakran lehetett látni a tengeren és a horvát kikötőkben Splittől Dubrovnikig. A sejk vagyonát 150 milliárd dollárra becsülik.

Horvátországban ma reggelre (március 21.) újabb negyven megbetegedést regisztráltak, ezzel a fertőzöttek száma 168-ra emelkedett. Eddig egy beteg meghalt, öten felgyógyultak.

fotó: pixsell 

A nyugat-balkáni országok közül a legtöbb koronavírussal fertőzött megbetegedés Szlovéniában fordult elő, 319 esetben, a legkevesebb, 13 eddig Montenegróban, de a számok óráról órára változnak.

Szerbiában ma reggelre újabb 15 fertőzött beteget regisztráltak, ezzel 118-ra emelkedett a számuk. Az elmúlt éjszaka 39 esetet teszteltek, közülük tizenöt hozott pozitív eredményt. Öt beteget kórházba szállítottak, tízen házi karanténban vannak. A kormány már napokkal ezelőtt szigorú intézkedéseket hozott a járvány megfékezésére. Este 8 és hajnal 5 óra között kijárási tilalmat rendeltek el, és korlátozzák a 65 év felettiek mozgását. Ma reggel 8 órától lezártak minden közúti, vasúti és folyami határátkelőhelyet. A belgrádi nemzetközi repülőtéren már tegnap leállítottak minden repülést a humanitárius és a cargo járatok kivételével. Ugyancsak zárva van a niši és a Morava repülőtér is. Déli 12 órától a tömegközlekedést is leállították. 

                                                     Belgrád 

Az utolsó adatok szerint Horvátországban 113 megbetegedésről van információ, péntek reggel nyolc újabb beteget regisztráltak. Összesen 1604 személyen végezték el a teszteket, és öten a fertőzésből meggyógyultak. A belügyminiszter bejelentette, hogy a rendőrség gyakrabban fog járőrözni különösen azokon a helyeken, ahol több ember összegyűlik és figyelmeztetik őket a csoportosulás veszélyeire. A munkába a nemzeti gárda is besegít és minden bizonnyal újabb intézkedéseket fognak hozni a játszóterek lezárásról, és például az esküvőkről és a temetésekről. „Meg kell találnunk a megfelelő intézkedést arra, hogyan lehetne ebben a helyzetben ezeket szabályozni"- mondta.

Bosznia-Hercegovinában öt új esetet jelentettek, mind az ötöt Konjicban, ezzel a Föderációban a megbetegedettek száma 22-re emelkedett, az egész országban 69-re.  Az ország közigazgatási berendezkedése miatt a két entitás és a föderáción belül a kantonok is különböző védőintézkedéseket hoznak. Van olyan kanton, ahol mától 15 napon keresztül a 18 évnél fiatalabb és a 65 évnél idősebb lakosok számára megtiltják a szabad mozgást.  Az iszlám hívők ha máskor nem, a péntek déli imára összegyűlnek a mecsetekben. A boszniai iszlám közösség vezetője mai üzenetében arra hívta fel a híveket, hogy maradjanak otthon, használják ki a lehetőséget, hogy pótolják azt az időt, amit eddig a közelmúltban nem tudtak a családjukkal, gyermekeikkel tölteni. „Most a mecsetjeink az otthonunk”- mondta. Az illetékes hatóságok és az iszlám közösség vészhelyzeti utasításának megfelelően Bosznia-Hercegovinában minden mecsetben, a szarajevói Gazi Husrev bég mecsetben is csak az imám, a müezzin és a gyülekezeti bizottság tagjai tartózkodhatnak. Mától a tervek szerint április 7-ig a Szlovéniából Ausztriába utazókat a határon tesztelik koronavírusra. Ez sokakat érinthet, elsősorban a határon átnyúló szlovén vállalatok dolgozóit és a mindennap ingázókat. A szlovén média emlékeztet arra, hogy eddig sok szlovén az osztrák repülőtereken keresztül utazott, de hogy az ország légiforgalma gyakorlatilag leállt, azoknak, akik ma érkeznek, 14 napot karanténban kell tölteniük Ausztriában.

A montenegrói Közegészségügyi Intézet adatai szerint az első két megbetegedést csak a héten kedden rögzítették. A járvány elterjedésének megakadályozására hozott karanténintézkedések betartására a hadsereget vezényelték ki. A védelmi bizottság új intézkedéscsomagot irányoz elő, amiben a tömegközlekedés, a buszok és a kisteherautók közlekedésének felfüggesztését irányozza elő. A külföldiek beutazása március 15. óta nem engedélyezett, a külföldről hazatérő montenegrói állampolgárok számára kötelező 14 napos házikarantént írtak elő.Koszovóban a mindössze másfél hónappal ezelőtt megalakult kormány maga is válsághelyzetben van, Abin Kurti miniszterelnök eddig megtagadta a vészhelyzet kihirdetését, holott már van 21 megbetegedés. Közegészségügyi rendkívüli helyzetet jelentettek be, Kurti kijelentette, hogy a koronavírus elleni küzdelem az általa vezetett kormány egyik prioritása. A koszovói polgárok nem így látják és tegnap (csütörtök) este a házak erkélyén sípolással, kulcscsörgetéssel, edénycsörömpöléssel fejezték ki elégedetlenségüket, így tiltakoztak a „személyes és pártérdekek előtérbe helyezése ellen a világjárvány idején.” Az akció öt percig tartott, ugyanolyan módon hajtották végre, ahogyan az 1990-es években a Slobodan Milosevic rezsimje elleni tiltakozást fejeztek ki. Felszólították a politikusokat, hogy tegyék félre a különbségeket és küzdjenek a világjárvány ellen. 

                                   Tiltakozók az erkélyen Koszovóban

Észak-Macedóniában 19 újonnan fertőzöttet regisztráltak, így az összes koronavírusos betegek száma 67-re nőtt. Stevo Pendarovski államelnök rendkívüli helyzetet hirdetett.  Tilos több mint öt fő csoportosulása a parkokban és más nyilvános helyeken. A rendőrség és a hadsereg fokozottan ellenőrzi az előírások betartását. Péntektől (március 20-tól) a kormány online sajtótájékoztatókat tart, a kérdéseket e-mailben lehet feltenni. A kormánynyilatkozat szerint a médiaszemélyek védelme érdekében.A koronavírus fertőzésben eddig több mint tízezer ember halt meg és közel negyedmillió fertőződött meg, jelentette az amerikai John Hopkins egyetem.  

A vírus 2019. decemberben a kínai Wuhan városban jelent meg és nagyon rövid időn belül elterjedt eddig a világ 160 országában.  

fotók:RSE

A koronavírus fertőzés megállítása miatti leállások következtében nagy bajban vannak a nyugat-balkáni légitársaságok, a már eddigi intézkedések is alaposan megtizedelték a társaságok repüléseit. A túlélésért küzdenek, járatokat törölnek, kapacitást csökkentenek, de élni akarván, új járatokat is indítanak.  

Szlovénia március 17-től minden repülést letiltott, ahogyan bezárt Pristina is.  

A Croatia Airlines arról döntött, hogy Zágráb kivételével az összes horvátországi repülőtérről csak belföldi járatokat tart fenn. Zágrábból törli a Bécsbe, Münchenbe és Szarajevóba közlekedő napi két járata egyikét, valamint a koppenhágai és a mostari járatot. Ahol lehet, ott kapacitást csökkentenek, A319/320 helyett Q400-assal repülnek. A pilóták egy részét szabadságra küldik. De új járatokat is indítanak Szófiába és Podgoricába.A Ryanair csoportba tartozó Lauda bejelentette, hogy a járvány miatt 2021-re halasztja a zadari bázisnyitást. Az ír low cost légitársaság áprilisban 150 járatát törölte Zadarba, de általában is jelentősen csökkentette a horvátországi járatait. Zágrábba a Lufthansa, a British Airways és az Austrian csökkentette legnagyobb mértékben a járatait, nem sokkal marad el a Qatar és az Emirates sem. Az Aeroflot az oroszországi növekvő utazási korlátozások és új intézkedések miatt leállítja járatainak nagy részét, de Zágrábot egyelőre továbbra is fenntartja.   

Az adriai repülőtereken ennél is nagyobbak a csökkenések, a társaságok elhalasztották a szezonális járatok indulását, még a Turkish is törölte a járatait, a Qatar fontolóra veszi az idei dubrovniki idényjáratának indítását. A dél-dalmáciai repülőtér igazgatója úgy véli, hogy rövidesen felfüggesztik valamennyi nemzetközi járat fogadását.                                              A belgrádi repülőtér 

Bezárt a belgrádi Nikola Tesla repülőtér, minden kereskedelmi járat közlekedését letiltották. Az intézkedés mind az Air Serbiara, mind a Wizz Airre vonatkozik. A szerb kormány határozott a niši repülőtér bezárásáról is, ahogyan korábban a Morava repülőtér bezárásáról, ahonnan az Air Serbia repült Bécsbe, és indult volna március 31-én Thesszalonikibe. 

A Montenegro Airlines felfüggesztett minden repülést, április 1-ig Montenegró letiltotta a Ryanair üzemeltette milánói és bolognai járatokat. Az Alitalia valamennyi járatát törölte Rómából Podgoricába.  

Észak-Macedóniában bezárták az ohridi repülőteret egyrészt a turisták elmaradása miatt, másrészt azért, mert a repülőtér nincs felkészülve a bejövő utasok, az esetleges koronavírussal fertőzöttek ellenőrzésére. Március 18-án éjféltől minden kereskedelmi tevékenységet felfüggesztettek a szkopjei repülőtéren is.  

Bosznia-Hercegovinában a hazai légitársaság, a FlyBosnia törölte valamennyi római járatát, a Wizz Air minden repülést lemondott március 17-től Tuzlából, ezzel ez a repülőtér egyetlen járat nélkül maradt. A Qatarnak ma (március 19.) volt az utolsó járata Szarajevóba. A Norwegian március 20-án indította volna járatait a bosnyák fővárosból, de ezt az összes többi volt jugoszláviai pontokra történő járatokkal együtt április közepéig lemondta.A Banja Luka repülőtere forgalmának nagy részét adó Ryanair április 30-ig felfüggesztette valamennyi járatát, ezzel Banja Lukanak nincs menetrendszerinti járata, de a repülőtér továbbra is nyitva marad. 

forrás: tango6, ex-yu aviation

fotók: ex-yu aviation

Tizenhét évvel ezelőtt, 2003. március 12-én gyilkolták meg Zoran Djindjić szerb miniszterelnököt, a Demokrata Párt elnökét. 51 éves volt. Ő volt az első miniszterelnök Slobodan Milošević rezsimjének 2000. évi bukása után, a demokratikus ellenzék hatalomra jutásával. Az általa vezetett kormány 2001. január 5-én tette le a hivatali esküt. Zoran Djindjić és kormánya társadalmi és gazdasági reformokat indított el, hivatali ideje alatt jó kapcsolatokat alakított ki a nyugati országokkal, köztük az Amerikai Egyesült Államokkal. Szorgalmazta a hágai nemzetközi bírósággal való együttműködést, miniszterelnöksége alatt számos letartóztatás történt, ekkor adták ki Hágának Slobodan Miloševićet is. Egyike volt a Demokrata Párt alapítóinak.2003. március 12-én a kormányépület bejáratánál érte a halálos lövés. Néhány órával a gyilkosság után a szerb kormány rendkívüli állapotot hirdetett. A Zimonyi klán tagjait, mint potenciális elkövetőket, azonnal meggyanúsították. Az április 22-ig tartó rendkívüli állapot idején a Szablya nevű rendőri akcióban 11665 személyt tartóztattak le, köztük pártvezetőket, magasrangú katonatiszteket, az igazságszolgáltatásban dolgozókat, a szórakoztatóipar résztvevőit, néhányat közülük egy időre fogva is tartottak. A Zimonyi klán vezetője, Dušan Spasojević és Mile Luković két héttel a gyilkosság után a Szablya műveletben életüket vesztették, miután a Belgrád melletti Meljak faluban letartóztatásukkor megpróbáltak fegyverrel ellenállni.                                                 Milorad Ulemek Legija

Az ügyészség 2003. augusztusban 44 személy ellen emelt vádat szervezett bűnözésben való részvételért, a per 2003. december 22-én kezdődött. 2007. május 23-án az elsőfokú ítéletben negyven év börtönbüntetésre ítélték a Belügyminisztérium speciális egységének volt parancsnokát, Milorad Ulemek Legiját, és ugyancsak negyven év börtönt kapott Zvezdan Jovanović a tényleges gyilkos, és Ulemek helyettese. A vádlottakat összesen 378 év börtönbüntetéssel sújtották. 

“Azt hiszem hasznosabb vagyok Szerbiának, ha életben maradok, mintha egy szép emlék leszek”- mondta Djindjić egy interjúban, de nem adtak neki lehetőséget, hogy magának és az országnak is hasznosabb legyen. Az előttük álló feladatokat így fogalmazta meg: “Az a célunk, hogy 2004-ig az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, majd 2010-ig teljesjogú tagja legyünk. Eltávolítunk minden akadályt, függetlenül attól, hogy azt Miloševićnek, vagy törvénynek hívják. Eltávolítunk mindent, ami megállíthat minket ezen az úton. Nincs több alvás, most a tettek ideje van. Majd alszanak a nyugdíjban!”A golyók megállították a demokratizálódási folyamatot, a reformokat. Zoran  Djindjić meggyilkolásával Szerbia előbb lassan, majd gyors ütemben visszatért a történelmi regresszióba. Vojislav Koštunica és kisebbségi kormánya Milošević politikájának közvetlen rehabilitációja volt, és ezt folytatták az őt követő kormányok is.

“Szerbia csak Djindjić  halála után értette meg, hogy kit veszített el.  Aleksandar Vučić hiába próbálja magát reformerként feltüntetni, Vučić egy olyan ember, aki azzal dicsekedett, hogy annyira boldog volt, amikor Zorant meggyilkolták, hogy innia kellett rá. Most, hogy Zoran már nincs, már nem lát ellenfelet, és megpróbál visszaélni vele, de kettőjük összehasonlítása teljesen értelmetlen - mondja az Új Oldal elnöke, Zoran Živković, aki a merénylet után a 2003. évi választásokig átvette a kormány vezetését. - Semmi hasonlóság nincs Djindjić és Vučić között. Zoran nem hazudott, és ezért nem is volt népszerű. Minden, amit október 5. előtt és azután március 12-ig tett, igaz volt. Néha nagyon szép, de általában kegyetlen, mert anélkül nem lehet komoly reformokat végrehajtani. Amit Vučić most csinál, az minden nap hazugság, visszaélés, a társadalom újbóli kriminalizálása, a szellemi prostitúció magas szintje a médiában, manipuláció hamis diplomákkal, és minden üggyel, ami az elmúlt hét-nyolc évben Szerbiában történt.”                               " Séta Zoránért" Belgrád központjában 2013-ban 

Zoran  Djindjić halála óta minden évben egykori közeli munkatársa és barátja, a Liberális Demokrata Párt elnöke, Čedomir Jovanović kezdeményezésére megszervezik a “sétát Zoranért” Belgrád központjában. Ebben az évben csöndes megemlékezést tartanak, a séta a koronavírus fertőzés lehetősége miatt elmaradt. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította a koronavírus járványt, miután a fertőzés több kontinensen gyorsan elterjedt. Fertőző betegségek már az ókorban is léteztek, terjedésük egyre nőtt, ahogy az emberek elkezdtek utakat és városokat építeni, háborúzni és kereskedtni. Fertőző betegségről már Homérosz is írt az Iliászban.  

I.e. 430. Athéni pestis A történelmi kutatások szerint a legkorábbi járvány a peloponnészoszi háború idején tört ki. A betegség Líbián, Etiópián és Egyiptomon keresztül érkezett Athénba, mialatt a spártaiak támadták a várost. A betegség tünetei láz, szomjúság, torok és nyelv duzzadás, kivörösödött bőr voltak. A lakosság közel kétharmada meghalt.  A járvány nagyban hozzájárult Athén vereségéhez a spártaiakkal szemben. Az öt éven át tartó pestis okozta Periklész halálát is. A Thuküdidész által leírt járvány évszázadok óta vitákat generál a történetírásban, hiszen nem tudni, hogy mely vírus okozta a betegséget, egyes szakemberek szerint akár az ebola vírus is lehetett.I.sz. 166. Antoninus pestis Először a hunoknál jelent meg, akik azzal megfertőzték a germán törzseket, majd továbbterjedt a római csapatokra, akik a fertőzést az egész világon elterjesztették. A tünetek láz,  torokfájás, hasmenés és gennyes fekélyek. Történelmi adatok szerint a járvány 15 évig tartott, naponta kb. kétezer ember halt meg csak Rómában. Becslések szerint összesen ötmillió áldozata volt, köztük az Antoninus dinasztiából Marcus Aurelius császár. Innen kapta a nevét a járvány.  541. Justinianus pestis Azután, hogy a Justinianus pestis megjelent Egyiptomban, elterjedt Palesztinán keresztül az egész Mediterráneumban. Patkányok és bolháik terjesztették, a nyirokmirigyek megduzzadása volt a jele. A pestis megakasztotta Justinianus császár terveit a Római Birodalom gazdasági megerősítésére, az akkori híradások szerint  a birodalomban apokaliptikus légkör uralkodott. Becslések szerint a betegség körülbelül 50 millió embert, a világ népességének egyharmadát ölte meg, bár néhány forrás, például az Ausztrál Katonai Orvostudományi Szövetség (Journal of the Australian Military Medicine Association), 100 milliót említ. A járvány következtében eltűnt Konstantinápoly lakosságának négyötöde.   1350. Fekete halál Ez a járvány elpusztított legkevesebb ötvenmillió embert, egyike volt a legsúlyosabbaknak. Kínából és Indiából indult, elterjedt Közép-Ázsiában, Európába a tatárok hurcolták be, akik Kaffából hajóval menekültek a járvány elől Konstantinápolyba, Marseillesbe, Genovába. A krónikák megjegyzik, hogy mindenütt halottak voltak temetetlenül, rettenetes bűzt és további fertőzést terjesztve. A betegség terjedése befolyással volt a gazdasági és egyéb eseményekre is, így például Anglia és Franciaország a pestis miatt fegyverszünetet kötött. A fertőző betegség mintegy öt éven át tizedelte Európa lakosságát.1665. Londoni pestis A 16-17. század során a pestis többször is lecsapott Londonra, a legsúlyosabbnak ezek közül az 1665-1666-ban pusztító járvány bizonyult. Elsőként egy külvárosban, St. Giles-in-the-Fieldsben ütötte fel a fejét, ám hamarosan a többi városrészre is átterjedt. A csúcson, 1665. szeptemberben hetente mintegy nyolcezren vesztették életüket, összesen kb. 75-100 ezer lakos halálát okozta. Macskák és kutyák ezrei is elpusztultak, az állatok maguk is terjesztették a kórt. A járvány 1666 őszén kezdett enyhülni, amikor Londonban tűzvész pusztított, amelyben több mint 13000 ház és 87 templom égett le. 1817. Kolerajárvány A következő 150 évben hét kolerajárvány pusztított, az első Oroszországban tört ki, ahol egymillió ember halt meg. A baktérium széklettel és ételekkel fertőzött víz útján jutott a brit katonákhoz, akik továbbvitték Indiába, ahol több millió ember halt bele. A kolera elterjedt Spanyolországban, Afrikában, Indonéziában, Kínában, Japánban, Olaszországban, Németországban és Amerikában is, ahol százötvenezer áldozatot szedett. A kolera elleni védőoltást 1885-ben fejlesztették ki1855. Harmadik pandémia A kínai Jünnan tartományban ütötte fel a fejét, továbbterjedt Indiába és Hong Kongba, és következtében tizenötmillió ember halt meg. A betegséget a bolhák terjesztették először a kínai bányászok között. A legsúlyosabb problémát Indiában jelentette, a járvány hozzájárult ahhoz is, hogy lázadás törjön ki az elnyomó brit uralom ellen. Az ezt követő évtizedekben a járvány az egész világra átterjedt, és a 20. század elejére a gőzhajókon „utazó” fertőzött patkányoknak köszönhetően már nem volt olyan kontinens, amelyet ne érintett volna. A betegséget 1960-ig tartották aktívnak, amikor a fertőzöttek száma néhány százra esett vissza. A hatalmas pusztítás ellenére a harmadik pandémia jelentősen hozzájárult a pestis okainak megértéséhez. 1894-ben Alexandre Yersin azonosította a fertőző betegséget okozó baktériumot, a Yersinia pestist. Néhány évvel később pedig bebizonyosodott, hogy a fertőzést elsősorban patkánybolhák terjesztették1918. Spanyolnátha Az I. világháború idején tört ki, a halottak számát ötven millióra becsülik világszerte, egyes források szerint akár százmillió is lehetett, míg félmilliárd ember, a népesség egyharmada megfertőződött. A járvány kitörését egy madár által terjesztett H1N1 vírus okozta, amely először Kínában ütötte fel a fejét, kínai munkások hozták be Európába. A betegséget azért nevezték el spanyolnak, mert Spanyolország a háborúban semleges volt, ott leírták a betegség lefolyását, írtak a terjedéséről, míg a háborúval érintett országokban nem, attól tartva, hogy az tovább ronthatja a lakosság amúgy is romokban lévő morálják. 1981 HIV/AIDS A vírus fokozatosan pusztítja el az emberek immunrendszerét, végül halálhoz vezet, mert a test már nem tud harcolni ellene. Az első eseteket amerikai homoszexuális közösségben regisztrálták. Eddig 35 millió ember halálát okozta. A legújabb terápiák lassítják a betegség kifejlődését, de még nem találtak gyógymódot annak teljes felszámolására

2003. Madárinfluenza Dél-Koreából, Kínából, Thaiföldről és Vietnámból jelentették az 1996 óta ismert H5N1 vírus felbukkanását előbb állatok majd az emberek között is. Kb. százhúsz millió madár pusztult el az influenza következtében, vagy ölték meg a járvány megfékezése érdekében. A járványnak az emberek között kb. háromszáz áldozata volt.2002. SARS A Súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) Kínában jelent meg, 2003-ban egészségügyi válságot váltott ki. 774 embert ölt meg, akiknek négyötöde Kínában és Hong Kongban betegedett meg. A WHO szerint 29 országban 8098 ember fertőződött meg, a halálozási arány 9,5 százalék volt.. A vírus  denevérektől terjedt át az emberekre.  

2009. Sertésinfluenza Az új típusú H1N1 vírus okozta, amit korábban állatokban vagy emberekben nem azonosítottak. Az emberi, madár- és sertésvírus mutációja hozta létre. Először az Egyesült Államokban regisztrálták, és hamarosan elterjedt az egész világon. A WHO adatai szerint 18 500 halálos áldozata volt, ez a megbetegedettek kb. egy százaléka. 2013 Ebola Nyugat-Afrikában jelent meg és a járvány két évig tartott. Megfertőződött kb. 28600 ember, közülük 11325 meghalt. Főleg Guineában, Sierra Leonéban és Libériában voltak áldozatok. A vírus 2018-ban Kongóban ismét felbukkant, eddig több mint 220 embert ölt meg.  

2020. Koronavírus Egyre valószínűbb, hogy a betegség denevérektől ered. Kínában bukkant fel, felsőlégúti betegséget okozva. Négy kontinens több mint ötven országában megjelent, világszerte eddig több mint százezer megbetegedést regisztráltak, az áldozatok száma elérte az ötezret.  

fotók: avaz.ba

A horvátországi adóhivatal adatai szerint február utolsó hetében az idegenforgalomban és a vendéglátóiparban kiadott számlák száma 7%-kal, az értékük 10%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezek az első konkrét és kézzelfogható adatok, amik szakértők szerint egy stresszes és bizonytalan turisztikai év előjelei. Az európai idegenforgalmi ágazat vezetői, online ügynökségek, utazásszervezők ennél sokkal sötétebb képet vetítenek előre: jelenleg a horvátországi főszezon eladásai 70%-kal csökkentek. Egész Európában csökkennek a számok, jellemzően 50-60%-kal, de Horvátország mutatja pillanatnyilag a legrosszabb értékeket. Az okokat találgatva van, aki az Olaszországhoz való közelséget is lehetségesnek tartja, ahol a csökkenés akár 90%-os is lehet. Horvátországban a visszaesés egyaránt vonatkozik a légi és a személygépkocsis utazásokra, mivel a turisták közel 70%-a gépkocsival érkezik. Az utasoknak ebben a fázisban az már nem elég, hogy távol maradjanak a zsúfolt, nagy repülőterektől, tartanak attól is, hogy  egy országban karanténba kerülnek. 

A beutazó turistaforgalom csökkenése éppen azokból az országokból tapasztalható, amelyektől a horvát turizmus a leginkább függ. A német forgalom  45, az egyesült királyságbeli 54, a franciaországi 65, a skandináv pedig 70 százalékkal csökkent. A horvát idegenforgalmi szövetség vezetője megerősítette, hogy a főszezonra és az utószezonra való foglalás nagyrészt leállt, pedig tapasztalatok szerint februárban és márciusban érkezik a legtöbb foglalás. Ugyanakkor a fő-és utószerzonra eddig lemondások nem érkeztek, az előzetes szerződéseket elsősorban olasz csoportok mondták le, akik Isztrián és Horvátország északi részén foglaltak elsősorban a tavaszi és a húsvéti időszakra. “Az utazók kivárnak. Várják, hogy a helyzet milyen irányba fejlődik. Arra számítunk, hogy ebben az évben nagyon erős last minute forgalmunk lesz.”   

A horvátok, figyelembe véve, hogy az idegenforgalom milyen meghatározó bevételi forrás, megpróbálják minimalizálni a meglehetősen stresszes helyzetet. “A szállodákat sújtotta az előszezon, de ha a következő 30-40 napot túléljük, nem lesz probléma” - mondta Gari Capelli turisztikai miniszter. Drasztikusan csökkentek a Horvátországba irányuló repülőjáratok.  A Ryanair, annak ellenére, hogy sem Írország, sem Horvátország nem érintett jelentősen a koronavírus fertőzésben, lemondta a járatait, hogy minimalizálja az eladott jegyek számának gyors csökkenése miatti károkat. A low cost légitársaság az egyes útvonalakon a járatok egynegyedét törölte. A Ryanair mellett az Eurowings is törölt horvátországi járatokat, a járattörlések minden horvátországi repülőteret érintenek.

Ezzel együtt érkeznek hírek járatnyitásokról is. Az oroszországi Utair légitársaság új járatot indít Moszkva és Split között június 2-tól hetente kétszer Boeing B737-800-as típusú gépekkel. A 2009-es globális pénzügyi válság óta a koronavírus világméretű elterjedése miatt először eshet a nemzetközi turisták utazásainak száma, jelentette be a Turisztikai Világszervezet. Becslésük szerint a utazások száma 1-3%-kal csökkenhet, ez 30–50 milliárd dolláros veszteséget eredményez a nemzetközi turizmusból származó bevételben. 

A ForwardKeys elemző cég közzétett egy statisztikát, miszerint február utolsó hetében az interkontinentális járatok foglalása Európába  79%-kal csökkent, a legnagyobb visszaesés az olaszországi interkontinentális járatokon várható, ahol ez az érték 138,7%, vagyis több a lemondás, mint az új foglalás. A légitársaságok bevétele legalább 63 milliárd dollárral csökken a koronavírus járvány miatt, jelentette be a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA). Sok légitársaság csökkenti a kapacitást és a költségeket, ezért a IATA úgy véli, hogy a kormányoknak segítséget kell nyújtaniuk és mérlegelniük kell az olyan ösztönzőket, mint az adókedvezmények, az alacsonyabb díjak, hogy a társaságok túléljenek. 

Több tízezer menekült vágott neki a veszélyes útnak a Földközi-tengeren át, menekülve az országukat sújtó háború elől, hogy menedéket találjanak a tenger másik partján. És most nem a szíriai menekültekről van szó, akik Görögországba próbálnak eljutni. Ellenkezőleg. Görög menekültekről, főként az Égei-tenger szigeteiről, akik menedéket találtak Szíriában. Hetvennyolc évvel ezelőtt, a második világháború közepén. 

A Közel-Keleten működő Brit Segély- és Menekültügyi Igazgatóságot (MERRA) 1942-ben alapította Nagy-Britannia, és több mint negyvenezer menekültet helyezett el a nácik által megszállt Görögországból, Lengyelországból és Horvátországból szíriai, egyiptomi és palesztínai táborokban. A táborok fenntartásában és kezelésében részt vett a Vöröskereszt, a Gyermekmentő  Alapítvány, a Nemzetközi Migrációs Szolgálat és az Egyesült Nemzetek Szervezete.A menekültek többsége horvát volt. Olaszország kapitulációja után Dalmáciából 1943 végén, 1944 elején több mint harmincháromezer menekültet szállítottak Vis szigetén keresztül Olaszországba, majd a szövetségesek mintegy 25 000 horvátot evakuáltak a britek ellenőrzése alatt álló Egyiptomba, hogy "megmentsék őket az éhezéstől".

Egy spliti doktornő, egykori táborlakó emlékezett: „ahogy megérkeztünk El Shattba, az első éjszaka sok gyerek és idős ember meghalt, aztán az élet elkezdett szervezetté válni. Emlékszem, ott álltunk anyámmal és két lánytestvéremmel, a hátizsákunkban annyi holmink volt, amit elbírtunk. Amikor megérkeztünk, megszámoltak minket. Anyámat és a húgomat egy teherautóra tették, engem és a másik testvéremet egy másikra. 5-6 éves voltam, féltem és sírtam. Port Saidba vittek minket. Vonattal mentünk, a padója szalmával volt felszórva. Egész éjszaka utaztunk. végre leszálltunk egy állomáson. Nem olyan volt, mint egy vasúti állomás. Nem tudtuk, hogy mi lesz velünk. Senki nem tudta. Úgy éreztük, hogy meghalunk. Éjszaka a sivatag felől fújt a szél, minden csupa homok volt. Nem tudtál ellene védekezni.”Tizennyolc hónapot töltöttek az El Shatt menekülttáborban a Sínai-félszigeten. A tábor 260 négyzetkilométeren terült el, öt különálló egységre osztották, az első négy hónapban a MERRA működtette önkéntesek segítségével, majd 1944. május 1-jén hivatalosan az ENSZ Menekültügyi Szervezete (UNRRA) vette át. A menekülteket a brit hadsereg sátraiban helyezték el, minden sátorban kilencen éltek, a kőépületekben voltak a hivatali helyiségek, raktárak, fürdők és az egészségügyi részleg. Minden tábor működtetett iskolát, mosodát, újságot, folyóiratot adtak ki.Több mint nyolcszáz horvát civil halt meg a táborokban, főleg sivatagi fertőző betegségekben és a nehéz körülmények miatt, de a táborok ellen intézett bombatámadások során is sokan életüket vesztették. El Shatt temetőjében vannak eltemetve, amit a horvát kormány 2003. februárban helyreállíttatott, a tizenegy márványtáblára 825 horvát áldozat nevét vésték fel. De születtek is. Nyolcszáznegyvenegy baba született, a Nile, Sinajka, vagy az Elisatke nevek tanúskodnak erről. A gyermekek egy része angol-horvát kapcsolatból született.A görögországi menekülteket szíriai táborokban helyezték el Aleppo mellett. Az ősi város mellett, aminek keleti része most, az évek óta tartó gyilkos háborúban szinte teljesen elpusztult.Szíriából  mintegy egymillió menekült érkezik Európába, kis része az  országból ténylegesen elmenekült hatmillió lakosnak, akik a háború kilenc éve alatt elhagyni kényszerültek szülőföldjüket. Törökországban 3,6 millióan, Libanonban kilencszázezren, Jordániában hatszázötvenezren vannak. Erdogan török elnök most többezer szíriai és más menekültet és bevándorlót küldött Európába, azt állítva, hogy Törökország nem tudja viselni a menekültek ellátásának teljes terheit, mivel Idlib szíriai tartományból újabb menekültáradat fenyeget. Amihez, tegyük hozzá, a törökök jelentős mértékben hozzájárultak.

fotó: index.hr

Nyugat-balkáni országok állampolgárai gyakran bukkannak fel az óceánokon, tengereken át folyó illegális kábítószercsempészetben. Az érintett országok hatóságai, rendőri szervei, szakszolgálatai egymással és más nemzetközi szervezetekkel együttműködve igyekeznek felvenni ellenük a harcot.  

A közelmúltban a montenegrói rendőrség is részt vett abban a nemzetközi akcióban, melynek során a dél-amerikai vizeken az Aressa teherhajón lefoglaltak öt tonna kokaint, aminek piaci értéke becslések szerint 300 millió euró. Az arubai akció a montenegrói, az angliai, a szerbiai, a hollandiai és más országok partnerszolgálataival folytatott konkrét együttműködés eredménye volt. Figyelték az Aressa mozgását a dél-amerikai partok mentén, dokumentáltak minden kikötői behajózást és kihajózást. Miután megjött az értesítés, hogy a kábítószer a hajó fedélzetén van, a holland királyi tengerészet Arubában elfogta és átkutatta a hajót. Letartóztatták a kapitányt és a teljes legénységet, akik között legkevesebb négy montenegrói állampolgár volt. Rendőrségi szakértők azt feltételezik, hogy a hajónak Kolumbiából kellett volna a kábítószert elszállítani valamelyik nyugat-európai kikötőbe.                                                   Az Alessa teherhajó 

A kokaincsempészettel párhuzamosan Montenegróban évek óta folyik a klánok háborúja. Egészen pontosan 2014 óta, amikor Valenciában eltűnt több száz kiló kokain, és az ez miatt kirobbanó harcban eddig negyvenen vesztették életüket.   

2019 közepén volt Philadelphiában az Egyesült Államok történetének legnagyobb kábítószerfogása. A svájci tulajdonú MSC Gajan teherhajón közel 20 tonna kokaint foglaltak le, aminek piaci értéke megközelítette az egymilliárd eurót. A hajó Dél-Amerikából tartott Európába, a kokaint hét konténerben találták meg, amik bort, zöldségeket, csonthéjas gyümölcsöt, fémet és más, Európába, Afrikába és Ázsiába irányuló árut szállítottak. A kábítószert kisebb hajókkal, csónakokkal vitték a teherhajóhoz, miután az elhagyta a Bahamákat. Akkor öt montenegrói állampolgárt tartóztattak le, ellenük hazájukban már vádat emeltek, legkevesebb tíz év börtön vár rájuk. Az egyik vádlott, a budvai Ivan Đurašević elmondta, hogy a kábítószer berakodásáért 50 ezer dollárt kapott készpénzben.    Ugyancsak nemzetközi akció keretében foglaltak le 20 tonna hasist 2018-ban egy montenegrói legénység által irányított hajón. A hajó Zelenik kikötőjéből indult Marokkóba, a hasis értéke 65 millió euró volt. 

Ötmillió euró értékben találtak hatvan kilogramm kokaint a Jadran haditengerészeti iskolahajó fedélzetén Tivatban. Az öt gyanúsított közül hármat letartóztattak. Ketten a montenegrói hadsereg tagjai, egy civil és két személyt még keresnek. A csempészek terve az volt, hogy a kokaint Montenegróból a tengeren elszállítják Törökországba, ahonnan eljuttatják a hálózat többi tagjához. Visszaúton  hasonló mennyiségű heroint hoznak Montenegróba, amit az országban, vagy más európai országokban értékesítenek. A 80%-os tisztaságú kábítószer mellett a hajón fegyvereket is lefoglaltak. A nyomozók soha nem beszéltek arról, vajon ez volt-e az első eset, hogy hadihajón kíséreltek meg kábítószert csempészeni, vagy történt ilyen már korábban is.                                                  A Jadran iskolahajó 

A philapedphiai eset előtt néhány hónappal a román hatóságok foglaltak le több mint egy tonna kokaint, kb. háromszázmillió euró értékben. A drogot a Duna-deltában áthaladó hajóban találták meg. Két szerb állampolgárt tartóztattak le.

A spanyol rendőrség a szerbiai szervezett bűnözés elleni hatóság közreműködésével az Azori-szigeteknél Portugália közelében egy hajón 800 kilogram kokaint foglalt le, 50 millió euró értékben. A kábítószert a hajótestben elrejtve találták meg. A letartóztatott három személyzeti tag egyike szerb állampolgár volt.Szakemberek azt mondják, üdvözlendők a nemzetközi akciók sikerei, hogy óriási mennyiségű kábítószert foglalnak le, hogy letartóztatják a csempészeket, de az nyilvánvaló, hogy az „öszvérek”, a drogfutárok kerültek rendőrkézre. Nincsenek rács mögött a szervezők, a hálózatot működtetők, az ő kilétük a nyilvánosság előtt ismeretlen. Ahhoz, hogy a kábítószer felkerüljön a hajó fedélzetére, annak megszervezése hatalmas pénzügyi forrásokat igényel, aki(k) ezt szervezik, nagy pénzügyi erővel kell rendelkezzenek. Már ahhoz is óriási tőke kell, hogy ilyen mennyiséget biztosítani tudjon. Öt tonna kokain beszerzési ára kb. százmillió euró.

Kik azok, akiknek ennyi pénzük van, akik nyilvánvalóan abból a régióból ekkora vagyonnal rendelkeznek? Miért éri meg a montenegrói és más nyugat-balkáni tengerésznek, hogy azt kockáztassa, hogy egy ilyen akció miatt lekerül a hajóról és többet egyetlen hajótársaság sem fogja alkalmazni?

És ne gondoljuk azt, hogy az ún. balkáni úthoz hasonlóan, a tengeri utakat is nem  használják a kábítószerkereskedelem mellett az illegális fegyer-, szerv-és emberekereskedelemre is.

fotó: Montenegró belügyminisztérium, Savo Prelevic 

Három nyugat-balkáni légitársaság bővíti flottáját a nyári szezonra. Az Air Serbia két Airbus A319-est állít forgalomba. A gépek a 2019. októberben csődöt jelentett szlovén  Adria Airways-nél repültek, 2010-ben gyártották őket, a Carlyle Aviation Partners tulajdonában vannak. A szerb légitársaság flottája a hírek szerint két ATR72-es típusú repülőgéppel is bővül. Továbbra is repültetni kívánják a CRJ900-ast, bár ennek a gépnek a használatát a végleges lízingszerződés aláírásáig ideiglenesen felfüggesztették. Újítást tervez a flottájában a Croatia Airlines és a Montenegro Airlines is. A horvát légitársaság egy Airbus A319-est és egy Dash 8 Q400-ast lízingel. Ezzel a géppark 14 repülőre bővül: 2db A320-as, 5 db A319-es és 7 db Q400-as.  A flottanövekedés megerősítheti azokat a nemhivatalos értesüléseket, hogy a légitársaság járatokat indít Tiranába, Szkopjéba és Podgoricába. A montenegrói nemzeti légitársaság Embraer E195 típusú repülőgépekkel bővíti a flottáját, amiből az egyik a Fokker 100-ast fogja kiváltani, amit a tervek szerint a nyári szezon végén adnak vissza. A szezonalitás nem kevés problémát okoz a Montenegro Airlinesnak, hiszen a nyári kereslet jóval meghaladja a kínálatot, bár a vállalat vezetői szerint a szezonon kívüli számok is folyamatosan növekszenek. 

Zelenkovac egy ökofalu a boszniai hegyek között, három órányi autóútra Szarajevótól, vagy Mostartól, másfél órányira Banja Lukától. Borislav „Boro” Janković festőnek nemcsak az otthona, hanem a teremtménye. 

Zelenkovac nem mindig volt olyan, mint ma, az évek során sokat változott és ez jórészt Boro érdeme. A falu története elválaszthatatlanul összefonódik az ő életével, a hely a családjához tartozott.Az 1980-as években a szarajevói és a banja lukai művészeti akadémia elvégzése után Boro Janković keresett egy helyet, ahol zavartalanul tud rajzolni és festeni a természetben. Ezért jött Zelenkovacba. Nem volt pénze, az erdőben élt elektromos áram nélkül, amiért a szomszédok „bolond Boronak” nevezték, mert nem tudták megérteni, hogy élhet az ember egyedül a vadonban. 

A falusi vízimalom még az apjáé volt, nekiállt ott egy stúdiót építeni mindenkinek, akit érdekel a természet és a művészet. A műhely 1988-ban nyílt meg, az ország minden részéből érkező művészek találkozóhelyévé lett. Jöttek nemcsak festők, hanem írók, költők is. Amellett, hogy ihletet merítettek a környezetből, segítettek is a bővítésben, ma már ötven ember számára van itt hely.A délszláv háború kitörésekor Boro nem volt az országban, akkori szerelmével Oroszországban élt, „de amint megtudtam, mi történik, nem vártam egyetlen másodpercet sem, hogy visszatérjek, és megvédjem azokat a helyeket, ahol felnőttem"- mondta egy interjúban. Másoktól eltérően nem azért jött vissza, hogy fegyvert fogjon. "A háború ellen vagyok. A háború szar, erre nincs más szó. Nem, félni nem féltem, nem erről van szó. De nem látom értelmét órákon, napokon vagy heteken át csak állni, várakozni, hogy valaki megparancsolja, hogy tedd ezt vagy azt… Mi ennek az értelme? Számomra semmi.” Egyenruha helyett úgy döntött, hogy operatőri és írói tapasztalatait hasznosítja és egy banja lukai tv társaságnál kezdett dolgozni. 

A háború után visszatért Zelenkovacba, és ott meglepő látvány fogadta. Annak ellenére, hogy az ország városaiban, falvaiban az épületek legalább kétharmadát valamilyen mértékben sújtották a harci cselekmények, a hegyi faluban a háborúnak szinte jele sem volt. Találtak eldobva egy-egy fegyvert, de ez volt minden, pedig a településen mind a három hadsereg, a szerb, a horvát és a bosnyák is állomásozott. „Hogy nem történt erőszak, hogy ezt a helyet nem pusztították el, az a béke és a természet harmóniájának ereje, ami megakadályozza, hogy az emberek agresszivvé váljanak.”  Zelenkovac története valóban hihetetlen egy olyan háborúban, amiben a civil lakosságot etnikai tisztogatás, tömeggyilkosságok, nemi erőszak, fosztogatás fenyegette éveken át. Itt nem találtak még aknát sem, míg Bosznia-Hercegovina többi részén még több mint húsz évvel a háború vége után is komoly veszélyt jelentenek. 

A háború pusztítása megkímélte a falut, a béke azonban újfajta veszélyt hozott. „A tulajdonomat a háború megkímélte, ám Zelenkovacot veszélyeztették a háborúból meggazdagodók, akik elkezdték felvásárolni a környező földeket.” Hogy ezt megakadályozza, a béke első hónapjainak zavaros időszakában, amikor még elég nagy káosz uralkodott, Boro benyújtotta projektjét a helyi és a nemzetközi hatóságoknak és Zelenkovacot ökofaluvá nyilvánították, ezzel védelmet kapott a felvásárlások ellen, de valóban azzá vált, amivé álmodta, olyan faluvá, ami összhangban van a körülvevő természettel.   

Ma a világ minden tájáról érkeznek látogatók, és nemcsak turisták. Jönnek önkéntesek, hogy segítsenek a projektben. Kibővült a vízimalomból lett galéria, gerendaházak készültek a vendégeknek. Létrehozták a Zelenkovac Öko zónát, és a Holiday Park Zelenkovacot.  A John Lennon színpadon minden júliusban a világ számos országának jazz zenészei lépnek fel, mint Vasil Hadžimanov, a volt Jugoszlávia egyik legnagyobb művésze, vagy éppen a szaxofonos Monty Waters. 

Mindez összhangban áll Boro nézetével: "Ha hosszútávú békét akarunk, hidakat kell építeni az emberek között. Sok látogató érkezik erre a helyre, hogy eltöltsön egy kis időt a természetben. A helyiek számára ez egy csodálatos lehetőség a különféle kulturális háttérrel rendelkező emberekkel való találkozásra. Ismeretségek, barátságok születnek. Ez Zelenkovac végső küldetése.” És jönnek hegymászók, gombászok, barlangászok, kerékpárosok, és mindenki, aki a természet szerelmese, hogy élvezzék 840 méter magasan a kristálytiszta hegyi levegőt, a finom ételeket, a jóízű rakiját, a friss forrásvizet. Sokan maradnak a tervezettnél hosszabb ideig, mint például azok a brit turisták, akik Nepálba tervezett kerékpáros útjukat szakították meg Zelenkovacban és hónapokig maradtak. Voltak francia turisták, akik annyira meghosszabbították tartózkodásukat, hogy végleg beköltöztek az egyik gerendaházba. 

Boro és csapata fáradhatatlanul szervezi a különféle programokat, túrázásokat, kőhajítást, favágó versenyt, bab- és gombafesztivált, és persze a nyári jazzfesztivált.

foto: Luca Marinari