KatPol Blog

Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutató Központ munkatársa több mint három év szünet után ismét a podcastunkban vendégeskedik; a téma ezúttal is Törökország, azon belül is azok a katonai beavatkozások, melyeket az Arab Tavasz óta eltelt időszakban az Erdogan-rendszer Azerbajdzsánban és több közel-keleti országban indított.

[...] Bővebben!

...avagy mit adott nekünk az EU? 

Az európai integráció 1950-es évek utáni történetéről beszélgetve idézhetjük a Bryan életét, ahol a Római birodalommal kapcsolatban egy ponton felteszik a kérdést: „és mit adtak nekünk a rómaiak?” A borkultúra, utak, közrend felsorolását követően jutnak el a szereplők ahhoz a „demagóg” válaszhoz, miszerint „békét hoztak”, ami az Európai Unió esetében annyira nem is elrugaszkodott megállapítás. Podcastunk keretében ugyanis végig járjuk azokat a befagyott, befagyottnak vélt, vagy mára az integráció miatt kiüresedett konfliktusokat, amelyek az egyes tagállamok között léptek fel a múltban és hosszas katonai adok-kapok után végül az EU létrehozása és működtetése tűnik a járható útnak.

[...] Bővebben!

Minden, magára valamit is adó olvasónk/hallgatónk bizonyára feltette magának a kérdést leghamarabb 16 éves kora környékén, hogy mi lett volna, ha a németek nyerik a második világháborút? Podcastunk 55. adásában ezt a kérdést járjuk körbe. Mai témánk az Ember a fellegvárban (The Man in the High Castle) c. sorozat és annak érdekes vonatkozásai.

[...] Bővebben!

Sebastian Haffner Az elárult forradalom című könyvében úgy fogalmazott, 1918. szeptember 29-e a német történelem egyik legfontosabb dátuma, amely azonban elfeledett is. Még javában dúlt az első világháború, a németek a sikertelen tavaszi offenzíva (a Kaiserschlacht) után defenzívába kényszerültek az amerikaiak által kiegészített Antant erői ellen. Ekkor Ludendorff tábornok, az ország kvázi katonai diktátora, aki kénye-kedve szerint ugráltathatta még a császárt is, úgy döntött, békésen átadja a hatalmat ellenzékének. Kevés diktátor képes ilyen hideg fejjel meglátni azt, mikor járt már le az ideje, a tábornok pedig úgy gondolta, a háború menthetetlenül elveszett. Ludendorff hatalma kezdettől fogva azon alapult, hogy győzelmet ígért nyugaton, ám ezen a napon azzal állt elő, hogy a hadvezetésnek 24 órán belül fegyverszünetet kell kérnie.

Itt veszi fel a történet fonalát podcastunk, a KatPol Kávéház 54. adása, amely a Kaisersturz nevű német kosztümös drámát mutatja be Rammjäger83 és Enz részvételével. A film, mint címe is ígéri, a császárság bukásának körülményeit mutatja be, aminek egyik nagyon fontos szereplője volt Ludendorff tábornok, aki beindította az események láncolatát. A film azonban mégsem rá koncentrál, hanem a makacs II. Vilmos császárra, az általa igencsak megvetett, ideggyenge unokatestvérére, Miksa badeni hercegre és Friedrich Ebertre, a Német Szociáldemokrata Párt akkori vezetője, a későbbi köztársaság első kancellárjára, majd elnökére.

[...] Bővebben!

„Egész Spanyolország felett felhőtlen az ég” - terjedt szét a rádióüzenet az éterben 1936. július 17-én, jelt adva a puccsra készülő tábornokoknak a cselekvésre. Spanyolországhoz nem volt túl kegyes a történelem elmúlt száz éve: előbb Napóleon igázta le őket, majd elvesztették dél-amerikai gyarmataikat, aztán következtek a karlista polgárháborúk, a spanyol-amerikai háború és a királyi diktatúra, mindez nyakon öntve folyamatos puccsokkal, belharcokkal és általános politikai instabilitással, valamint hatalmas vagyoni egyenlőtlenségekkel, a katolikus egyház fojtogató hatalmával és politikai szélsőségekkel.

A második spanyol köztársaság 1931-es megalakulása (XIII. Alfonz király dicstelen bukását követően) úgy tűnt, tiszta lapot biztosít az országnak. Ám a valóság elég gyakran kiábrándító tud lenni: mind a baloldal (radikális szocialisták, anarchisták és kommunisták), mind a jobboldal (királypártiak, karlisták és a helyi fasiszta mozgalom, a falangisták) arra akarta használni a demokratikus intézményeket, hogy társadalmi elképzelését az országra erőltesse. Ennek csak ideig-óráig tudtak ellenállni a köztársaság gerincét alkotó polgári pártok. Gil Robles, a jobboldali pártokat tömörítő CEDA diktatórikus hajlamú vezetője kijelentette: „a demokrácia nem cél, csak egy eszköz arra, hogy az új államot meghódítsuk”.

[...] Bővebben!

De ez a levél hosszúra nyúlt, elnök úr, és ideje befejezni. 

Vádolom Du Paty de Clam alezredest abban, hogy ördögi közreműködője volt a jogtiprásnak, hitem szerint öntudatlanul, és abban, hogy három éven át védelmezte káros munkáját a legabszurdabb és legbűnösebb machinációkkal. 

Vádolom Mercier tábornokot abban, hogy bűntárs, még ha lelki gyengesége által is, az évszázad egyik legnagyobb bűntettében. 

Vádolom Billot tábornokot abban, hogy kezében tartotta a Dreyfus ártatlanságát igazoló megkérdőjelezhetetlen bizonyítékot, és eltitkolta azt; hogy bűnös az emberiesség és igazság elleni bűnben, melyet politikai cél és a kompromittálódott vezérkar megmentése motivált. 

Vádolom de Boisdeffre és Gonse tábornokokat abban, hogy bűntárssá váltak ugyanebben a bűnben, egyikőjük egyértelműen hitbuzgósága, másikuk talán azon testületi szellem által, amely a katonai hivatalokat szent tehénné, megkérdőjelezhetetlenné teszi. 

[…] 

Végül, vádolom az első hadbíróságot abban, hogy jogsértő döntés hozott, amikor elítélte a vádlottat olyan dokumentumok alapján, melyek titkosak maradtak, és vádolom a második hadbíróságot abban, hogy elfedte ezt azon tudatos törvénysértés által, hogy a bűncselekmény elkövetőjét felmentette. 

- Részletek Émile Zola „Vádolom…!” (J’Accuse…!) című nyílt leveléből, a L’Aurore párizsi napilap 1898. január 13-i számából 

A francia költő híres levelének szavai mind a mai napig erős érzelmeket ébresztenek az olvasóban, és úgy emlékeznek e sorokra, mint egy kiemelkedő sajtótörténeti pillanatra. A költő 1898-as írása ugyanakkor csak egy mozzanata volt annak az ügynek, amely kb. egy évtizedre a francia belpolitika egyik legfőbb csatatere lett. Ez az 1894-1906 között húzódó Dreyfus-ügy, amely egy német felmenőkkel rendelkező, zsidó vallású francia vezérkari százados hazaárulás miatti életfogytiglani elítélésével kezdődött, melyet a borzalmas dél-amerikai Ördög-szigeten kellett eltölteni (lásd lent), és a teljes francia politikai élet átrendeződésével végződött.

[...] Bővebben!

Drogok, szexuális szabadosság és bűnözés. Ha erről a hármasról nem a ’70-es évek Floridája, hanem a kései ’20-as évek német Weimari Köztársasága jut először eszedbe, akkor a Babylon Berlin neked való sorozat lehet, és egyben podcastunk aktuális adásának témája is.

[...] Bővebben!

Csapatunk három tagja elhatározta, hogy 2020. augusztus 6-án meglátogatják a szolnoki Reptár múzeum tárlatát. A tárlat több szempontból is kiemelkedőnek tekinthető, amiről látogatásunk során meg is bizonyosodhattunk. Mai adásunk, a kapcsolódó képanyag és kommentár mind azt a célt szolgálják, hogy felkeltsék az érdeklődést, remélhetőleg támogatva ezzel a múzeumot, megismertetve az érdeklődőt a helyszínnel, a tárlattal. Bemutatjuk, miért érdemes meglátogatni a múzeumot, mivel ahogy az a továbbiakban is ki fog derülni, ezt mi sem bántuk meg.

[...] Bővebben!

A birodalmi naptár 487. és az egyetemes naptár 796. évében az autokrácia és a demokrácia erői már 150 éve szüntelen háborúban állnak. Évszázadok teltek el, mióta a katonából lett politikus, Rudolf von Goldenbaum császárrá nyilvánította magát és eltörölte a Galaktikus Föderáció demokratikus örökségét, és elnyomó rendszere elől egy maroknyi ellenálló az ismeretlen űrbe menekült. A tunya, vérfertőző nemesek által irányított gyenge császár és birodalma azonban túlereje ellenére képtelen legyőzni a Szabad Bolygók Szövetségét, ahol azonban korrupt és önző politikusok kezébe került a hatalom. Az értelmetlen vérontás közepette két kozmikus hős emelkedik ki a tömegből, hogy harcukkal eldöntsék az emberiség jövőjét: Reinhard von Lohengramm, a Birodalom megszállott reformere és Yang Wen-li, aki sosem akart katona lenni... A történelem nagykönyvének lapjai ismét fordulnak egyet, ezúttal podcastunk 49. adásában!

Aki ismeri a sorozatot, melyet intermezzo gyanánt önhatalmúlag vettünk fel a kitárgyalandó médiatermékek listájára, annak talán nem lehet ismeretlen a bevezető ezen formája. A Legend of the Galactic Heroes (saját – nyelvtanilag helytelen – német címe alapján: Heldensagen vom Kosmosinsel, japánul Ginga Eiyū Densetsu) az egyik legismertebb sci-fi világ Japánban, és a belőle készült animefeldolgozás az egyik legnagyobb becsben tartott kultikus mű. Yoshiki Tanaka tízrészes regényfolyama népszerűségét jelzi, hogy az eredeti, már méreteiben is epikus feldolgozás - a 110 részes alapsorozat, továbbá az 52 részes kiegészítő sorozat -  mellett három animációs film, musical, színdarab, 2018-ban pedig egy újabb animesorozat készült belőle, amely jelenleg a 24. epizódnál tart. A sci-fi besorolás önmagában elég csalóka, világában és hangulatában inkább áll közel a Star Wars űroperaságához (ideértve az űrcsatákban használt 18. századi lovassági taktikákat is), mint mondjuk a Star Trek technoblabla magyarázataihoz.

[...] Bővebben!

Kedves hallgatók! Podcastunk 48., rendhagyó módon francia és német témájú adásában újabb élménybeszámolóval jelentkezünk egy tavaly őszi utazásunkról, melynek során két technikatörténeti múzeumot és a Maginot-vonal egyik erődítményét látogattuk meg. Az adás letölthető innen, a korábbi adások pedig innen. A képanyag a poszt végén tekinthető meg. Jó szórakozást!   

Listen to "48. adás" on Spreaker.

 

A múzeumok hivatalos weboldalai:

• az elzászi Lembach melletti erőd (Ouvrage du Four-à-Chaux)
• Technik Museum Speyer
• Technik Museum Sinsheim

Lembach:

Sinsheim:

Speyer:

 Salvaje speyeri képei 2018-ból:

 

Üdvözlöm kedves olvasóinkat! Enz vagyok a Katpol Blog csapatából, és rendhagyó módon ezúttal nem a modernkori Kína történelmével foglalkozó sorozat következő részével jelentkezem. A téma, amit hozok, persze nem egészen különálló, azonban időben eléggé messze áll a fősorozattól, és a hidegháború első éveire tehető. A több különböző témaötlet közül most ennek megírása mellett döntöttem, mert igencsak érdekes, mégis meglehetősen szűk körben ismert csupán.

A II. világháborúban győztes felek egyre inkább egymás ellen fordultak, és ez a szembenállás a propaganda színterére is átkerült. Nyugaton a korábban a „szabadságért harcoló” szovjetek most már az embertelen elnyomás megtestesítői lettek, míg keleten egy igen szokatlan váddal álltak elő – a béketábort támadó imperialista rovarokról.

Maga a vád talán nem annyira elképesztő, mint elsőre tűnhet: mint Jeffrey A. Lockwood "Hatlábú katonák" című kötetében bemutatja, a világháborúban sem kerülte el a hadviselők figyelmét a rovarokban rejlő potenciál. Az amerikaiak például legyekkel próbálták volna Rommel afrikai erőit térdre kényszeríteni (fájdalom, a mesterséges fekália előállításába feccölt rengeteg energia kárba veszett az ellenség távozása okán), míg a japánok 731-es egysége embertelen kísérletei során bolhák segítségével fertőzött meg tífusszal és ölt meg számtalan kínait. Maguk a szovjetek is kísérleteztek hasonlóval 1928-tól kezdődően, és a szerző szerint számos jel utal arra, hogy a világháború során több alkalommal éltek is ezzel az eszközzel. A második világháborút megelőző hetekben Goebbels náci propagandaminiszter azzal gyanúsította a briteket, hogy sárgalázzal akarják megtizedelni India népességét, amelyet Nyugat-Afrikában befogott szúnyogok repülőgépekről történő kiengedésével terjesztenének el.

A könyvben még számos komolyabb, illetve komolytalanabb eset olvasható a kérdéskörben. Most azonban térjünk rá az írás közelebbi témájára.

[...] Bővebben!

Üdvözlöm minden kedves olvasónkat! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és ez itt a modern Kína történelmével foglalkozó sorozatunk idei első része.

Az előző rész tartalmából: Csang Kaj-sek Sanghajban a helyi alvilággal karöltve véres leszámolást rendez a helyi kommunisták körében – A Nemzeti Párt (KMT) két részre szakad: a baloldali érzelműek központja Vuhan, Vang Csing-vej vezetésével, míg a hadsereg nagy része Csangot támogatja – Újrakezdődnek a hadúri offenzívák a nemzetiek ellen, de végül kudarcot vallanak Feng Jü-hsziang, a „Keresztény Tábornok” beavatkozásának köszönhetően – Feng mindkét kormánnyal megállapodik, végül azonban Csang mellé áll – A baloldali KMT is szembefordul a kommunistákkal, kitör a nancsangi felkelés

Az eddigiekhez hasonlóan, az átírásoknál elsődlegesen a népszerű magyar átírást használom, mellette a pinyin vagy más bevett angolos alak zárójelben szerepel az első említéskor.

A tájékozódást segítő térképek ITT érhetők el.

A megaláztatás évszázada XIV: Zászlónk alatt egyesül majd minden ember (1927-1928) A kommunista népfelkelés mítosza megszületik

A Nemzeti Párttal (Kuomintang, KMT) folytatott egységfrontpolitika bukását követően 1927. július 30-ra időzítették felkelésüket a vörös csapatok, ám erre csak augusztus 1-jén került sor. A mintegy 20.000 fős hadsereg parancsnoka Csou En-laj (Zhou Enlai) volt, tagjai között számos olyan akadt, akik később vezető szerepet töltöttek be a Kínai Vörös Hadseregben, köztük Csu Te (Zhu De). A nevek között azonban hiába keresnénk Mao Ce-tungét (Mao Zedong), aki ekkor még a vuhani, baloldali KMT-szárny üdvöskéje volt Vang Csing-vej protezsáltjaként. Még maga sem sejtette, mennyire is történelmi döntést hozott akkor, amikor úgy döntött, inkább elvtársaival tart. „Vigasztalannak éreztem magam, jó ideig nem tudtam, mitévő legyek” - nyilatkozta később a vacillálás napjairól.

[...] Bővebben!

Kedves hallgatók! A KatPol Kávéház következő adása ezúttal a science fiction területére űrhajózik, és a Naprendszer határait feszegeti. A korábbi szavazás második helyezettjeként az újabb, górcső alá kerülő sorozat a The Expanse. Felhívjuk a sorozatot követő hallgatók figyelmét, hogy az adás az első három évadot öleli fel. Az adás letölthető innen, a korábbi adások pedig elérhetők itt. Jó szórakozást kívánunk!

[...] Bővebben!

Üdvözlöm minden kedves olvasónkat! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, mivel jó ideje nem volt már blogposzt a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunkban, úgy gondoltam, méltó lezárása lenne az évnek még egy évbúcsúztató részt lehozni. A sorozat a tervek szerint a jövő évben is folytatódik majd változó rendszerességgel, és mindemellett más témákkal is tervezem foglalkozni.

Az előző rész tartalmából: kezdetét veszi a Nemzeti Párt (Kuomintang) északi hadjárata Csang Kaj-sek generalisszimusz vezetésével – a Nemzeti Hadsereg vereséget mér a Jáde Marsallra, Vu Pej-fura, majd elfoglalják Vuhant – Csang erőivel keletre megy, míg Vuhan a Kuomintang balszárnyának és a kommunistáknak lesz a központja – egyre erősebbé válik a Kuomintang bal- és jobbszárnya közötti törés az egységfronton belül – Csang csapatai beveszik Nankingot és Sanghajt, minden területet megszerezve a Jangcétól délre 

Az eddigiekhez hasonlóan, az átírásoknál elsődlegesen a népszerű magyar átírást használom, mellette a pinyin vagy más bevett angolos alak zárójelben szerepel az első említéskor.

A tájékozódást segítő térképek ITT érhetők el. 

A huszonkét éves polgárháború kezdete (1927) Az egységfront szétszakad

1927. március végén Nanking, amely Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) rövid életű kormányzása idején főváros volt, és Sanghaj, Kína legfejlettebb metropolisza a Kuomintang (Guomindang, röviden KMT) kezébe került. Sanghajban a város parancsnokának árulása után az első bevonuló nemzeti csapatokat Paj Csung-hszi (Bai Chongxi), a perzsa felmenőktől származó muszlim generális vezette, akiknek március 18-tól 22-ig tartott a már teljesen üres város elfoglalása, miután alig háromezer katonával rendelkezett. Ezalatt a városi proletariátust tömörítő Általános Munkás Unió teljesen megbénította a várost egy összehangolt sztrájkkal, a munkások a rendőrőrsök ellen szervezett rajtaütésekkel fegyverhez jutottak, majd az utcákon a „menekülő kutyákat”, a külföldi cégek dolgozóit végezték ki könyörtelenül. Az egyik munkásnegyedet háromszáz halott és háromezer leégett épület árán foglalták el.

[...] Bővebben!

„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket rázni...órák múltán a vízibombáik egyre messzebb hullottak...ismét betört a víz, éspedig éppen a vécé zárószelepén keresztül, amiről egyébként egy teljes, és kevésbé étvágygerjesztő fejezet születhetnék.” 

1932. július 26. fekete nap volt a - némileg félrevezető módon - „birodalminak” nevezett német köztársasági haditengerészet (Reichsmarine) egyébként nagyrészt eseménytelen történetében. Vitorlás iskolahajója, a Niobe a Balti- (német szóhasználat szerint Keleti-) tengeren egy hirtelen támadt szélviharban az oldalára dőlt és percek alatt elsüllyedt, mivel a nyári hőségben a hajóablakok és fedélzeti nyílások nyitva voltak. A vízben sodródó 40 túlélőt jelentős erőfeszítéssel kimentette két odaérkező hajó, de a fedélközben éppen oktatásban résztvevő 69 tisztjelölt halálos csapdába került, és ezzel a tengerésztiszti és -altiszti, továbbá flottatisztviselői utánpótlás egy évfolyama szinte teljesen odaveszett, a természet erejének ugyancsak gyászos bizonyítékául. 

[...] Bővebben!

Hosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros ostroma, 1944–45 c. műve, amely lényegében a Bécs még várhat - A budapesti hadművelet bevezető szakasza c. kötetének folytatása. A jövő héttől a boltokban is elérhető lesz, a kiadó honlapján pedig kedvezményesen előrendelhető. A bemutató 2019. október 26-án, du. 3 órakor lesz a Hadtörténeti Múzeum dísztermében (a Facebook-eseményt lásd itt).

A kiadó a hadtörténeti tematikában neves Peko Publishing, amely például Számvéber Norbert könyveit is megjelentette, némelyiket az Akadémiai Kiadóval közösen a Hadiakadémia sorozat keretei között. A Hadiakadémia sorozat ezzel a kötettel a Peko Publishingnél lelt végleges otthonra (a Facebook-oldalt lásd itt). A kötet szakmai lektora Számvéber Norbert volt.

[...] Bővebben!

Kedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a korábbi adások pedig elérhetők itt. Jó szórakozást kívánunk!

[...] Bővebben!

Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez hasonlóan, az átírásoknál elsődlegesen a népszerű magyar átírást használom, mellette a pinyin vagy más bevett angol nyelvű alak zárójelben szerepel az első említéskor. 

Az előző részek rövid összefoglalása helyett álljon most itt inkább egy rövidke áttekintés Kína belpolitikai helyzetéről 1926-ban. Délen Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) halála utáni hatalmi harcokban Csang Kaj-sek (Chiang Kai-shek), a legesélytelenebbnek tartott utódjelölt egy év leforgása alatt teljhatalomra tett szert ügyes manőverezéssel és politikai ellenfelei kiszorításával. A szövetség a nemzetiek és a kommunisták között fennmaradt, és a népesség egyre nagyobb része támogatta őket, miután elegük lett a hadurak önkényeskedéséből. Északon eközben a helyzet szokásosan instabil volt: ugyan Mandzsúria ura, Csang Co-lin (Zhang Zuolin) győztesen fejezte be előző háborúit, nem volt konszenzus közte és szövetségesei között Kína jövőjéről. Rövid életű ideiglenes kormányok váltották egymást, csapatai pedig kénytelenek voltak a Jangce vidékét is feladni. A Dél-Észak szakadás lassan a végéhez közeledett egy olyan hadjáratban, amely a két világháború közötti legnagyobb volt. 

A tájékozódást segítő térképek itt érhetők el.

[...] Bővebben!

Kedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról:

Listen to "KatPol Kávéház 45." on Spreaker.

[...] Bővebben!

Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez hasonlóan, az átírásoknál elsődlegesen a népszerű magyar átírást használom, mellette a pinyin alak zárójelben szerepel az első említéskor. 

Az előző rész tartalmából: Feng Jü-hsziang kiűzi a Tiltott Városból az utolsó kínai császárt, Pu Jit – a mandzsúriai Csang Co-lin lesz Északkelet-Kína legerősebb hadura – Szun Jat-szen Pekingbe érkezik tárgyalni, de az kudarccal zárul – Szun halála – Csang és Feng harcából az előbbi kerül ki győztesen, megerősítve domináns pozícióját 

A tájékozódást segítő térképek ITT érhetők el. 

A Generalisszimusz útja a hatalomig (1925-1926)  A keleti hadjárat

1925 elején, amíg Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) a fővárosban, Pekingben haldokolt, délen hívei, a Nemzeti Párt (KMT, Kuomintang, Guomindang) tagjai harcot vívtak Szun régi ellenlábasával, a „Hakka Tábornok” néven is emlegetett Csen Csiung-ming (Chen Jiongming) hadúrral. A hadjáratot a whampoai kadétiskola feje, Csang Kaj-sek (Chiang Kai-shek) tábornok vezette, szovjet katonai tanácsadója pedig az a Vaszilij Blücher (más átírás szerint Bljuher) volt, aki később az első öt marsall között kapott helyet (1923-ban készült portréját lásd jobbra). Akárcsak a többi tanácsadó, ő is álnéven tartózkodott itt (az esetében felesége neve után „Galen” lett). Ugyan a tanácsadók vezetője a korábban bemutatott Mihail Borogyin volt, Blücher sokkal fontosabb szerepet játszott a későbbi eseményekben. Ebben közrejátszott, hogy jó barátságot kötött Csang Kaj-sekkel. 

1925 februárjában a nacionalista erők Blücher tanácsára megelőző csapást indítottak Csen erői ellen. A whampoai kadétok még nem estek át a tűzkeresztségen, és ez többször is megmutatkozott. Ho Jing-csin (He Yingjin) tábornok vezette az előőrsöt (jobbra), és amikor szovjet tanácsadója javaslatát megfogadva megmászta az összecsapás helyszínéül szolgáló vasútállomás melletti dombot, hirtelen elkékült, szemeit forgatta, lábai pedig remegni kezdtek. Csak az nyugtatta le, amikor a szovjet tanácsadó a vérhasa kúrálására fogyasztott kakaójával kínálta, és végül az összecsapást is megnyerték. A következő fiaskó egy szomszédos, hat méter magas fallal körülvett városban volt, amit Csang Kaj-sek szovjet tanácsadói javaslatára frontális rohammal készült bevenni. A támadás reggelén azonban menet közben kiderült, hogy az erre a célra szánt létrákat elfelejtették a kiosztani a katonáknak, és míg Csang az ágyúk mögött idegesen föl-le járkált, Ho tábornok egy bokor mögött kuporgott. Végül az egyik szovjet tanácsadó megmutatta, hogy tudják megmászni a falat puszta kézzel, és a város még aznap elesett. 

[...] Bővebben!