– A kiskorúak terhessége Bosznia-Hercegovinában egyre aggasztóbb méreteket ölt, emellett az aktív nemi életet élő 13-15 éves lányok száma is sokkolóan növekszik– nyilatkozta a News Blic portálnak Senad Mehmedbašić szarajevói nőgyógyász. Elmondta, hogy sajnos ez manapság trendinek számít.
Oroszországban az elmúlt hetekben már érezni lehetett a néhány nappal ezelőtt kezdődött őrült zuhanás előszelét. A POSZTINFO.hu több oroszországi és egy magyarországi oroszt is megkérdezett a kialakult helyzetről. A cikket itt tudja kommentálni.
Olga (29 éves, Moszkva, egy utazási iroda vezetője): „Senki nem gondol arra, hogy ez Krím miatt lenne. Az irodában már az év eleje óta érezhetően megcsappant a forgalom, mert 10-ből 7 utas szánt szándékkal nem utazik az EU-ba vagy az Egyesült Államokba pihenési vagy szórakozási céllal. Óriási divat lett Krímbe utazni, az alsó középosztálytól az oligarchákig ebben az évben mindenki legalább egyszer elment Krímbe. Nagy divat lett Szocsi és úgy általában véve a Fekete-Tenger és a Távol-Keleti országrész. A leggazdagabbak számára is az itthoni pihenés a trendi. Úgy érezzük a szakmában, hogy a külföldi utazásszervezésnek, néhány kivételtől eltekintve, mint Thaiföld, Törökország vagy Egyiptom most egy ideig nem terem babér, aki utazni akar az belföldön utazik vagy volt szovjet tagállamokba megy, esetleg egy olyan egzotikus útra, amit már nem hagyományos utazási irodákban lehet lekötni. Most pedig, hogy ez történik a fizetőeszközzel, jó ideig biztosan nem fordul meg ez a trend.”
Jevgenyij (34 éves, Szentpétervár, újságíró): „A középosztálytól felfelé mindenki megérzi a történteket, már napi szinten is. Rengetegen járnak át Finnországba a saját ismerőseim közül is, szinte mindannyian lefújták a következő kiruccanásokat vagy legalábbis kivárnak. Pánikban lévőket csak a most induló vállalkozások környékén látni, akik már beletették a pénzt és meg kellene venni az üzlet indításához szükséges dolgokat külföldről. Legalább ennyien jártak jól azok, akik dollárban vagy euróban tettek félre lakásra és most hirtelen a dupláját éri a pénzük – és persze még nem látni a végét. Azok, akik valutában gyűjtötték a pénzüket, a rubel válságán óriásit nyerhetnek. Komoly egzisztenciák épülhetnek fel napok alatt.”
Artyom (36 éves, Vlagyivosztok, programozó): „Nagyon komoly problémát jelent az itt élők számára ez egész, mivel itt van az ország egyik kapuja és az a cég is, amelyiknek én dolgozom, kínai, japán és más árukat utaztat be az ország belsejébe. Ugyanakkor azok az emberek, akik nem találkoznak a külfölddel napi szinten, szinte semmit nem vesznek észre ebből.”
Irina (32 éves, Kazany, anyagbeszerzési felelős egy gépeket gyártó gyárban): „A nagyszüleim kis faluban laknak, az ő számukra a ’98-as csőd se volt érezhető. A nép fele nagyvárosokban él és magas életszínvonalon, ők sínylik meg majd, amikor a külföldről importált, valójában luxuscikkek ára megemelkedik. A lakosság másik fele, az igazi kisember viszont pontosan ugyanolyan életet él majd, mint annak előtte. Amiben lehet, abban önellátó, azokat a dolgokat pedig, amiket a boltban megvásárol, főként itthon gyártják. Ezt az egész cirkuszt majd csak az érzi meg, aki jól él, aki már úgy él, mint egy nyugati. Vagy legalábbis érti azt, hogy én most mire gondolok. Az emberek felét, de talán nagyobb részét viszont ez egyáltalán nem fogja zavarni.”
Danyil (38, Budapest, felső vezető): „Az orosz ember mindig a legrosszabbra készül, de legbelül azt reméli, hogy azért csak nem lesz annyira rossz. Ha meg mégis, hát felkészült a legnagyobb trére is. Leningrádban is patkányt ettünk vagy semmit, de nem adtuk fel a várost. Nincs az az isten, hogy az önbecsülésünkből leadjunk. Ez külső szem számára őrültség, ami aztán idővel félelmetessé csap át. Én Magyarországon magyar cégtől kapom a fizetésem, de a feleségem rubelben kapja, az orosz cégtől, aminek a neten keresztül vagy ide-oda utazgatva dolgozik. Ő nagyon ki van bukva. De majd ez is megoldódik valahogy.”
Állami ünnepségeket rendeztek hétfőn Varsóban annak emlékére, hogy a II. világháború kitörése után Magyarország százhúszezernyi lengyel menekültnek adott menedéket, és – továbbengedve a menekülő lengyel katonák egy részét is - lehetővé tette a lengyelek fegyveres harcát a Nyugat oldalán.
Flickr_Henry_Patton
Three years after the fall of Gaddafi, the political situation in Libya has evolved in a chaotic way. Fragmented and with two governments, the country is unable to maintain the security across its territory and deal with several domestic and external challenges. Barah Mikaïl, senior researcher at FRIDE, analyses the failed political process in Libya, the risk of spillover into neighbouring countries and the role of the international community.