Az ideihez hasonló 2016-os gazdasági növekedéshez legalább kétezer milliárd forint európai uniós forrást kellene kifizetni jövőre - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio gazdasági konferenciáján.
Egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások kutatásfejlesztési célú együttműködésének ösztönzésére, a hazai kutatóhelyek kapacitásának bővítésére két újabb, együttesen 90 milliárd forint keretösszegű pályázat nyílt meg szerdán - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal).
A „Turisztikai szolgáltatások fejlesztése” című konstrukció keretében 38,36 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el az EDU PED Zrt.
Az 54,81 millió forint összköltségű projekt során a társaság tiszaszőlősi telephelyén új konferencia és szabadidő központ jött létre.
Az EDU PED Zrt. oktatási, egyéb humán szolgáltatási tevékenységekkel, rendezvények szervezésével, kutatás-, fejlesztéssel foglalkozó társaság.
A beruházás megvalósításával lehetővé vált, hogy a Hivatás turizmus (TEÁOR 8413) fejlesztésével az EDU PED Zrt. komplex turisztikai szolgáltatás csomagokat tudjon kínálni a konferenciákra, tréningekre, egyéb csoportos programokra érkezők számára. E szolgáltatási csomagok a Tisza-tó térségének meglevő attrakcióihoz kapcsolódnak, annak kínálatával összhangban vannak.
Ehhez az EDU PED Zrt. új építésű – a térségből eddig hiányzó – 326 m2-es Konferencia és Szabadidő Központot hozott létre, mely egész évben helyszínt biztosít a képzéseknek, konferenciáknak, csapatépítő/outdoor tréningeknek, egészségfejlesztő programoknak, és olyan szabadidős programoknak, melyek a térség természeti adottságaira, kulturális hagyományaira épülnek. A projekt keretében a hivatásturizmus fejlesztése érdekében megtörtént a komplex szolgáltatási csomagok marketing tervének kidolgozása, a szabadidős programok eltöltéséhez pedig kerékpárok beszerzése is megvalósult.
A fejlesztés eredményeként a turisztikai régió idegenforgalma fejlődik, versenyképessége jelentősen javul, hisz fizetőképesebb vendégeket hoz a régióba.
Az ÉAOP-2.1.1/H-11 „Turisztikai szolgáltatások fejlesztése” elnevezésű pályázati kiíráson 38 365 595 forintos támogatást elnyert, 54,81 millió forint összköltségvetésű fejlesztés 2012. november 5-én indult és 2015. szeptember 30-án zárult.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Elfogadta a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Éves Fejlesztési Keretének (ÉFK) módosítását. Ennek következtében 74 milliárd forinttal emelkedett a keretösszeg , és így a teljes 2700 milliárd forintos GINOP keret egyharmada, több mint 900 milliárd forint uniós fejlesztési forrás érhető el és pályázható 2015. december 31-ig – tájékoztatta Rákossy Balázs az MTI-t közleményben.
Újraindult a kifizetés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, miután az Európai Bizottság öt hónapos vita lezárását követően feloldotta a kifizetések felfüggesztését - mondta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.
A „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című pályázati kiíráson közel 606 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Gravitáció Kft. által vezetett konzorcium. A projekt során integrált csúcstechnológiai rendszer fejlesztése történt skálázható méretű intelligens épületek autonóm energiaellátásához.
A rendszer alapvetően High Voltage Direct Current (HVDC) technológián alapul és a megújuló energiaforrások mindegyikének beépítése – nap, szél, földhő – megtörtént benne.
Az IT megoldások beépítésével a vezérlés és szabályozás igazodik az adott felhasználáshoz és öntanuló rendszerként működik. Az ilyen rendszerben kritikus energiatárolás funkcióhoz új technológiák kerültek beépítésre.
A találmány újdonságtartalma a világításhoz kifejlesztett, több üzemmódú innovatív HVDC technológiájú LED világító rendszer, mely alap üzemmódban közvetlen napelemes táplálásról működik és integrálja a vészüzemi világítást is, továbbá az egyes üzemmódok között automatikus átkapcsolást képes végezni.
Az energiaellátó rendszer további újdonsága, hogy a fűtés-hűtés továbbfejlesztett HVDC betáplálású hőszivattyús megoldással készült. A közvetlen energiatermelés napelemmel kombinált vertikális tengelyű szélgenerátorokkal történik, melyek szintén HVDC kimenettel vannak ellátva.
A HVDC alapú energiatároláshoz új technológiájú akkumulátor megoldást és ezen fenti elemek működését felügyelő, az intelligens épület energiaellátását optimalizáló integrált informatikai rendszert fejlesztettek. A találmány révén olyan intelligens épületek valósíthatók meg, melyek komplex, HVDC technológián alapuló mechatronikai rendszerrel, valamint energiamenedzsmenthez egy integrált informatikai rendszerrel rendelkeznek.
A projekt konzorciumvezetője a Gravitáció Kft., konzorciumi partnerek a Comtrans Kft. és a Flagship Nonprofit Kft. voltak.
A fejlesztés 2012. november 1-én indult és 2015. június 30-án fejeződött be.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című (GINOP-2.1.1-15 azonosító számú) felhívásra a korábban meghirdetetthez képest később, várhatóan 2015. október 30-tól lesznek beadhatók a támogatási kérelmek.
A 2015. augusztus 25-i meghirdetés óta több száz érdeklődő és értelmező kérdés, illetve szakmai javaslat érkezett az Irányító Hatósághoz, amelyek alapján a „GINOP-2.1.1-15” azonosító számú felhívás 2015. szeptember 30-i határidővel bezárólag módosításra kerül.
Megváltozott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) munkamódszere és munkastílusa az elmúlt fél évben, ugyanis az intézményben ez év márciusától új vezetés lépett hivatalba - mondta Gyuricza Csaba, az MVH elnöke.
A következő hetekben 650 milliárd forint területfejlesztési forrást nyit meg a kormányzat - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális programokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szekszárdon.
Mint ismeretes, az Szja törvény 2015. január 1-jétől hatályos átmeneti szabály értelmében a 2015. évről szóló bevallásban, munkáltatói elszámolásban, valamint a családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg nyilatkozatban 2016. január 1-jétől az adóazonosító jelet kötelezően fel kellett volna tüntetni. A szabály magánszemélyek széles körének kötelezettségévé tette volna, hogy az adóazonosító jellel még nem rendelkező kedvezményezett eltartottnak és eltartottnak minősülő hozzátartozók számára nyomtatvány kitöltésével, és akár személyes, akár postai vagy elektronikus ügyintézéssel az azonosítót megigényeljék.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt 2015. szeptember 8-i hatállyal módosító 2015. évi CXLI. törvény rendelkezései alapján a családi kedvezmény érvényesítése során a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében 2017. január 1-jétől válik kötelezővé. A módosítás alapján tehát a családi kedvezmény érvényesítéséhez csak a 2016. adóévről 2017-ben elkészítendő adóbevallásban, valamint a 2017. évben adott adóelőleg nyilatkozatokban kell kötelezetően feltüntetnia kedvezményezett eltartott, és az eltartott adóazonosító jelét. Ezt megelőzően adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő a természetes személyazonosító adatok és a lakcím megadása.
Az új jogszabály a magánszemélyek adóazonosító jel igénylésével kapcsolatos adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt is módosította, az állami adóhatóság feladatává téve az adóazonosító jel hivatalból történő megképzését. Ennek keretében a NAV 2016. július 1-ig állapítja meg azon magánszemélyek adóazonosítóját, akik 2006. január 1-jét megelőzően születtek, 2016. december 31-ig nem töltik be 25. életévüket és adóazonosító jellel sem rendelkeznek. Az adóazonosító jelről az állami adóhatóság annak megállapításától számított 45 napon belül küld értesítést, majd 2016. november 30-ig a hatósági igazolványt (adókártyát) is kiállítja és megküldi az érintettek részére.
(NAV)