Pályázatok

A kormány tartja a szavát, a jövő héten megjelenő pályázatokkal már a 2014-2020-as uniós támogatási ciklus pályázatainak 100 százaléka lesz meghirdetve, ezzel az ország 30-40 százalékkal előzi meg régióbeli társait – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfólió uniós források 2017 elnevezésű konferencián csütörtökön Budapesten.

Lázár János hozzátette: nem lesz forrásvesztés, az előző időszak elszámolását június 30-ig lezárják; csak pár százalék a vitás ügyek aránya. Magyarország áll a legjobban a meghirdetett, lekötött, kifizetett támogatásban is a régióban, a források fele, 4-4,5 ezer milliárd forint le van kötve, 2 ezer milliárd forint, 22 százalék a kifizetések aránya. A problémás számlák aránya a korábbi 5-8 százalékról 2-3 százalékra esett, ami mutatja, hogy az uniónak nincs jelentős, érdemi problémája a magyarországi elszámolással és a végrehajtott projektekkel.

A 2019 utáni időszakról azt mondta, “nem látja kristálytisztán” mi fog történni, mire lesz képes a magyar gazdaság uniós támogatások, megengedett állami szubvenciók nélkül, azonban az biztos, hogy vége az alacsony bérekre épülő versenyelőny korszakának, innováció kell a versenyképességhez. Kitért arra, hogy nemsokára publikálják a KPMG tanácsadó cégnek a Miniszterelnökség megbízásából készített tanulmányát az uniós források felhasználásáról, amelynek egyik megállapítása, hogy az előző ciklus pénzeinek nagy részét nem vállalkozásfejlesztésre, hanem a vállalkozók jövedelmének kiegészítésére fordították a nyertesek. Ezt a tendenciát szeretnék megváltoztatni – tette hozzá.

Elmondta, a sikerhez elengedhetetlen volt a pályázatokkal foglalkozó 1800-2000 állami tisztviselő munkája, akik ezért 2200 milliárd forint kifizetésénél 12 havi, 2700 milliárd forintnál 24 havi prémiumot kapnak. Megjegyezte, jó hír, hogy a munkatársaik “pénzért hajlandóak dolgozni”, Brüsszelben és Nyugat-Európában szavai szerint nincs ez már így, ott már a pénz sem bír feltétlenül ösztönző erővel. A korrupció csökkentésére és a transzparencia növelésére állami projektértékelői rendszert alakítottak ki, 3000 értékelővel, ez a rendszer lassabb lesz, mint a piaci alapon működő, de sokkal nagyobb transzparenciát biztosít, és társadalmi célokat szolgál.

Lázár János elmondta, hogy Brüsszelben erős a törekvés az intézményrendszer központosítására, a nemzeti intézmények nélkül. Ez nagyon súlyos politikai és gazdasági szuverenitást érintő kérdés – jegyezte meg. Elmondta, hogy a központosított, közvetlenül elérhető forrásokhoz való hozzáférésben Magyarország egyelőre közepes eredményeket tud csak felmutatni, kivéve talán a kutatás-fejlesztést. A miniszter az elmúlt 27 év legfontosabb gazdaságtörténeti győzelmének tekinti, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű kapacitás fenntartását. Ez egy 12,5 milliárd eurós beruházás lesz, amelynek pont 2019-2022 között lesz a legnagyobb hatása a magyar gazdaságra – tette hozzá.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint az Európai Bizottság “politikai realitásérzékét mutatja”, hogy nem számol a Brexittel, noha 2019-ben elzáródik a brit “pénzcsap”. Az államtitkár a bizottság mai érdekérvényesítő képességét látva alkalmatlannak tartja a testületet arra, hogy több tízmilliárd euró többlet befizetésére rávegye a nettó befizetőket. Ezért csak azoktól a tagállamoktól tudják majd elvenni a pénzt, amelyek addigra nem használják fel a rendelkezésre álló forrásokat – mondta. Úgy vélte, ez is oka a “rohanásnak” a pályázati pénzek lehívásánál, ami árfelhajtást eredményez a pályázatoknál a tervek és a megvalósítás közötti projektköltségekben. Ezért hozta a kormány azt a döntést, hogy 30 százalékig engedi a költségek növekedését, különböző feltételek mellett – mondta.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a közpénzekből megvalósuló nagyberuházásoknál számottevőek az integritási kockázatok, és megjegyezte, hogy a korrupció, csalás és sikkasztás ellen megfelelően működő integritás-irányítási rendszerre van szükség az egyes projekteknél is. Az ÁSZ 4-es metró beruházásról 2010-ben publikált jelentésének megállapításaival szinte teljes mértékben összhangban van az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése – mondta. A számvevőszéki jelentés felhívta a figyelmet egyebek mellett arra, hogy a beruházás feltételrendszerét előnytelen szerződéses kötelezettségek vállalása, közbeszerzési szabálytalanságok jellemezték – emlékeztetett. Az elnök szerint nagy eredménye Magyarországnak, hogy a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak teljes összegét sikerült lehívnia, a kormány által vállalat 10 százalékos, csaknem 900 milliárd forintos túlvállalásnak köszönhetően, amit azonban más területekről kellett átcsoportosítani. Úgy vélte, a 2014-2020-as ciklusban az ország rendelkezésére álló 25 milliárd eurós forráskeretet nem túlvállalással, hanem minél korábbi pályáztatással, jó felhasználással és pénzügyi teljesítéssel kellene lehívni.

Bernáth Tamás, az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a jelenlegi 442 MFB-pont mellé – konzorciumi partnerekkel – szeptembertől további 200 nyílhat országszerte, így a legnagyobb, kkv-kat kiszolgáló fiókhálózat lenne az országban – ismertette.
Elmondta  azt is, hogy a héten kimerült a bank 0 százalékos hitelprogramjának kerete, kevesebb mint egy év alatt felhasználták a teljes 70 milliárd forintot.

Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy 2020 után felértékelődik a tőkepiaci finanszírozás szerepe, és az erre való felkészülésben nagy szerepe van az uniós forrásoknak. Magyarországon a támogatási formák nagyrészt a hiányzó tőkét helyettesítik egyelőre – mondta.

MTI

2017 májusában rendezik meg Turkuban az Európai Örökség Kongresszust.

A gazdasági kapcsolatokat megtartja, de minden más mehet a levesbe, fenyegetőzött a török elnök.

A Műegyetem mellett működő Pro Progressio Alapítvány az elmúlt évek pályázati tapasztalatait hasznosítva immár kilencedik alkalommal hirdet pályázatot magyarországi középfokú oktatási intézmények (gimnáziumok, szakgimnáziumok) pedagógusai részére.

A közlekedési és idegenforgalmi bizottságban végzett munkáját ismerték el.

{youtube}sVPCQg_uCTY{/youtube}

Az EU-Gateway Program az Európai Bizottság által finanszírozott program, melynek keretében uniós kis- és középvállalkozások ázsiai (Japán, Dél-Korea, Vietnám, Malajzia, Szingapúr, Kína, Thaiföld) piacra jutását támogató pályázatokat hirdetnek meg évente több alkalommal. A program pénzügyi és logisztikai támogatást nyújt, valamint segít a stratégiai előkészületekben és üzleti kapcsolatok felkutatásában. A kiválasztott vállalkozások részt vesznek egy felkészítő találkozón Brüsszelben, melynek keretében alapos tájékoztatást kapnak a megcélzott piacról. Ezt követően egy hetes látogatást tesznek a célországban, melynek során megismerhetik a helyi piacot, illetve a kiválasztott gazdasági szektort, és különböző programokon, kiállításokon keresztül lehetőséget kapnak a helyi partnerekkel való személyes kapcsolatfelvételre. A hazatérést követően a résztvevők segítséget kapnak a kialakított üzleti kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésében.  Június 16-ig két programra, a Japánban és a Dél--Kelet Ázsiában (Szingapúr, Fülöp-Szigetek) 2017. szeptember-októberében szervezett 1 hetes utakra lehet jelentkezni megújló energiákkal, energiahatékonysággal kapcsolatos területen működő vállalkozásoknak.

Jelentkezés alább!

A kiíró olyan szerzőpároknak, szerzőcsoportoknak biztosít megjelenési lehetőséget, akik valamilyen kapcsolatban állnak egymással.

Az ifjúsági korosztályok bevonásával és aktív részvételével Magyarország közigazgatási határain belül és/vagy kívül megvalósuló, több alkalomból (minimum négy) álló programsorozatok támogatása, amelyek szervesen illeszkednek az ifjúsági közösségek, szervezetek szakmai tevékenységébe, hozzájárulnak az ifjúsági kezdeményezések megvalósulásához, közösségek létrejöttéhez és megerősítéséhez, elősegítik a fiatalok társadalmi részvételét, a haza és a lakóhely szeretetére nevelnek, és biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését.

Az Európai Unió rámozdul a Távol-Keletre, hiszen Trump nem kér belőle. Magyarország a legnagyobb nyertesek között lehet.

2017 szeptemberében rendezik meg Franciaországban a Párizsi Play-Direct Akadémiát.

A pályázat célja: Szépirodalmi alkotások, versek és rövidprózák beküldése a szülői szereppel kapcsolatban. A gyermekáldás átéléséről, a szülő-gyermek kapcsolatáról, családi történetek, versek anyák napjára és apák napjára. Megtörtént eseteket és elképzelt történeteket is várunk a legszebb hivatásról, annak szépségeiről és nehézségeiről. További cél az értékes versek, rövidprózák, hangjátékok, mesék, novellák méltó rangra emelése, a tehetséges alkotók támogatása. A sikeresen szereplő szerzők részére publikálási, bemutatkozási lehetőség, műveik hangzó anyaggá való feldolgozása, CD, elektronikus és nyomtatott formátumú kiadása, a hazai irodalom színesítése, gazdagítása, az irodalmi élet megmozgatása.

A pályázat célja: Szépirodalmi alkotások, versek, rövidprózák, valamint képzőművészeti alkotások (rajzok, festmények) beküldése az Irodalmi Rádió Húsvétra készülő élő online műsorához. Bármilyen, a húsvéti ünnepkörhöz tartozó alkotást örömmel várunk, vallási megközelítést vagy a népszokásokat illetően is.

A pályázat alapvető célja, hogy a felújítási összeg szakszerű és hatékony felhasználásával az általános iskolák rendelkezésére álló infrastrukturális lehetőségek (tornaterem, futófolyosó, edzőszoba stb.) szélesedjenek, ezáltal még több gyermek sportolhasson megfelelő környezetben.

Országos receptversenyt ír ki a Magyar Elhízástudományi Társaság, valamint a Kor Kontroll Társaság.

Forrás: evangelikus.hu szöveg: Illisz L. László, fotó: Balicza Máté Budapest – József harca az angyallal – a megbocsátás dilemmái – ezzel a címmel tartott előadást a Budavári Evangélikus Szabadegyetemen (BESZ) Röhrig Géza, 2017. március 20-án. Az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője az Ószövetség egyik legismertebb históriáját, József és testvéreinek történetét elemezve jutott el annak megfejtéséig, hogy miért József az, aki a legtöbbet sír a Bibliában. Ezen az estén...

Navracsics Tibor levélben olvasott a román oktatási miniszter fejére két magyar ügyben.

Április 29-én indíthatják a maradék 27 EU-tagállam kormányfői és államfői a tárgyalásokat a britekkel.

A hónap végén nyújtja be a brit miniszterelnök a kilépési kérvényt az Európai Tanácsnak.

A kiírásra váró vidékfejlesztési pályázatokról készített elemzést a Takarék Agrár Központ. Az elemzés szerint VP keret közel 94 százaléka már megtalálta a célját. A Takarék Agrár Központ hangsúlyozza, a Vidékfejlesztési Program ebben az évben kifut, e hónap végéig az utolsó pályázatokat is kiírják – még 13-at –, ezért most kell a beruházásokat megalapozni! „Ehhez a soha nem látott mélységekben lévő kamatszint is erős motiváció” – jegyezték meg.

A Projektközpont 2017 áprilisában pályázatíró, figyelő vizsgafelkészítő képzést indít.