Pályázatok

A Kortárs folyóirat pályázatára olyan munkákat várunk, amelyek arra próbálnak választ találni, hogy a legújabb kommunikációs eszközök, formák, csatornák mit és milyen formában őriztek meg a hagyományos, múlt századi értékekből. Mennyiben építik vagy rombolják, sematizálják a személyes kapcsolatokat, az egyének gondolkodásmódját? Újjáalakuló kommunikációs szokásaink mennyit fognak megőrizni abból a kulturális hagyományból, amelyet generációk óta hordozunk magunkkal?

A kiíró filmes pályázatot hirdet magyar és határon túli alkotók számára.

A kiírók pedagógusoknak továbbképzést hirdetnek az alábbiak szerint : JÁTÉK, JÁTÉKOS MÓDSZERTANI ELEMEK A KÖRNYEZETISMERET, TERMÉSZETISMERET, FÖLDRAJZ TANÍTÁSÁBAN

Irodalmi antológia.

A Gróf I. Festetics György Művelődési Központ Muzeális Gyűjteménye "BOR" címmel fotópályázatot hirdet

Az EMMI az előadó-művészeti szervezetek támogatásának részletes szabályairól szóló 428/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 22. §-a alapján nyílt pályázatot ír ki kiemelt művészeti célok megvalósításának támogatására minősítéssel nem rendelkező zenekarok és énekkarok részére, mely az Európai Bizottság SA. 34770 (2012/N-2). számú határozatával meghosszabbított N 357/2007 számú bizottsági határozatnak megfelelő kulturális célú támogatás.

A pályázat célja: kiemelkedő minőségi jellemzőkkel rendelkező magyar nyelvű portálok népszerűsítése.

A pályázat célja: a kiemelkedő minőségű elektronikus oktatási anyagok és a jelentős eredményeket elért alkalmazók népszerűsítése.

A díjat az az alkotó (szerző, alkotószerkesztő, szakfordító stb.) nyerheti el, aki az elmúlt 3 évben megjelent szakirodalmi művel (könyv, tanulmány, szakcikk nyomtatott, vagy elektronikus formátumban) jelentősen hozzájárult a hazai MIR, KIR, MEBIR stb. fejlesztéséhez.

A címet az a személy nyerheti el, aki jelentősen közreműködött Magyarországon működő - termelő vagy szolgáltató - gazdálkodó szervezet vezetésébe hatékonyan beépült, bizonyíthatóan eredményes irányítási rendszerének (MIR, KIR, MEBIR, KES stb.) fejlesztésében. A pályázó mutassa be, hogy a munkája mennyiben járult hozzá a szervezet működésének jobbításához, stratégiai, gazdasági és piacpolitikai céljainak eléréséhez.

Hazai, kiemelkedő minőségű termékek, fejlesztések és szolgáltatások népszerűsítése, a fogyasztók tájékoztatásának elősegítése.

A vásárlóknak jelent könnyebbséget az Európai Parlament döntése, minek nyomán az eddig megszokott jelölési rendszer helyett új módon, A-tól G-ig sorolják be a háztartási gépeket energiatakarékossági szempontból.

Immár önálló kormányrendelet szabályozza az ipari célú fás szárú ültetvények telepítését. Ennek eredményeképpen napokon belül a Vidékfejlesztési Program erdősítésre szánt támogatási keretéből az erdőnek nem minősülő, ipari faültetvények telepítésére is igényelhető forrás. A vonatkozó 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 2017. évi 86. számában jelent meg.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének támogatására nyílt pályázatot hirdet 223 millió forint keretösszeggel - közölte az agrártárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Pályázatkezelési és Közbeszerzési Osztály Projektkoordinációs Csoportjához      

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. • (1) bekezdése alapján

pályázatot hirdet

projektmenedzser

munkakör betöltésére.

A közszolgálati jogviszony időtartama:

határozatlan idejű közszolgálati jogviszony. 

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Bács-Kiskun megye, Kecskemét 6000, Kossuth tér 1.

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

Az önkormányzat saját pályázati kiírásával kapcsolatos feladatok teljes körű ellátása. Az Európai Uniós és hazai pályázatok elkészítésében történő közreműködés. A nyertes projektek menedzsment feladatainak ellátása. Pénzügyi nyomon követés. Kifizetési kérelmek, előrehaladási és fenntartási jelentések elkészítése, támogatások lehívása. Kapcsolódó közgyűlési előterjesztések elkészítése.

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény , valamint a(z) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a köztisztviselőket megillető szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokról, valamint a szociális és kegyeleti támogatásokról szóló 9/2010. (II.5.) önkormányzati rendelete, továbbá az Egységes Közszolgálati Szabályzat rendelkezései az irányadók.        

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Egyetem, főiskola – közgazdász, műszaki mérnök, vagy egyéb projektmenedzseri végzettség,
• Vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása.

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• Legalább 1 év releváns szakmai tapasztalat

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• Motivációs levél, fényképes önéletrajz a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 5. mellékletében foglalt adattartalommal, iskolai végzettséget igazoló okiratok másolata, 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány.

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2017. június 27.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Balogh Zoltán osztályvezető nyújt, a 76/513-523 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Postai úton, a pályázatnak a Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala címére történő megküldésével (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. ). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: 584-22/2017. , valamint a munkakör megnevezését: projektmenedzser.

A pályázat elbírálásának határideje: 2017. július 7.

A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:

• www.kecskemet.hu – 2017. június 13.

A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 46.§ (1) bekezdése alapján 6 hónap próbaidő kerül kikötésre.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2017. június 13.

A pályázati kiírás közzétevője a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a KSZF részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. • (1) bekezdése alapján

pályázatot hirdet

közbeszerzési és beszerzési referens

munkakör betöltésére.

A kormánytisztviselői jogviszony időtartama:

határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszony.

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Budapest, 1085 Budapest, Gyulai Pál utca 13.

A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján a munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:

3. melléklet 68. Közbeszerzési koordinációs feladatkör I. besorolási osztályban

Ellátandó feladatok:

Közbeszerzési eljárások lefolytatása, koordinálása; Javaslattétel a közbeszerzési eljárásokban való részvételre, eljárásban való részvétel, esetleges jogorvoslattal kapcsolatos teendők ellátása, koordinálása; A közbeszerzés eredményeként megkötött szerződés teljesítésével kapcsolatos közbeszerzési feladatok ellátása; Kapcsolattartás az ajánlattevőkkel, horizontális szervezetekkel, kollégákkal; Az önálló szervezeti egységek felé szakmai tanácsadás közbeszerzési kérdésekben; A tevékenységhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó hazai és uniós jogszabályok, rendeletek, kézikönyvek, belső utasítások, rendelkezések, eljárásrendek pontos ismerete és megbízható alkalmazása (folyamatmenedzsment, szerződéskezelés, ügyviteli folyamatok stb.); Szakmai anyagok, útmutatók, tervezetek véleményezése, előkészítése.

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

A Támogatáskezelő tevékenységével összefüggő közbeszerzési feladatok ellátása, stratégiák kidolgozásának támogatása.

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény , a(z) Közszolgálati Szabályzat rendelkezései az irányadók.

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Egyetem, egyetemi szintű jogász vagy közgazdász szakképzettség; okleveles közigazgatási szakértő szakképzettség, főiskolai szintű igazgatásszervező vagy pénzügyi szakképzettség; műszaki felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskola szintű, a közbeszerzési eljárásokkal összefüggő egyéb végzettség,
• •         2 év releváns munkatapasztalat közbeszerzések lebonyolításában, Szerződés előkészítési tapasztalat – Legalább 1-3 év szakmai tapasztalat,
• •         Felhasználói szintű MS Office (irodai alkalmazások),
• •         Nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása,
• •         Vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása,
• •         Microsoft Office, elektronikus jogtárak magas szintű ismerete, kiemelkedő íráskészség, kiváló kommunikációs-, szervező- és tárgyalási készség, precíz, pontos, gyors munkavégzés, terhelhetőség, proaktivitás, dinamizmus, kimagasló együttműködési készség, rendszerszemlélet.

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• közbeszerzési referens végzettség,,
• közigazgatási, közreműködő vagy pályázatíró szerveknél szerzett szakmai tapasztalat – Legalább 1-3 év szakmai tapasztalat,
• a Támogatáskezelő tevékenységével összefüggő jogszabályok ismerete, EU-s pályázati/támogatási rendszerek ismerete, Poszeidon iktatórendszer ismerete.

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• a szakmai életutat részletesen bemutató önéletrajz, iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolata, alap- és szakvizsgát, nyelvvizsgát igazoló bizonyítványok másolata, motivációs levél.

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2017. június 25.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton a Humánpolitikai Osztály részére a allaspalyazatok@emet.gov.hu e-mail címen keresztül.

A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:

Az előszűrés az önéletrajz és a motivációs levél alapján történik. Munka-alkalmassági tesztre kerülhet sor az interjúk előtt. A személyes meghallgatásra a behívottak közül a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a foglalkoztatott személyéről. A személyes meghallgatáson eredetiben bemutatandó iratok: végzettséget, képesítést igazoló oklevelek, bizonyítványok.

A pályázat elbírálásának határideje: 2017. július 31.

A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:

• www.emet.gov.hu – 2017. június 12.

A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:

A Kttv. 39. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a kinevezés feltétele a büntetlen előélet igazolása. Jelentkezésnél a motivációs levélben vagy az e-mail-ben a meghirdetett munkakör feltüntetése kötelező.

A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.emet.gov.hu honlapon szerezhet.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2017. június 12.

A pályázati kiírás közzétevője a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a KSZF részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

Hódmezővásárhely MJV Polgármesteri Hivatal
Városfejlesztési és Építéshatósági Iroda

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. • (1) bekezdése alapján

pályázatot hirdet

pályázati ügyintéző

munkakör betöltésére.

A közszolgálati jogviszony időtartama:

határozatlan idejű közszolgálati jogviszony.

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Csongrád megye, 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.

A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján a munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:

1. melléklet 32. Település-, terület- és vidékfejlesztési, település-üzemeltetési feladatkör I. besorolási osztály

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

Közreműködik a pályázatokkal kapcsolatos előterjesztések készítésében, a pályázati eljárások külső és belső lebonyolításában, gondoskodik az egyes eljárások megfelelő dokumentálásáról. Az eljárásokról beszámolókat, jelentéseket készít, figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat. A benyújtott pályázatokat menedzseli, rendszeresen információt ad a projekt előrehaladásáról.

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései az irányadók.  

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Felsőfokú képesítés, felsőoktatásban szerzett építész-, építő-, kertészmérnök szakmacsoportokba tartozó, gazdaságtudományi, agrár, szociológus, földrajztanár, geográfus szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és környezetvédelmi, vízügyi, település-fejlesztési, vidékfejlesztési, közlekedési felsőfokú szakképesítés.

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• fényképes szakmai önéletrajz a 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint
• motivációs levél
• végzettséget igazoló dokumentumok másolata
• 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, vagy az igénylésről szóló feladóvevény másolata
• nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul
• hozzájáruló nyilatkozat a pályázati eljárásban résztvevőknek a pályázatokba történő betekintési jogát illetően

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2017. június 25.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Postai úton, a pályázatnak a Hódmezővásárhely MJV Polgármesteri Hivatal címére történő megküldésével (6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. ). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: 3-132-7-9/2017. , valamint a munkakör megnevezését: pályázati ügyintéző. VAGY
• Személyesen: Nagyné dr. Tari Ibolya, Csongrád megye, 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. I. 25/A.

A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:

A pályázatok szakmai véleményezés után kerülnek elbírálásra. A kinevezésről a polgármester egyetértésével a jegyző dönt. Minden pályázó írásban értesítést kap az eredményről. A pályázat kiírója fenntartja a jogot arra, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa.

A pályázat elbírálásának határideje: 2017. július 23.

A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:

• www.hodmezovasarhely.hu

A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.hodmezovasarhely.hu honlapon szerezhet.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2017. június 10.

A pályázati kiírás közzétevője a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a KSZF részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

Eddig több mint 140 millió eurót, azaz 42 milliárd forintot meghaladó forrást nyertek el a hazai intézmények, vállalkozások az unió kutatási, fejlesztési és innovációs keretprogramjában, a Horizont 2020 programban.

És ha ez még nem lenne elég, a költségvetés nettó befizetői azon lesznek, hogy minél több és szigorúbb feltételt szabjanak a pénzfelhasználás elé. Áttekintésünk arról, milyen kihívások előtt áll a jövő felzárkóztatási politikája.

Formailag még le sem zárult a 2014 és 2020 közötti pénzügyi keret félidei felülvizsgálata, de már legfőbb ideje, hogy elkezdődjön a közös gondolkodás az EU-politikák 2020 utáni finanszírozásáról. A startpisztoly eldördülését brüsszeli források szerint eddig késleltették a kulcsállamokban, Franciaországban és Németországban tartott, illetve tartandó választások, amelyek egyfajta szilenciumot parancsoltak rá a jövőbeli költségvetés tervezőire.

Június 28-án, egy fontos költségvetési vitaanyag elfogadása ugyanakkor véget vet a kegyelmi időszaknak, és EU-szerte elindulhat a vita a következő, 2020 utáni pénzügyi időszakról. Elsőként a német kormány ébredt néhány hete, amikor elfogadott egy felettébb érdekes álláspontot a kohéziós politika jövőjéről, nagy feltűnést keltve többek között azzal az elképzeléssel, hogy az uniós források kifizetését hozzák szinkronba a jogállamiság helyzetével a tagállamokban (erről lásd külön cikkünket – http://www.bruxinfo.hu/cikk/20170529-berlin-osszekotne-a-jogallamot-es-a-penzeket.html).

A június 28-án közzéteendő vitaanyag egyike annak az öt kísérő dokumentumnak, amelyekben az Európai Bizottság jobban kibontja az idén márciusban az EU jövőbeni irányairól kiadott fehér könyvében tárgyalt öt különböző opciót. Forrásaink szerint sokatmondó, hogy a Günther Oettinger költségvetési biztos által felügyelt munkába bevonták Corina Cretut, a kohéziós politikáért felelős biztost, kimaradt viszont a szerzők közül Phil Hogan, aki a közös agrárpolitika szószólója a testületben.

A fontos tagállami választások mellett ugyanakkor más tényezők is késleltetik a következő többéves keretköltségvetés előkészítését. Mindjárt az egyik az EU jövőjéről szóló fehér könyv, amiről elvileg év végén kellene színt vallaniuk az EU27-ek állam- és kormányfőinek. Korántsem mindegy ugyanis az, hogy a kormányok végül melyik fejlődési irány és verzió mellett teszik le a voksot, ha egyáltalán. De, nem ez az egyetlen probléma, ami nehezíti a munkát. A 2020 utáni költségvetésről is nehéz képet alkotni mindaddig, amíg nem sikerül tisztázni a brit kilépés pénzügyi feltételeit.

Günther Oettinger ezért a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyását fogja kérni ahhoz, hogy a törvény által előírt 2017 végig határidő helyett csak 2018 nyarán, vagy őszén terjeszthesse elő a 2020 utáni többéves keretköltségvetésre vonatkozó jogszabályi javaslatait. Addig is, jövő tavasszal a testület egy sor hatástanulmánnyal készül elébe menni a minden eddiginél kiélezettebbnek ígérkező vitának.

A kormányok, és közülük is elsősorban a nettó befizetők erősen a kezükben kívánják tartani a gyeplőt. „Talán még egyszer sem fordult elő, hogy ilyen kevéssé releváns legyen a kiinduló bizottsági javaslat a végeredményre” – jósolta a BruxInfónak egy nevének mellőzését kérő bizottsági illetékes, aki szerint egyértelműen a tagállamokban és közülük is mindenekelőtt Berlinben dől majd el a közös büdzsé sorsa.

Annál is inkább, mert a nettó befizető Nagy-Britannia 2019-re valószínűsített kilépése miatt már a kiindulópont is más lesz, amit figyelembe kell majd venniük a tervezőasztalnál ülőknek. A Brexit miatt éves szinten nettó 10-13 milliárd euró bevételtől esik majd el a közös büdzsé, és erősen kétséges, hogy a tagállamok készek lesznek többletbefizetéssel kipótolni a hézagot. Tehát a jelenleginél valószínűleg kisebb lesz az uniós torta, miközben több pénzt kellene fordítani az olyan új kihívásokra, amilyen a migráció, a külső határok ellenőrzése, a belbiztonság, vagy a kül- és védelmi politika.

A közös kiadások jelenleg még két legnagyobb tétele, a mezőgazdaság és a felzárkóztatás (kohéziós politika) lehet az első számú kárvallottja ennek az új szituációnak. Oettinger nemrég az Európai Parlamentben ugyan fogadkozott, hogy „csak a testén keresztül” engedi majd megnyirbálni a regionális politikai forrásokat, de azt is elismerte, hogy erre egyáltalán nincs garancia.

Magyarország és más kohéziós országok számára az is figyelmeztető jel lehet, hogy előreláthatóan nem csak a kohéziós torta mérete lesz majd kisebb, de a kevesebb forráson is többen kell, hogy osztozkodjanak. A gazdasági válság hatására ugyanis jelentősen romlott a déli tagállamok relatív fejlettség szintje, miközben néhány új tagállam nagyot lépett előre. Ezért várhatóan a kohéziós forrásokból való részesedésük is növekedni fog. Ráadásul a fejlett nettó befizetők is ragaszkodni fognak ahhoz, hogy az ő régióikra is legyen pénz. A Brexit statisztikai hatása sem elhanyagolandó, mert becslések szerint 14 európai régió válthat majd kategóriát.

De, ez még nem minden. Háttérbeszélgetésekből az is leszűrhető, hogy 2020 után is folytatódni fog, sőt megerősödhet az a trend, ami több és szigorúbb feltételekhez köti a strukturális és a kohéziós támogatások felhasználását. Forrásaink már-már elintézett tényként kezelik azt, hogy a tagállami önrésznek – amit a válságból való kilábalást segítendő az elmúlt években történelmi mélypontra vittek le – növekednie kell majd. Hogy milyen mértékben, ez a tárgyalások témája lesz, de a Bizottságnál is állítólag vannak olyan radikális nézetek, hogy 50-50 százalék legyen az uniós és a tagállami társfinanszírozás aránya a jövőben. Egyelőre nincs ok a pánikra, mert a fent már említett német álláspont például csak a válság előtti kulcsokhoz kanyarodna vissza, ami azért jóval kevesebb 50 százaléknál.

Mivel a szegényebb országok költségvetései számára nagy terhet jelentene a saját források előteremtése, ezért egyes számítások szerint sok pénzt nem tudnának lehívni, ami így bennmaradna a rendszerben, és másra lehetne fordítani. Egyes hangok azt sem zárták ki, hogy a közös agrárpolitikánál, így a piaci támogatásoknál is bevezetik a társfinanszírozás elvét.

Egy másik kedvezőtlen hír lenne a kedvezményezettek számára az úgynevezett n+3-as szabály megszüntetése és háromról két évre való csökkentése, ahogy azt a német kormány is szeretné. Jelenleg az adott évre odaítélt támogatási összeg felhasználására, lehívására maxium 3 év áll rendelkezésre. A jövőben ez is lerövidülne, ami nehezítő körülmény lehet.

Ahogy az a német papírból is kiolvasható, a nettó befizető országok élénk fantáziáról tesznek tanúbizonyságot, ha az uniós támogatások különböző feltételekhez való kötéséről van szó. Az egyik ilyen „mumus” az úgynevezett makrogazdasági kondicionalitás, ami már jelenleg is létezik, de a Bizottság eddig óvakodott az alkalmazásától. Ennek az a lényege, hogy amennyiben egy ország nem tudna megfelelni a költségvetési szabályoknak, akkor a kohéziós források elvonásával is sújthatják. Berlin egyébként azt szeretné, ha Brüsszel nagyobb eréllyel lépne fel a jövőben ezen a területen.

De, nem állna meg itt a „fűnyíró”: ugyancsak a németek vesszőparipája, hogy az európai szemeszter (féléves európai költségvetési és gazdaságpolitikai ciklus) keretében a kormányokhoz intézett országspecifikus ajánlások tagállami végrehajtását is kohéziós forrásokkal ösztönözzék. Így motiválnák a tagállamokat a strukturális reformokra, bár az megfigyelők szerint erősen kérdéses, hogy mi alapján osztanának pénzeket.

A német álláspont volt az első írásos dokumentum, amiben a gazdaságiak mellett a politikai feltételrendszer mérlegelésének igénye is felmerült, még pedig úgy, hogy összekötnék a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést a jogállami elvek tiszteletben tartásával. Mások a migráció területén a menekültek befogadásától tennék függővé a kifizetéseket, de ennek a szándéknak egyelőre semmilyen írásos nyomát nem találtuk.

Egy ideig Damoklész kardjaként lebegett a közép- és kelet-európai kohéziós országok feje felett az az elképzelés, hogy a vissza nem térítendő támogatások arányát csökkentsék a kohéziós büdzsében, növeljék viszont a Juncker-féle gazdaságélénkítési terv modelljéül szolgáló kölcsönök és más pénzügyi eszközök részarányát. Érdekes módon egy elosztási kulcsot Berlin sem támogatna, és a „szakma” is nagyon berzenkedik tőle. Ettől függetlenül lehetnek kísérletek erre a pénzügyi vita során.

Még azt sem lehet teljesen kizárni, hogy amennyiben az Eurócsoporton belül meglesz erre a készség, idővel a külön az eurót használó országokra szabott költségvetés valamilyen embrionális formája is megjelenjen, ami plusz források híján konkurenciát támasztana az EU-büdzsének.

Végezetül egy olyan iskola is létezik Brüsszelben, amelyik a korrupció és a csalás visszaszorítása érdekében az Európai Bizottságnál központosítaná a kohéziós politika tervezését és végrehajtását is. Ebben az esetben kivennék a tagállamok kezéből a döntést és Brüsszel átállna egyfajta közvetlen irányításra, más szóval kézi vezérlésre.

Forrásaink szerint ugyanakkor ez a megoldás több szempontból is aggályos lenne. Először is a jelenlegi eurószkeptikus időkben politikailag nem lenne szerencsés a brüsszeli központosítás. Másfelől az Európai Bizottságnak nincsenek meg a kapacitásai egy ilyen nagyszabású feladat végrehajtására.

BruxInfo

Az Európai Bizottság tanulmányt tett közzé A kreatív értékláncok feltérképezése címmel.