Magyar Szó (Szerbia/Vajdaság)

U petak je otvoreno termalno kupalište u Pačiru. Početak sezone se može nazvati prilično skromnim: prvog dana je bilo samo nekoliko desetina kupača, u vodi od oko 30 stepeni. Na otvaranju je bio prisutan predsednik saveta mesne zajednice Pačir, Zoltan Sombati, koji je medijima izjavio da su se temeljito pripremili za početak sezone.

- Nažalost, sa izgradnjom zatvorenog dela nismo počeli, zbog toga nam je važna letnja sezona. Prvi dan je zagrevanje i za osoblje i za sistem: važno je da sve ide kao po loju, pošto smo ipak tokom zime izašli iz prakse. U odnosu na prošlu godinu, uspeli smo proširiti broj klupa, suncobrana i druge oporeme. Tokom proleća je popravljena pumpa, a planiramo i kupovinu rezervne pumpe jer ne možemo biti sigurni da će postojeća biti dovoljna. Temperaturu vode za sada uspevamo održati na oko 30 stepeni što se može nazvati idealnom temperaturom – rekao je Sombati.

Termalna voda koja popunjava kupalište izvire iz dubine od 1.400 metara, sadrži 21 gram soli po litru, a pomaže kod rehabilitacije nakon preloma kostiju, upale mišića i kod oboljenja kožnih i disajnih puteva.

Termalna voda iz Pačira je tokom zime mnogima nedostajala jer su im se pojavile tegobe i vratili bolovi. Sombati kaže da ipak nije njihova krivica što se nije izgradio zatvoren deo, u koji bi goste mogli primati cele godine.

- Prošle godine smo već imali dovoljno para za izgradnju zatvorenog dela, a pripremili smo i planove, raspisali javnu nabavku, koju je, nažalost, investitor poništio svojom žalbom. Prema zakonu, u ovom slučaju, čak 6 meseci ne možemo raspisati novu javnu nabavku. Zatvoreni deo će biti dužine oko 400 metara, što će za sada zadovoljiti potrebe. Nadam se da će se ovaj deo izgraditi do početka zime i da ćemo moći primati goste već ove godine – dodao je predsednik saveta mesne zajednice. Sombati kaže da su uspeli proširiti parking od donacija dobijenih od pokrajine. Takođe će se od pokrajinskih para asfaltirati put koji vodi pored kupališta, što znači da će se povezati sa putem koji vodi prema Bajmoku.

Cene ulaznica se nisu promenile: dnevna karta za odrasle košta 300, a za decu 200 dinara. Postoje i porodične ulaznice sa kojima jedno dete može besplatno da se kupa. Mesečna karta za odrasle je 3 hiljade, a za decu 2 hiljade dinara. Kupalište je otvoreno svaki dan od 10 do 19 časova, a tokom leta će biti i noćnog kupanja, između 20 i 23 časa.

Móse Jaalon nem lát lehetőséget arra, hogy még az ő életében létrejöjjön egy stabil megállapodás Izrael és a palesztinok között. A 65 éves védelmi miniszter a békefolyamat kudarcért Rámalláh kompromisszumot elutasító álláspontját okolta, úgy vélve, hogy a palesztinok az előző kormányzat idején ajánlott békejavaslatokat sem fogadták el, így várhatóan a jövőben sem lesznek (lennének) erre hajlandók. Béke helyett Jaalon modus vivendit, az együttélés módjának megtalálását javasolta, „nem lehetetlen célokat”, és cáfolta, hogy a palesztin konfliktus okozná a térség bizonytalanságát.

Miroslav Vasin tartományi gazdasági, foglalkoztatási és a nemek egyenjogúságával foglalkozó titkár rendkívüli sajtótájékoztatót tartott tegnap egyes médiumokban a közpénzek elosztásával kapcsolatos állítások tisztázása céljából. A szóban forgó írott és elektronikus sajtó képviselői ismét éltek a lehetőséggel, hogy támadják a tartományi kormányt – nyilatkozta Vasin.
– A támadások kitervelői tulajdonképpen leplezni akarják a saját, köztársasági költségvetéssel elkövetett visszaéléseiket. Vádjaik szerint a közpénzekből 20 millió dinárt osztott szét a titkárság a Demokrata Párt tagjai között, ők azonban a pénz egy részét választási kampányra költötték el. Ez botrányos állítás – nyilatkozta a tartományi titkár.
Az idei évre a tartományi költségvetés a foglalkoztatási pályázatokra 160 millió dinárt irányozott elő, ennek keretében a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat által nyilvántartott 800 munkanélküli juthat munkához, illetve fizetett közmunkához. Az említett összegből tulajdonképpen összesen 153 vajdasági foglalkoztatási projektum megvalósulását segítette a tartomány. A vádaskodók viszont ebből a 153 projektumból mindössze 15-öt ragadtak ki és összefüggésbe hozták a pályázat nyerteseit a Demokrata Párttal, valamint annak a tagságávál és a tagok rokonaival – magyarázta Vasin.
– Teljes felelősséggel állítom, hogy az említett 153 pályázat nyertesei között más pártok tagságával is fellelhető a kapcsolat. Felvetődik a kérdés, hogy a vádaskodók miért nem foglalkoztak a fennmaradt 138 pályázat nyerteseinek politikai kapcsolataival, és miért ragadták ki pont azt a 15 pályázatot, amelyeknek közük van a Demokrata Párthoz. A pályázatok kiírásakor és a beérkezett kérelmek elbírálása aorán nem vettük figyelembe a pártbeli hovatartozást, ez egyszerűen nem volt kritérium. Biztos vagyok benne, hogy alapos vizsgálat után kiderülne, hogy a pályázatok nyertesei között ugyanolyan arányban találhatók más pártokhoz köthető emberek. Az effajta vizsgálódás nem tartozik a munkaköri kötelezettségeinkhez, a mi dolgunk az, hogy a 153 projektumnan részt vevő 800 embernek munkát biztosítsunk – szögezte le a tartományi titkár.
Vasin elmondása szerint esélytelen a pályázati eszközökkel való visszaélés, mivel a közmunkát szervező nemkormányzati szervezetek minden hónapban kötelesek bizonyítani, hogy kifizették-e a foglakoztatottakat. Ha a tartományi titkárság tudomást szerez arról, hogy a munkásokat nem fizették ki, a helyzetnek megfelelően fog intézkedni – mondta Miroslav Vasin.

A zürichi székhelyű Swiss Federal Institute of Technology intézet kutatói 43 ezer multinacionális vállalat kapcsolatait vizsgálva megállapították, hogy egy viszonylag kevés cégből álló csoport ellenőrzi a világgazdaság aránytalanul hatalmas részét. A valóság értelmezéséhez nyilván meg kellene próbálni ideológiai előítéletektől mentes nézőpontból górcső alá venni a kérdést. Az összeesküvés-elméletek hívei magyarázatot látnak ebben eszméik igazolására, de akár a szabad piac mindenhatóságát hirdetőek is elméletük megvalósulását remélik az adatokban.

Számos tanulmányban feltárták már, hogy a multinacionális vállalatok hatalmas szeleteket birtokolnak a világ gazdaságából. Emellett azonban sokatmondóak azok az adatok is, melyek segítségével a közvetett tulajdonosi kapcsolatokra következtethetünk. A zürichi kutatók elképesztő adatmennyiséget dolgoztak fel. Egy 37 millió céget és befektetőt tartalmazó adatbázissal operáltak. A komplex hálózatelemzés módszere segítségével a részvényesi kapcsolatokat is megpróbálták feltérképezni. Olyan hálózati rendszert sikerült felfedniük, melynek középpontjában ezernél alig több, egymással szorosan kapcsolódó cég van. Mindegyik legkevesebb két, de átlagosan 20 másik ilyen céghez kapcsolódik részvénytulajdonosként. Amikor tovább elemezték a már leszűkített hálózati rendszert, eljutottak a mintegy 150 cégből álló, még szorosabban összefonódó szupermaghoz. Csoporton belül a részvények háromnegyedét a csoport tagjai tartják kézben, a cégek több mint a fele pénzügyi közvetítő, ők kontrollálják viszont az egész gazdasági hálózat értékének csaknem a felét.

@k= Ez csak természetes?

Ha maradunk annál, hogy nem tartjuk eleve sem jónak, sem rossznak azt, hogy létezik egy ilyen összefonódás, akkor megpróbálhatjuk azt vizsgálni, hogy az egész rendszer stabilitására milyen veszélyeket (vagy előnyöket) rejt magában az ilyen szoros kapcsolatrendszer. Egy meghibásodás esetén ugyanis egy ilyen hálózat abszolút sebezhetővé válik. Nyilvánez történhetett 2008-ban, amikor a Lehmann Brothers csődje a világ egész pénzügyi rendszerét megingatta. A szoros összefonódás azt a kérdést is felveti, hogy mindez milyen hatással van a valódi piaci versenyre? Fontos megjegyezni, hogy a részvénytulajdonlás nem jelent minden esetben valódi kontrollt egy cég működése felett. Mindenesetre, ha a hálózatelmélet szempontjából közelítjük meg a problémát, talán tudományos magyarázattal szolgálhatunk a rendszer kialakulását és működését illetően. Egyben azt is megállapíthatjuk, hogy mivel ugyanolyan felépítést mutat, mint a természetben spontán kialakult rendszerek, ezért a világ pénzügyi rendszerére sem tekinthetünk eleve úgy, mint egy globális irányításra törő összeesküvés eredményére. Az ehhez hasonló struktúrák ugyanis a természetben is gyakoriak. Magukat ideológiáktól vezérelt előítéletektől mentes kutatóknak nevező személyek szerint a világgazdaság fejlődésének természetes fázisa, hogy a népesség 1 százaléka rendelkezik a világ vagyonának nagyobbik része felett.

@k = Nincs véletlen

Egy magyar fizikus, Barabási Albert László hálózatkutató jutott el addig a felismerésig, hogy a kiegyenlítetlen kapcsolateloszlású hálózatok a természettudomány és szociológia különböző területein megfigyelhetők. Korábban a hálózatelmélet abból indult ki, hogy a hálózatok véletlenszerűen jönnek létre. Ez azonban a komplex hálózatokra nem igaz: sem a szociális háló, sem az élő anyag biokémiai rendszere nem véletlenszerű. A hálózatok számítógépes kutatására, digitális mivoltukból eredően a világháló bizonyult legalkalmasabbnak. Meglepetés volt, amikor kiderült, hogy majdnem mindegyik, a legkülönbözőbb rendszerekben létrejött komplex hálózat ilyen: a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok, a szociális háló, az emberek szexuális kapcsolatainak hálózata és a számítógép-hálózatok. Ezért ma már nem vitatják, hogy a gazdasági életben a hálózati jelenségek döntő következményekkel járnak. A gazdasági hálózatok megértése mind a vállalat szervezését, mind a gazdasági folyamatok terjedésének megértését forradalmasíthatja a jövőben.

A kutatásokból kiderült tehát, hogy a természeti és társadalmi rendszereken belül univerzális tulajdonság a hálózatok létezése. Fontos arra is kitérni, hogy a hálózaton belül megfigyelhető, hogy nem szimmetrikus az adatokhoz való hozzáférés. Akkor van ugyanis valakivel szemben előnyöm és hatalmam, ha én tudok valamit, amit ő nem. A kormányok, pártok, különböző cégek már régóta gyűjtik az adatainkat, tehát tudnak valamit. Nyilván racionális okai is lehetnek az adatgyűjtésnek. Többek között isszafoghatjuk a bűnözést, elejét vehetjük bizonyos betegségek terjedésének. Megfigyelhető azonban, hogy az erős társadalmakat több csomópont jellemzi, melyek között rengeteg a kapcsolat. A gyenge társadalom viszont egy nagy központtal rendelkezik, melynek a nyúlványai mindenhová elérnek ugyan, de nincs közöttük kapcsolódás. Leegyszerűsítve: előbbi a demokrácia, utóbbi pedig a diktatúra. 

Szerbiának még legalább 5–10 évre lesz szüksége ahhoz, hogy teljesen alkalmazkodjon az uniós jogszabályokhoz, vagyis ennyi évbe telik az ország EU-s felzárkózása – értékelte Vladimir Gligorov gazdasági szakember, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Intézet munkatársa a tegnap kezdődött 15. Szerbiai Gazdasági Fórumon, amelyet a pénzügyminisztérium és a Szerbiai Gazdasági Kamara szervezett.

– Az országnak tehát legalább öt évre lesz szüksége, de akár tíz évet is igénybe vehet a jogszabályok összehangolása. Ez alatt az idő alatt nem várható látványos növekedés, hiszen a bruttó hazai össztermék, a GDP csak 2-2,5 százalékkal emelkedhet évente, ezenkívül a gazdasági trendek összehangolása is hatalmas erőt fog igénybe venni. Ahhoz azonban, hogy állami szinten gördülékenyen kezdődhessenek meg a változások, a politikai érdekeket is harmonizálni kell – emelte ki a szakember.

A szakértő úgy gondolja, hogy az országnak olyan gazdaságra van szüksége, amely megállja helyét a nemzetközi versenyben, és azon a véleményen van, hogy az államvezetésnek fokozatosan csökkentenie kellene a termelésben vállalt szerepét.

– Enélkül szinte elképzelhetetlen a gazdasági euróintegráció – fejtette ki véleményét a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Intézet munkatársa.

Gligorov arra is rámutatott, hogy a szerbiai magánszektor jelenleg nem versenyképes, erről az alacsony kivitel és a munkanélküliségi ráta is tanúskodik.

– Az export csupán harminc százaléka a GDP-nek, az ideális arány azonban 60–70 százalék lenne, ha lépést akarunk tartani az Európai Unió gazdasági tempójával. Az alacsony kiviteli mutatók a recesszió és a több éve stagnáló termelés jelei. Emellett az országban a munkanélküliség sem elhanyagolható probléma, mivel a magánszektor csupán kisszámú polgárt alkalmaz. Sokkal jobb prognózisokat lehetne felállítani, ha többen dolgoznának az országban. Nyugodtan megállapítható, hogy az összehangolódás jó ideig el fog húzódni – mutatott rá a szakértő. 

Alkonyodott, amikor Ida belépett a csikorgó vaskapun, amit csak úgy lehetett becsukni rendesen, ha előbb maga felé húzta, és megemelte egy kicsit. Végigment a keskeny betonjárdán, s a kanyarodónál már látta, hogy anyja a kiskonyha üveges ajtaján belül áll, és mereven bámul az udvarra.

A svájci Stan Wawrinka és a szerb világelső, Novak Đoković egyaránt pályafutása első Roland Garros-trófeájáért szállt harcba a párizsi Grand Slam vasárnapi fináléjában, amelyet nagy meglepetésre végül a világranglista 9. helyén számon tartott svájci klasszis nyert meg. Wawrinka a 2014-es Australian Open után második GS-döntőjét játszhatta, és megtartotta százszázalékos teljesítményét, hiszen négyjátszmás meccsen, 4:6, 6:4, 6:3, 6:4 arányban jobbnak bizonyult Đokovićnál, aki a 2012-es és a 2014-es fináléhoz hasonlóan harmadik párizsi döntőjében is alulmaradt, összességében maradt a korábbi 8 GS-trófea a neve mellett. A szerb nagy esélyt szalasztott el, hiszen esélyesebbnek tartották a svájcinál, és ha Párizsban diadalmaskodott volna, a teniszszakértők szerint képes lett volna idén mind a négy Grand Slam megnyerésére. Erre azonban így várnia kell még.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szombaton nem volt hajlandó fogadni Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök telefonhívását, arra hivatkozva, hogy Athén még mindig nem küldte el csütörtökre ígért reformjavaslatait – közölte az EU egyik meg nem nevezett illetékese. „Nincsenek új fejlemények, ezért nincs mit megvitatni” – mondta a brüsszeli forrás. A telefonbeszélgetést a görög miniszterelnök kérte, de ezt Juncker elutasította.

A két vezető politikus szerdán egy görög reformcsomagban állapodott meg a visszatartott EU-segélypénzek kifizetésének fejében, a reformjavaslatok azonban azóta sem érkeztek meg Brüsszelbe.

Egy görög kormánytisztviselő később cáfolta a hírt a Reutersnek. A brit hírügynökség egy kormányforrásra hivatkozva arról is beszámolt, hogy Ciprasz szombaton telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel, de a beszélgetések tartalmáról nincsenek értesülései.

Victor Ponta román miniszterelnök sajtótájékoztatón is megerősítette vasárnap, hogy nem mond le hivataláról, továbbra is élvezi a koalíció támogatását, az ellene kezdeményezett bűnvádi eljárást pedig politikai indíttatásúnak minősítette.

A hétvégén a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetei és a PSD koalíciós partnerei is támogatásukról biztosították Pontát, aki ellen pénteken okirat-hamisítás, pénzmosás, adócsalásban való bűnsegédlet és összeférhetetlenség gyanújával kezdeményezett bűnvádi eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA).

Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes, akinek a pártja, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) a mérleg nyelvét képezi a parlamentben, szombaton azt mondta: Romániának nincs szüksége a kormány menesztésével járó politikai válságra, ezért ha bizalmi voksra kerül sor, az UNPR a Ponta-kormány tisztségben maradását támogatja.

Vasárnap Victor Ponta koalíciós tanácskozást hívott össze, majd a PSD-t támogató kisebb pártok vezetőinek jelenlétében sajtóértekezleten erősítette meg – korábban csak Facebook-bejegyzésben közölt – elhatározását, miszerint nem tesz eleget Klaus Iohannis államfő felszólításának, és nem mond le a miniszterelnöki tisztségről.

Úgy vélte: a DNA ügyészét a politikai közhangulat befolyásolta abban, hogy eljárást indítson ellene. Szerinte ennek egyedüli célja a kormány megbuktatása, mert egyébként az ellene felhozott vádpontokat jogilag megalapozatlanoknak tartja.

Ponta ártatlanságát hangoztatva kifejtette: a kormányt csak választásokon vagy az ellenzék bizalmatlansági indítványának megszavazásával lehet leváltani, de ha ezt egy ügyész tenné meg, az „államcsíny” volna.

Minden idők egyik legerősebb szövetségének nevezte az Egyesült Államok és Németország kapcsolatát az amerikai elnök vasárnap egy bajorországi faluban, ahol a német kancellárral tett látogatást a világ hét legfejlettebb ipari államát összefogó G7 csoport csúcstalálkozója előtt.

Barack Obama és Angela Merkel a találkozó helyszínének közelében fekvő Krünben több száz, bajor népviseletbe öltözött helyi lakos társaságában búzasörrel, fehérkolbásszal és sörpereccel indította a napot.

A reggeli előtt mondott köszöntőbeszédében Merkel és Omaba egyaránt a két ország barátságát méltatta. Németországot és az Egyesült Államokat nemcsak a közös érdekek, hanem a közös értékek is összekötik – emelték ki.

A vasárnap délután kezdődött, zárt ajtók mögött folyó kétnapos csúcstalálkozóról szólva Barack Obama hangsúlyozta, hogy a „közös jövőről” tárgyalnak, így a világgazdaság fejlődése, a klímaváltozás  és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem mellett arra is kitérnek, hogy mit lehet kezdeni „Oroszország ukrajnai agressziójával”.

 A Hetek – a soros elnök Németország mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország – állam-, illetve kormányfői másodszor tanácskoznak az orosz államfő nélkül, amióta 1998-ban Oroszország csatlakozott a G7 csoporthoz, és több mint másfél évtizedig G8 csoport néven működött. Tavaly óta ismét hét országból áll, mert Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.

A legfejlettebb ipari államok vezetőinek informális fórumát Németország legmagasabb hegycsúcsa, a bajor Alpokban fekvő Zugspitze lábánál tartják, az Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau). A találkozó biztosítása a bajor rendőrség történetének legnagyobb szabású művelete, több mint 20 ezer rendőrt mozgósítottak. A Stop G7 Elmau nevű – baloldali, környezetvédő és globalizációellenes civil szervezetek által szervezett – tüntetéssorozat résztvevőinek azonban így is sikerült rövid időre zárlat alá venni a luxushotelhez vezető egyik utat.

A szálloda térségét 3 méter magas szögesdróttal vették körül, a legközelebbi városban, Garmisch-Partenkirchenben pedig több mint 100 bíró áll készenlétben, hogy az esetleges rendbontók ellen induló eljárásokat gyorsan lefolytathassa.

A G7-elnökség programjára – amely több miniszteri szintű találkozót is magában foglal – a soros elnök Németország 359 millió euró közpénzt fordít, ebből 130 millió eurót a kétnapos csúcstalálkozóra. Ez azt jelenti, hogy a tanácskozás percenként 90 ezer euróba kerül a német adófizetőknek. A költségek miatt sok bírálat érte a kormányt. A berlini vezetés szerint azonban a személyes konzultáció lehetősége megéri a ráfordításokat. Az utóbbi évszázadok történelme megmutatta, hogy „az a legdrágább, ha egyáltalán nincs ilyen találkozó” – jegyezte meg Sigmar Gabriel alkancellár.

A várakozásoknak megfelelően a kormányon lévő, iszlamista gyökerű konzervatív kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyerte a Törökországban vasárnap tartott parlamenti választásokat, de a csaknem végleges eredmények szerint minden bizonnyal elveszíti több mint 12 éven át élvezett abszolút többségét.

A TASZSZ orosz hírügynökség ankarai tudósítója a szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága után azt jelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő volt pártja a szavazatok 41,5 százalékát gyűjtötte be, vagyis 261 mandátumot szerzett az 550 fős törvényhozásban. Ez azt jelenti, hogy az AKP elveszíti abszolút többségét, így - mint elemzők rámutattak - el kell állnia az elnöki rendszer bevezetésére irányuló tervétől. Ennek megvalósításához kétharmados többségre lett volna szüksége, de már a voksok háromötödének birtokában is népszavazásra bocsáthatta volna az elnöki demokrácia ügyét.

Először jutott be a parlamentbe a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP). A korábbi kurdbarát Béke és Demokrácia Párt (BDP) és néhány kisebb baloldali csoport 2012-es tömörüléséből létrejött, egyre népszerűbb pártnak - első kurd pártként - sikerült átlépnie a bejutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt. A párt csaknem 12 százalékot és ezzel mintegy 80 mandátumot szerzett.

A Yani Safak című iszlamista konzervatív lap nem hivatalos részeredményekre hivatkozva korábban még azt állította, hogy az AKP hatvan százalékos többséget szerzett, a Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig nem jutott be a parlamentbe.

Megfigyelők szerint az eredmény vereséget jelent Erdogan számára, aki a választási hadjárat során élesen támadta a HDP-t, noha az alkotmány semlegességet követelt volna meg tőle.

A kurdbarát párt ugyanakkor mindenekelőtt azzal kampányolt, hogy egyedül tömörülése képes megakadályozni Erdogan tervét az elnöki rendszer bevezetésére , ami - társelnöke, Selahattin Demirtas szerint - egyet jelentett volna a "diktatúrával".

A vasárnapi választásokon második helyen a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) végzett a voksok 25,2 százalékával, ez az eredmény 129 képviselői helyre jogosítja fel, míg harmadikként a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) futott be a szavazatok 16,7 százalékának megszerzésével, ami 84 mandátumot jelent számára.

A 2011-es parlamenti választásokon az akkor még kormányfő, Recep Tayyip Erdogan által vezetett AKP a szavazatok 49,8 százalékát szerezte meg, és ezzel 327 mandátumhoz jutott

Késő esti jelentések szerint a részvételi arány rendkívül magas, 85,3 százalékos volt.

A választási eredményre reagálva a kormánypárt egyik magas rangú képviselője felvetette egy kisebbségi kormányzás, továbbá egy előre hozott választás lehetőségét.

A HDP követői és ellenfelei vasárnap kölcsönösen a választások manipulálásával vádolták egymást a közösségi oldalakon.

A délkelet-törökországi Sanliurfa városában vasárnap a különböző pártok követői között kitört összecsapásokban 15-en megsebesültek - jelentette a DHA hírügynökség. A Radikal című digitális újság jelentése szerint az IHD emberi jogi egyesület több településen is szabálytalanságokat tapasztalt a választások alatt.

A belügyminisztérium információi szerint a vasárnapi voksolás rendjére a biztonsági erők több mint 400 ezer tagja vigyázott és több tízezer megfigyelő ügyelt a voksolás tisztaságára.

A választási kampány légköre meglehetősen feszült volt, több incidens is történt, a legutóbbi éppen pénteken egy ellenzéki nagygyűlésen, a délkelet-törökországi Diyarbakirban. A HDP elleni robbantásos támadásban ketten meghaltak és több mint százan megsebesültek.

Külföldön 2,9 millió török állampolgár adhatta le szavazatát, erre május végéig volt lehetőségük a török nagykövetségeken és konzulátusokon.

A Barcelona labdarúgócsapata nyerte meg a 2014/2015-ös Bajnokok Ligáját, miután a szombati fináléban, Berlinben 3:1 arányban legyőzte a Juventust. Az előzetes várakozások szerint is a katalánok voltak a favoritok, a fogadóirodáknál toronymagas esélyes volt Luis Enrique csapata, és a torinói gárda nem is tudott rácáfolni ezekre a feltételezett erőviszonyokra. Egy-két intenzívebb olasz időszak kivételével a Barcelona irányította a mérkőzést, de nem is volt nehéz dolga, hiszen már a 4. percben megszerezte a vezetést Ivan Rakitić révén – Messi lövését még kiütötte Gianluigi Buffon, a kipattanót pofozta a hálóba a horvát –, így határozottabban, nyugodtabban játszhatott. Egészen az 55. percig kellett várni a második gólra, a jó néhány helyzetet elpuskázó katalánok majdnem ráfizettek pontatlanságukra, Álvaro Morata egyenlített. A Barca magasabb fokozatba kapcsolt, és szűk negyedóra alatt visszaszerezte az előnyt, Luis Suárez talált be. A meccs sok barcás időhúzással tarkított utolsó szakaszában Neymar előbb kezezést követően, majd szabályosan is betalált, így hiába erőlködött a Juve, nem tudott egyenrangú ellenfél lenni, alulmaradt a klubfutball legnagyobb párharcában. Mindkét csapat története nyolcadik BEK/BL-fináléját játszotta, a Barcelona 1992, 2006, 2009 és 2011 után az ötödik trófeát gyűjtötte be, a Juventus rekordot jelentő hatodik alkalommal bukott el.

Nemzetközi sajtó a találkozót követően egyértelmű katalán fölényről beszélt, de szinte mindenhol nagyra értékelték a Juventus teljesítményét is, hiszen az olasz együttestől már az is óriási tettnek számított, hogy eljutott a berlini döntőig. Ugyanígy vélekedett Massimiliano Allegri, a Juve edzője is a finálé után: „Kimagaslóan teljesítettünk a szezonban. A nagyszerű döntőben éppen akkor kaptunk elkerülhető gólt, amikor a legjobban futballoztunk. Megvoltak a lehetőségeink az egyenlítésre, de a Barca támadóhármasával szemben nem lehet eltékozolni ezeket. Nehezen találtuk meg a megfelelő ritmust. A bajnoki cím és az olasz kupa is szép siker, ráadásként pedig a BL-döntő is kiválónak mondható. Mi mást tehettünk volna még?” Nála csalódottabbnak tűnt a francia középpályás, Paul Pogba, aki szerint 1:1-nél elhitték, hogy nyerhetnek: „Amikor egyenlítettünk, azt hittük, nyerni fogunk. De a Barca betalált, mi pedig kissé összeomlottunk. A hajrában próbáltunk egyenlíteni, hiába.”

A győztes fél természetesen majdnem kiugrott a bőréről örömében, kölcsönösen egymást méltatták a játékostársak, talán az év elején Barcelonába érkező Suárez fogalmazta meg legegyszerűbben a hármas siker – bajnoki cím, kupagyőzelem és BL-trófea – kulcsát: „Elértük a célunkat, a csapatszellem és az egységesség jellemzett minket a szezon kezdetétől fogva.” Saját elmondása szerint is könnyekkel küszködött a lefújás után a másik támadó, a brazil Neymar: „Sírtam, mivel eszembe jutott az a sok minden, amin eddigi életemben keresztülmentem. Az, hogy mindig erről álmodtam, és az a sok segítség és erőfeszítés, amit a családomtól kaptam azért, hogy eljussak idáig. Nagyon boldog vagyok, hogy részese lehetek ennek a történetnek.” A csatár a döntőbeli góljával beérte a BL-góllövőlista élén Messit és Cristiano Ronaldót – mindhárman tízszer voltak eredményesek ebben a kiírásban –, amivel kapcsolatban csak egy rövid megjegyzést tett: „Nem állok meg itt!” Korábban még soha nem fordult elő a BL-ben, hogy egy klub két játékosa is élen végezzen a gólszerzők rangsorában.

@k = Bajnokok Ligája-döntő

@k = Berlin: Barcelona–Juventus 3:1 (1:0)

Olimpiai Stadion, 70 442 néző, vezette: Çakιr (török). Gólszerzők: Rakitić 4., Suárez 68., Neymar 90+7., ill. Morata 55.).

Barcelona: Ter Stegen, D. Alves, Piqué, Mascherano, Alba, Rakitić (Mathieu, 91.), Busquets, Iniesta (Xavi, 78.), Messi, Suárez (Pedro, 96.), Neymar. Vezetőedző: Luis Enrique.

Juventus: Buffon, Lichtsteiner, Bonucci, Barzagli, Evra (Coman, 89.), Marchisio, Pirlo, Pogba, Vidal (Pereyra, 79.), Tévez, Morata (Llorente, 85.).Vezetőedző: Massimiliano Allegri.

A világbajnoki címvédő Lewis Hamilton, a Mercedes pilótája nyerte meg a Forma-1-es Kanadai Nagydíjat vasárnap, ezzel 17 pontra növelte előnyét második helyen célba érő csapattársával, Nico Rosberggel szemben az összetettben.

A 30 éves brit versenyző az élről indulva, végig az élen haladva győzött, pályafutása 37. futamgyőzelmét aratva ezzel.

Rosberg az első pillanattól a második helyen haladt, és ugyan mindent megtett, de nem volt esélye csapattársa legyőzésére.

A harmadik helyen a Williams finn versenyzője, Valtteri Bottas ért célba, miután a sokáig előtte haladó honfitársa, a ferraris Kimi Räikkönen a verseny felénél megpördült, rengeteg időt veszített, és negyedik lett.

A 70 körös futamon a 18. helyről indult Sebastian Vettel (Ferrari) az ötödik helyre jött fel.

A rajt után az élmezőnyből mindenki megtartotta pozícióját, Hamiltont Rosberg, Räikkönen és Bottas követte. A brit pilóta gyorsan megnyugtató előnyre tett szert, Rosberg pedig a Ferrari finnjével szemben szerzett kisebb előnyt, és hosszú körökön át, tulajdonképpen egészen a 30. körre időzített kerékcserékig nem is volt változás az élen.

E közben a 18. helyről startolt Vettel és a 15-ről indult Felipe Massa (Williams) folyamatosan előzött és jutott egyre előrébb, még úgy is, hogy Vettel nagyon hamar kiment kereket cserélni.

A mezőny elején először Räikkönen váltott gumikat, ám alig ért vissza a pályára, a lassú jobb kanyarban csúnyán megpördült, és rengeteg ideje ment el, amíg megfordult és menetirányba állt. A finn hibáját Bottas használta ki, és elé került.

A Mercedesek kerékcseréi után Hamilton előnye hirtelen 2 másodperc alá csökkent, és ezt követően Rosberg sokáig próbált közel kerülni hozzá, ám egy másodpercen belülre egyszer sem tudta faragni hátrányát, így pedig nem nyithatta a hátsó szárnyát, és esélye sem volt az előzésre.

A hajrában Vettel egészen az ötödik, Massa pedig a hatodik helyig jutott előre, Räikkönen viszont nem tudta már visszaszerezni a harmadik pozíciót.

Hamilton összességében nagyon simán győzött, és szerezte meg karrierje negyedik sikerét Kanadában.

Ada község önkormányzat 40 millió dináros támogatást nyert a szennyvízelvezető hálózat kiépítésére a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóságtól. Az erre vonatkozó szerződést a napokban írta alá Inđiján Bilicki Zoltán adai polgármester, aki elmondta, hogy ebből a pénzből Adán folytatják a szennyvízhálózat kiépítését.

– A célunk az, hogy az idei évben legalább 10 kilométer szennyvízhálózatot építsünk ki. Ez az összeg körülbelül 4-5 kilométeres szakaszra elegendő, de ígéretet kaptunk a Tartományi Mezőgazdasági Titkárságtól is, hogy erre a célra jóváhagy egy nagyobb összeget. Továbbá az adai és a moholi helyi közösségekkel karöltve az önkormányzat saját forrásból is finanszírozza a munkálatokat. Az idén 80-90 millió dinárt fordítunk a szennyvízhálózat kiépítésére – magyarázta Bilicki Zoltán. – A Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság támogatásából Adán a Jugoszláv Néphadsereg utcában készül a hálózat, mégpedig a Dositej Obradović utcától a Zmaj utcáig. Továbbá a Partizán téren, a Svetozar Markovićtól az Apró Ferenc utcáig, illetve az Apró Ferenc utcában. A Sava Kovačević utcában is megindul a csatorna kiépítése a Vuk Karadžićtól a Svetozar Marković utcáig. Emellett kiépül a hálózat az Obilić utcában, illetve a Branko Radičević utcában a Pionír utcától az Apró Ferenc utcáig, valamint a Pionír, a Szeles József és a Török Mihály utcában. Ebben az évben az építkezésre szánt pénzt úgy fogjuk szétosztani, hogy Ada minden részében folyjanak munkálatok. Így a szennyvízcsatorna megépül majd a Gunaras városrészben található Szlovén utcában, valamint a Macedónia városrészben a Kiss Ernő utcában, illetve az Alvégben egy nagyobb részt fogunk kiépíteni. Az adai II. helyi közösséggel közösen rövid időn belül megkezdjük a Tobán városrészben a háztartások rákapcsolását a hálózatra, amihez szintén jelentősebb összegre lesz szükségünk. A helyi közösség azonban hajlandó nagyobb összeggel hozzájárulni a beruházáshoz, és ez nagy segítség az önkormányzat számára. A macedóniai Moša Pijade utcában a központtól számítva az utca jobb oldalán is megépül a csatorna, a bal oldalán már megvan – nyilatkozta a polgármester.

Bilicki Zoltán elmondta, hogy augusztus elseje előtt biztosan nem kezdődnek el a munkálatok, hiszen legalább két hét szükséges ahhoz, hogy az önkormányzat a tartománytól megkapja az engedélyt a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, amely ekkora összeg esetében legalább másfél hónapot vesz igénybe minden törvényes határidőt betartva.

A szélsőjobboldal vezeti a pártok népszerűségi listáját Ausztriában: jelenleg az osztrák választók 28 százaléka szavazna a bevándorlás-ellenes Osztrák Szabadságpártra (FPÖ), miközben az országos szinten kormányzó nagypártokat, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP) a szavazók 23-23 százaléka támogatja – derül ki a Der Standard osztrák liberális napilap hét végi számában közzétett felméréséből.

A Market piackutató cég által jegyzett közvélemény-kutatás szerint a Zöldek egy országos szintű választáson jelenleg a voksok 15 százalékát nyernék el, míg a liberális NEOS párt hat százalékot szerezne. A Stronach Csapata (Team Stronach) és a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nem érné el a parlamenti bejutási küszöböt.

A felmérésből kiderül, az osztrákok 23 százaléka Reinhold Mitterlehner konzervatív pártvezért látná szívesen a kancellári székben, 18 százalékuk támogatja Werner Faymann szocialista kormányfőt, és 17 százalékuk pártolná azt, ha Heinz-Christian Strache, az FPÖ vezére állna a kabinet élén. Eva Glawischniget, a Zöldek vezetőjét a szavazók 10 százaléka támogatná kancellárként.

A Der Standard megjegyezte, a kutatásból kitűnik, hogy a múlt vasárnap Stájerországban és Burgenlandban lezajlott tartományi választások újabb lendületet adtak a szélsőjobboldalnak. Győzelmük ellenére mind a szocialisták, mind a második helyen végző konzervatívok jelentősen veszítettek népszerűségükből mindkét tartományban, miközben a harmadik helyen megszerző szélsőjobboldal jelentősen megerősödött.

A négyszáz ember megkérdezésével, a Der Standard megbízásából még a hét elején készített felmérést még az előtt készítették, hogy két nappal később koalícióra lépett egymással Burgenlandban az SPÖ és a szélsőjobboldal.

A Unique osztrák közvéleménykutató intézet felmérése szerint az osztrákok 39 százaléka helyeselné, míg 53 százaléka ellenezné az FPÖ részvételét a szövetségi kormány munkájában.

A Magyar Nemzeti Tanács 7. rendes ülésén kerül napirendre dr. Beretka Katinka , az MNT Végrehajtó Bizottsága tagjának lemondása. Az okokról a jelzett ülésen számol be. Úgy tudjuk, Magyar Nemzeti tanácsi mandátumáról nem mond le csupán a  Végrehajtó Bizottsági tagságáról. Az MNT következő ülését szerdára jelentették be. Beretka Katinka lemondását követően ezen az ülésen a megüresedett helyre új képviselőt választanak meg a VB-be.

Szombaton a kora hajnali órákban tragikus kimenetelű tűzeset történt Adorjánon, a Halász utca 21-es számú lakóépületben. Itt lakott az 52 éves helybeli születésű Törteli Ottó, akit a jelekből ítélve álmában ért a halál, bennégett a házában, pontosabban megfulladt a szobában keletkezett tűzben. Az áldozat egyedül élt a Halász utcában lévő szerény otthonában, házassága zátonyra futott, már évekkel ezelőtt elvált feleségétől és alkalmi munkákból, napszámból próbálta fenntartani magát. Szombaton kora reggel, már hajnali négy órakor érte jött ismerőse, Kőrösi Ervin, akivel előzőleg megbeszélték, hogy együtt mennek napszámba kapálni, hogy egy kis bevételre tegyenek szert. Amikor Kőrösi odaért Törteli házához meglepetéssel tapasztalta, hogy a házból sűrű fekete füst árad szét minden irányba, azonnal riadóztatta a szomszédokat és hívták az önkéntes tűzoltókat, akik gyorsan eloltották a tüzet, de a ház lakóján már nem tudtak segíteni. 

Mivel a házban a felhalmozódott adósságok miatt már korábban kikapcsolták az áramot, a tűzet okozhatta egy parázsló cigarettavég vagy égve felejtett, csonkig égett gyertya is. Az áldozat, Törteli Ottó élettelen tetemét a szoba padlóján találták meg, körülötte a berendezés egy része is megégett.

Borsos Csaba, a helyi közösség elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy az adorjáni polgárok mély megrendüléssel értesültek falubelijük tragikus haláláról. A faluban békés, nyugodt természetű embernek ismerték, bár az is igaz, hogy rendszeresen ivott, már amikor valamilyen munka elvégzése után pénzhez jutott. A napokban kezdődött a kapálási szezon, Törteli és ismerőse elhatározták, hogy csakúgy, mint az előző napon, szombaton hajnalban is együtt mennek napszámba, de ezt megakadályozta a tragikus baleset.

A tűz a jelekből ítélve emberi gondatlanságból keletkezhetett. Minden bizonnyal a vágott dohányból újságpapírba csavart cigarettavég okozhatta a tragédiát. Akik ismerték, rendszeresen látták, hogy nem gyári csomagolású és töltésű cigarettát szívott, hanem saját maga csavarta. Annyi pénze sem volt, hogy a boltban tudott volna magának cigarettát venni. Egy nappal korábban kezdtek el kapálni, amiből még nem volt bevétele, hogy vásároljon magának cigarettát és egyebeket. Törteli pénteken este minden bizonnyal a szokásos csavart cigarettával a kezében aludt el, a parázsló dohány és újságpapír azután tüzet fogott és a szobában keletkezett füstben megfulladt.

Törteli Ottó az egykori Adorjánon működött Tisza Kajakklub egyik legsikeresebb versenyzője volt, aktív sportoló korában a pionírok, majd az ifjúsági mezőnyben is több országos bajnoki címet szerzett a akkori Jugoszláviában.

Az elmúlt két évben jelentősen megnőtt Szerbiában a kiadott fizetőkártyák száma, így 2014-ben már 6,3 millió darab volt forgalomban.

Branislava Žunjić a Szerbiai Gazdasági Kamara bankügyi, biztosítási és pénzügyi társulásának titkára szerint csak minden második kártya van aktív használatban. Mint mondta, a válság kezdete óta a hitelkártyák használata kilenc százalékkal csökkent.

A kártyák közül mindössze 15,4 százalék a hitelkártya, 82,6 százalék a fizetőkártya, a többi úgynevezett biznisz kártya.

Žunjić kiemelte, hogy növekedés tapasztalható az internetes fizetések területén, ez a növekedés tavaly 170 százalékos volt, de a tranzakciók számát és méretét illetően is növekedés tapasztalható.

Hétfőn adja át az építési engedélyre vonatkozó kérelmét a belgrádi építési titkárságon a svéd IKEA, amely első szerbiai áruházát a Belgrádhoz tartozó Bubanj potokon építi fel, 26 hektárnyi területen.

Mint azt az IKEA Szerbia vállalatból közölték, miután a belgrádi Városi Tanács június 5-én elfogadta a belgrádi földterületekkel foglalkozó és építésügyi igazgatóság valamint az IKEA között megkötött együttműködési szerződést, amely a kommunális infrastruktúra témakörét rendezi, megteremtődtek a feltételek az építési engedély igényléséhez az említett lokáción.

„A földterület délkeletre található Belgrádtól, közvetlenül a Bubanj potoknál lévő fizetőrámpa után, jobb oldalról Niš irányába. A Slavijától mindösze 14 kilométer a távolság” áll a közleményben.

Az áruház 39 500 négyzetméteren épül ki, 1400 parkolóhellyel. Az áruház, a parkolók és a belső utak összesen 11 hektárt foglalnak majd el.

A munkálatok kezdetét őszre tervezik, 2016 végéig kell elkészülnie.

Az IKEA 1943 óta foglalkozik bútorgyártással és kereskedelemmel.