A Civil Elkötelezettség Mozgalom tájékoztatása szerint mintegy 60-70 kétnyelvű utcanévtáblát szereltek le azt követően, hogy a rendőrség 30 és 50 ezer lejes büntetéssel fenyegette meg a lakosokat a táblák kifüggesztése miatt. Barabás Miklós civil aktivista elmondta, a táblák felszerelése ennek ellenére nem állt le, több új kérést is kaptak a hetekben, illetve 17 személy visszaszerelte a pár héttel ezelőtt eltávolított utcanévtáblát a háza falára.
„Büntetéseket még senki sem kapott. Legutoljára múlt hét elején érkezett hozzám egy olyan lakossági bejelentés, hogy a rendőrség megkereste és a kezébe adott egy felszólítást. Úgy tűnik, hogy már majdnem az összes fontosabb helyen látható táblánál járt a rendőrség, lefényképezték a táblákat, többször elmentek a kapu előtt, tehát ez a fajta finom megfélemlítés zajlott.”
-magyarázta Barabás Miklós. Kétnyelvű utcanévtáblákat továbbra is lehet igényelni a CEMO-nál, illetve kérni lehet Kétnyelvűség utca feliratú matricákat, és ezek kiragasztásával is támogatni lehet a civil akciót. A szervezet egy kettős mérce tesztet is végezne a marosvásárhelyi rendőrséggel. Feltérképezik az engedély nélkül felszerelt táblákat a város területén, és ellenőrzik, hogy a rendőrség ezek tulajdonosait is felszólította-e arra, hogy távolítsák el a táblákat. A civilek gerillaakciókkal is készülnek. Az elkövetkező hónapokban heti rendszerességgel tartanak majd valamilyen figyelemfelkeltő akciót, mivel úgy vélik, hogy Marosvásárhelyen csak konfrontatívabb eszközök használatával lehet eredményt elérni a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében.
Az Al-Mourabitoune dzsihadista szervezet vállalta magára a túszejtést, és hangfelvételen azt üzente a román hatóságoknak, hogy készüljenek a túsz kiszabadítását célzó tárgyalásokra. A román hatóságok jelenleg ellenőrzik az üzenet hitelességét, és nemzetközi segítséget kérnek, továbbá felhívják a figyelmet, hogy körültekintően kezeljék az ügyet a nyilvánosság előtt. A román férfit, aki egy mangánbánya alkalmazottja, április 4-én ejtették foglyul az afrikai államban.
A Csehországból Bulgáriába tartó busz vasárnap azért állt meg a magyarországi M0-s autópálya egyik pihenőhelyénél, mert az utasok erős vegyszerszagot éreztek. Kiderült, hogy egy utas csőbombát hagyott a buszon. A cseh, a szlovák, a magyar és a román hatóságok közös vizsgálatot indítottak az ügyben, a magyarországi Terrorelhárítási Központ az eddigi adatok alapján nem gyanítja, hogy ideológiai vagy politikai terrorakcióról volna szó, és nem köthető egy terrorszervezethez sem.
Ma délután teszi le a hivatali esküt. A tárcavezetői poszt azután üresedett meg, hogy Liviu Dragnea lemondott a tisztségről, amiért a legfelsőbb bíróság egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a 2012-es népszavazás elcsalása miatt. A b1 hírtelevízió megjegyzi, Sevil Shhaideh Liviu Dragnea rokona, és rokonsági kapcsolatban áll Konstanca megye felfüggesztett tanácselnökével is, akinek a vezetése alatt dolgozott korábban a Konstanca megyei tanácsnál.
Ezt tegnap jelentette be a vizsgálatokat vezető marseilles-i ügyészség. A földi maradványokat a DNS-minták alapján azonosították és átadták a hozzátartozóknak, így a katasztrófa után csaknem két hónappal meg lehet tartani a temetéseket. A Germanwings Barcelona-Düsseldorf útvonalon közlekedő gépe március 24-én zuhant le Franciaország déli részén, az Alpokban. A gép két fekete dobozának adatai alapján a másodpilóta bezárkózott a pilótafülkébe és szándékosan idézte elő a katasztrófát.
Ezt a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Gheorghe Neagu jelentette ki a rétyi községházán tartott közmeghallgatáson. Elmondta, hogy pár hónapig elhúzódhat a folyamat, de ha a dokumentumokat rendben találják, nem tagadják meg az engedély kibocsátását, tudósít a Krónika. A közmeghallgatáson megjelent környezetvédő aktivista ismételten arra kérte a környezetvédelmi hatóságokat, hogy se a Schweighofer fűrészüzemének, se a hozzá tartozó erőműnek ne bocsássanak ki működési engedélyt, amíg a peres ügyekben nem születik jogerős döntés. Az elmúlt héten négy civil szervezet beadvánnyal fordult a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez, amelyben kérték a hatóságot, hogy utasítsa el az erőmű beindításához szükséges integrált környezetvédelmi engedély kiállítását. A környezetvédők szerint az erőmű a feldolgozóüzem része, a két létesítmény környezetvédelmi hatásait együtt kell vizsgálni, és azt is jelzik, hogy hogy az engedélyeztetési kérelemből több dokumentum is hiányzik. A hónap elején a civil szervezetek a rétyi fűrészüzem tevékenységének beszüntetését is kérték arra hivatkozva, hogy nincs működési engedélye, mégis beindították a termelést.
Az Európai kisebbségvédelem kihívásai címmel tegnap, Budapesten rendezett nemzetközi konferencián a magyarországi nemzetpolitikai államtitkár kifejtette, hogy a kisebbségi jogérvényesítés fontos szereplőjeként tartja számon az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját, mivel a szervezet ráirányítja a közvélemény figyelmét a nemzeti kisebbségek megoldatlan kérdéseire. Kiemelte, hogy a szervezet tevékenységének igen fontos eleme a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés, amelynek révén azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió fogadjon el a kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokat. Megjegyezte, hogy Magyarország támogatja a programot, annak ellenére, hogy egyes tagállamok, köztük Románia és Szlovákia nem ért egyet a kezdeményezéssel. Hans Heinrich Hansen az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke kitért arra, hogy vannak jobb helyzetben levő kisebbségek Európában, mint például a német kisebbség Dániában, de léteznek olyanok is, akiknek érdekeit nem veszik figyelembe. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban 40 millió ember él kisebbségben, azaz minden hetedik személy.
A legfrissebb IRES-felmérés szerint nem viszonyulnak érdektelenül a romániaiak az illegális erdőirtáshoz, és elégedettek az intézkedéssel, hogy a Legfelső Védelmi Tanács napirendjére tűzte az ügyet. A miniszterelnök azzal vádolt liberális képviselőket, hogy befolyásolták a módosított erdészeti törvény kihirdetésének visszautasítását annak érdekében, hogy az osztrák Schweighofer fakitermelőt előnyben részesítsék, az államfő viszont tagadta ezt. A megkérdezettek több mint fele az elnöknek hisz, 20 százaléka Victor Pontanak, 13 százaléka egyiknek sem, 14 százalék pedig vagy nem ismeri a helyzetet vagy nem válaszolt.