Agrégateur de flux

Magyarkanizsáról is elindult egy busz a horvát határ felé szerda délelőtt - közölte az MTI tudósítójával Lackó Róbert, a magyarkanizsai képviselő-testület elnöke.

DT 13/2015 - 16/9/2015
Jose Pérez Martín y Juan Antonio Sánchez Giménez
Uno de los principales factores que influyen en la imagen exterior de los países es su percepción proyectada desde los medios de comunicación internacionales y el sentimiento que esta genera en la opinión pública internacional. Este estudio analiza a qué se vincula España, con qué se relaciona y cuáles son las dinámicas dominantes en la prensa global e internacional.

Stanley Hoffmann, spécialiste de relations internationales à l’université de Harvard, vient de nous quitter. En 1983, il avait publié dans Politique étrangère (4/1983) un article remarquable sur la pensée de Raymond Aron. Ce texte avait été republié en 2006, à l’occasion du 70e anniversaire de notre revue. Nous vous invitons à le relire.

L’ampleur de l’œuvre de Raymond Aron a toujours fait le désespoir de ses commentateurs – et de ses disciples. On peut s’attendre à la publication de divers textes inédits ; néanmoins, hélas, cette œuvre est désormais achevée. Ce qui devrait permettre d’étudier enfin, en profondeur, la contribution scientifique qu’elle a apportée – de séparer en quelque sorte les deux activités que Raymond Aron a menées de concert et a souvent entremêlées : l’activité proprement journalistique, commentaires d’une actualité qu’il se sentait le devoir d’élucider et d’interpréter, et l’activité du théoricien, philosophe de l’histoire, sociologue des sociétés contemporaines, ou critique de la pensée politique et sociale des grands auteurs.

Lire la suite de cet article.

Alors que les frappes françaises sont attendues dans « quelques semaines », selon le Premier ministre, Manuel Valls, l’Australie n’a pas mis longtemps pour passer des paroles aux actes. En effet, une semaine après avoir annoncé son intention d’étendre ses opérations contre l’État islamique (EI ou Daesh) à la Syrie, dans le cadre de la coalition internationale […]

Cet article Première frappe de l’aviation australienne en Syrie est apparu en premier sur Zone Militaire.

C'est un véritable camp de tentes aux portes de l'Europe. Des centaines de migrants ont décidé de dormir devant la clôture de barbelés érigée par la Hongrie à la frontière avec la Serbie, en attendant une possible ouverture. Belgrade est débordé et a décidé mardi d’affréter des bus pour emmener des migrants vers la Croatie voisine. Par ailleurs, Budapest souhaite construire un nouveau mur, cette fois sur sa frontière avec la Roumanie. Ainsi la situation se tend en Europe de l’Est et la chancelière allemande Angela Merkel appelle les dirigeants européens à se réunir vite pour faire face, ensemble.

Une patrouille de Rafale du centre d'expertise aérienne militaire (CEAM) de Mont-de-Marsan a
Plus d'infos »

L'analyse d'Igor Delanoë, spécialiste de géopolitique.

L'analyse d'Igor Delanoë, spécialiste de géopolitique.

The third Strategic Decision Making Course & Exercise on Cyber Crisis Management within the framework of the European Defence Agency (EDA) takes place in Vienna from the 14th to 16th September 2015. The event is a joint initiative of the EDA, the European Cyber Security Initiative (Estonia), the Austrian Ministry of Defence and the Austrian Ministry of Interior. Forty representatives from the Austrian Federal Chancellery, the Ministries of Interior, Justice, European and International Affairs, Defence and Sports as well as from seven private companies participate in the exercise which is hosted at the Austrian Defence College. The exercise is also observed by 40 national and international cyber security experts.

The main aim of the exercise is to prepare strategic leaders to deal with cyberspace crisis management processes in complex situations and to promote a cyber security and cyber defence strategic culture. It also concentrates on stimulating national synergies and to foster EU member states cooperation. 

The exercise set-up includes presentations as well as a decision-making exercise and an in-depth feedback session. The exercise audience is confronted with a customised fictional political scenario where a crisis situation outside  EU boundaries spills back to an EU member state, here Austria. Manifestations of this spill over are an escalating sequence of targeted cyber-attacks of different degree of severity which are affecting both Austrian public and private sector entities, including national critical infrastructures such as telecommunications and Internet service providers, the energy sector, water supply and the public health care sector;all of this has had an impact on the public up to the level of casualties. The exercise audience is asked to apply the existing Austrian legal and political framework to the escalating scenario. At the same time participants must react to the population’s perception of the situation and to maintain public order. The exercise is following a playbook of more than 200 pages. 

Cyber defence – a key capability

The previous two cyber defence exercises for decision-makers were organised in Portugal in May 2014 and Prague in June 2015. The initiative is part of the EDA’s cyber defence work strand which among others aims at improving training, education and exercises opportunities as highlighted in the "Cyber Defence Policy Framework" which was adopted by the European Council in November 2014. 

"The 2013 EDA landscaping study on cyber defence capabilities among EDA member states revealed a need for harmonised cyber training for decision makers. The present course and exercise are the direct result of this study. The courses are constantly being improved according to participant’s feedback to ensure that our offer corresponds with Member State’s needs", said Peter Round, Director Capability, Armament & Technology at the European Defence Agency.

Background

Cyber defence is the military dimension of cyber security. The military requirements are to prepare for, prevent, detect, respond to, recover from and learn lessons from attacks, damage or un-authorized access originated from cyber space affecting systems and services that support and enable military tasks and operations. 

In the EDA’s capability development plan, cyber defence is one of the priority actions. A project team of EDA and its participating Member States' representatives is responsible for jointly developing cyber defence capabilities within the EU common security and defence policy (CSDP). A network of EDA and Member States research & technology experts support this work by collaborative activities delivering the required technologies at the right time. All of this is positioned next to existing and planned efforts by civil communities (national and EU institutions) and NATO. Given that threats are multifaceted, a comprehensive approach is taken, seeking to enhance synergies between the civilian and military domains in protecting critical cyber assets.

 

More information

• News "Cyber defence exercise for decision makers" (22 June 2015)
• Cyber defence project page
  
  

On 16 September 2015, the Council's Permanent Representatives Committee backed a Commission proposal to help Greece maximise its use of EU funds and improve liquidity for boosting growth and creating jobs. The proposal's main objective is to address the lack of public funds available for much needed investments in Greece, and to ensure that the concerned European structural and investment funds deliver their benefits as rapidly as possible on the ground. The approved measures are exceptional and designed to respond to the unique situation created by the financial crisis in Greece.

The draft regulation would improve the liquidity of Greece by around €2.0 billion. This would be achieved in the following ways:  

• An increase in advance payments by a total of 7 percentage points in 2015 and 2016 for the funding of the 2014-2020 period. This concerns the European social fund, the European fund for regional development, the cohesion fund and the European maritime and fisheries fund. This measure would make available an additional €1 billion in 2015 and 2016. Advance payments are made by the Commission to the member states automatically after the adoption of each operational programme to accelerate the implementation of the planned measures.
  
  
• An increase in the maximum EU co-financing rates to 100% for the 2007-2013 programmes financed by the cohesion fund, the European social fund and the European fund for regional development. Greece already benefits from a higher EU co-financing for this period: in many cases the EU covers 95% of the total investment costs, rather than the usual 85%. In addition, there would be an early release of the last 5% of the remaining EU payments normally retained until the closure of the programmes for the 2007-2013 period. Together with the increase of the co-financing rates this would make available an additional €1 billion in 2015 and 2016.

The total €2 billion would be frontloaded within the 2014-2020 period and be budgetary neutral over the same period.

Next steps 

The position agreed by the Council serves as a mandate for the Luxembourg presidency to hold discussions with representatives of the European Parliament. Once an agreement between the Council and the Parliament is reached both institutions have to formally approve the outcome.

Background

The purpose of cohesion policy is to reduce disparities between the levels of development of the EU's various regions by promoting economic growth, job creation and competitiveness.

The EU funds are the biggest source of foreign direct investment in Greece. Under the 2007-2013 programming period almost €42 billion are allocated to Greece. They consist of around €24 billion from EU structural and cohesion funds, the fisheries and rural development funds, and around €17 billion for direct payments to farmers and support measures for agricultural markets. Until now, Greece has received €38.4 billion, corresponding to 17.5% of average annual Greek GDP over that period. An amount of nearly €2 billion for cohesion policy is still available; if it is not used by the end of 2015 it would be lost.  

For the 2014-2020 period, more than €35 billion have been earmarked for Greece. They consist of € 20 billion European structural and investment funds and over €15 billion for direct payments to farmers and support measures for agricultural markets. Out of this foreseen allocation, €4.5 billion have already been paid between 2014 and July 2015.

Am 16. September 2015 hat der Ausschuss der Ständigen Vertreter des Rates einen Vorschlag der Kommission befürwortet, Griechenland bei der bestmöglichen Nutzung von EU-Mitteln zu unterstützen und für mehr Liquidität zu sorgen, um dadurch zur Wachstumsförderung und zur Schaffung von Arbeitsplätzen beizutragen. Hauptziel des Vorschlags ist es, dem Mangel an öffentlichen Mitteln für dringend benötigte Investitionen in Griechenland zu begegnen und zu gewährleisten, dass die betreffenden Europäischen Fonds – der Struktur- und der Investitionsfonds – so schnell wie möglich ihren Nutzen vor Ort entfalten. Die gebilligten Maßnahmen haben Ausnahmecharakter und sollen der besonderen Situation Rechnung tragen, die durch die Finanzkrise in Griechenland entstanden ist.

Die im Entwurf vorliegende Verordnung würde Griechenlands Liquidität um rund 2 Mrd. € verbessern. Dies soll folgendermaßen erreicht werden:  

• Eine Erhöhung der Vorauszahlungen um insgesamt 7 Prozent in den Jahren 2015 und 2016 für den Finanzierungszeitraum 2014-2020. Dies betrifft den Europäischen Sozialfonds, den Europäischen Fonds für regionale Entwicklung, den Kohäsionsfond und den Europäischen Meeres- und Fischereifonds. Durch diese Maßnahme würde 2015 und 2016 zusätzlich 1 Mrd. € verfügbar gemacht. Vorauszahlungen werden von der Kommission nach der Annahme eines operationellen Programms automatisch an die Mitgliedstaaten geleistet, um die Umsetzung der geplanten Maßnahmen zu beschleunigen.
  
  
• Eine Erhöhung der maximalen EU-Kofinanzierungsrate auf 100 % für Programme, die im Zeitraum 2007-2013 durch den Kohäsionsfonds, den Europäischen Sozialfonds und den Europäischen Fonds für regionale Entwicklung finanziert werden. Griechenland profitiert in diesem Zeitraum bereits von einer höheren EU-Kofinanzierung: In vielen Fällen trägt die EU 95 % der gesamten Investitionskosten statt der üblichen 85 %. Darüber hinaus würden die restlichen 5 % der EU-Zahlungen, die normalerweise bis zum Abschluss der Programme für den Zeitraum 2007-2013 zurückbehalten werden, vorzeitig freigegeben. Zusammen mit der Erhöhung der Kofinanzierungsraten würde dadurch in den Jahren 2015 und 2016 zusätzlich 1 Mrd. € verfügbar.

Der Betrag von insgesamt 2 Mrd. € würde in den Jahren 2014-2020 vorzeitig veranschlagt und wäre in diesem Zeitraumhaushaltsneutral.

Die nächsten Schritte 

Der vom Rat vereinbarte Standpunkt dient dem luxemburgischen Vorsitz als Mandat für die Beratungen mit Vertretern des Europäischen Parlaments. Sobald der Rat und das Parlament sich geeinigt haben, müssen beide Institutionen das Ergebnis förmlich annehmen.

Hintergrund

Ziel der Kohäsionspolitik ist es, die Disparitäten in der Entwicklung der verschiedenen EU-Regionen durch die Förderung des Wirtschaftswachstum, der Schaffung von Arbeitsplätzen und der Wettbewerbsfähigkeit zu verringern.

Die EU-Fonds sind die größte Quelle ausländischer Direktinvestitionen in Griechenland. Im Rahmen des Programmplanungszeitraums 2007-2013 werden Griechenland nahezu 42 Mrd. € zugewiesen. Davon stammen rund 24 Mrd. € aus den europäischen Struktur- und Kohäsionsfonds, dem Fischereifonds und dem Fonds für ländliche Entwicklung, während es sich bei rund 17 Mrd. € um Direktzahlungen an Landwirte und Marktstützungsmaßnahmen handelt. Bislang hat Griechenland 38,4 Mrd. € erhalten; dieser Betrag entspricht 17,5 % des durchschnittlichen jährlichen BIP des Landes in dem genannten Zeitraum. Für kohäsionspolitische Maßnahmen steht noch eine Summe von fast 2 Mrd. € zur Verfügung; werden diese Mittel nicht bis Ende 2015 ausgeschöpft, verfallen sie.  

Für den Zeitraum 2014–2020 sind für Griechenland mehr als 35 Mrd. EUR bereitgestellt worden. Diese Summe setzt sich wie folgt zusammen: 20 Mrd. € aus den europäischen Struktur- und Kohäsionsfonds und mehr als 15 Mrd. € an Direktzahlungen für Landwirte und Marktstützungsmaßnahmen. Von der vorgesehenen Mittelzuweisung wurden zwischen 2014 und Juli 2015 bereits 4,5 Mrd. € ausgezahlt.

A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága 2015. szeptember 16-án támogatta azt a bizottsági javaslatot, amelynek célja, hogy a növekedés fellendítése és a munkahelyteremtés érdekében segítsen Görögországnak az uniós alapok lehető legnagyobb mértékű igénybevételében és a likviditás javításában. Görögországban sürgősen beruházásokra lenne szükség, ám ehhez nem áll rendelkezésre elegendő közpénz. A javaslat fő célja e hiány ellensúlyozása és annak biztosítása, hogy az érintett európai strukturális és beruházási alapok nyújtotta lehetőségeket a lehető legrövidebb időn belül ki lehessen aknázni az országban. A most jóváhagyott intézkedések rendkívüli jellegűek, céljuk pedig a görög pénzügyi válság miatt előállt egyedi helyzet enyhítése.

A rendelettervezet 2 milliárd EUR körüli összeggel javítaná Görögország likviditását. Ez a következők révén valósulna meg:  

• 2015-ben és 2016-ban összességében 7 százalékponttal növekedne a 2014–2020-as időszak finanszírozását szolgáló előlegek összege. Ez az Európai Szociális Alapot, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Kohéziós Alapot és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot érinti. Az intézkedés révén 2015-ben és 2016-ban 1 milliárd EUR többletforrás állna rendelkezésre. Az előlegeket automatikusan folyósítja a Bizottság a tagállamoknak az egyes operatív programok elfogadását követően, hogy a tervezett intézkedések gyorsabban elindulhassanak.
  
  
• A Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott 2007–2013-as programok uniós társfinanszírozásának maximális aránya 100%-ra emelkedne. A szóban forgó időszak görögországi programjainak uniós társfinanszírozási aránya már eddig is magasabb volt: az EU számos esetben a beruházási összköltségek 95%-át fedezi a szokásos 85% helyett. Ezen túlmenően – a szokásossal ellentétben – a fennmaradó uniós kifizetések utolsó 5%-ának felszabadítására is korábban,, még a 2007–2013-as időszak programjainak lezárása előtt sor kerülhetne. A társfinanszírozási arányok emelésével együtt ezen intézkedés révén 2015-ben és 2016-ban 1 milliárd EUR többletforrás állna rendelkezésre.

A 2 milliárd EUR teljes összeget a 2014–2020-as időszak elejére ütemeznék, hatása pedig ugyanezen időszak költségvetése szempontjából semleges lenne.

Következő lépések 

A Tanács által elfogadott álláspont révén a luxemburgi elnökség egyúttal megbízatást is kap arra, hogy folytasson megbeszéléseket az Európai Parlament képviselőivel. Ha a Tanácsnak és a Parlamentnek sikerül megállapodást elérnie, azt mindkét intézménynek hivatalosan is jóvá kell hagynia.

Háttér

A kohéziós politika célja az EU különböző régióiban tapasztalható fejlettségbeli különbségek csökkentése a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség előmozdítása révén.

Görögországban az uniós források jelentik a közvetlen külföldi befektetések legfőbb forrását. A 2007–2013-as programozási időszakban mintegy 42 milliárd EUR összeget különítettek el Görögország részére. Ez az összeg a következőkből adódik össze: körülbelül 24 milliárd EUR az európai strukturális és kohéziós alapokból és a halászati és vidékfejlesztési alapokból, valamint körülbelül 17 milliárd EUR a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre és az agrárpiacok támogatására irányuló intézkedésekre. Görögország eddig 38,4 milliárd eurót kapott, ami a szóban forgó időszakot tekintve az ország átlagos éves GDP-jének 17,5%-t teszi ki. A kohéziós politika keretében még mintegy 2 milliárd EUR rendelkezésre áll; ha 2015 végéig Görögország ezt nem használja fel, elesik az összegtől.  

A 2014–2020-as időszakra több mint 35 milliárd eurót különítettek el Görögország részére. Ez az összeg a következőkből adódik össze: 20 milliárd EUR az európai strukturális és beruházási alapokból, valamint több mint 15 milliárd EUR a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre és az agrárpiacok támogatására irányuló intézkedésekre. Ezekből az előirányzott összegekből 2014-től 2015 júliusáig 4,5 milliárd EUR került kifizetésre.

Keeping a balance between resource development of the Arctic region and the conservation of its fragile ecosystem is a key priority for Russia, the country's president, Vladimir Putin, said Wednesday.

Le B-261 Novorossisk (Projet 0636.3) a franchi les Détroits turcs ce mercredi et poursuit sa route vers Novorossisk qu'il pourrait atteindre le 21 septembre, voire le 19. Il s'agit de la première nouvelle unité sous-marine russe à rallier sa base de la...

Le livre de cet officier avait eu un grand écho dans les années 70.

Le livre de cet officier avait eu un grand écho dans les années 70.

Új szabályozásra van szükség a drónok használatának ösztönzéséért Európában, de ez a szabályozás nem lehet aránytalanul szigorú, hogy ne riassza el a befektetőket, írja a közlekedési szakbizottság kedden elfogadott jelentése. Interjúnkban Jacqueline Foster (konzervatív, brit) témafelelőst kérdeztük a technológiai változásokról, a kapcsolódó képzésekről és a felmerülő biztonsági, adatvédelmi kérdésekről.
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Der Verkehrsausschuss sprach sich in einem am Dienstag (15.9.) angenommenen Bericht für neue Regelungen aus, um das wirtschaftliche Potenzial ferngesteuerter Flugsysteme zu fördern. Die Bestimmungen sollten Unternehmen jedoch nicht von Investitionen abschrecken. Die britische EU-Abgeordnete und Berichterstatterin Jacqueline Foster (EKR) sprach mit uns über die Einsatzmöglichkeiten von Drohnen, die Sicherstellung angemessener Ausbildungen und den Schutz der Privatsphäre.
Ausschuss für Verkehr und Fremdenverkehr

Quelle : © Europäische Union, 2015 - EP