Elfogadhatatlan, hogy Németország gyakorlatilag egyedül viseli az európai menekültválság terheit – mondta Joachim Hermann bajor belügyminiszter vasárnap a Bild című lapnak.
Hangsúlyozta: “nem lehet így viselkedni egymással Európában”. Hozzátette, hogy a súlyos aránytalanságra a berlini vezetésnek is fel kell hívnia az uniós partnerek figyelmét. “A szövetségi kormánynak végre nyíltan kell beszélnie” – mondta a bajor konzervatív CSU politikusa a Bild online kiadásában ismertetett nyilatkozatában, amelyben ismét bírálta Angela Merkel kancellár, a testvérpárt CDU elnökének döntését a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről.
“Súlyos mulasztás, hogy a tartományokat nem tájékoztatták a döntés meghozatala előtt” – mondta a bajor belügyminiszter.
Hasonlóan nyilatkozott Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök is egy vasárnapi pártrendezvényen – Franz Josef Strauss néhai bajor miniszterelnök, CSU-elnök születésének 100. évfordulóján -, amelyen hangsúlyozta: tarthatatlan, hogy Németország fogadja be “majdnem az összes menekültet, holott az EU-nak 28 tagországa van”. Ekkora terhelést “tartósan egyetlen társadalom sem bír elviselni” – hangoztatta Horst Seehofer.
A bajor miniszterelnök ugyancsak bírálta Angela Merkel döntését. “A kancellár azt mondta Orbán (Viktor magyar) miniszterelnöknek, hogy tartsa be az európai szabályokat”, aztán pénteken “éjfél körül maga a német kormány helyezte hatályon kívül ezeket az előírásokat” – jegyezte meg a bajor politikus.
A CDU/CSU pártszövetség és a koalíciós társ szociáldemokrata párt (SPD) vezetői vasárnap este megbeszélést kezdtek a menekültválság kezeléséről, a találkozó a CSU-s nyilatkozatok alapján feszült hangulatban kezdődött. Több ügyben eleve nézeteltérés van a koalíciós pártok között. A konzervatív pártok például sürgetik, hogy csökkentsék a menedékkérők pénzbeli támogatását és növeljék a természetbeni juttatások arányát. Ezt az SPD elutasítja, a konzervatívok pedig azt az SPD-s javaslatot vetik el, hogy az egészségbiztosításban alkalmazott chipkártyás rendszerhez hasonlóan a menedékkérők ellátásában vezessenek be kártyás rendszert.
A vasárnapi informális egyeztetés után tovább folytatódik egy átfogó intézkedéscsomag előkészítése, amelyről még több körben tárgyalnak. Az országos, úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozót – a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozását – várhatóan szeptember 24-én tartják meg, és a szövetségi kormány még szeptemberben a törvényhozás elé terjeszti javaslatait, amelyekről októberben dönt majd a törvényhozás két háza, a Bundestag és a Bundesrat.
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese. Több tartományi vezető szerint az idő a már háromszor fölfelé módosított előrejelzést is felülírhatja, és akár az egymilliót is elérheti a menedékkérők száma.
Minden eddiginél többet, a korábbi keret csaknem háromszorosát, mintegy 60 milliárd forintot fordíthat Magyarország az ökológiai gazdálkodás támogatására- írta a Magyar Idők hétfői számában.
A kormányzat olyan célok elérését határozta meg a következő évekre, amelyek révén 2020-ig versenyképesebb, fenntarthatóbb lesz az ország mezőgazdasága, 500-600 milliárd forint áramlik majd az állattenyésztésbe, egyebek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, a védett, őshonos állatfajták megőrzésének támogatására, illetve az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére - fejtette ki Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke a IX. Kaposvári Állattenyésztési Napok megnyitóján pénteken Kaposváron.
Borúlátóan nyilatkozott a görög gazdaság második félévi várható teljesítményéről az átmeneti athéni kormány pénzügyminisztere. Giorgiosz Houharakisz a To Vima hétvégi görög lapnak azt mondta, hogy a görög gazdaság zsugorodik majd a második félévben, és kicsi az esélye az élénkülésnek. A görög gazdaság 0,9 százalékkal nőtt a második negyedévben az első negyedévhez képest, éves szinten azonban 1,6 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP). Az első negyedévben a hazai össztermék 0,2 százalékkal csökkent a múlt év utolsó negyedéhez képest. Éves szinten az idei első három hónapban a GDP-növekedés 0,4 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 1,3 százalékról. A második negyedévi növekedés főleg a turistaszezon beindulásának köszönhető, de elemzők szerint is lefékezik a gazdaságot a júliusban bevezetett tőkekorlátozások. Görögország hitelezői azzal számolnak, hogy a GDP az idén 2,3 százalékkal csökken. A görög gazdaság tavaly lábalt ki a hat évig tartott recesszióból. A 2008 végén kezdődött recesszió a görög GDP negyedével csökkent. A gazdaság tavaly kapott ismét erőre: három egymást követő negyedévben is növekedett, majd a negyedik negyedévben már 0,4 százalékkal csökkent ugyan, de az év egészében 0,8 százalékkal bővült.
Erre a következtetésre jutottak a szakemberek az eddigi adatok összevetését követően.
A NASA a napokban tette közzé tanulmányát a tengerszint változása miatt várható további komoly veszélyekkel és ezek növekedésével kapcsolatban, augusztus második felében azonban egy másik érdekes munkát is befejeztek, amely viszont a hurrikánok és a nagy erdőtüzek közötti összefüggést mutatja ki.
Az amerikai űrügynökség egyetemi kutatók bevonásával végezte el a hosszadalmas vizsgálatot, amelynek során több évtized adatait vetették és kapcsolták össze, egyértelmű összefüggést mutatva ki azokban. Kiderült ugyanis, hogy amikor az észak-atlanti trópusi régióban megnövekszik a hurrikánok száma (amelyek megjelenését és felerősödését a melegebb vizek felgyülemlése segít), ezek észak felé vonják el a trópusi eső jó részét, aminek következtében az Amazonas-medence déli részében szárazság alakul ki, így az ottani talaj nem tud megfelelő mennyiségű vizet eltárolni, a növények pedig azt elpárologtatni. A légkör így egyre szárazabb lesz, ideális körülményeket teremtve a nagy erdőtüzek kialakulásához, és többek között a gazdák által alkalmazott kisebb tüzek is könnyebben átterjednek a környező erdőkre.
Az összefüggés a szakemberek elmondása szerint jól kimutatható, vagyis az északra eső területeken több hónap leforgása alatt felerősödő melegebb kondíciók északi irányban a hurrikánok erősödését, a tőlük délre lévő régióban pedig a nagy erdőtüzek elterjedését segíti elő. A tanulmány révén – legalábbis az alkotók reményei szerint – a meteorológusok a jövőben megbízhatóbb előrejelzéseket készíthetnek, mégpedig mindkét régió esetében, ezzel egy időben pedig a hurrikánok jobb megértéséhez is hozzájárulhatnak.
Az erdőtüzekkel kapcsolatban megjegyzik, hogy míg Észak-Amerikában ezt többnyire villámok indítják el, az Amazonas vidékén már inkább az emberi tevékenység a fő felelős, bár a klíma mindkét területen nagyban befolyásolja az eseményeket. Ez utóbbi régióban azonban az üvegházhatás miatt is fontos az erdők megőrzése, így a kérdést nem bagatellizálhatjuk el.