Agrégateur de flux

Elsöprő győzelmet aratott a vasárnapi grúziai elnökválasztáson Giorgi Margvelasvili, a kormánykoalíció jelöltje a hatalmon lévő államfő, Miheil Szaakasvili által támogatott jelölt felett, legalábbis erre utalnak a szavazókörzetek többségében összegzett eredmények.

A központi választási bizottság a voksok 70,06 százalékának összeszámlálása alapján közölte hétfő hajnalban, hogy Margvelasvili a voksok 62,1 százalékát szerezte meg, behozhatatlan előnyre téve szert a többi jelölttel szemben. Legfőbb ellenfele, David Bakradze volt külügyminiszter a voksok 21,9 százalékát, míg Nino Burdzsanadze korábbi parlamenti elnök a voksok 10,1 százalékát gyűjtötte össze. A választási részvétel 46,6 százalékos volt.

Mivel Mergvelasvili valószínűleg már az első fordulóban megszerezte a voksok több mint a felét, második fordulóra nem lesz szükség. David Makradze, a Szaakasvili-féle Egyesült Nemzeti Mozgalom frakcióvezetője elismerte vereségét.

Giorgi Margvelasvili, a kevéssé ismert oktatási miniszter győzelme megszilárdítja a Grúz Álom nevű pártszövetség hatalmát egy évvel azután, hogy a parlamenti választást már megnyerte, és véget vetett Szaakasvili és pártja uralmának. A leköszönő államfő az elmúlt kétszer ötéves hivatali periódus után már nem indulhatott el az elnökválasztáson. A 2003-ban, a volt szovjet külügyminisztert, Eduard Sevardnadzét Grúzia éléről elmozdító, vértelen “rózsás forradalom” után hivatalba lépett Szaakasvilit hatalmi arroganciával vádolták. Ezért és az Oroszországgal 2008 augusztusában megvívott, vesztes villámháború miatt nagyot zuhant a népszerűsége.

A 44 éves filozófus, Giorgi Margvelasvili újonc a grúz belpolitikában, mindössze néhány hónapja lett oktatási miniszter a Szaakasvilit a 2012-es parlamenti választáson legyőző milliárdos Bidzina Ivanisvili kormányában. Az új államfő már nem a végrehajtó hatalom feje lesz, pusztán reprezentatív feladatokat lát el, mert hivatalba lépésével egyidejűleg hatályba lép az az alkotmánymódosítás, amelynek alapján a négy és fél milliós Grúziában az eddigi elnöki rendszert parlamentáris berendezkedés váltja föl. Az igaz hatalom a milliárdos Bidzina Ivanisvili kormányfő kezében lesz, de ő azt ígérte, hogy Szaakasvili leváltása után visszavonul a politikától. Megfigyelők szerint lemondása után a színfalak mögül továbbra is ő fogja mozgatni a szálakat Grúziában.

 

 

A héten biztossá vált, hogy az Európai Parlament (EP) nem fog szavazni a többéves pénzügyi keretről (MFF) a jövő heti plenáris ülésén. Ezúttal is hasonló okok húzódnak a halasztás mögött, mint korábban: az EP azt várja a Tanácstól, hogy megfelelően kezelje a 2013-as (éves) költségvetésben jelentkező forráshiányt, amit politikailag összeköt az MFF ügyével.

Sajnos a dosszié szeptember óta csak tovább bonyolódott, ugyanis már nem egy elfogadásra váró költségvetés-módosító van az asztalon, hanem további kettő. A nyár óta húzódó, 3,9 milliárd eurós módosító mellett komoly fejtörést okoz a Tanácsnak az, hogy a vámbevételek kedvezőtlen alakulása miatt többletbefizetésre lesz szükség az idei évben (uniós szinten összesen 1,3 milliárd euró értékben). Továbbá, a Bizottság javaslatot tett arra, hogy négy tagállam kapjon támogatást a Szolidaritási Alapból: Románia a 2012-es szárazság és aszály okozta károk, Németország, Ausztria és Csehország pedig az idei árvízkárok miatt. Ugyan ez a módosító mindössze 400 millió eurós nagyságrendet képvisel, a jelenlegi szűkös viszonyok közepette erre is nehéz forrást találni.

A Tanács mindenesetre tett egy gesztust az EP felé, ugyanis október 14-én rendkívüli COREPER ülést tartottak, amelyen elfogadták mindhárom nyitott költségvetés-módosítót. Mivel azonban ezt a döntést formálisan még egyik tanácsi formáció sem erősítette meg, az EP nem tekinti valódi döntésnek, így továbbra is úgy látja, hogy nem teljesültek annak feltételei, hogy a jövő héten szavazzon az MFF-csomagról.

Az újabb céldátum november 19-e, amely már tényleg a legvégső lehetőségnek tűnik arra, hogy még az idén aláírás kerüljön a csomagra és sikeresen elindulhassanak a következő  időszak programjai! Reméljük, a lassan rétestésztához hasonlóvá váló EP jóváhagyási folyamat nem nyúlik még tovább, amely a politikai árukapcsolásoktól terhelve csak nem akar befejeződni.

(Bajusz Anna)