You are here

Svájc és az EU : Középtávon mérsékelten negatív következmények

Három év alatt még sok minden történhet

2014 február 9-én a svájciak 50,3 százaléka szavazott igennel arra, hogy állítsák vissza a bevándorlási kvótarendszert, azaz a schengeni megállapodással ellentétes döntés meghozatalára szólították fel a föderációs szerveket. Svájc 2011 óta tagja a schengeni övezetnek, a fenti döntés pedig mindössze 19.500 szavazaton múlt 56%-os részvétel meleltt.
Svájcban igen gyakran élnek a közvetlen demokrácia mára kissé elavultnak számító, de nagyon demokratikus eszközével, a népszavazással, jelen esetben azonban ezen eszköz kellő átgondolás hiánya miatt visszaütött és egy már hatályba lépett nemzetközi kötelezettséget írt felül, komoly nemzetközi károkat okozva.

A kormányzat őszre tervezi a vonatkozó törvényjavaslat elkészítését, ugyanakkor kérdéses, hogy a nemzetközi rekaciókat látva mennyire fognak sietni : a törvény ugyanis 3 éves periódust biztosít a (megváltoztatott) törvény életbe léptetéséhez, tehát azonnali, konkrét változások azért rövid távon nem feltétlenül várhatóak.
Közvetlen vesztes a 2013 nyarán az EU-hoz csatlakozott Horvátország, akire a Svájciak még « nem terjesztették ki » Schengent (azaz nem engedi be a munkaerőpiacra a horvátokat) és azóta le is állították ugyanakkor a tárgyalási folyamatot. Ezzel Svájc lényegében újra « megsértette » az EU-t, hiszen megkülönböztetést alkalmaz állampolgáraival szemben. Az EU válaszként felfüggesztette a Svájccal folyó tárgyalásokat a közös oktatási és kulturális programokról (Horizon 2020 és Erasmus+).

Svájci vélemények szerint a Horizon 2020 felfüggesztése nem túl bölcs döntés, mert ennek célja az egész Európai kontinens versenyképességének fellendítése és ebben Svájc fontos szerepet tölt be, melyről a pillanatnyi érdekellentétek miatt nem érdemes lemondtani, és a svájciak szerint az EU ezzel többet veszthet mint Svájc.A svájci diákok mindenesetre egymás után szervezik a megmozdulásokat, mert a folyamatnak ők az egyik legnagyobb vesztesei (Erasmus program).

Svájc az 1972-es szabadkereskedelmi megállapodás – és egy 1989-es a biztosításokról szóló egyezmény - után az EU-val 1999-ben 7 bilaterális szerződést (mezőgazdaság, kutatások, közlekedés, közbeszerzések, stb.) kötött. Ezeknek - egy nehéz évtized után - a svájci gazdaság felpörgetésében sokat köszönhetett. 2004-ben a bilaterális együttműködés második fázisaként újabb 9 megállapodás született (Schengen, nyugdíjak, agrárium, pénzmosás ellen, környezetvédelem, stb.). Az UBS előrejelzése 2014-re 2,1%-os gazdasági növekedést vetített előre, de még a referendum előtt készült. Elemzők szerint amennyiben a svájci kormány nem siet és kapkod akkor csak mérsékelten negatív hatást gyakorolhat a népszavazás eredménye a befektetésekre.
A svájci referendum « megihlette » a franciákat és nem egy UMP-s illetve FN-es politikus kiáll egy hasonló népszavazás rendezése mellett Franciaországban. Igaz, ezt - populista módon - felelősség nélkül szorgalmazhatják, mert erre kevés az esély.

Undefined