You are here

Mi történik Irakban?

Dr. N. Rózsa Erzsébetet, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatóját az "Irak újra napirenden - az Iraki és Levantei Iszlám Állam előretörése" c. kiváló elemzése kapcsán kérdeztük.

Egyes, főként francia(-szíriai) források azt állítják, hogy az általánosan elterjedt adatok tévesek (10.000 fegyveres Irakban és 7-8000 Szíriában) és az ISIS (vagy ISIL) valójában ennek jó háromszorosával, összesen kb. 60.000 harcossal rendelkezik.

- Szerintem nincs pontos szám, új beérkező információk függvényében az adatok gyakran változnak. Lényegében az ISIS-nek – talán a belső magot kivéve - nincs szervezett szervezeti struktúrája sem, egyes csoportok saját döntésük alapján mérlegelik, hogy csatlakoznak bizonyos műveletekhez. De utána könnyen leválnak a szervezetről. Főleg a helyiekre és más olyan csoportokra igaz mindez, akik kihasználják a helyzetet a felkelésre, mint például a szaddámista csoportok, volt vezetők. De ettől nem válnak az ISIS tényleges tagjává hosszabb távon. Éppen ezért az összlétszám félrevezető lehet, egyik pillanatban még ennyi, de egy másik akcióban már teljesen eltérő. Mindez akkor lesz jobban látható, ha bázisterületeiken túlra irányuló műveleteket vezetnek. Ekkor kiderülhet hányan tartanak velük olyan területre, ahol nincs közvetlen érdekük. Továbbá a szekuláris-vallásos ellentétek is hozzájárulnak az ISIS tagjainak leválásához.

Némi előzmény után a 2006-ban megalakult ISIS 2013 áprilisáig csak ISI-ként létezett (Levantera való utalás nélkül). Milyen területeket ért az ISIS Levante alatt, illetve milyen területekre tarthat még igényt Szíria és Libanon mellett?

- Levante, vagy arabul Sám történelmi fogalom, a "Nagy-Szíria", de inkább még azon túl is egy kicsit, pontosan talán sosem definiált határok között. Libanon tehát mindenképpen benne van. Ennek ellenére úgy vélem, Libanonra az ISIS nem fogja kiterjeszteni a fennhatóságát, mégpedig éppen az ottani társadalmi viszonyok, egyensúlyok miatt nem. Egyrészt a libanoni társadalom identitása kozmopolita, az emberek a vallásos identitásukat is megdöbbentően "lazán", vagy inkább pragmatikusan kezelik.
Libanonban a radikálisabbnak látszó vallási elem pedig síita, akik várhatóan egy emberként fognak felkelni az ISIS betörése ellen. Valamint e kérdésben vélhetően a libanoni társadalom is a Hezbollah mögé állna. Csekély tehát a valószínűsége, hogy az ISIS megpróbáljon errefelé is terjeszkedni, de ha mégis nekiindulna, hamar visszavernék.
A szíriai helyzet is hasonló, ahol a sokféleség a vonzerejüket nagyon korlátozza. 2013-ig a szervezet neve azért volt csak ISI, mert addig Irakban terjeszkedtek, akkor kezdtek el úgy vélekedni, hogy "van mit keresniük Szíriában", de szemmel láthatóan ebben tévedtek. A szíriai szunniták ugyanis inkább a Muszlim Testvérek körül fogalmazzák meg magukat, történetileg is, ami azt jelenti, hogy várhatóan az ISIS túl konzervatív lehet nekik.


Kép forrása : http://multimedia.thenational.ae/interactives/flat-graphics/isil.jpg

A 2012 elején létrejött Dzsabhat al-Nuszrát (Nuszra front) egyes elemzések szerint az ISIL hozta létre, mint a szerezet szíriai ágát, de akkor még al-Káida szövetségesként, annak kifejezett kérésére. A helyzet "pikantériája", hogy e fiókszervezetük a szakítás után viszont nem az alapító ISIL-t, hanem az Al-Káidát választotta. Szintén ezen elemzések szerint az ISIL és az Al-Káida 2014 májusában szakítottak egymással (Szíria miatt) és kvázi egymás ellen fordultak. Az ISIS számára a "globális iszlám állam" al-kaidai célja túl utópisztikus volt és ők sokkal realistábban álltak hozzá a kérdéshez. Hogyan látja az al-Káida és az ISIL kapcsolatát?

- A Dzsabha frontot jelent, mondhatni a Győzelem Frontja, de én úgy tudom, hogy nem az ISIL hozta létre. Azt elképzelhetőbbnek tartom, hogy az AQI (al-Kaida in Iraq), amiből létrejött az ISI, küldött át fegyvereseket Szíriába, vagy csak néhányan átmentek "szerencsét próbálni", és belőlük lett aztán a Dzsabha. A szíriai helyzet is annyira folyamatos változásban van, hogy igen nehezen követhető. Az ISIL és az al-Káida szakításáról azt írják, hogy az al-Káida csak az ISIL "L-betűjével" szakított, azaz a Levanttal. Ez igazolja fenti érvelésemet is, mely szerint az ISIL nem egy állandó struktúrával rendelkező szervezet, inkább ilyen-olyan csoportok laza öszzefogása, amiben az esetiségnek is komoly szerepe van. A globális iszlám állam létrehozásától pedig nagyon messze vannak.

Úgy hallottuk, hogy török titkosszolgálati segítséggel (feltételezve a NATO hallgatólagos tudtát) kapott az ISIS 2014 májusban fegyvereket Ukrajnából, mégpedig szaúdi közvetítéssel, mely utóbbiak ukrán fegyvergyára(ka)t vásároltak fel. A repülőgépeken érkezett fegyvereket egy török reptéren speciális vonatkora tette át és szállította le a MIT. Konkrétan felmerült szaúdi nevek : Abdul Rahmán al-Fejszál ésTurki al-Fejszál.

- Nem feltételezem, hogy pusztán azért, mert a törökök NATO-tagok, a NATO tudott erről, sőt! A törökök mára rájöttek, hogy rossz lóra tettek. Óvatosan visszahúzódnak, de valamennyi elkötelezettségük megmaradt, politikailag is, morálisan is. Mára csak a törökök és a szaúdiak támogatják az ellenzéket, tehát lehet a hírnek igazságtartalma. Ugyanakkor Prince Turki részvétele meglepne, ő A merika-barátként ismert és nem hinném, hogy exponálná magát.

Francia források egyfajta Irán-Szaúd-Arábia (nagy)hatalmi szembenállásnak próbálják az ISIS körüli dolgokat pozícionálni. Ezt a külügyi intézeti elemzés is taglalja. De mennyire mozgatja az szaúdiakat például az USA, illetve mennyire "önjáróak"?

- Szerintem ebben a kérdésben a szaúdiak "önjáróak" és ez vissza is fog ütni, amikor ezeknek a fegyvereseknek egy része majd megjelenik Szaúd-Arábiában. A szaúdiak nagyon tartanak az Egyesült Államok és Irán kiegyezésétől. Ennek ellenére az ISIS a szaúdiaknál is hivatalosan terroristalistán van. Az ISIS elürenyomulását nem is tekintem proxy war-nak a két ország között.

Úgy tudjuk, létezik egy 2006-os USA vezérkari térkép, mely csupa "homogén államot" fest a térségre, többek között független Kurdisztánnal, mely jelentős részt szakít ki Törökországból is. Vannak akik úgy vélik, hogy lényegében a jelenlegi folyamatok megfelelnek az amerikai héják terveinek és a felszínen álvita zajlik a demokraták és a republikánusok között. Tényleg "többkulacsos" amerikai politika folyik a térségben, mint amilyet például Franciaország folytatott Koszovóban? (1) Mennyire feszül egymásnak a török és az amerikai érdek? Egyesek "Kurtlar Vadisi II"- Farkasok Völgye : Irak (2) - szituációról cikkeznek, főként, hogy a fenti fegyverszállítás ellenére az ISIL török diplomatákat ejtett foglyul (túszok?)

- Ha ma létezik Kurdisztán térkép, akkor azon Iraki Kurdisztán, esetleg a szomszédos szíriai kurd területekkel kibővítve szerepelhet. Nem feltételezem, hogy az USA papírra vetne olyan térképeket, ahol Kurdisztán török területeket is magába foglalna. Véleményem szerint jelenleg a török belpolitika nem itt tart, hanem a – Törökországon belüli ún. - békefolyamatot támogatja. Mindez persze semmit nem zár ki, de azt tudjuk, hogy óriási pénzek mennek Törökországon belül az ottani kurd területek fejlesztésére, amit egy új kurd állam nem tudna biztosítani. Biztos, hogy léteznek többtényezős forgatókönyvek, de rengeteg a térséget érintő konspirációs elmélet is. Az ISIS-nek viszont semmi köze a kurdokhoz, sőt, meggyőződésem, ha kurd területre merészkednek, azt a kurdok véresen meg fogják torolni. Az ISIS-nek végképp nem érdeke a kurdok függetlensége, vagy akár a létezése sem.

Mekkora az Irakba segítségül küldött iráni katonák "harcértéke"? Francia-szíriai források szerint ezek direkt nem harcoló egységek, csak katonai tanácsadók - az ígért paszdarán (iszlám gárdista) egységek még nem érkeztek meg (?) és nem is fognak (?)

- Úgy tudom az irániak közben óvatosabban kezdtek fogalmazni és nem érdekük egy esetleges vallásháborúnak beállítható konfliktus. Ráadásul az iraki síitákkal sem teljesen felhőtlen a viszony, azaz ha nem muszáj, nem fognak odamenni, csak akkor, ha a szent helyeket kell védeni vagy az iraki síiták nem tudnák magukat megvédeni.

Egyes elemzések szerint a kurdok fontos szövetségesei Izraelnek és konkrét izraeli segítséget feltételeznek Kirkuk bevétele mögött. Igaz az, hogy Kirkuk körzetében találhatóak a legfontosabb iraki kőolajtartalékok, tehát az egész szakadásból a kurdok járnának a legjobban? Az amerikai politika pedig mögéjük állna, mint a koszovói albánok esetében?

- Igen, állítólag van kapcsolat az iraki kurdok és Izrael között, de Kirkuk bevételével kapcsolatban én nem láttam ilyesmit. Kirkukot szerintem egyszerűen átvették a kurdok. Azt hiszem, hogy a déli olajmezőkben több olaj van, ráadásul az kiszállítható, míg az északi szállítás problematikus. Ugyan mára adtak el a kurdok Törökországon keresztül olajat – a bagdadi kormányzat kihagyásával – de úgy tudjuk a Baku-Ceyhan vezetéket lezárták. Mindenesetre akár több, akár kevesebb tartalékot jelent, akár politikai szakadással, vagy anélkül, a kurdok mindenképpen jól járnak vele, mert ők adják el. És ebben Törökország partner, így a központi iraki kormányzat nem tud a problémával mit kezdeni. [Sőt, időközben megérkezett az első iraki kurd olajszállítmány Izraelbe.]

A Dzsabhat al-Nuszrát 2012-ben az USA feltette a terrorista csoportok listájára. Erről a franciák Laurent Fabius külügyminiszter révén próbálták intenzíven lebeszélni az amerikaiakat, merthogy a Front Franciaország egyik legfontosabb szövetségese Aszad ellen.

- Úgy tűnik, a franciák megint lemaradtak egy lépéssel, mint Tunéziában az arab tavasz eseményei kapcsán...

Mennyire van/volt összehangoltság a kurd pesmergák és az ISIS akcióiban az iraki kormányzat ellen? Úgy tudjuk, hogy Moszul és Kirkuk bevétele össze volt hangolva. De a kurdok és az ISIS egymás ellenségei is. Akkor hogyan lehetséges mindez?

- Fentebb kifejtettem, szerintem nincs közöttük kapcsolat. De ugyanakkor az is lehetséges forgatókönyv, hogy létezik olyan megállapodás, mely szerint Kirkukot odaadják a kurdoknak és nem lépnek be kurd területre, cserében viszont együttműködnek a központi kormányzattal szemben. Ezzel az a probléma, hogy ha az ISIS valóban radikális szalafita szervezet, akkor a központi kormányzatot – helyesen – síitaként értelmezi, míg a kurd értelmezésben az arab elem a domináns. Ugyanakkor az ISIS is arab. Tehát lehet itt is pillanatnyi egybeesés, de ha az ISIS komolyan veszi saját feladatát, akkor a kurdokat is „meg kell térítenie” – ami megint csak azt jelenti, ha van is összefogás, az csakis ideiglenes lehet.

Meddig mehet az ISIL? Bagdad elfoglalását francia elemzők teljesen irreális célnak vélik.

- Szerintem is az. Egyrészt az iraki (síita többségű) hadsereg feláll és védeni fogja Bagdadot, ami stratégiai jelentőségű a baidzsai olajfinomító miatt is. Szunnita területen - az ISIL területén - miért akarná egy síita katona az életét áldozni? Ahhoz semmi köze, de ehhez igenis van. Bagdad 5 millió lakosából 2 millió síita, valamint Bagdad a síita többségű kormányzat székhelye, a síiták hatalomban létének záloga, valamint annak záloga, hogy a szuniiták bosszúhadjáratát megállítsák/megakadályozzák. Másrészt 10.000 fegyveressel nem lehet ekkora területet ellenőrzés alatt tartani. Erre is vonatkozik, hogy aki a helyi érdeke miatt állt össze az ISIL-lel, az nem fog velük menni Bagdadba, mert ahhoz nem fűződik semmilyen érdeke.

Egyesek szerint a logika azt diktálja, hogy az iraki kormányzat és Aszad összefogjon az ISIL ellen. Lehet ennek realitása?

- Ez az európai logika. De szerintem mind Aszad, mind Máliki magával van elfoglalva, és a „külföld” bevonása a saját konfliktusba mindkettő számára negatívan ütne vissza. Ne felejtsük el, hogy az utóbbi kb. 40 évet a két ország politikai vezetése – talán az utóbbi éveket kivéve - abban a hitben töltötte, hogy egymás ellenségei, annak ellenére, hogy az iraki menekültek tömegei Szíriába, a szíriaiak egy része Irakba menekült. Nincs tehát most olyan késztetés, hogy a társadalmak egyik pillanatról a másikra másként gondolkodjanak, még akkor sem, ha a rezsim-logika ezt kívánná.

Az interjút készítette: Dr. Türke András István

----
(1) Miközben a francia titkosszolgálat (DGSE) az UCK-t felfegyverezte és kiképezte, hivatalosan francia békefenntartókat is kiküldtek az UCK ellen harcolni.
(2) Kurtlar Vadisi Farkasok völgye : Irak címmel Magyarországon is forgalmazott török film. Az alaptörténet fikció, de számos momentuma megtörtént eseményeken alapul és sajátosan mutatja be a török-amerikai szövetséges viszonyt a Közel-Kelet térségében.

Undefined