You are here

Martonyi a magyar soros elnökség tervezett programjáról

www.euractiv.hu
Euractiv.hu
2010. október 19., kedd

(...)
Türke András István, az Europa Varietas Intézet vezetője az EurActiv kérdésére elmondta, Magyarország nem feltétlenül veszíti el az „honest broker” szerepét amiatt, ha kiáll az érdekei mellett. „Lehet óvatosan, tompított jelzőkkel állást foglalni, amit az üzenet címzettjei pontosan megértenek: veletek értünk egyet, egyeztessük a stratégiánkat.” - mondta Türke. A szakértő hangsúlyozta továbbá, hogy „a kellő rugalmassággal, kompromisszumokkal képviselt vélemény az ország ázsióját is növelheti”.

(...)

Türke ugyanakkor úgy véli, hogy Magyarország számára átgondolandó a török csatlakozás támogatása (legalábbis rövid- és középtávon). „Mérlegre kéne tenni a közgazdászoknak, hogy gazdasági, politikai szempontból hozna-e ez olyan többletet az országnak – vagy éppen milyen távon hozna olyan többletet – mely a szegényebb régiók csatlakozásával a közös európai költségvetés forráskieséseit ellensúlyozná.” - mondta a szakértő.

(...)

A konkrétumokat hiányolja Türke András István, az Europa Varietas Intézet vezetője, de ezt nem értékeli feltétlenül a felkészülésben való lemaradásnak. „Az irányvonalak, résztémák lényegében megvannak, így ez nem feltétlenül jelent negatívumot. A svéd elnökség is viszonylag igen későn mutatta be a programját, mégis viszonylag igen sikeresen teljesített.” - mondja Türke.

A szakértő hangsúlyozza, fontos, hogy a váratlan helyzetek gyors kezelésére is felkészüljünk, legyen szó külpolitikai eseményről, vagy akár a belga elnökségről áthúzódó problémákról. „Lehetne vészforgatókönyveket készíteni; "nagy" és "kis" csomagot. Az utóbbiba belefoglalni azt, amit feltétlenül meg akarunk valósítani, még ha esetleges rendkívüli tényezőkre (pl. gázvalsag, esetleg kettős állampolgárság konkrét bevezetésének utóhatásai, stb.) komolyabb figyelmet is kell fordítani.” - mondta a szakértő.

A teljes cikket elolvashatja az Euractiv.hu -n

---

Íme, a várva-várt magyar program
2010. október 20., szerda Európai ügyek (Kitekinto.hu)

Martonyi János képviselők előtt ismertette Magyarország soros elnökségének tervezett programját. Bár a prioritások többsége már ismert, a külügyminiszter szavai valamennyit elárultak a hangsúlyokról, sőt újdonságként merült fel, hogy a gazdaságpolitikai napirend irányításába Magyarország az „emberi tényezőt” vonná be horizontális irányelvként.

Lassan elkészül a magyar soros elnökség régen várt programja. Az első változatot novemberben fogadja el a kormány, így a Külügyminisztériumban már csak az utolsó simításokat végzik. Az alapanyag adott volt, hiszen a spanyol-belga-magyar trió részeként már 2009 végén elkészült a 18 hónapra szóló „trió-program”, így a mostani dokumentum feladata, hogy azt részletezze.
Martonyi János október 19-én az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtt ismertette, hogyan áll a külügyi tárca ezzel a feladattal. A külügyminiszer elmondta, a munka során alapvetően két részre bontotta a prioritásokat. Az első részben az Unió gazdasági és szociális dimenzióját érintő kérdések jelennek meg, míg a második rész a szakpolitikák terén tervezett előrehaladást tartalmazza.

- Ránk marad a gazdaságirányítás reformja?

A gazdaságirányítási reform terén a jelenleg soros belga elnökség igyekezett a szükséges döntéseket meghozni, ám „bizonyos fontos döntések nem születtek meg, és elképzelhető, hogy már az év végéig nem is fognak”, mondta a magyar külügyminiszter. A legnagyobb hiányosságok a prevenciós, korrekciós, és szankciós eszközök kidolgozása terén mutatkozik, és ha decemberig nem sikerül ez ügyben megállapodni, akkor Magyarország feladata lesz a viták irányítása.
A külügyminiszter ugyan ismertette az ezekben a kérdésekben megjelenő különböző tagállami álláspontokat, de nem foglalt egyértelműen állást abban, hogy Magyarország milyen irányba terelné a vitát. Igaz, Magyarország közvetlenül nem érintett – legalábbis egyelőre – a kérdésben, hiszen a tárgyalások jelenlegi állása szerint a stabilitási és növekedési egyezmény mérőszámainak nem teljesítése miatt egyelőre csak az eurózóna tagokat szankcionálnák, és „Magyarország egyébként is teljesíteni fogja a vállalt 3,8 és 3 százalékos hiánycélokat”, mondta Martonyi.

Elkészült azonban az Európa 2020 versenyképességi stratégia, így jövőre ennek végrehajtását felügyelnünk kell. A külügyminiszer hangsúlyozta, hogy mind a stratégia gazdasági vonatkozásai, mind annak szociális célkitűzései terén Magyarország úgy kívánja irányítani a végrehajtást, hogy az elnökséget áthassa az emberközpontúság. „Bár nem minden tényezőjében érvényesül ez közvetlenül, közvetve mindenütt jelen van.” – mondta Martonyi, és hozzátette: „A növekedés, a versenyképesség csak úgy biztosítható, ha annak társadalmi és demográfiai feltételei adottak. Integrált populációra és szakképzett munkaerőre van szükség.”
Az emberközpontúság keretén belül szintén horizontális, vagyis minden szakpolitikát átható célként jelenik meg a szegénység, különösen pedig a gyermekszegénység csökkentésének célja. Egyelőre azonban nem látszik világosan, hogy mik a horizontális elvek mögött meghúzódó konkrét célok. Különösen annak fényében homályos a kép, hogy a szociálpolitika döntő része nem uniós, hanem tagállami hatáskörben van. Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet szakértője az EurActiv kérdésére elmondta, arra kevésbé lesz lehetőség, hogy a jelenlegi költségvetési keretben nagyobb folyamatok induljanak el, arra viszont igen, hogy az új költségvetés alakítását befolyásolva, ezeket a szempontokat erősítsük az Unió szakpolitikáiban.

- Az „honest broker” szerep gátolja a nemzeti érdekérvényesítést?

Az európai versenyképesség megteremtése mellett az uniós szakpolitikák terén is számos feladat várn Magyarországra. E feladatunk ellátása terén, vagyis a tagállamok közötti vita irányításában azonban „honest broker”-ként, vagyis pártatlan közvetítőként igyekszünk majd eljárni, hangsúlyozza rendre az elnökségi felkészülést irányító apparátus. A külügyminiszter ismertetőjéből azonban kiderül, Magyarország a szakpolitikai prioritások nagy részében nagyon is határozott nemzeti álláspontot képvisel, ami erős érdekérvényesítést kíván. Martonyi János a külügyminiszter nem ismertette az ország erre vonatkozó stratégiáját, azt azonban elmondta, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja, és a kohéziós politika újraformálása terén a magyar közigazgatásnak a sarkára kell állnia, ha nem akarja jelenlegi előnyeit elveszíteni.
Türke András István, az Europa Varietas Intézet vezetője az EurActiv kérdésére elmondta, Magyarország nem feltétlenül veszíti el az „honest broker” szerepét amiatt, ha kiáll az érdekei mellett. „Lehet óvatosan, tompított jelzőkkel állást foglalni, amit az üzenet címzettjei pontosan megértenek: veletek értünk egyet, egyeztessük a stratégiánkat.” – mondta Türke. A szakértő hangsúlyozta továbbá, hogy „a kellő rugalmassággal, kompromisszumokkal képviselt vélemény az ország ázsióját is növelheti”.

- Az erőforrások biztosítása

Új megközelítésbe helyezte a külügyminiszter az agrárpolitika mellett, az energiapolitika és a vízpolitika kérdését is. „Az Unió politikai folyamatának hátterében három elem húzódik meg: Az energia, az élelmiszer és az ivóvíz biztosítása.” – mondta Martonyi. A magyar vízpolitikai célkitűzéseknek éppen ezért nem csak a Duna-régió stratégiáról kell szólnia, hanem az ivóvízkészletek megerősítéséről is.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a Duna-régió stratégia nem kapna jelentős szerepet; az továbbra is az elnökség egyik prioritásaként szerepel. Martonyi szerint azonban nem a Duna, mint folyó, hanem a Duna, mint régió kell megjelenjen ebben a politikában. Mile Lajos, a Lehet Más a Politika (LMP) képviselőt megnyugtatva, a külügyminiszter leszögezte, Magyarország nem tervezi, sőt kizártnak tartja a vízlépcsők építését, és inkább a hajókat igazítanák a Dunához, mint fordítva.

- Éled az Unió keleti dimenziója

Az uniós külpolitika adhatta volna Magyarország számára az egyik leglátványosabb sikert: Horvátország uniós csatlakozási szerződésének aláírását. Mostanra azonban világossá vált, hogy az adminisztratív időszak hosszúsága miatt ez a ceremónia szinte biztosan az utánunk következő félévre esik. „Bízom abban, hogy a horvát csatlakozási tárgyalásokat be tudjuk fejezni, a szerződést azonban az Unió 23 hivatalos nyelvére kell majd lefordítani, ami legalább három hónapot vesz igénybe, így az aláírás elképzelhető, hogy a következő félévre esik majd.” – mondta a miniszter.

A külügyminiszter kitért arra is, a Tanács a jövő héten kéri fel a Bizottságot arra, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, csak képviselői kérdésre hozta azonban szóba Törökország ügyét, és egyáltalán nem beszélt Izlandról. Mindazonáltal hangsúlyozta: „a kapu nyitva áll, de a feltételeket mindenkinek teljesítenie kell”.
Gálik egyetértett a külügyminiszterrel abban, hogy Magyarországnak támogatnia kell Törökország csatlakozását, ugyanakkor emlékeztetett, hogy Európa jelenleg iszlamofóbiával küzd. Hozzátette, hogy a török csatlakozás ügye nem Magyarországon múlik, így ebben a kérdésben nem várható előrelépés a jövő félévben.
Türke ugyanakkor úgy véli, hogy Magyarország számára átgondolandó a török csatlakozás támogatása (legalábbis rövid- és középtávon). „Mérlegre kéne tenni a közgazdászoknak, hogy gazdasági, politikai szempontból hozna-e ez olyan többletet az országnak – vagy éppen milyen távon hozna olyan többletet – mely a szegényebb régiók csatlakozásával a közös európai költségvetés forráskieséseit ellensúlyozná.” – mondta a szakértő.

Megerősödik azonban az Unió keleti dimenziója, hiszen közvetlenül Magyarország után következik a lengyel elnökség, amely szinte saját kezdeményezéseként tekint a hat országot tömörítő Keleti Partnerségre. Lengyelországgal együtt „Magyarországnak sem mindegy, hogy a tőlünk keletre fekvő országok mennyire fogadják el az európai alapelveket”, mondta Martonyi, aki szerint jó esély van rá, hogy a Keleti Partnerség csúcstalálkozóra a gödöllői kastélyban kerüljön sor, igaz, a miniszter ezen állítására az elnökségi felkészülést vezető államtitkár erősen ingatta a fejét, bizonytalanságát kifejezendő.

Vélemények:
Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet szakértője úgy vélte, hogy a magyar elnökségi felkészülés megfelelő ütemben halad. „Az elkövetkezendő hetekben fontos lépésekre kerül sor. A novemberben bemutatásra kerülő KAP-reform javaslatról mindenképpen állást kell majd foglalnunk. A politikai prioritások szintje mostanra nagyon szépen körvonalazódott, most már ebben a keretben a konkrét válaszokra kell koncentrálni.” – mondta Gálik.
A konkrétumokat hiányolja Türke András István, az Europa Varietas Intézet vezetője, de ezt nem értékeli feltétlenül a felkészülésben való lemaradásnak. „Az irányvonalak, résztémák lényegében megvannak, így ez nem feltétlenül jelent negatívumot. A svéd elnökség is viszonylag igen későn mutatta be a programját, mégis viszonylag igen sikeresen teljesített.” – mondja Türke.

A szakértő hangsúlyozza, fontos, hogy a váratlan helyzetek gyors kezelésére is felkészüljünk, legyen szó külpolitikai eseményről, vagy akár a belga elnökségről áthúzódó problémákról. „Lehetne vészforgatókönyveket készíteni; “nagy” és “kis” csomagot. Az utóbbiba belefoglalni azt, amit feltétlenül meg akarunk valósítani, még ha esetleges rendkívüli tényezőkre (pl. gázvalsag, esetleg kettős állampolgárság konkrét bevezetésének utóhatásai, stb.) komolyabb figyelmet is kell fordítani.” – mondta a szekértő.

Undefined