You are here

Magyar békefenntartók a nagyvilágban

Biztonságpolitikai műhelykonferencia
2014. február 11., Pannon Egyetemen, Veszprém
Az összefoglalót készítette : Herczeg Adrienn (Pannon Egyetem, az Europa Varietas Intézet gyakornoka)

2014. február 11-én Dr. Kalmár Zoltán habilitált egyetemi docens szervezésében Magyar Békefenntartók a Nagyvilágban címmel Biztonságpolitikai Műhelykonferencia került megrendezésre a Pannon Egyetemen, Veszprémben. A konferenciát Dr. Horváth Géza, a Pannon Egyetem dékánja nyitotta meg.

A konferencia első részében Topor István, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának ezredese, Dr. Horpácsi Ferenc, az Országos Rendőr Főkapitányság rendőr ezredese és főtanácsosa, illetve Oláh Emil az MH Összhaderőnemi Parancsnokságának alezredese tartott előadást a magyar külföldi békemissziós szerepvállalásokról általánosságban, míg a konferencia második részében Dr. Kalmár Zoltán habilitált egyetemi docens és Kelemen Viktor, az MH Összhaderőnemi Parancsnokságának őrnagya részletesen ismertette a magyar békemissziós szerepvállalást a Sínai-félszigeten.

Topor István ezredes A Magyar Honvédség békemissziós szerepvállalásai történeti távlatban címmel tartott előadást. Előadásában a béketámogató műveletek fejlődését mutatta be, amit három generációs műveletre osztott fel. Az első generációs műveletet az 1948-tól 1992/93-ig tartó időszakban helyezte el, amelynek megkülönböztette két típusát: a kis létszámú és fegyvertelen katonai megfigyelőkből álló missziókat, illetve a békefenntartó fegyveres erőkkel végrehajtott missziókat. A második generációs műveletek időszaka a kétpólusú világ megszűnését követően érkezett el, ami a biztonság egy komplex értelmezését tartalmazza. Jellemző, hogy erőt alkalmaznak a kényszerítő célok elérése érdekében, s a haderő aktívan részt vesz a biztonsági dimenziók problémáinak megoldásában. A harmadik generációs műveletek a biztonság megteremtését két fázisban végzik.

Az első fázis a háború, amelyet a második fázis, azaz a nemzet- vagy államépítés követ. Nemzetközi és jogi hátterét tekintve legfelsőbb szinten az ENSZ határozat, a NATO Tanács döntése és az Európai Unió Tanácsa adhat felhatalmazást magyar külföldi missziós részvételre. Magyarországon egyrészt felhatalmazást adhat az Országgyűlés (2/3-os támogatottsággal), másrészt pedig Magyarország Kormányának határozata. A fentieken kívül pedig a magyar hadseregen belül még számtalan határozatot kell meghozni, hogy magyar egységeket külföldi misszióra küldhessenek.

Történeti áttekintésben Topor ezredes említést tett az 1896-os krétai, az 1902-17 között végrehajtott albániai, az 1973-75 közötti vietnámi, az 1901-es kínai, az iraki, koszovói, afganisztáni, macedóniai, boszniai és horvátországi magyar békefenntartókról is. Az MH békeműveletek prioritásai között megemlítette a vezető nemzeti szerep erősítését, a magas intenzitású műveletekben való részvétel fontosságát, az új képességek kitelepítését (tüzérségek, felderítők), az erőforrások hatékonyabb alkalmazását és a NATO fontosságát.
Kiemelte, hogy a magyar költségvetés jelenleg megközelítőleg 1000 fős műveleti létszámot enged meg. Összességében 700 fő vesz részt külföldi béketámogató műveletekben. Ennek a létszámnak 69 százaléka NATO műveletek keretében, 9 százaléka ENSZ műveletek, 19 százaléka EU műveletek, míg 3 százaléka egyéb külföldi béketámogató szerepvállalás keretében tartózkodik külföldön. Előadását Topor ezredes látványos térképekkel és ábrákkal tette érdekessé.

Dr. Horpácsi Ferenc rendőr ezredes és főtanácsos A magyar rendőrség szerepvállalása nemzetközi békefenntartó missziókban címmel tartotta meg előadását, melyet történeti áttekintéssel kezdett. Elsőként kiemelte, hogy az 1877-78-as orosz-török háborúkat követően Tomici András vezetésével Császári és Királyi Csendőrséget hozott létre a Monarchia. 1897 és ’98 között Krétán közös brit-francia-német-olasz-osztrák-magyar békefenntartó misszió működött, majd a magyar rendőrök részt vettek többek között a kínai boxer-lázadás utáni rendfenntartásban, közreműködtek Pekingben, Tiencsinben, Takuban, később Koszovóban, majd Albániában. 2012. január 1-jétől működik az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztálya, amely szorosan együttműködik a következő szervekkel: ORFK KGEI, ORFK EÜ, RSZKK, DOK, CSOK, BM, NOK, MH, BV, Katasztrófavédelem, OBH. Az általános bevezetőt követően a rendőr ezredes kiemelt országokat, térségeket, ahol a rendőrök közreműködnek a béke fenntartásáért, mint például Koszovót, ahol két helyen, Mitrovicában és Pristinában végrehajtó, tanácsadó és mentorálási feladatokat látnak el.

Oláh Emil az MH alezredes előadását egy látványos három perces diavetítéssel kezdte, amelyben bemutatta a tábori lelkészek sokrétű munkáját. Előadásában elmondta, hogy már Mózes könyvében is le van írva, hogy háborúba menet esetén a katonák élén tábori lelkészeknek kell állniuk, akik támogatják a katonákat, megáldják őket. 1773-ban Mária Terézia állíttatta fel a tábori püspökséget, amely 1951-ben megszűnt, s csupán 20 éve van újra tábori lelkészi szolgálat. A tábori lelkész a katonai parancsnokság segítője, nincs alárendelve a parancsnoknak, hanem mellette áll. A katonák lelki gondjaival foglalkozik. Oláh alezredes elmondta, hogy két alkalommal volt külföldi misszióban, Olaszországban és Szarajevóban, amelynek tapasztalatait megosztotta a hallgatósággal.

Elmondása szerint a tábori lelkész egy katalizátor, aki átsegíti a katonákat a lelki nehézségeken. Tapasztalata szerint sok olyan katona van, akik korábban nem foglalkoztak a vallással, de szolgálati idejük alatt megkeresztelkedtek, s igaz hívők lettek. A missziók ideje alatt megünneplik az ünnepeket úgy, mint a Karácsonyt vagy március 15.-ét, ahol a lelkész beszédet is mond, s megáldja a katonákat. Afganisztánban a kivételes körülmények miatt a tábori lelkész és a pszichológus együtt dolgozott, de Európában csak a lelkész végez ilyen jellegű tevékenységet, pszichológus közreműködése nélkül.

Dr. Kalmár Zoltán habilitált egyetemi docens Egy magyar békemissziós terület: a Sínai-félsziget címmel tartotta meg előadását. A Sínai-félszigetről átfogó földrajzi és történelmi áttekintést adott, mely során kiemelte a Sínai-félsziget jelentőségét, a fegyveres konfliktus eredetét, s részleteiben ismertette a félsziget 20. századi történetét. Előadásának második felében bemutatta a Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) szervezet létrehozásának előzményeit illetve az MFO-ban való magyar részvételt. A magyar belépést a szervezetbe jóvá kellett hagynia Izraelnek is, s mert a keleti blokk országai közül elsőként Magyarország állította helyre a diplomáciai kapcsolatokat Izrael Állammal 1989. szeptember 18-án, így az támogatta a magyarok MFO-ban való részvételét. Magyarország 1995. szeptember 1-jétől vesz részt az MFO misszióiban. 15 rendőr, 24 katonai rendész, 1 orvos és 1 összekötő tiszt tartozik a magyar MFO csapatba, akik a holland egységet váltották föl.

Kelemen Viktor őrnagy A Multinacionális Erők és Megfigyelők, Magyar Kontingens címet viselő előadásában részleteiben ismertette az MFO szervezetet, illetve a magyar részvételt. Kelemen őrnagy a békeszerződésben foglalt zónák bemutatását követően elmondta, hogy az MFO két egyiptomi táborból hajtja végre feladatait. E két alaptáboron kívül további harminc ellenőrző- és megfigyelőpont helyezkedik el a Sínai-félszigeten a C-zónában.
Az általános MFO-szolgálat 2-12 hónapos, a nemzetekkel kötött megállapodásoktól függően. Az ellenőrző-, illetve megfigyelőpontokon a katonák 21-90 napig szolgálnak, mielőtt visszatérnek a táborokba. Jelenleg 14 ország katonái települnek a táborokban: Ausztrália, Kanada, Kolumbia, a Cseh Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Fidzsi-szigetek, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, az Egyesült Államok és Uruguay.

Undefined