Blogroll

Édouard Philippe francia miniszterelnök, ahogy arról az MTI is beszámolt, a sokat vitatott kulcsév intézkedésének a feltételes visszavonását jelentette be szombaton. Feltételes, mert a tényleges és végleges visszavonáshoz szociális partnereknek meg kell egyezniük a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlya biztosításának feltételeiben. Íme néhány gyors gondolat a lépés kapcsán. 1. Nagyon is várható volt, hogy a kormány által …

Continue reading "Édouard Philippe bejelentése: mekkora meghátrálás?"

The post Édouard Philippe bejelentése: mekkora meghátrálás? appeared first on Francia politika.

Mitől különleges a francia pezsgő? A Franciapolitika legújabb adásában erre keressük a választ!

The post Francia pezsgő: a pótszilveszterre is! (Franciapolitika TV) appeared first on Francia politika.

Van-e jó zsaru, rossz zsaru játék Macron és Philippe között, marad-e a kulcsév?

The post Kulcsév: Macron tényleg nem áll bele? appeared first on Francia politika.

A Gyilkosság az Elysée-ben sajnos nincs meg magyarul, de figyelemre méltó kis könyv (értsd: legalább annyira, ha nem jobban megérné lefordítani, mint a múlt héten bemutatott Így jár minden politikus bűnöző! címűt). A szöveg klassz kis (politikai) kriminek indul, hiszen az alaphelyzet az, hogy váratlanul meggyilkolják François Mitterrand köztársasági elnököt (a nyolcvanas években járunk, Mitterrand …

Continue reading "Gyilkosság az Elysée-ben (könyvajánló)"

The post Gyilkosság az Elysée-ben (könyvajánló) appeared first on Francia politika.

Így jár minden politikus bűnöző! – harsogja Frédéric H. Fajardie krimijének magyar kiadása. Ha valaki itt a magyar közönségnek szóló üzenetet vélne felfedezni, nem téved, hiszen a könyv hivatalos ajánlója (amely a kötet hátoldalán is olvasható), még inkább rájátszik a dologra: “A regény főhőse, a gyilkosságok felderítésével megbízott Grindel rendőrparancsnok az egyik legfontosabb dilemmával szembesül. …

Continue reading "Így jár minden politikus bűnöző! (könyvajánló)"

The post Így jár minden politikus bűnöző! (könyvajánló) appeared first on Francia politika.

A Heti TV-vel közösen készítjük lassan két éve a Franciapolitika tévés adását (az eddigi adásokat itt nézhetitek meg). Ma egyenesen két felvételt is csináltunk – én pedig elviszlek kicsit benneteket a kulisszák mögé! Először is hogy tervezzük a műsorokat? Kiket hívok meg? A válasz egyszerű: ha valaki érdekeset vagy időszerűt tud mondani, akkor itt a …

Continue reading "Franciapolitika TV: a kulisszák mögött"

The post Franciapolitika TV: a kulisszák mögött appeared first on Francia politika.

A szilveszteri autóégetések évről évre nagy érdeklődést váltanak ki. Sokszor még Magyarországon is megkérdezik, mi ennek a szomorú hagyománynak az oka és forrása. Az első és legfontosabb dolog, hogy az autóégetés nem egyszerűen szilveszteri “buli”, csak ezen az estén látványosan sok autót gyújtanak meg (július 14. a másik kiemelt gyújtogatós alkalom). Ahogy nézegetem az adatokat, …

Continue reading "Szilveszteri autóégetés: milyen szokás ez?"

The post Szilveszteri autóégetés: milyen szokás ez? appeared first on Francia politika.

Mit hoz 2020 Franciaországban?

The post 2020: három kérdés, avagy mit hoz az év? appeared first on Francia politika.

Miről szólt 2019 Franciaországban? 2019: konfliktusos keret Franciaországban  a 2019-es év eleje és vége egy-egy társadalmi konfliktusban csúcsosodott ki, egyfajta keretet adva így az esztendőnek.  Míg azonban a sárga mellényesek mozgalma egy koordinálatlan spontán mozgalom volt, az év végén egy hagyományos, szervezett szakszervezeti tiltakozási akciósorozat lépett fel Macron elnök nyugdíjreformjával szemben. Utóbbi konfliktus jelenleg is …

Continue reading "2019: két konfliktus és egy választás"

The post 2019: két konfliktus és egy választás appeared first on Francia politika.

A sajtó érdeklődéssel tálalta a párizsi balettművészek nyugdíj-ügyi tiltakozásait, illetve a nekik tett engedményeket. “Meghátrált a francia kormány” – írták egyes lapok. De valóban ez a helyzet? Váratlan, a kormány számára kellemetlen engedményekről van szó, vagy ez is a kormányzati tárgyalástechnika része? Úgy hiszem, inkább az utóbbiról lehet szó. Már az ún. kulcsév vagy fordulóév …

Continue reading "Engedmények vagy tárgyalástechnika?"

The post Engedmények vagy tárgyalástechnika? appeared first on Francia politika.

13 morts. Il s'agit du bilan humain le plus lourd pour les opérations extérieures de l'Armée française depuis 36 ans. Le 23 octobre 1983, 58 soldats français avaient été tués lors de l'attentat du Drakkar à Beyrouth (Liban). L'accident de lundi dépasse le bilan de l'embuscade d'Uzbin en Afghanistan, le 18 août 2008, où dix Français avaient perdu la vie.

HMS Prince of Wales, second Queen Elizabeth-class aircraft carrier for the Royal Navy will be formally commissioned on December, 10 2019.

Ezekben a napokban érkezik Emmanuel Macron elnöki mandátuma a feléhez.  Az elmúlt két és fél esztendőbe sok mindent belefért: a munka törvénykönyve újabb reformja, egy nagy európai választási kampány, a sárga mellényes mozgalom, vita a migrációról… Mindeközben Macron megőrizte a pozícióját, így – ebben a pillanatban, persze – jó eséllyel indul a saját újraválasztásáért. Egy …

Continue reading "Macron félidőben: közeleg 2022"

The post Macron félidőben: közeleg 2022 appeared first on Francia politika.

A Heti TV Pirkadat című műsorának a vendége voltam. Jacques Chirac haláláról és Emmanuel Macron belpolitikai helyzetéről is beszélgettünk.

The post Gyorselemzés Jacques Chirac haláláról és a francia belpolitikai helyzetről appeared first on Francia politika.

“Szeptember 30-án hétfőn félárbócra engedik a francia lobogókat a közintézményeken, s országszerte egy perces csenddel emlékeznek majd a csütörtökön elhunyt Jacques Chirac volt köztársasági elnökre. Sokak számára valódi és őszinte lesz ez a gyász: Chirac egyike volt az ötödik köztársaság azon nagy figuráinak, akiket könnyű volt szeretni. Pedig tudja az egész ország, hogy halálával nemcsak …

Continue reading "A nagy kópé, aki távozása után lett igazán népszerű (elemzésem a 24.hu számára)"

The post A nagy kópé, aki távozása után lett igazán népszerű (elemzésem a 24.hu számára) appeared first on Francia politika.

Hongkong utcáit hónapok óta tüntető diákok tartják megszállva, az egykori brit gyarmat a Kínához való visszatérés óta nem élt meg hasonló politikai válságot. A tüntetők egyre radikálisabb követelésekkel állnak elő és egyre durvább eszközöket alkalmaznak, amire a rendőrség is fokozódó keménységgel válaszol. Sokan már attól tartanak, hogy az eseményeknek előbb-utóbb a szárazföldi kínai karhatalom beavatkozása fog véget vetni.

Bár az idei zavargások kezdetének egy kiadatásról szóló törvénytervezetet lehet tekinteni, ám Hongkong és a szárazföldi Kína közötti viszonyt több olyan faktor is befolyásolja, melyek együttesen folyamatosan növelik a feszültséget a két fél között.

Huszonkét éve „tért vissza” Hongkong az anyaországhoz. Ugyanakkor fontos emlékezni, a város a britek előtt nem létezett, kvázi lakatlan szikla volt mindössze a sziget. 1997-ben így egy olyan kínai város és közösség csatlakozott Kínához, mely attól lényegesen eltérő történelmi fejlődés és hatások mentén élt egy évszázadon át. Mint ismert, az „egy ország két rendszer” értelmében a város csupán had- és külügyek mentén szorul Peking irányítása alá, minden másban önálló. Így szabad politikai választások vannak, a mai napig a szárazföld felé határellenőrzés történik, Hongkong többször indult már saját nemzetként az olimpiákon is.

Ez a szabadabb (és potenciálisan gyorsabb meggazdagodást ígérő) berendezkedés természetesen a szárazföldi kínaiak figyelmét is felkeltette, az elmúlt két évtizedben körülbelül egy millió szárazföldi kínai költözött Hongkongba. Ez a bevándorló réteg ugyanakkor messze nem a szegényebb rétegekből érkezik, számukra nem probléma ingatlant vásárolni, életszínvonalukat fenntartani és növelni.

Így egy olyan speciális helyzet állt elő, amikor a bevándorló kínai réteg jellemzően jobban él a született hongkongiak új generációjánál, és ez nem kerüli el azon egyetemista és fiatal pályakezdők figyelmét, akik - hasonlóan a fejlett világ más részén élő generációs társaikhoz hasonlóan - tömegével tapasztalják, hogy esélyük sincs olyan életet kialakítani, mint amilyen szüleiké volt. Nincs esélyük szüleikéhez hasonló önálló egzisztenciát kialakítani, családot alapítani, (stb.).

Ezzel párhuzamosan többen éreznek nosztalgiát a brit időszak iránt. Az idei tüntetések visszatérő eleme volt a fel-feltűnő, egykori gyarmati hongkongi zászló. Hasonlóan látványos volt, amikor a brit konzulátus elé vonulva a tüntetők elénekelték a „God Save the Queen”-t. A tüntetők jó része nem is élt még a gyarmati időszak alatt, hovatovább olyan demokráciamodellt sírnak vissza, mely annak idején sohasem létezett.

A hongkongi főkormányzót a mindenkori brit uralkodó nevezte ki 1997-ig, semmilyen beleszólása nem volt a helyi társadalomnak. Ezt a meglévő gyarmati nosztalgiát a szárazföldi Kína médiája előszeretettel mutatja fel bizonyítékként, mondván a Nyugat, a CIA pénzeli és irányítja a hongkongi tüntetéseket. A brit gyarmati zászló lobogtatása a szárazföldi kínaiak messzemenőkig döntő többségében hideglelést kelt, vizionálja a több száz éves alávetettségüket az európai hatalmaknak.

A szárazföldi kínai közvéleményt így a tüntetők már nem fogják tudni a maguk oldalára állítani, különösen azért, mert a hongkongi társadalom, még mindig jobban él, így az egyszeri kínaiak tulajdonképpen nem is igazán értik, miért lázadoznak a városban.

Bár a törvénytervezetet egy időre visszavonták, ám Hongkong speciális helyzetébe bele van kódolva a feszültség. Ahogy pedig lassan közeleg 2047 (ameddig Kína szavatolta a város különállásának fenntartását), úgy fog felmerülni egyre több kérdés a rendszer jövőjével kapcsolatban.

A szeptember közepére meghirdetett magyarországi diáksztrájkról / bojkottról jutott eszembe: Franciaországban mindennapos az ifjúság – vagyis a középiskolai, egyetemi diákság – közéleti aktivitása. Mindennapos a politikai vita, a közös ügyek tárgyalása, a tüntetés, a sztrájk, a bojkott. Nálunk meg nem. És szerintem ez komoly probléma, mert a demokratikus viselkedésmódokat, a vitát, a demokratikus részvétel és …

Continue reading "Politizáló ifjúság, avagy van mit tanulni a franciáktól (vitacikk)"

The post Politizáló ifjúság, avagy van mit tanulni a franciáktól (vitacikk) appeared first on Francia politika.

Az elmúlt egy-másfél hét nem sikerült rosszul Emmanuel Macron számára belpolitikai szempontból.  Ügyesen élt “a hivatali előny” nevű jelenséggel a G7-csúcs körül. Ügyesen kihasználta, hogy az ellenzék még nem teljesen ébredt fel a nyári álomból. Most jöhetnek a rosszabb, illetve nehezebb hetek, így a naptárra tekintve. Bár a nemzetközi eseményeket, csúcsokat, tárgyalásokat általában annak tekintjük …

Continue reading "Hivatali előny: volt, hát Macron ki is használta"

The post Hivatali előny: volt, hát Macron ki is használta appeared first on Francia politika.

Miért mutatkozik együtt oly sokszor Nicolas Sarkozy és Emmanuel Macron? Augusztus 15-én egy háborús partraszállási megemlékezésen jelentek meg együtt, és ez nagy visszhangot keltett. A téma nagyon érdekli a francia sajtót. Sarkozy ugyanis még mindig a jobboldal legnagyobb tekintéllyel bíró figurája. Eközben Macron sikeresen szólította meg a jobboldali bázis egy jelentős részét. Miért jó Sarkozy …

Continue reading "Sarkozy-Macron: miért olyan érdekes?"

The post Sarkozy-Macron: miért olyan érdekes? appeared first on Francia politika.