1944 őszén a világ túlsó oldalán, az amerikai haditengerészet csendes-óceáni flottája egy addig alig ismert atollnál gyülekezett. A Fülöp-szigetektől 1500 kilométerre keletre, Tokiótól 2300 kilométerre délre elhelyezkedő, 40 apró szigetet magába foglaló Ulithi addig csak egyike volt a Csendes-óceán számtalan atolljának, azonban 1944 szeptembere és 1945 márciusa között a U.S. Navy bázisául szolgált a japán erők, elsősorban a haditengerészet elleni műveletekhez. Az amerikai közvélemény nem tudott a bázis létezéséről.
Az Ulithin összevont flottacsoportosítás lényege az volt, hogy az ellátóhajók százaival kiszolgált hadihajók előretolt, úszó bázisokat alkotva eredményesebben harcolhattak és gyorsabban nyomulhattak előre, mint csak szigetről szigetre haladva.
Egy hónappal azután, hogy az amerikaiak megérkeztek Ulithire, az úszó támaszpont megkezdte működését. Az atoll és az Egyesült Államok között folyamatosan jártak a szállítóhajók, hogy feltöltsék a Ulithin horgonyzó hadi- és raktárhajókat hadianyaggal, üzemanyaggal, élelmiszerrel és minden egyébbel, amire egy ekkora flottának szüksége volt.
Az atoll négy legnagyobb szigetén is beindult a nagyüzem. Asor a parancsnokság szigete lett rádióállomással, édesvíz lepárlóval és egy kis kikötővel. Sorlenen egy műhelyt rendeztek be a másfélszáz partraszálló hajó karbantartására. Mogmog a pihenésre és a kikapcsolódásra szolgált. Falalop elég nagy volt egy 1100 méteres futópálya kialakításához, amelyről R4D-k és R5C-k üzemelhettek. Előbbi a C-47-es, utóbbi a C-46-os tengerészeti jelölése volt.
A U.S. Navy hajói Ulithinél 25-30 méter mély vízben horgonyozhattak. Ezer kilométeren belül nem volt ilyen jó adottságú és ennyi hajó befogadására alkalmas horgonyzóhely.
Horgonyzótérkép. Minden kör egy hajót jelöl.
Az amerikai hadiipar ontotta magából a hajókat, köztük a repülőgép-hordozókat és persze a fedélzetükre szánt repülőgépeket; vadászokat, bombázókat és torpedóvetőket.
Az egyik hordozón Hellcat vadászgépek sorakoznak, de a jobb alsó sarokban egy TBM torpedóvető is felfedezhető. A háttérben a USS Wasp, a USS Yorktown, a USS Hornet és a USS Hancock repülőgép-hordozók horgonyoznak.
Az amerikai hadihajók "kápráztató" álcázófestése megnehezítette a hajók sebességének, haladási irányának és távolságának meghatározását.
Bár a repülőgép-hordozók már átvették az uralmat, még tartott a csatahajók korszaka. Az Ulithinél horgonyzó csatahajók egyike a USS South Dakota volt.
Mogmogból átmenetileg rekreációs sziget lett, sportpályával, sörözővel, kijelölt stranddal.
Mogmog apró mólója, ahol a hadihajók és a sziget között ingázó partraszálló hajók kitehették kikapcsolódásra érkező utasaikat.
Az addig csendes szigeteken hirtelen nagy lett a nyüzsgés. A tengerészek ellátását jól megszervezték, még a pékáru és a jégkrém előállítására is külön hajó szolgált.
Ulithi a tengerből alig kiemelkedő vulkáni atoll, fehér homokkal, pálmafákkal. A szinte idilli kép könnyen feledteti, hogy háború volt, azok közül, akik Ulithin megfordultak, sokan életüket vesztették a későbbi harcokban.
Csoportkép a haditengerészet VB-4-es bombázószázadának tisztjeiről repülőgépük, egy SB2C Helldiver előtt, a USS Essex fedélzetén.
A tengerészgyalogság VMF(N)-541-es éjszakai vadászszázadának radarral felszerelt - és hölgyekkel dekorált - F5F-5N Hellcat vadászgépei Falalop szigetén.
Moziként működik tovább ez a leselejtezett R4D.
A 400 őslakos életébe nagy változást hoztak az amerikaiak és sosem látott gépeik. Ezen a fotón egy F4U Corsair fülkéjével ismerkednek a helybéliek.
A szigeten lévő anyagokból emelt épületek egy telepet alkottak.
Erre mondják a lakberendezők, hogy az enteriőr egyszerű, letisztult ...
A tengerhajózás két véglete; az őslakosok fából készült pirogja és az amerikai haditengerészet több ezer tonnás óriásai.
Az 1944 novemberi fotón az Ulithinél horgonyzó flottának csak egy része látható.
A közvélemény nem tudott Ulithiről, a japánok viszont igen. Időről időre kamikaze támadások érték az amerikai hajókat, mint a USS Mississinewa olajszállítót, amelyről füstoszlop tör az ég felé.
A kamikaze támadásban megsérült USS Randolph repülőgép-hordozó mellé egy műhelyhajó állt, hogy a javításokat mihamarabb elvégezzék, hiszen a repülőfedélzet minden egyes négyzetméterére szükség volt.
Miután 1945 márciusában a 15 csatahajóból, 29 repülőgép-hordozóból, 23 cirkálóból és 106 rombolóból valamint számtalan kiszolgáló hajóból és olajszállítóból álló flotta elhagyta Ulithit és elhajózott a Leyte-öböl irányába, az atollon az élet visszatért a régi kerékvágásba.
* * *
Fotó: U.S. Navy / Department of Defense
Forrás és további fotók itt.
Brazília kommunikációs minisztere, Andre Figueirdo arra vonatkozó terveket jelentett be, hogy egy új tengeralatti adatkábellel kötnék össze Brazíliát közvetlen Európával, hogy így ellensúlyozzák az amerikai elektronikus kémkedést.
A Cumhuriyet török napilap újabb dokumentumokat hozott nyilvánosságra, melyek alátámasztják, hogy török tisztviselők a szíriai határ mentén rendszeresen kommunikálnak az Iszlám Állam fegyvereseivel, és kiterjedt együttműködést folytatnak a terroristákkal.
Törökország kimondatlanul is háborúban áll, ami könnyen teljes körű háborúvá válhat; Ankara engedi a török állampolgárok Szíriába utazását, hogy fegyveres harcot folytassanak a kormány ellen, miközben maga is beavatkozott a konfliktus alakulásába.
Olaszország kormánya engedélyezi, hogy az Amerikai Egyesült Államok Szicíliából kiindulva hajtson végre drónokkal légi csapásokat Líbia területén. A terror elleni háborúra hivatkozva újabb európai országban fokozódik az amerikai katonai jelenlét.