Pályázatok

A kiíró "Mondd el a véleményed!" címmel - negyedik alkalommal - esszépályázatot hirdet. Az esszépályázatot azzal a céllal hirdetik meg, hogy lehetőséget biztosítson az egyetemi felvételi előtt álló generációnak arra, hogy véleményt formálhasson a világ és Magyarország aktuális kérdéseiről.

Az 50 tehetséges magyar fiatal programban a harminc év alatti tehetségeket keressük. Azokat, akik kivételes adottságuk, szorgalmuk révén a jövő formálói, meghatározó személyiségei lehetnek Magyarországon és a világban.

A kiírás célja a nemzetiségi civil szervezetek működésének, tevékenységének támogatása, főként a nemzetiségek önazonosságának megőrzését, anyanyelvük, hagyományaik, szellemi és tárgyi emlékeik ápolását szolgáló, továbbá nemzetiségi érdekképviseleti célok megvalósítása érdekében.

A kiemelt iparágakban működő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztési projektjeinek megvalósítására.

A dél-dunántúli régióban általánosan tapasztalható helyzet, hogy a régió ICT szektora – bár több esetben is rendkívül versenyképes termékekkel rendelkezik – nem épít helyi erőforrásokra, helyi kapacitásokra, lehetőségekre. Ennek fő okai a következőekben ragadhatóak meg:

•    Decentralizált helyi innovációs bázis
Az egyetemi bázis szétforgácsolt jellegénél fogva önmagában, nagy tömegben nem képes folyamatos kutatási igények kielégítésére szolgáló, nagy volumenű együttműködések kialakítására, innovációmenedzsment feladatok ellátására.
•    Nem kellőképp fókuszált kutatási tevékenységek
Mivel az egyetemi-, illetve akadémiai szféra, valamint a helyi ICT vállalkozások között nem alakult ki hatékony, intézményes kapcsolat, így ezen felek korábban nem voltak képesek az egymásban rejlő szinergiahatások kiaknázására: az új kutatási eredmények semmilyen hatással nincsenek a helyi termékfejlesztésekre, illetve a kutatási igények semmilyen befolyással nincsenek a folyó tudományos kutatási tevékenységekre.
•    Nem kellőképp centralizált informatikai felsőoktatási képzési portfolió
A régióban tapasztalható decentralizált informatikai képzés rendkívül nehézzé teszi a vállalkozások számára az egyetemi kapcsolatok hatékony kiépítését. Ezen helyzetben a vállalkozások – melyek kutatási, illetve munkaerőpiaci igényekkel ugyan rendelkeznek – nem képesek azokat hatékonyan kielégíteni helyi erőforrásokból. Ezen helyzet nem csupán a kutatói szféra kihasználtságát csökkenti, hanem rontja a helyi munkaerőpiac hatékonyságát, illetve az ICT vállalkozások innovációs képességét is.

A Dél-dunántúli régió a legtagoltabb régióink egyike, ugyanakkor abban egységes, hogy a társadalmi és gazdasági fejlettség legtöbb dimenziójában egyre inkább elmarad az átlagostól. A régió településszerkezete elaprózott, az ebből fakadó problémákat pedig tovább fokozza, hogy a középső területein– Baranya és Tolna megye nyugati, Somogy megye keleti részén – az elérhetőségi viszonyok is kedvezőtlenek. Ezen területekre ugyanis kevés hatással volt a régióban áthaladó M7-es és a nemrég átadott M6-os autópálya megépítése.
Az országos átlaghoz képest Baranya és Tolna megye fajlagos GDP-je folyamatosan romlott, a növekedés üteme az országostól jócskán elmaradt. Tolna megye gazdasági helyzetét főként a Paksi Atomerőmű Zrt. által végrehajtott beruházások hozták kedvezőbb helyzetbe. Viszont itt a külföldi tőke nagysága tíz év alatt nem változott, és a régió egésze továbbra sem különösen vonzó a külföldi tőke számára. Mindhárom megyében jelentős az energetika és a hozzá kapcsolódó ágazatok szerepe.
A rendszerváltozás óta százezer fővel csökkent a régió népessége, a legnagyobb, közel egytizednyi fogyást Tolna megye szenvedte el. A foglalkoztatási arány mindhárom megyében 46% körüli, viszont a munkanélküliség tekintetében jelentős eltérések vannak. Tolna megyében a munkanélküliek aránya az országosnál kedvezőbb, 9%. Ezzel szemben Somogy és Baranya megyében 13-14%. A tartós munkanélküliség rátájában is hasonló területiség figyelhető meg. A lakosság képzettség szerinti megoszlása hasonló a régió mindhárom megyéjében, amely alapján a községek lényeges elmaradást mutatnak mind régiós, mind országos összehasonlításban.
(Forrás: MAGYARORSZÁG RÉGIÓINAK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI PROFILJA, MKIK GVI Kutatási Füzetek, 2013/5)

Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter tagvállalatainak árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, a tagok által foglalkoztatottak száma pedig meghaladja az 500 főt. Mindkét adat jelentős része a régió ICT szektorának, bár erre vonatkozóan megbízható statisztikai adat nem áll rendelkezésre.
Fontos azonban megállapítani, hogy míg az egy főre jutó GDP tekintetében a régió – jóindulattal véve is – csupán stagnál, addig az ICT szektor dinamikusan növekszik. Azon kevés terület egyike a régióban, mely stabilan a válság alatt is jelentős növekedést volt képes felmutatni a csökkenő helyi GDP és a szinte egycsapásra megszűnő hazai kereslet ellenére.
Ezen tények alapján kijelenthetjük, hogy az ICT szektor a régió egyik potenciális kitörési pontja, mind a helyi foglalkoztatás, mind a jövedelemtermelő képesség tekintetében.

A klaszter átfogó, hosszú távú célja egy hagyományos innovációs lánc elemeinek kiépítése, illetve az innovációs lánc működését akadályozó tényezők elhárítása a dél-dunántúli régió IT szektora számára.

A klaszter tagjai mindannyian érdekeltek közös-, vagy kooperációban kifejlesztendő informatikai alkalmazások piacra vitelében, ezzel növelve a régió gazdasági aktivitását, a tagvállalatok versenyképességét.

A fiatal gazdák részére hamarosan induló pályázathoz kapcsolódva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Fiatal Gazda pályázati tájékoztató – Hogyan kezdjünk neki az üzleti terv készítésének?” elnevezésű fórumsorozatot tart, amelynek előadásait öt vidéki városban rendezi meg. Az eseményekre elsősorban a 41 év alatti fiatal gazdálkodókat várják.

A kiíró ajánlatot kér "A Radnóti Miklós utcai és Nővér utcai tanuszodák bérlése és üzemeletetése, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat által fenntartott óvodáknál és iskoláknál jelentkező úszásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása a tanuszodákban” tárgyban, az alábbi feltételek szerint.

A kiíró meghirdeti az MVM Edison Light Up! innovációs pályázatot és startup versenyt startup-ok, spin-off-ok, kis- és középvállalkozások, illetve felsőoktatási hallgatók, magányszemélyek számára.

A kiíró meghirdeti kétéves külföldi ösztöndíjpályázatát.

Keressük a világ legcsodálatosabb gyermekorvosait! Ha úgy érzed, a Te doktor nénid/doktor bácsid pontosan ilyen, akkor itt az idő, hogy ezt másoknak is megmutasd: rajzolj, pályázz és nyerj!

A kiíró ebben az évben is esszépályázatot hirdet olyan középiskolai tanulók részére, akiket érdekel az etika és a filozófia, továbbá van véleményük, amelyet szívesen meg is osztanának.

A 2017-es évtől a témahét részeként vállalkozói kompetenciafejlesztő-gazdálkodási témával bővül a Pénz7. A fiataloknak, a fiatalok nyelvén szeretnénk elmondani, hogy miért is jó csatlakozni a programhoz, ezért plakáttervezési pályázatot hirdetünk.

Készíts képet kedvenc karácsonyi díszkivilágításodról, töltsd fel és a legtöbb szavazat birtokosaként nyerj szépséges Blachere fénydekorációt!

A nőiesség és férfiasság ábrázolása számos művészeti ág alkotói számára inspiráló téma, és ez alól a fotográfia sem kivétel. Az elmúlt néhány évtizedben azonban számos - és gyakran heves - bírálat érte a nők és férfiak, a nőiesség és a férfiasság gyakorta kritikátlan és reflexió híján való, előítéletes vagy éppen közhelyes fotográfiai ábrázolásának gyakorlatát. A képzőművészeti és alkalmazott fotográfiai alkotásokat egyaránt érte és éri kifogás a téma megközelítésének és megjelenítésének implikációi és potenciális következményei miatt.

A megszorítások növelték az egyenlőtlenséget, a bizonytalan helyzetet a populisták használják ki hazugságokkal.

Felhívás hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására.

 

Újra megjelent a GINOP 121 16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése és a GINOP 122 16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása felhívások.

Tájépítészek és vizuális művészek jelentkezését várják a 2017-ben nyolcadik alkalommal megrendezendő Művészek, városok és tájkép című fesztiválra.

A Széchenyi 2020 „Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című konstrukciója keretében 262,41 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Sárospatak-Hungária Édesipari Kft.

A vállalkozás az 524,83 millió forint összköltségű projektje során üzemcsarnokát bővítette és eszközparkját fejlesztette.

A Sárospatak-Hungária Kft. 2003-ban alakult és 2004-ben zöldmezős beruházás keretében létesítette édesipari üzemét, a Zemplén Csokoládégyárat Sárospatakon, a 37-es főút mellett. A cég évente több száz tonna édesipari terméket gyárt és juttat el kereskedelmi hálózatok révén a fogyasztókhoz. A fogyasztói igények mára meghaladták gyártókapacitásukat, így újabb termelő gépek, gépsorok beállítása vált szükségessé. Ehhez azonban a gépek beszerzése mellett bővíteni kellett az üzemcsarnokot is.

A pályázati projekt segítségével első körben felépült az új üzemcsarnok. Az épületet észak-keleti irányba a meglévő épületegyütteshez hasonló tömegekkel bővítették. A háromosztatú épületben a gyártási folyamat minden fázisa helyet kap. A beépített terület 590,38 m2, az összes beépített terület így 1792,37 m2-re nőtt.
 
Az építést követte a fejlesztés kulcsa, egy Praliné gyártó gépsor termelésbe állítása. Ezen kívül megvalósult még a gyártáshoz szükséges 1 db öntőfejből, 1 db csokoládé temperálóból, 5 db hűtőalagútból, 13 db szemenkénti adagoló és csomagoló gépből, 1 db sziruptartályból, 1 db hőntartó tartályból és 1 db 400-as présből álló gépbeszerzés is. A késztermékek szállítását és raktározását 1 db targonca segíti.

A gépek beszerzésével az édesipari termékgyártás folyamata változatlan maradt, de a kapacitás növekszik. A termékfejlesztéssel nemcsak a vállalkozás bevétele, de elismertsége is nő, hiszen a már jelenleg is széles termékpalettát további termékekkel színesíti új célcsoportokat bevonva a vásárlói körbe a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt.

A GINOP-1.2.1-15 számú pályázati kiíráson 262 412 914 forintos támogatást elnyert, 524 825 823 forint összköltségvetésű fejlesztés 2015. szeptember 1-én indult és 2016. augusztus 31-én zárult.