A Közbeszerzési Hatóság 2021-ben is következetes és fokozott ellenőrzési tevékenységet folytatott. A számokból az is kitűnik, hogy a gazdaság felpörgetését célzó intézkedések megtették hatásukat a közbeszerzések területén. Az eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárások száma az előző évhez képest mintegy 200 darabbal, értékben pedig 29%-kal nőtt. Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága elfogadta a szervezet 2021-re vonatkozó beszámolóját.
A Hatóság frissen elfogadott beszámolója rámutat (pdf), hogy a piaci verseny 2021-ben is biztosított volt a közbeszerzések területén. A közbeszerzési eljárásokban évente közel 5000 gazdálkodó szervezet vesz részt ajánlattevőként – ez 2021-ben sem volt másként. Az ajánlattevők közül pedig tavaly mintegy 3500 különböző cég nyert a magyarországi közbeszerzéseken, hasonlóan a 2020-as évhez.
A magyar piac nyitottságát és a széles körű verseny megvalósulását bizonyítja, hogy a hazai vállalatok mellett nagy arányban (kb. egyharmad) nyernek külföldi cégek is közbeszerzéseket hazánkban, többek között a nagy értékű építési beruházások esetén, legyen szó akár autópályákról vagy gyorsforgalmi utakról.
Rekordösszegben nyertek közbeszerzéseket a kkv-k
A nyertes mikro-, kis- és középvállalkozásokat tartalmazó közbeszerzések aránya Magyarországon hagyományosan nagyon magas. 2021-ben az ilyen eljárások aránya meghaladta a 85%-ot, azaz minden 100 eljárásból a mikro-, kis- és középvállalkozások 85-öt megnyertek. A kkv-k által megnyert eljárások összértéke pedig elérte a 2500 milliárd forintot, amely rekord összegnek tekinthető.
„Kiemelendő, hogy a magyar közbeszerzési piacon a kkv- szektor részvételi aránya emelkedő tendenciát mutat, míg 2020-ban minden 100 forintból 56-ot vittek, 2021-ben már 60 forint került a kkv-khoz”– hívta fel a figyelmet Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
Forrás: KH
Az eredeti, teljes cikket itt olvashatja el.
Kedvezményezettek: Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyek # 113, 114 GFO kóddal rendelkeznek, # kettős könyvvitelt vezetnek és # nem tartoznak a KATA hatálya alá
Keretösszeg: 100 millió Ft
Támogatás összege: max. 4 millió Ft
Támogatás mértéke: max. 100%
Beadási határidő: 2022. október 19-ig
Támogatott régió: országos
Pályázati dokumentáció itt.
Forrás: bkik.hu / nkfih.gov.hu
Megjelent a tervezete a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program pályázatának, amely keretében civil szervezetek hivatásos vadászai nyerhetnek - hivatásos vadászonként bruttó 200 ezer - forint támogatást 2023. február 28-áig, felszerelésének beszerzésére.
Az év második felében a kormány megköti a partnerségi megállapodást az Európai Unióval, így megnyílik a lehetőség az uniós források kifizetésére – jelentette ki a területfejlesztési miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlését követően megtartott sajtótájékoztatón, kedden Budapesten.
Mintegy 10 ezer milliárd forintnyi forrás érkezik az operatív programok keretében, a vidékfejlesztési források pedig további 4 ezer milliárd forintot jelentenek – közölte Navracsics Tibor.
Az a cél, hogy további késedelmet ne szenvedjenek az önkormányzatok által eltervezett fejlesztések – tette hozzá.
A politikus közölte: a megyeszékhelyek nem csupán közigazgatási központok, hanem az adott térség gazdasági központjai, így fontos, regionális szerepet játszanak a foglalkoztatás és a közszolgáltatások biztosításában.
A fejlettségük meghatározza az egész régió életszínvonalát, ezért a megye- és járási székhelyek a területfejlesztés fontos alapegységei – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben fogadta el az Országgyűlés az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót, amely 2030-ig határozza meg az ország fejlesztéspolitikai céljait.
Szita Károly a MJVSZ elnöke, Kaposvár polgármestere közölte, hogy a megyei jogú városi rangra emelkedett Esztergom felvételével 24 tagúra bővült a szervezet, illetve hamarosan döntenek Baja felvételéről is.
Az önkormányzati vezető hangsúlyozta: a szervezethez tartozó városok vezetői megfogalmazták, hogy égető szükségük van az uniós forrásokra, amelyek felhasználására már kész tervekkel rendelkeznek.
Emlékeztetett arra, hogy az ország GDP-jének egyharmada a megyei jogú városokban keletkezik, amelyekben kétmillió ember él és további milliók a települések agglomerációjában.
Példaként említette, hogy a kaposvári munkavállalók, illetve középiskolások 50 százaléka nem a megyeszékhelyen él és ez a helyzet jellemző a többi városra is.
Mindez azt jelenti, hogy a megyei jogú városok feladatai és felelőssége is jóval túlnyúlik a települések közigazgatási határain – tette hozzá.
Felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a közgyűlésen ígéretet tett arra, hogy a legfontosabb pénzügyi feltételeket, a növekvő bérek ellentételezését biztosítja a megyei jogú városok számára a 2023-as költségvetés.
A továbbiakban a legjelentősebb kihívásnak az energiaárak, a gáz és a villamos energia árának emelkedését nevezte Szita Károly. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Varga Mihály biztosította őket, hogy ha szükséges, segítséget nyújt számukra a kormány a rezsicsökkentési alap felhasználásával.
Arról is szólt, hogy a közgyűlésen Lázár János építési és beruházási miniszter a segítségüket kérte az új építésügyi törvény megalkotásához.
Erre annál is inkább szükség volna, mert lehetetlen helyzet, hogy egy település polgármestere, illetve az önkormányzat nem tud arról, hogy a gondjaira bízott településen milyen beruházások történnek, és ne tudja meghatározni a fejlesztések kereteit – mondta Szita Károly.
MTI
Kedvezményezettek:
A 256/2021 (V. 18.) Korm. rendelet 95. § (2) bekezdése, valamint az 1300/2016. (VI. 13.) Korm. határozat alapján a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságok csak akkor nyújthatnak be támogatási kérelmet, ha a Kormány előzetesen hozzájárult.
Keretösszeg: 15 Mrd Ft
Támogatás összege: Mikro-, kis és középvállalkozás: max. 75 mFt. Nagyvállalat: max. 150 mFt.
Támogatás mértéke: max. 50% / 100%
Beadási határidő: 2022. február 15-től 2022. augusztus 31-ig
Támogatott régió: Konvergenciarégiók (Közép-Magyarországon és Budapesten kívül eső területek!)
Pályázati dokumentáció: itt
Forrás: BKIK/palyazat.gov.hu
Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven július 1-jétől új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére - jelentette be szerdai közleményében az Agrárminisztérium.
A kormányzati szerkezetátalakítás nyomán a KÖZOP, IKOP, IKOP Plusz, a KEOP, KEHOP, KEHOP Plusz, a GOP, GINOP, GINOP Plusz, a TÁMOP, TIOP, EFOP, RSZTOP, EFOP Plusz , a ROP, TOP, VEKOP és a TOP Plusz programok végrehajtásáért felelős irányító hatóságok a Miniszterelnökség keretében működnek tovább.
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet hatálybalépését követően az érintett irányító hatóságok által kötendő támogatási szerződésekben és támogatói okiratokban támogatóként a Miniszterelnökség szerepel.
A Korm. rendelet hatálybalépése előtt megkötött támogatási szerződések, támogatói okiratok módosítása a Korm. rendelet 194. § (3) bekezdése alapján nem szükséges. A változás a támogatási jogviszony tartalmát egyebekben nem érinti.
palyazat.gov.hu
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a mintegy 90 milliárd forint (226 millió euró) keretösszegű magyar programot, amely a kkv-k támogatására szolgál az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos azt mondta: a támogatás lehetővé teszi, hogy a magyar kormány enyhítse az ukrajnai háború gazdasági hatását és azt a likviditási hiányt, mellyel a különböző ágazatok kis- és középvállalkozásai a jelenlegi geopolitikai válság és az ahhoz kapcsolódó szankciók miatt szembesülnek.
Tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzet által okozott nagyfokú gazdasági bizonytalanságra, a program célja annak biztosítása, hogy a rászoruló vállalkozások továbbra is elegendő pénzforráshoz jussanak – emelték ki a brüsszeli indoklásban. Emlékeztettek: az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes uniós válságkezelési rend keretében bejelentett magyar program célja, hogy az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben ágazatokon átívelően támogassa a kkv-kat. A programot az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezeli, a támogatást új hitelekre adott garanciák formájában legkésőbb december 31-ig nyújtják. Futamideje nem haladhatja meg a hat évet, a kezességvállalási díjaknak pedig tiszteletben kell tartaniuk az ideiglenes válságkeretben meghatározott minimális szinteket – írták.
Az intézkedés nyitva áll a különböző ágazatok vállalkozásai előtt, különös tekintettel a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra és a biogazdasági értékláncra. A hitelintézeteket és a pénzügyi intézményeket kizárják az intézkedésből – közölték. A támogatható kedvezményezettek a hitel 90 százalékát meg nem haladó állami kezességvállalással fedezett új kölcsönökre jogosultak. A veszteségeket a hitelintézetek és az állam arányosan viselik – tették hozzá a brüsszeli közleményben.
Forrás: MTI/BKIK
Az Agrárminisztérium (AM) 10 milliárd forint keretösszeggel meghirdette a méhek állatjóléti támogatását – jelentette be Nagy István tárcavezető az Agrárminisztérium pénteki közleményében.
Újra elérhető a „Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása” című (VP3-5.1.1.1-21 kódszámú) felhívás, amely keretében mezőgazdasgági termelők akár 100 millió forint vissza nem térítendő 80 %-os intenzitású támogatást igényelhetnek.
A Nemzeti Kulturális Alap a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat programjainak támogatására nyílt pályázatot hirdet, a Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat magyarországi színhelyein megvalósuló tevékenységek, akár 10 millió forint vissza nem térítendő összeggel történő támogatására.
A közép-magyarországi régióval kiegészülve az eddigi négy helyett öt kormánybiztos felel az egyes régiók komplex gazdaságfejlesztéséért a jövőben – ismertette hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor.
A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter elmondta: a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos Bányai Gábor lesz, míg az északnyugat-magyarországi zónáért Czunyiné Bertalan Judit, a közép-magyarországi zónáért Láng Zsolt, a Dél-Dunántúlért Móring József, Északkelet-Magyarországért pedig Szabó Tünde felel majd kormánybiztosként.
Feladatuk továbbra is az, hogy az egyes régiókban aktív fejlesztéspolitika valósuljon meg – hangoztatta a miniszter.
Navracsics Tibor felidézte, hogy 2020-ban négy gazdaságfejlesztési zóna alakult az országban, feladatuk az egyes területek fejlesztési keretének előkészítése és egy területi alapú fejlesztéspolitika megalapozása volt, konzultálva a helyi gazdasági és politikai szereplőkkel.
A választásokra elkészült a négy zóna fejlesztési munkaanyaga, az új kormány pedig folytatja a megkezdett munkát, sőt kibővíti azt, hiszen a regionális felosztásból eddig Pest megye és Budapest kimaradt.
A miniszter továbbra is területi alapú fejlesztéspolitika kialakítását tartotta fontosnak, amely figyelembe veszik a területi különbségeket. A kormánybiztosoknak így fejlesztési terveket is készíteniük kell, amelyeket be kell építeni az országos területfejlesztési politika prioritásai közé. Beszámolt arról is, hogy a zónákat az uniós fejlesztési régiókhoz igazították, hogy a forrásfelhasználás gördülékenyebb legyen.
Czunyiné Bertalan Judit arról számolt be, hogy legfontosabb feladatának az egyes szereplők programjavaslatainak összefésülését és priorizálását tartja az Északnyugat-Dunántúlon, ami szerinte gazdaságfejlesztési szempontból kiugró pályát futott be az elmúlt időszakban.
Szabó Tünde a többi között azt ismertette, hogy hat megyét felügyel majd: Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye tartozik hozzá.
Bányai Gábor elmondta, hogy több mint harminc éve foglalkozik területfejlesztéssel, így reméli, hogy olyan tervekkel tudja majd segíteni a Dél-Alföldet, amely mind a kormány, mind az Európai Unió tetszését elnyeri. Mint mondta, a három megyéjében néhol a szárazság, máshol az utak hiánya vagy a vasúti közlekedés állapota szorul fejlesztésre.
Móring József arra mutatott rá, hogy a hozzá tartozó három megye, Somogy, Tolna és Baranya lakossága harminc év alatt 140 ezerrel csökkent. A gazdasági növekedés is igen alacsony a régióban, ahogy a beruházási vagy ipari teljesítmény is, de a felsőoktatásban is igen kevesen vesznek részt. Ezért arra törekszik, hogy a lehető legtöbb forrást vigye a területre – mondta.
Láng Zsolt azt hangsúlyozta, hogy Budapest és az agglomeráció nincs meg egymás nélkül. Számtalan közös pont van, így a fejlesztéseket is össze kell hangolni, a közlekedéstől az iskolafejlesztésekig. Elmondta, a fővároson kívül 187 település tartozik hozzá.
MTI
A civil állatvédő szervezetek támogatására 500 millió forint keretösszegű pályázat áll rendelkezésre működési költségre, ivartalanításra, állategészségügyi szolgáltatásra és férőhelybővítésre – mondta a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című felhívásán 337,01 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Titán’94 Kft. új termelő kapacitások kialakítására.
A cég 674 millió forint összköltségvetésű komplex beruházása során bővítette eszközparkját, szoftver- és folyamatfejlesztést valósított meg, valamint új csarnokot épített Lőrinciben.
A fejlesztési projekt több elemből tevődött össze. Infrastruktúra fejlesztés keretében saját ingatlanon megvalósult egy könnyen megközelíthető, bruttó 1000 négyzetméteres alapterületű fémipari megmunkáló üzem építése. Eszközbeszerzés keretében 3 és 5 tengelyes marógépek, síkköszörű, hőkezelő kemence, furat-szikraforgácsoló, lézerhegesztő, merülős huzal-szikraforgácsoló kompresszor, esztergagép, szerszám-összeszerelő terület, valamint nagy szerszámok mozgatásához szükséges daru beszerzése, valamint Ipar 4.0 megoldások bevezetése, mivel a gyáregység a modern elvárásoknak megfelelően termelésirányítási rendszerrel és a modern szerszám tervezéshez, programkészítéshez szükséges feltételek megteremtésével lehet igazán hatékony.
A 100%-ban magyar tulajdonú családi vállalkozás új gyártócsarnokának létesítésével újabb technológia vált elérhetővé a szerszámkészítés területén, mely kiegészítette, bővítette a cég tevékenységi körét, és munkahelyeket teremtett Lőrinciben, valamint lehetőséget ad a további fejlődésre is. Az 1000 négyzetméteres gyártócsarnok 30 tonnás daruval, belső úthálózattal 4,5 hektáros fejlesztési területen valósult meg. A beruházás eredményeként a lőrinci telephelyen nagy teljesítményű CNC-megmunkáló központ és hőkezelő üzem jött létre, lehetőséget biztosítva a szerszámkészítési, karbantartási munkák megvalósítására.
A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című, GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiírásán 337 013 172 forint európai uniós támogatást elnyert, 674 026 344 forint összköltségvetésű fejlesztés 2019. január 28-án indult és 2022. január 20-án zárult.
A Titán’94 Kft. alkatrészgyártással, szerszámkészítéssel foglalkozó budapesti vállalkozás, amely számos autóipari cég első, másod- és harmadkörös beszállítója, emellett a tevékenységük részét képezi prémium fém szaniter termékek és elektronikai termékek előállítása is.
A fejlesztési projekt több elemből tevődött össze. Infrastruktúra fejlesztés keretében saját ingatlanon megvalósult egy könnyen megközelíthető, bruttó 1000 négyzetméteres alapterületű fémipari megmunkáló üzem építése. Eszközbeszerzés keretében 3 tengelyes marógép, hőkezelő kemence, lézerhegesztő, szerszám-összeszerelő terület, valamint nagy szerszámok mozgatásához szükséges daru beszerzése, valamint Ipar 4.0 megoldások bevezetése, mivel a gyáregység a modern elvárásoknak megfelelően termelésirányítási rendszerrel és a modern szerszám tervezéshez, programkészítéshez szükséges feltételek megteremtésével lehet igazán hatékony.
A 100%-ban magyar tulajdonú családi vállalkozás új gyártócsarnokának létesítésével újabb technológia vált elérhetővé a szerszámkészítés területén, mely kiegészítette, bővítette a cég tevékenységi körét, és munkahelyeket teremtett Lőrinciben, valamint lehetőséget ad a további fejlődésre is. Az 1000 négyzetméteres gyártócsarnok 30 tonnás daruval, belső úthálózattal 4,5 hektáros fejlesztési területen valósult meg. A beruházás eredményeként a lőrinci telephelyen nagy teljesítményű CNC-megmunkáló központ és hőkezelő üzem jött létre, lehetőséget biztosítva a szerszámkészítési, karbantartási munkák megvalósítására.
A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című, GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiírásán 337 013 172 forint európai uniós támogatást elnyert, 674 026 344 forint összköltségvetésű fejlesztés 2019. január 28-án indult és 2022. január 20-án zárult.
Biztosított a verseny és az átláthatóság.
Az Európai Bizottság állításaiban számos esetben ellentmond saját adatainak, valamint figyelmen kívül hagyja az előzetesen hivatalosan tudomására jutott információkat, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján rendszeresen közzétett, a hazai közbeszerzési piacra vonatkozó statisztikai adatokat.
Az Európai Bizottság április 27-én megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági (feltételességi) eljárást. Annak ellenére, hogy a témával kapcsolatos levél tartalmát a Közbeszerzési Hatóság hivatalosan nem ismeri, a sajtóban megjelent híresztelések kapcsán szükségesnek látja, hogy szélesebb nyilvánosságot kapjanak az alábbi tények:
1. A Hatóság álláspontja szerint az Európai Bizottság közbeszerzési statisztikái elkészítésekor torz adatokkal dolgozik. Az adatbázisa ugyanis nem megfelelő a tagállami összehasonlításokhoz, mivel az uniós országok jelentős része – habár kötelessége lenne – csak változó mértékben jelenteti meg a statisztikai adatok kinyeréséhez szükséges, eredményről szóló tájékoztatóit az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED-en. A Bizottság saját megállapítása szerint is, Magyarország azonban kiemelt figyelemmel tölti fel a lényeges közbeszerzési adatokat tartalmazó hirdetményeit. A Közbeszerzési Hatóság a problémát hivatalos úton több alkalommal – 2018-ban, 2019-ben, majd 2020-ban – is jelezte, ám érdemi válasz a mai napig nem érkezett a Bizottságtól.
2. A Bizottságnak a TED-en megjelentetett – tagállamonként nem egységesen, nem teljes körben feltöltött – hirdetmények adatain alapuló statisztikái szerint a hazai egyajánlatos közbeszerzések aránya – a Bizottság megállapítása szerint – kifejezetten magas. Az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytáblán egyrészt azonban jól látszik, hogy az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem tipikusan magyar probléma. A Bizottság számítási módszere szerint 19 (!) tagállam jár hasonló cipőben. Az adatokból egyúttal az is kitűnik, értékeink (39 %) jobbak Romániánál (41 %), Görögországnál (42 %), Csehországnál (43 %), Szlovéniánál (47 %) és Lengyelországnál (51 %) is. Ellenük azonban nem indult jogállamisági eljárás. Másrészt az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem minden esetben kizárólag a verseny hiányából eredhet. Maga az Európai Bizottság állapította meg a 2019. évi, Ausztriára vonatkozó országjelentésében, hogy az egyajánlatos közbeszerzések aránya az osztrák egészségügyi szektorban kiemelkedően magas, ugyanakkor ezt azzal magyarázta, hogy ennek oka piaci sajátosságokra vezethető vissza. Magyarország esetében azonban – ahol az egyajánlatos eljárások magas aránya ugyancsak alapvetően az egészségügyi szektorra jellemző – a piaci sajátosságokat a Bizottság rendre figyelmen kívül hagyja.
3. A széleskörű verseny meglétét támasztja alá, hogy az elmúlt két évben a hazai közbeszerzésekben évente mintegy 5000 ajánlattevő vett részt, melyből nagyjából 3500 különböző cég nyert. A Közbeszerzési Hatóság 2020-as adatai szerint az 50 legnagyobb értékű közbeszerzési eljárás nyerteseinek 65 %-a hazai, míg 35 %-a külföldi vállalat volt – a magyar piac tehát nyitott minden potenciális résztvevő számára. A Hatóság mindazonáltal egyetért azzal, hogy a minél szélesebb verseny érdekében fontos cél az egyajánlatos közbeszerzések arányának mérséklése, éppen ezért hazánkban a Közbeszerzési Hatóság részéről is szigorú ellenőrzésekre, minden eddiginél erősebb kontrollra számíthatnak az ajánlatkérők.
4. Az Európai Bizottság legfrissebb, 2020-as adatokat is tartalmazó, saját kimutatása szerint is, Magyarországon kiemelkedő, 100 %-os a közbeszerzések átláthatósága. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar ajánlatkérők maradéktalanul eleget tesznek az unió által előírt közzétételi kötelezettségeiknek. Éppen ezért a hazai közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatos kifogások értelmezhetetlenek, hiszen ezt a Bizottság saját kimutatása cáfolja.
5. Végezetül, ami a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét illeti: az alapítványok főszabály szerint közbeszerzésre kötelezettek. Erre vonatkozóan a Közbeszerzési Hatóság már az előző évi jogállamisági jelentés kapcsán is kifejtette álláspontját, ám az Európai Bizottság ezt nem vette figyelembe a jelentésében. A Közbeszerzési Hatóság álláspontját továbbra is fenntartja: az alapítványok főszabály szerint közbeszerzésre kötelezettek.
Forrás: Közbeszerzési Hatóság
Az OTP Bank Helyi Gazdaságfejlesztési pályázat keretében települési önkormányzatok és önkormányzati konzorciumok vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek a helyi gazdaság élénkítését vagy a fenntarthatóságot célzó fejlesztési terveinek megvalósítására.
Idén hetedik alkalommal kerül megrendezésre május 11-12-én, Budapesten, Magyarország első kifejezetten agrár-digitalizációs konferenciája, a PREGA Konferencia és Kiállítás.
Csaknem nyolcszáz vidéki kis- és középvállalkozás vehet fel összesen 5600 munkavállalót a KKV kapacitásbővítő támogatásnak köszönhetően - jelentette be pénteki közleményében Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A Közbeszerzési Hatóság részéről minden eddiginél erőteljesebb kontroll várható az egyajánlatos közbeszerzések esetén; a cél az ilyen eljárások számának jelentős csökkentése.
Mivel a közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzet egyik fontos mérőszáma az egyajánlatos közbeszerzések arányának alakulása, a Hatóság – összhangban a 1027/2021. (II. 5.) Korm. határozatban és a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendeletben foglalt kormányzati célokkal – a közbeszerzések hatékonyságának további javítása érdekében kiemelt figyelmet fordít az egyajánlatos közbeszerzések ellenőrzésére.
Egyajánlatos közbeszerzések már a Hatóság 2022. évi szerződés-ellenőrzési tervében is szerepelnek, azonban a jövőben az ajánlatkérők minden ilyen közbeszerzése automatikusan ellenőrzésre kerül. A Hatóság emellett javasolja az ajánlatkérőknek, hogy a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban írják elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi esetkör alkalmazását, és amennyiben pusztán egyetlen ajánlat [vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában pusztán egyetlen részvételi jelentkezés] érkezik a felhívásukra, nyilvánítsák eredménytelenné az eljárást.
Forrás: Közbeszerzési Hatóság