Európai Unió : hírek magyarul

Ha nem lesz megegyezés, nagyjából 16,3 milliárd eurós kölcsön ígéretét eresztik szélnek az európai hitelezők ma éjfélkor. A piacok valószínűleg nem fognak pánikolni, mondja egy EU-s tisztviselő.

Magyarország nincs többé egyedül, Európa Magyarország mellett áll, mondta a nyolcmilliós segítséget bejelentő EU-biztos.

Az Európai Bizottság alelnöke szerint erre meg kell próbálniuk rávenni minden uniós tagállamot.

A mostani mentőcsomag elúszott, de Athén minden további nélkül jelentkezhet egy újra. Már a következő mentőcsomagról gondolkodnak Brüsszelben.

Erről kérdezné meg a kormány a görög népet. Ha leszavazzák, repülhet az euró. Ha nem, akkor is.

Magyarország nem frontország, és a hazánkba érkező menekültek már nem az életükért futnak.

Azt kérdeztük Orbán Viktortól, hogy elégedett-e a dohányellátásról szóló pályázat eredményével.

A belső piaci szabályozásért felelős biztos szerint sehol nem ennyire feltűnő Európában, hogy csak olyanok árusíthatnak dohányterméket, akiknek jó a kapcsolatuk a kormánnyal. Hamarosan kötelezettségi eljárás jöhet piaci diszkrimináció miatt.

Kidobták a kötelező kvótákat a maratoni EU-csúcson. Önkéntes felajánlások alapján veszik majd át a menedékkérőket Olaszországtól és Görögországtól. Magyarország és Bulgária „különleges eset”, így valószínűleg kevesebb embert kell majd befogadnunk.

Magyarországnak pedig döntenie kell, melyikbe igyekszik. David Cameron csütörtök délután tárgyal a reformterveiről az EU-s vezetőkkel. Itt a lista, hogy mit szeretnének elérni a britek.

Az EU-s pénzügyminiszterek nem jutottak dűlőre a görög reformterv részleteivel szerda este. A hitelezők elégedetlenek.

„Aki több ezer kilométert jött, azt nem fogja megállítani a kerítés.” Szakértők vitatkoztak a déli határra tervezett kerítésről.

Változtatás nélkül hagyta jóvá az Európai Bizottság által a 2015-ös európai szemeszter keretében hazánkhoz intézett országspecifikus ajánlásokat pénteken az EU pénzügyminiszteri tanácsa. Az ajánlások között idén GDP-arányosan 0,5, 2016-ban pedig 0,6 százalékos költségvetési kiigazítás is szerepel.

Legalábbis a földközi-tengeri műveletekre. A negyvenezer menedékkérő elosztásáról még folyik a vita.

A Tanács 2015. június 19-én egy évvel, azaz 2016. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol jogtalan elcsatolására válaszul bevezetett korlátozó intézkedéseket. A szankciók alapján tilos:

• a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba;
• a Krímbe és Szevasztopolba irányuló beruházás: ez azt jelenti, hogy az európai polgárok és az uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem szervezeteket a félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak kapcsolódó szolgáltatásokat; 
•  a turisztikai szolgáltatások nyújtása a Krím és Szevasztopol területén: így az európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten;  
• a közlekedési, távközlési és energiaszektorban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges bizonyos termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére vagy a félszigeten történő felhasználás céljából. Az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, brókertevékenységre, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is tilalom vonatkozik.

 Az Európai Tanács 2015. március 19-én ismét kijelentette, hogy nem ismeri el és továbbra is elítéli a Krím és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, és változatlanul elkötelezett el nem ismerési politikájának mindenre kiterjedő végrehajtása mellett. 

A Tanács 2015. március 13-án elfogadta a (KKBP) 2015/432 tanácsi határozatot[1].

A tanácsi határozat 2015. szeptember 15-ig megújítja a hatályos intézkedéseket, módosít bizonyos személyekre vonatkozó bejegyzéseket, valamint kibővíti a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland, Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 

[1] A határozatot 2015. március 14-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 70., 2015.3.14., 47. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2015. március 20-án elfogadta a 2011/172/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/486 tanácsi határozatot[1]. A tanácsi határozat 2016. március 22-ig megújítja a hatályos intézkedéseket.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, továbbá az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Liechtenstein, valamint, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal. 

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 

 [1][1] A határozatot 2015. március 21-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 77., 2015.3.21., 16. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2015. március 20-án elfogadta a 2011/173/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/487 tanácsi határozatot[1]. A tanácsi határozat 2016. március 31-ig megújítja a hatályos intézkedéseket.

A tagjelölt országok: Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* , és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland és Liechtenstein, továbbá Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 

 [1] A határozatot 2015. március 21-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 77., 2015.3.21., 17. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegróés Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

További változtatásokat tart szükségesnek a magyar médiaszabályozásban a sajtószabadság javítása érdekében a Velencei Bizottság, amely pénteken fogadta el a tárgyban készült véleményét.

A Tanács elnöksége és az Európai Parlament 2015. június 17-én megállapodott az értékpapír-kölcsönzés és a repoügyletek átláthatóságának növelését célzó rendeletről.

A rendelet annak révén hivatott javítani a pénzügyi stabilitást, hogy az úgynevezett értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó adatokat ezentúl ténylegesen be kell jelenteni a kereskedési adattárak és a kollektív befektetési vállalkozások befektetői felé. A nagyobb átláthatóság elejét veszi annak, hogy a bankok és az egyéb pénzügyi közvetítők megkíséreljék kijátszani a rendeletet oly módon, hogy tevékenységeik egy részét áthelyezik a kevésbé szabályozott árnyékbankszektorba.

A gyakran az árnyékbankszektor által végrehajtott értékpapír-finanszírozási ügyletek során a szerződő fél birtokában levő eszközöket használják finanszírozási eszközök generálására. Ezek nagyrészt értékpapírok, illetve áruk kölcsönbe adását vagy kölcsönbe vételét, repo- vagy fordított repoügyleteket, illetőleg visszavásárlási vagy fordított visszavásárlási (buy-back/sell-back) ügyleteket jelentenek.

Intézkedéscsomag

A Bizottság 2014 januárjában nyújtotta be javaslatát, az uniós bankszektor strukturális reformjáról szóló rendelettervezettel együtt. Az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló rendelettel a Bizottság célja elsősorban az, hogy kivédje annak kockázatát, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyleteken alapuló kereskedelmi tevékenységek megfelelő felügyelet nélkül fejlődjenek tovább, például a szabályozott bankrendszer keretein kívül. Ennek érdekében az értékpapír-finanszírozási ügyletek vonatkozásában a Bizottság kötelező erejű átláthatósági és bejelentési követelményeket javasol.   

Átláthatóság

A Bizottság a rendelettervezet révén intézkedéseket vezet be az átláthatóság javítása érdekében az alábbi 3 fő területen:

• az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódóan a pénzügyi rendszerben felhalmozódó rendszerszintű kockázatok figyelemmel kísérése
• azon befektetők tájékoztatása, akiknek az eszközeit ezekben az ügyletekben felhasználják
• olyan újbóli elzálogosítási tevékenységek, amelyek során a bankok vagy a brókerek saját célra használják fel az ügyfeleik által adott biztosítékokat

A következő lépések

A megállapodás egy brüsszeli háromoldalú egyeztető ülésen jött létre. A háromoldalú egyeztetések 2015. április 28-án kezdődtek, azt követően, hogy a Tanács 2014 decemberében, a Parlament pedig 2015 márciusában megállapodott saját tárgyalási álláspontjáról.

A Tanács részéről az Állandó Képviselők Bizottsága néhány napon belül megerősíti a megállapodást. A jogász-nyelvészi vizsgálatot követően az elnökség benyújtja a rendeletet az Európai Parlamentnek, hogy első olvasatban szavazzon róla, a Tanácsnak pedig, hogy elfogadja.