Az Európai Parlament a 2015. április 28-i strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a bioüzemanyagokról és a közvetett földhasználat-változásról szóló irányelvnek a Tanács által javasolt végső kompromisszumos szövegét.
Az irányelv módosítja a megújuló energiaforrásból előállított energiáról szóló 2009-es irányelvet és az üzemanyagok minőségéről szóló irányelvet.
A megállapodás a lett elnökség által képviselt Tanács és az Európai Parlament képviselői között 2015 márciusa során lezajlott tárgyalások eredménye.
Az irányelv céljaAz irányelv legfőbb célja annak biztosítása, hogy megkezdődjön az átállás a hagyományos bioüzemanyagokról az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkenését eredményező bioüzemanyagokra (a fejlett, vagy más néven második generációs bioüzemanyagokra). Az irányelv megteremti a bioüzemanyagok gyártásának egyértelmű jogi keretrendszerét, ugyanakkor védi az ágazatban már megvalósított beruházásokat.
Az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv kötelező jelleggel előírta, hogy 2020-ig 6%-kal csökkenteni kell a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv pedig szintén 2020-ig kötelezően elérendő célként tűzte ki, hogy az EU-ban a megújuló energiaforrásból előállított energia részarányaösszességében legalább 20%, a közlekedési ágazatban pedig legalább 10% legyen.
Mindkét irányelv kötelezte a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg a földhasználat közvetett megváltozásának a kibocsátásokra gyakorolt hatását, és javasoljon intézkedéseket e hatás csökkentésére.
Mi a különbség a hagyományos (más néven első generációs) bioüzemanyagok és a fejlett bioüzemanyagok között?A hagyományos bioüzemanyagokat élelmiszernövényekből – például cukornövényekből, keményítőben gazdag növényekből és olajnövényekből – állítják elő. E növények termesztéséhez olyan földterületeket vesznek igénybe, amelyeket élelmiszer és takarmány termelésére is fel lehetne használni.
A fejlett bioüzemanyagokat ezzel szemben olyan alapanyagokból – például hulladékokból, többek között mezőgazdasági hulladékokból – állítják elő, amelyek nem jelentenek közvetlen konkurenciát az élelmiszer- és takarmánynövények számára.
Milyen összefüggés van a bioüzemanyagok és a közvetett földhasználat-változás között?Ha már meglévő mezőgazdasági földterületen bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növényeket kezdenek termeszteni, ez egyfajta „láncreakciót” indít be: mivel az élelmiszer- és takarmánynövények iránt mindig van kereslet, elképzelhető, hogy mások, más helyen élelmiszer- és takarmánynövények termelésébe kezdenek, és ennek érdekében például erdőket alakítanak át mezőgazdasági termőterületté. Ez pedig a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével jár, ami kioltja azokat az előnyöket, amelyek egyébként a bioüzemanyagok használatából származnának.
A javaslat főbb elemei:A Bizottságnak 2017 végéig be kell majd számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelvvel bevezetett új intézkedések eredményességéről, valamint – a rendelkezésre álló, megbízható tudományos adatokat alapul véve – annak a lehetőségéről, hogy a jelenlegi fenntarthatósági kritériumok közé bekerüljenek a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátási tényezők is.
A következő lépésekAz Európai Parlamentben lezajlott szavazást követően a jogász-nyelvész szakértők ellenőrzik a végleges szöveget, majd azt a Tanács is hivatalosan elfogadja, valószínűleg még a lett elnökség ideje alatt. Az irányelv 2017-ben lép hatályba.