Európai Unió : hírek magyarul

Magyarország egymillió eurót ajánlott fel, de 2,2 milliárd még hiányzik. 50 ezer védőmaszkot is küldtek a szerbeknek.

2015. november 3., kedd
15.00 Találkozó Vilmos Sándor holland királlyal (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2015. november 4., szerda
Stockholm
13.00 Találkozó Stefan Löfven svéd miniszterelnökkel
14.20 Közös sajtókonferencia

2015. november 8., vasárnap
Berlin
19.00 Találkozó Angela Merkel szövetségi kancellárral, majd munkavacsora

A Tanács az elmúlt hetekben számos döntést hozott a jelenlegi migrációs válságra reagálva. A migrációs áramlatok nagyságrendje világossá tette, hogy koordináltabb információcserére van szükség.

A luxemburgi elnökség ezért 2015. október 30-án úgy döntött, hogy „információcsere” üzemmódban életbe lépteti az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseket. A cél a migrációs áramlatok alakulásának nyomon követése, a döntéshozatal elősegítése és a jóváhagyott intézkedések jobb végrehajtása.

Információcsere-üzemmódban az uniós tagállamok és intézmények, valamint az érintett ügynökségek egy közös internetes platformon keresztül folyamatosan megosztják egymással az érintett területeken fennálló helyzettel kapcsolatos aktuális információkat. A Bizottság és az EKSZ rendszeresen átfogó elemzést tesz közzé a megosztott információkról, hogy elősegítse a közös döntéshozatalt és a tagállamok közötti koordinált válságreagálást.

Háttér

Az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedésekkel az EU gyorsabban képes meghozni a szükséges döntéseket, amikor olyan nagyobb válsághelyzettel kell megküzdenie, amely uniós politikai szintű válaszlépéseket tesz szükségessé. Az integrált válságreagálási intézkedéseket az Európai Unió Tanácsa 2013. június 25-én hagyta jóvá.

Az integrált válságreagálási intézkedések rugalmasak és skálázhatók, az adott helyzetnek megfelelő reagálást tesznek lehetővé az Unió politikai szintjén, és segítségükkel válsághelyzetben az uniós intézmények és szolgálatok folyamatosan biztosítani tudják a szükséges támogatást. Az érdekelt felek, valamint a meglévő erőforrások, struktúrák és képességek közötti szinergiák teljes körű kiaknázásán alapulnak.

Esetükben is alkalmazandó a szubszidiaritás elve, azaz az intézkedések során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket. Az integrált válságreagálási intézkedések nem lépnek az ágazati szintű hatályos intézkedések helyébe.

Az Európai Unió Bírósága igazságszolgáltatási szervezetének reformjára vonatkozó javaslat jóváhagyása

A migránsok soha nem látott számban érkeznek az Európai Unióba, és ez a megnövekedett beáramlás várhatóan tovább folytatódik majd. Az EU a tagállamokkal együtt számos intézkedést hoz a kihívások kezelése érdekében, valamint arra törekszik, hogy hatékony, humanitárius és biztonságos európai migrációs politikát dolgozzon ki. A migrációs áramlások kezelése közös felelősség és mind a származási, mind a tranzitországokra jelentős hatást gyakorol. 

EU-Afrika együttműködés

Az EU és a harmadik országok közötti, a migráció és a menekültügy területére vonatkozó kapcsolatok általános keretét 2005 óta a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés adja meg. E megközelítésnek a legutóbb 2012 májusában naprakésszé tett változata kiegészíti az EU kül- és fejlesztési együttműködési politikáját. A megközelítés alapján több együttműködési eljárás van folyamatban az EU és az afrikai országok között, amelyek az alábbi szinteken valósulnak meg:

• kontinentális szint
• regionális szint (rabati folyamat, kartúmi folyamat)
• kétoldalú szint (mobilitási partnerségek és egyéb eszközök révén)

A migrációról szóló vallettai csúcstalálkozó része az uniós és afrikai országok összefogására irányuló törekvéseknek, melyek célja a partnerség szellemében folyó munka és a kölcsönös kihívások közös megoldása. A csúcstalálkozó célja, hogy az együttműködés érdekében már eddig is folytatott tevékenységekre, valamint az együttműködés már meglévő kereteire építsen, öt kiemelt területre összpontosítva.

A migráció kiváltó okainak kezelése

Számos oka van annak, hogy a migránsok elhagyják országaikat; többek között a konfliktusok, a politikailag és gazdaságilag bizonytalan helyzet, az emberi jogok megsértése, illetve a szegénység elől menekülnek. A migrációs áramlás csökkentése érdekében az EU törekszik arra, hogy segítséget nyújtson a béke, a stabilitás és a gazdasági fejlődés megteremtéséhez.

A vasárnapi válságtanácskozáson résztvevő valamennyi államtól, így Magyarországtól is felajánlást vár az Európai Bizottság a menekültek 50 ezres férőhely-keretének kitöltésére – erősítette meg pénteken a testület szóvivője. Megfigyelők szerint ez annak a jele, hogy Brüsszel a nyugat-balkáni válságmenedzselés szempontjából nem tekinti „megfigyelőnek” hazánkat.

Általános : A tagállamok ígéretei és azok betartása állt a középpontjában a migrációról szóló vitának a plenáris ülésen Strasbourgban. Számos EP-képviselő vélte úgy, hogy sokan az Unió szétzilálására használják a migráció problémáját. A plenáris ülésen emellett az EP-képviselők szavaztak a roaming-díjak eltörléséről és a netsemlegesség szabályozásáról, illetve a GMO-növényekről és az új élelmiszerekről is. Összefoglaló.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

A külső határok védelme pillanatnyilag azokra az országokra hárul, amelyek gyengék, nyilatkozta Günter Verheugen.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke telefonon beszélt Werner Faymann osztrák kancellárral, aki arról biztosította őt, hogy Ausztria nem épít kerítést a Szlovéniával közös határon. De, ha nem kerítést, akkor vajon mit épít Ausztria?

Az EP érvei alapján a génmódosított organizmusok magyar kitiltására is veszéllyel lehetne az új rendszer.

2015. október 29-én háromhetes egyeztetési időszak veszi kezdetét, amelynek célja, hogy megállapodás jöjjön létre a Tanács és az Európai Parlament között az EU 2016. évi költségvetéséről. Ennek előzménye, hogy a Parlament 2015. október 28-án olyan módosításokat fogadott el, amelyek a Tanács számára nem voltak elfogadhatóak.

A Tanács különösen aggályosnak tartja, hogy a Parlament az EU kiadásait jóval a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határok fölé kívánja emelni. A Tanács úgy véli, hogy az EU 2016. évi költségvetéséről nem lehet a korábban elfogadott kiadási határokat figyelmen kívül hagyva határozni, és tekintettel kell lenni azokra a pénzügyi nehézségekre is, amelyek a tagállamokat jelenleg sújtják. Véleménye szerint bölcs döntés lenne egyfajta pénzügyi egérutat hagyni arra az esetre, ha váratlan események és pénzügyi szükségletek merülnének fel. Ezért felkéri a Parlamentet, hogy tegyen különbséget az esetleg kívánatos és az alapvetően szükséges intézkedések között.

Helyes döntéseket kell hozni 

„A költségvetéssel kapcsolatos döntések hasonlóak azokhoz, amelyeket mindenki hoz a mindennapi életben: meghatározott pénzösszeget kell beosztani. A Tanács készen áll arra, hogy konstruktívan együttműködjön az Európai Parlamenttel annak biztosítása érdekében, hogy a helyes döntéseket hozzuk meg, amelyek Európa, annak polgárai és gazdasága érdekeit szolgálják” – mondta Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere, a Tanács elnöke. 

Bizalmi kérdés

A Tanács rendkívül fontosnak tartja továbbá, hogy minden uniós intézmény csökkentse alkalmazottai létszámát, hogy 2017-re el lehessen érni a 2013-hoz képest meghatározott 5%-os létszám-csökkentési célt. „Lényeges, hogy minden intézmény a 2013 decemberében tett kötelezettségvállalásának betűjével és szellemével összhangban járjon el. Ha az uniós intézmények meg kívánják őrizni az európai polgárok bizalmát, be kell tartaniuk a saját szabályaikat” – mondta Pierre Gramegna.

Teljes elkötelezettséggel a menekültügyi válság megoldása iránt 

A Tanács a Parlamenttel egyetértve fontosnak tartja a menekültügyi válság megoldását célzó intézkedéseket, és készen áll arra, hogy rendkívüli pénzügyi erőforrásokat bocsásson rendelkezésre ezen intézkedések finanszírozásához. A migrációs válság kezelése érdekében a Tanács – a Parlamenttel együtt – az EU 2015. évi költségvetése keretében a kötelezettségvállalási előirányzatokat összesen 490,3 millió EUR-val, a kifizetési előirányzatokat pedig összesen 133,6 millió EUR-val már megnövelte. A Tanács változtatások nélkül elfogadta a migrációval kapcsolatos intézkedések tekintetében javasolt erőforrásokat, a Bizottság 2016. évre szóló költségvetési tervezetének megfelelően. Ezenkívül a Tanács készen áll megvitatni, hogy a Bizottság 2. sz. módosító indítványa alapján további támogatást biztosítsanak az EU 2016. évi költségvetéséből. 

Háttérinformációk

A 2016. évre szóló költségvetési tervezetében a Bizottság azt javasolta, hogy a kötelezettségvállalások összértékét 153,83 milliárd EUR-ban, a kifizetések összértékét pedig 143,54 milliárd EUR-ban állapítsák meg. Ez 5,2%-os csökkenés a kötelezettségvállalások, és 1,6%-os csökkenés a kifizetések terén az 1–7. sz. költségvetés-módosítással módosított 2015. évi költségvetéshez képest. 

A Tanács szeptember 4-én egyhangú szavazással elfogadott álláspontjában a kötelezettségvállások összege 153,27 milliárd EUR (-5,5%), a kifizetéseké pedig 142,12 milliárd EUR (+0,6%). 

Az Európai Parlament azt kéri, hogy a kötelezettségvállalások teljes összegét emeljék 157,43 milliárd EUR-ra (-3,0%), a kifizetések teljes összegét pedig 146,46 milliárd EUR-ra (+3,7%). Ez 1,5 milliárd, illetve 1,3 milliárd EUR-val haladná meg a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokat. 

Ami az alkalmazottak létszámát illeti, a Bizottság által az intézmények mindegyike tekintetében egyenlően alkalmazott módszertan szerint 2013 és 2016 között a Tanács 4,5%-kal, a Bizottság pedig 4%-kal fogja csökkenteni a létszámtervi álláshelyek számát. A Parlament személyzetének létszáma viszont a tervek szerint ugyanebben az időszakban 0,4%-al nőni fog. A három intézmény a 2013 decemberében a költségvetési fegyelemről elfogadott intézményközi megállapodásában kötelezettséget vállalt arra, hogy alkalmazottai létszámát 2013 és 2017 között 5%-kal csökkenti.

Az egyeztetés ki fog terjedni a 2/2016. sz. módosító indítványra is, amelynek célja, hogy a legnehezebb helyzetű tagállamok megsegítésére, a menekültek áthelyezésére, valamint a migrációs, illetve a határok védelmét szolgáló alapokra szánt, a 2016-os költségvetésből nyújtandó támogatást 1,55 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalással és 1,42 milliárd EUR összegű kifizetéssel növelje. Sem a Tanács, sem a Parlament nem alakított még ki álláspontot a módosító indítvánnyal kapcsolatban.

A Tanács négy hónapra felfüggesztette 170 fehéroroszországi személy utazási tilalmát, valamint e személyek és három belarusz szervezet vagyoni eszközeinek befagyasztását. A döntés előzménye, hogy augusztus 22-én szabadon engedték az összes politikai foglyot Belaruszban, célja pedig az EU és Belarusz közötti kapcsolatok javítása.

Az összes politikai fogoly szabadon engedése olyan lépés, amelyet az Európai Unió régóta elvárt. A korlátozó intézkedések nagy részének felfüggesztésével az EU erre a folyamatra reagált, számítva arra, hogy ez további olyan kedvező változásokhoz vezet, amelyek következtében javulhat a viszony az EU és Belarusz között. Az EU továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a demokrácia és az emberi jogok helyzetét Belaruszban. 

A személyekkel és szervezetekkel szemben kivetett korlátozó intézkedések hatálya október 31-én járt volna le. A Tanács egyfelől meghosszabbította ezeket négy hónappal, azaz 2016. február 29-ig, másfelől felfüggesztésükről döntött 170 személy és három szervezet vonatkozásában. Négy olyan személlyel szemben továbbra is érvényben maradnak a korlátozó intézkedések, akik Belaruszban eltűnt személyek felderítetlen ügyében érintettek. A fegyverembargó szintén érvényben marad. 

A Tanács emellett a legutóbbi ítélkezési gyakorlat fényében aktualizálta a személyek és szervezetek listáját.

A határozatot írásbeli eljárással fogadták el. A jogi aktusok, amelyek a személyek és szervezetek részletes adatait is tartalmazzák, az EU Hivatalos Lapjának október 30-i számában jelennek meg, és október 31-én lépnek hatályba.

Az osztrák-szlovén határ már a schengeni övezeten belül van. Ott elvileg nem akadályozhatják az átkelést.

BBVA
Jogszabályok közelítése
The time-limit for challenging mortgage enforcement proceedings in progress when a judgment of the Court of Justice was implemented in Spain is contrary to EU law

Hatékonyabban lépnének fel az ellen, hogy egyes kormányok jogszabályokkal hozzanak hátrányba bizonyos cégeket mások javára.

A tagállamok nem teljesítik a korábbi ígéreteiket és nem is fizetnek a közös menekültügyi keretbe, sérelmezte az Európai Bizottság Stasbourgban.

Elnök Úr, tisztelt képviselők! 

Mielőtt beszámolnék Önöknek az Európai Tanács október 15-i ülésén történtekről és a további teendőkről, szeretném elmondani a következőket: 

A válság, amellyel mindannyiunknak, az Európai Uniónak mint közösségnek szembe kell néznie, az elmúlt évtizedek talán legkomolyabb kihívása. Olyan kihívás, amely kétségtelenül megváltoztathatja azt az Uniót, amelyet közösen hoztunk létre, és amelyben ott rejlik az olyan vívmányok megsemmisülésének lehetősége is, mint a határellenőrzés nélküli utazás a schengeni övezetben. Ennél is nagyobb veszélyt jelenthet az a drámai és semmiképpen sem kedvező átrendeződés, ami az európai politikai színtéren következhet be mindezek hatására. Ezekben a rendkívüli időkben rendkívüli intézkedésekre, áldozatokra és példátlan szolidaritásra van szükség. Számomra mint az Európai Tanács elnöke számára – és úgy hiszem, legtöbbünk számára – rendkívül fontos, hogy biztosítsuk a tagállamok és uniós intézményeink egységét. Együtt le tudjuk küzdeni a válságot, az alternatívára pedig gondolni sem szeretnék. 

A válság kezdete óta folyamatosan hangsúlyoztam külső határaink védelmének fontosságát. Bár ennek operatív részleteiről még nem született megállapodás, a vezetők legalább egyetértenek abban, hogy legfőbb célunk az EU külső határainak védelme kell, hogy legyen. Legutóbbi felszólalásomban már figyelmeztettem az itt ülőket arra, hogy a helyzet sajnálatos módon tovább fog romlani. Gondolok itt például az Aleppóból és az Oroszország által bombázott szíriai területekről menekülők újabb hullámára, amely magában is több mint százezer embert jelent.

Tisztelt képviselők! 

Az Európai Tanács legutóbbi ülésén a vezetők óvatos támogatásuknak adtak hangot az Európai Bizottság munkáját illetően, amelyet az intézmény a Törökországgal való migrációs egyezséggel kapcsolatban végzett. Szeretném köszönetemet kifejezni Timmermans alelnök Úrnak, aki jelenleg is kitartóan tevékenykedik a technikai részletek kidolgozása érdekében. Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy csak abban az esetben van értelme a Törökországgal való egyezségnek, ha az segít megállítani az Európa felé irányuló migrációs hullámot. Az együttműködés nem lesz egyszerű. Nem szabad abba az illúzióba ringatnunk magunkat, hogy egy EU-n kívüli ország – például Törökország – átveheti tőlünk határaink védelmének feladatát. 

A vezetők áttekintették azt is, hogyan halad annak a tizenegy uniós tranzitállomásnak a felállítása Görögországban és Olaszországban, amelyeknek november végéig kell teljesen elkészülniük. A határidő szoros és csak akkor tartható, ha jelentősen felgyorsul a Frontexnek és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak (EASO) szánt munkaerő, illetve erőforrások rendelkezésre bocsátása. Az uniós ügynökségeknek jelenleg a szükséges erőforrások mintegy fele áll rendelkezésére. Az uniós tranzitállomások szerepével kapcsolatban őszinte eszmecserét folytattunk az állomások működéséről. Ez a munka jelenleg is folyik.

Hosszas megbeszélések tárgya volt harmadik témánk: határaink védelme. Azonnal véget kell vetnünk annak a meddő vitának, amely a külső határok védelmét hangoztatók, valamint a szolidaritás és a nyitottság védelmezői között folyik. Mindkettőre szükségünk van. Helyre kell állítanunk külső határaink hatékony védelmét, hogy kezelni tudjuk az ott létrejött helyzetet. Ebbe beletartozik határaink illegális átlépésének megakadályozása, az összes menedékkérő regisztrációja, valamint a megfelelő fogadólétesítmények létrehozása is. Ez persze önmagában nem fogja megállítani a migránsok áradatát, de jelentősen csökkenteni fogja azt. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács megállapodott a Frontex jelenlegi megbízatásának kibővítéséről, hogy a szervezet gyorsabban és határozottabban tudjon fellépni határválságok esetén. A Frontex vezető szerepet fog játszani az irreguláris migránsok visszaküldésében is. Ahhoz, hogy ez minél gyorsabban megvalósulhasson, szükségünk van az Európai Parlament segítségére is. A cél az, hogy ellássuk a Frontexet az európai határok átfogó védelméhez szükséges eszközökkel. Szeretném elismerésemet kifejezni az Önök jelentős munkájáért, amit a Frontex és az EASO pénzügyi támogatása érdekében végeztek. 

Ezzel párhuzamosan tovább kell gondolnunk azt is, hogy hogyan fokozhatnánk a tagállamok közötti szolidaritást. Legelső lépésként a Frontex és az EASO rendelkezésére kell bocsátani az összes szükséges erőforrást, valamint lehetővé kell tenni az ideiglenes áthelyezési mechanizmus működését annak érdekében, hogy enyhüljön a leginkább érintett tagállamokra nehezedő teher. 

Tisztelt képviselők! 

Ez a válság nem csupán a szíriai menekültekről szól. Két hét múlva kerül sor az európai és afrikai vezetők csúcstalálkozójára Vallettában. Afrikai kollégáink segítségével hatékony Európa–Afrika partnerséget kívánunk kialakítani migrációügyben.

Az Európai Tanács az eredményes visszaküldésre és visszafogadásra, a bűnszövetkezetek felszámolására és az illegális migráció megakadályozására irányuló, méltányosan és kiegyensúlyozottan kialakított konkrét operatív intézkedések meghozatalát tűzte ki célul, amelyeket a kiváltó okok megszüntetésére és az afrikai társadalmi-gazdasági fejlődés támogatására irányuló valódi erőfeszítéseknek és a legális migráció lehetőségének további biztosítására vonatkozó vállalásoknak kell kísérnie. 

Meg fogjuk vizsgálni, hogy miként lehet biztonságos és tartós fogadókapacitást kiépíteni az érintett térségekben, továbbá – többek között az oktatásban való részvételt és a munkavállalást lehetővé téve – tartós perspektívát felvázolni és megfelelő eljárásokat biztosítani a menekültek és családjuk számára mindaddig, amíg a származási országukba való visszatérésük lehetővé nem válik. 

Végül pedig fel fogjuk kérni a tagállamokat, hogy a továbbiakban is járuljanak hozzá az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más szervezetek támogatására irányuló erőfeszítésekhez, valamint támogassák a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alapot és az EU–Afrika vészhelyzeti alapot.     

Tisztelt Elnök Úr, tisztelt képviselők! 

Végezetül pedig, az Egyesült Királysággal kapcsolatban: tájékoztattam az uniós vezetőket azokról a megbeszélésekről, amelyeket a munkatársaim az Egyesült Királyság képviselőivel folytattak az elmúlt hónapokban. Üdvözöltük, hogy David Cameron brit miniszterelnök vállalta, hogy november elejéig írásban ismerteti az Egyesült Királyság számára fontos konkrét kérdéseket. 

Köszönöm figyelmüket.

 

Egy levelezés szerint régóta gyanakodhattak a tesztek kiskapuira az Európai Bizottságnál. Most próbálják a tagállamokkal közösen bezárni, de lehet, hogy résnyire nyitva marad.

Lassan kilábalhatnak a válságból, ami miatt rengeteg koszovói útnak indult idén tavasszal.

1.    Az Európai Unió napjaink kritikus történései közepette is szilárdan elkötelezett marad Afganisztán és az afgán nép mellett. Az elmúlt hónapok során súlyos biztonsági helyzet alakult ki, újabb terrortámadásoknak lehettünk tanúi, amelyek minden eddiginél több polgári áldozatot követeltek, aminek következtében afgánok ezrei kényszerültek az országon belül lakóhelyüknek, vagy akár magának az országnak az elhagyására, mindez pedig egyre növekvő terhet jelent a térség és az Európai Unió számára. 

2.   Az afganisztáni kormánynak és a régióban működő valamennyi partnernek minden eddiginél sürgetőbb feladata, hogy hitelesen elkötelezze magát a konfliktus befejezése és a stabil környezet megteremtése mellett. Bármiféle fenntartható megoldás előfeltétele továbbra is az afgánok által irányított és felvállalt olyan békefolyamat, amely során meg kell őrizni a főbb eredményeket, így például szavatolni kell az emberi jogoknak, és különösen a nők jogainak a tiszteletben tartását. Az EU elítéli a nemrégiben Kunduzban végrehajtott tálib támadásokat, amelyek a civil lakosság és az afgán nemzeti biztonsági erők körében követeltek áldozatokat. Ezek az áldozatok nem hagyják elfelednünk, mi forog kockán: Afganisztán stabilitása, fejlődése és a hosszú éveken keresztül elért eredményei.  

3.   A Tanács mély sajnálatát fejezi ki a Médecins Sans Frontières kórházát ért légitámadás okozta halálesetek miatt. Jelenleg a folyamatban lévő különböző vizsgálatok eredményét várja. A Tanács hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy minden fél megfeleljen a nemzetközi humanitárius jognak és alapelveknek, továbbá védje és tiszteletben tartsa az orvosi és humanitárius létesítményeket, segélyszervezeteket és azok személyzetét.  

4.   Az EU a jövőben is segíteni fogja a migrációt kiváltó okoknak, így a szegénységnek, az emberi jogok megsértésének és az instabilitásnak a kezelését, hogy ezáltal mérsékelje az irreguláris migrációt ösztönző tényezőket, és felvegye a küzdelmet az embercsempész-hálózatokkal. A Tanács ösztönzi azon törekvéseket, amelyek a menekültek, a migránsok és a belső menekültek visszailleszkedését célozzák, akik mindannyian fontosak az afgán társadalom fejlődése szempontjából. 

5.   Alapvetően fontos az, hogy az afgán nép visszanyerje a jövőbe vetett bizalmát. Az Asraf Gáni elnök által a 2014-es londoni konferencián körvonalazott ambiciózus reformprogram, valamint a magas rangú tisztviselők 2015. szeptember 5-i kabuli találkozóján ismertetett, a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló keretszerződés révén megvalósított önállóság („Self-Reliance through Mutual Accountability Framework” , SMAF) egyaránt bizonyítja, hogy a nemzeti egységkormány elkötelezett a változás és a hiteles reformok mellett. A 2014–16-os uniós stratégiával összhangban az EU határozottan támogatja a nemzeti egységkormány által végrehajtandó reformokat, amelyek tekintetében sürgősen kézzel fogható eredményeket kell felmutatni. 

6.   A gazdasági növekedésre, a makrogazdasági stabilitásra, a jó kormányzásra és a szegénység csökkentésére irányuló, „önállóságot” célzó reformprogram végrehajtása a nemzeti egységkormánytól határozott fellépést, a nemzetközi közösségtől pedig a nagymértékű támogatás fenntartását követeli meg, mindezt a kölcsönös elszámoltathatóság alapján. A reformfolyamat során érvényesülő erős afgán vezetés és az arra irányuló fokozott erőfeszítések, hogy az ország polgáraihoz eljussanak a szolgáltatások, lehetővé teszi majd a donorok számára, hogy jelentős mértékben összehangolják támogatásaikat a kormány elképzelésével. A stabil és inkluzív demokratikus kormányzás – ideértve a választási rendszer és az intézmények reformját, az előrelépést a jogállamiság területén, a korrupciót kiváltó okok kezelését és az emberi jogoknak, különösen a nők és a gyermekek jogainak az előmozdítását – kulcstényezőként tartható számon az afganisztáni kormány és a nemzetközi közösség számára egyaránt. 

7.   A Tanács üdvözli azt a döntést, hogy az EU elfogadta az afganisztáni kormány felkérését, és társrendezője lesz az Afganisztánnal foglalkozó következő, 2016-os brüsszeli átfogó miniszteri konferenciának. Afganisztánnak a jövőben is szüksége lesz a nemzetközi közösség jelenlegi mértékű vagy azt megközelítő szintű kötelezettségvállalására, hogy tovább tudjon haladni a fenntarthatóság felé vezető úton. A miniszteri konferencián meg fogják határozni az afganisztáni kormány és a donorok együttműködésének 2020-ig érvényes keretét, amely hozzájárul majd ahhoz, hogy Afganisztánban olyan stabil és megbízható környezet alakuljon ki, amelyben az ország fokozatosan önállóvá válhat. A brüsszeli konferenciát célszerű az afganisztáni kormány és a nemzetközi közösség által egyaránt tett konkrét kötelezettségvállalásokkal és azok teljesítésével megalapozni. A Tanács felkéri a főképviselőt és a Bizottságot, hogy folytassák a brüsszeli konferencia előkészítését az afganisztáni kormánnyal karöltve, és szoros konzultációt folytatva a nemzetközi partnerekkel és a régióbeli szereplőkkel.