Magyarország telis-tele van látványos múzeumokkal. Többnyire a külföldi turisták örömmel látogatják ezeket az emlékműveket.
Íme a leglátogatottabb múzeumok:
Magyar Nemzeti Múzeum
Az épület Budapesten található. 1802-ben Széchenyi Ferenc kezdeményezésére épült. Itt tekinthető meg a koronázási palást, a Széchenyi Nagy Könyvtár könyvei és a magyarsághoz tartozó összes információ tárgyi emlékeken keresztül.
Dobó István Vármúzeum
Egerben található az egyik legismertebb hazai vár. Állandó kiállításként van jelen a a börtönkiállítás, az egri vár története, a Rotunda és a Hősök terme. Először 1248-ban épült fel a törökök ellen, később minimális javításokkal érte el a mai formáját. Még mindig láthatóak apró lyukak a falakban melyek jelzik a lövöldözéseket és az ágyúkat.
Magyar műszaki és közlekedési Múzeum
A közlekedés fejlődésének útján vezet végig a vasúttól az autókig. Állandó kiállításban szerepelnek a gőzmozdonyok, egy 1898-as Peugeot és egy dunai gőzhajó is. A látványosságot emeli a bejárat után közvetlenül egy életnagyságú vasúti pályaudvar.
Vasarely Múzeum
1976-ban hozta létre Vásárhelyi Győző ( Viktor Vasarely ), hogy ne vesszenek el a munkái hanem az érdeklődők bátran megtekinthessék, ezzel is kedvezve a szépművészeti iparágnak. Az eredeti múzeum Pécsen található de ma már Pesten is rendeznek kiállításokat. A művei végig vezetnek egész élete történetén.
Ezek a teljesség igénye nélkül készültek érdemes sokkal tovább elmélyülni a múzeum-rengetegben.
A Tanács Angel Losada Fernandezt nevezte ki az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselőjének.
A Tanács a 2017. február 28-ig tartó időszakra Angel Losada Fernandezt nevezte ki az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselőjének.
Angel Losada Fernandez elődjét, Michel Dominique Reveyrand - De Menthont 2013. március 18-án nevezték ki erre a posztra.
Az EU különleges képviselői a nem stabil régiókban és országokban előmozdítják az uniós politikákat és érdekeket, és segítik Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője munkáját. Losada Fernandez különleges képviselő feladata lesz, hogy irányítsa a Száhil övben azokat a tevékenységeket, amelyekkel az EU a régió tartós békéjét, biztonságát és fejlődését célzó regionális és nemzetközi erőfeszítésekhez járul hozzá. Feladatai közé tartozik még a térségben kialakult válságra vonatkozó átfogó uniós megközelítés koordinálása, amihez a Száhil öv biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos uniós stratégiára fog építeni.
Angel Losada Fernandez több mint 30 év tapasztalattal rendelkező vezető diplomata, aki Spanyolország nigériai, illetve kuvaiti nagykövete is volt.
Levelemben tájékoztatni szeretném Önöket az Egyesült Királyság uniós tagságáról szóló népszavazással kapcsolatos helyzet jelenlegi állásáról, mielőtt azt az Európai Tanács decemberi ülésén megvitatnánk.
David Cameron miniszterelnök novemberben megjelölte azt a négy területet, ahol reformokat kér annak érdekében, hogy eloszlassa a brit polgároknak az Egyesült Királyság európai uniós tagságával kapcsolatos fenntartásait. Ezek alapján a Bizottsággal szoros együttműködésben és valamennyi tagállam részvételével serpa szinten széles körű kétoldalú egyeztetéseket folytattunk, és az Európai Parlament képviselőivel is konzultáltunk.
Kétségtelenül jelentős és messzire mutató vitaanyagról van szó. Az egyeztetések során kiderült, hogy az Egyesült Királyság miniszterelnöke által felvetett kérdések nem egyszerűek, ugyanakkor valamennyi fél határozott szándéka, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek eleget tesznek a britek kérésének, egyúttal pedig az Európai Unió egésze számára is előnyösek.
Alaposan megvizsgáltuk a David Cameron miniszterelnök által említett négy követeléscsomagot. Az alábbiakban foglaltam össze meglátásaimat az ezekkel kapcsolatos aktuális helyzetről.
1. Az euróövezeti és az euróövezeten kívüli tagállamok közötti kapcsolatokat illetően lehetőség van egy olyan elveken alapuló megállapodás kialakítására, amelyek biztosítják az euróövezet további fejlődését és hatékony működését, ugyanakkor mindennemű hátrányos megkülönböztetést kizárnak azon tagállamokkal szemben, amelyek még nem vezették be az eurót, illetve – bizonyos esetekben – nem is szándékoznak ezt megtenni. Vizsgáljuk egy olyan, a fenti elveket támogató mechanizmus lehetőségét is, amely lehetővé tenné az euróövezeten kívüli tagállamok számára, hogy amennyiben úgy érzik, hogy ezeknek az elveknek az alkalmazása sérül, akkor az ezzel kapcsolatos fenntartásaikat felvessék és azok meghallgatásra is találjanak, anélkül, hogy ez az eljárás vétójognak minősülne.
2. A versenyképességet illetően eltökélt szándékunk e célkitűzés támogatása és az, hogy e célból a belső piac valamennyi elemében rejlő lehetőségeket maradéktalanul kiaknázzuk. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a szabályozást tovább kell javítani, és a szigorú normák fenntartása mellett enyhíteni kell a vállalkozások terheit. E tekintetben szintén nagy jelentőséggel bír a kereskedelem szerepe a növekedésben, különös tekintettel a világ gyorsan fejlődő térségeivel kötött kereskedelmi megállapodásokra.
3. A harmadik követeléscsomag tárgya a szuverenitás. Széles körű egyetértés mutatkozik abban, hogy „az Európa népei közötti egyre szorosabb egység” elképzelése sokféle módot kínál az integrációra az egyes országok számára. Azok az országok, amelyek ezt igénylik, elmélyíthetik az integrációt, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva azok döntését is, amelyek nem törekednek erre. A legtöbben azt a nézetet is osztják, hogy a nemzeti parlamentek fontos szerepet játszanak az Unióban, és nagy hangsúlyt helyeznek a szubszidiaritás elvére is.
4. Mind közül a legérzékenyebb a szociális biztonsági ellátásokra és a személyek szabad mozgására vonatkozó negyedik követeléscsomag, amelyről a decemberi ülésen mélyreható politikai vitát kell majd folytatnunk. Noha a visszaélések elleni küzdelem formái és adott esetben akár a gyermeknevelési támogatások kiviteléhez kapcsolódó egyes reformok tekintetében jó kilátásaink vannak a megállapodásra, jelenleg nincs konszenzus arról a kérésről, amelynek értelmében az Unió más tagállamaiból az Egyesült Királyságba költöző személyeknek járulékfizetőként négy éven át az országban kellene élniük ahhoz, hogy munkához kötött juttatásokat vagy szociális lakhatást igényelhessenek. Mielőtt továbblépnénk, egyrészt mindenképpen további információkra van szükségünk a brit miniszterelnöktől, másrészt nyílt vitát kell folytatnunk a kérdésről.
Mindent összevetve úgy vélem, komoly előrelépést sikerült elérnünk. Még némi időre van szükség, hogy kidolgozzuk ezekre a kérdésekre vonatkozóan a pontos szöveget, illetve meghatározzuk a végleges megállapodás pontos jogi formáját. Mindemellett felül kell kerekednünk a szociális biztonsági ellátások és a szabad mozgás kérdésében továbbra is fennálló markáns politikai nézetkülönbségeken. Az Európai Tanács decemberi ülésén a folyamattal kapcsolatos valamennyi politikai dilemmával foglalkoznunk kell. Az érdemi politikai egyeztetést követően ki fogunk tudni dolgozni egy olyan konkrét javaslatot, amelyet februárban végleges formájában el is tudunk majd fogadni.
Végezetül engedjék meg, hogy néhány politikai észrevételt tegyek. Valamennyi érintett félnek vállalnia kell a felelősség rá eső részét. Jómagam vállalom a tisztességes közvetítő szerepét, azonban e folyamatot csak akkor vihetjük sikerre, ha minden tagállam és intézmény késznek mutatkozik a kompromisszumra. Olyan megoldásokat szeretnénk találni, amelyek megfelelnek az Egyesült Királyság miniszterelnöke által támasztott elvárásoknak, ugyanakkor megerősítik azokat az alapokat, amelyekre az Unió épül. A bizonytalanság, amely az Egyesült Királyság európai uniós jövőjét övezi, árt az Unió stabilitásának, ezért elengedhetetlen, hogy mielőbb megnyugtató választ tudjunk kínálni a brit polgárok fenntartásaira.
Most, amikor Európa újra felkerült a geopolitikai térképre, fontos az egységes és erős fellépés. Ez közös érdekünk, és egyúttal minden egyes uniós tagállam érdeke is. Az Egyesült Királyság eddig is jelentős konstruktív szerepet játszott az Európai Unió fejlődésében, és biztos vagyok benne, hogy ez a jövőben sem lesz másképp.