Igen nagy feladat vár ránk: meg kell őriznünk az Európai Unió egységét. Megbízatásom során elsősorban erre fogok törekedni. Ebben a szellemben terjesztettem elő az Egyesült Királyság Európai Unión belüli helyzetének új rendezésére irányuló javaslatot, amely a véleményen szerint valóban sokat tesz azért, hogy orvosolja a David Cameron miniszterelnök úr által felvetett problémás kérdések mindegyikét. Egy bizonyos határt azonban nem léptem át: az Európai Unió alapjait képező elveket érintetlenül hagytam.
Mély meggyőződésem, hogy érdekközösségünk sokkal erőseb a minket megosztó tényezőknél. Együtt vagy külön folytassuk? Ezt a kérdést nemcsak a brit polgároknak kell megválaszolniuk népszavazás keretében, hanem az Unió többi 27 tagjának is, mégpedig az előttünk álló két hét során.
A folyamat nehéznek bizonyult, és a kihívásokkal terhes tárgyalások sora még nem ért véget. Mindaddig semmiről nem állapodhatunk meg, amíg mindenről egyezségre nem jutunk. Meggyőződésem, hogy a javaslat megfelelő alapot jelent a kompromisszumhoz. A javaslat elkészítéséhez alapvető fontosságú volt az Európai Bizottsággal folytatott szoros és eredményes együttműködés. A Bizottság a folyamat előmozdítása érdekében politikai nyilatkozatokat is kiadott, melyek megtalálhatók az összeállított csomagban.
Kérem, engedjék meg, hogy röviden ismertessem a javaslat négy fő pontját.
A gazdasági kormányzás kérdését illetően az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfők határozattervezete olyan elveket határoz meg, amelyek alkalmazása garantálja a kölcsönös tiszteletet a gazdasági és monetáris unió további elmélyítésében részt vevő és az abban részt nem vevő tagállamok között. Ezzel a lépéssel előkészíthetjük az euróövezet további integrációját, a részt nem vevő tagállamok jogait és hatásköreit is megőrizve.
Ezen elvek tiszteletben tartását egy idevágó mechanizmus segítségével fogjuk biztosítani. A határozat útján létrejövő mechanizmus – bár megfelelő biztosítékokkal szolgál az euróövezeten kívüli tagállamok aggályait illetően – nem biztosíthat vétójogot és nem késleltetheti a sürgős döntések meghozatalát. A mechanizmus igénybevételének pontos feltételei további megbeszélések tárgyát képezik.
Ami a versenyképesség területét illeti, az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfők határozattervezete – egy részletesebb európai tanácsi nyilatkozattal és egy bizottsági nyilatkozattervezettel együtt – rögzíteni fogja azon vállalásunkat, hogy fokozott erőfeszítéseket teszünk a versenyképesség növelésére. A bürokrácia csökkentésének érdekében rendszeresen értékelni fogjuk a jogszabályok egyszerűsítése és a vállalkozásokra nehezedő terhek csökkentése terén elért eredményeket.
A szuverenitást illetően az állam-, illetve kormányfők határozati javaslata megállapítja, hogy a Szerződésekben foglalt különleges helyzetére tekintettel az Egyesült Királyság nem kíván további politikai integrációban részt venni. A javaslat továbbá megerősíti a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását. Azt javaslom, hogy a tagállamok hagyjanak fel a jogalkotási aktusok tervezetének vizsgálatával, ha azt a nemzeti parlamentek a szubszidiaritás elvére hivatkozva ellenzik, kivéve, ha aggályaikra sikerül megoldást találni. Ezenfelül kiemelt helyet kap benne a 21. és 22. jegyzőkönyvben foglalt kívülmaradási záradék tiszteletben tartásának fontossága és a nemzeti biztonsági felelősség kérdése is.
A szociális juttatások és a szabad mozgás kapcsán maradéktalanul be kell tartanunk a hatályos szerződésekben foglaltakat, különösen a szabad mozgás és a megkülönböztetésmentesség elvét. Ezért az Egyesült Királyság aggályaira javasolt megoldás alapja a hatályos szabályok értelmezésének pontosítása, ideértve a Bizottság nyilatkozattervezetét több olyan kérdésről, melyek a szabad mozgással való visszaélés elleni hatékonyabb küzdelemhez kapcsolódnak.
Az állam-, illetve kormányfők a határozattervezetben nyugtázzák, hogy a Bizottság szándékában áll módosításokat javasolni az uniós jogalkotásban a gyermekgondozási ellátások exportjával kapcsolatban, illetve hogy javasolni fogja egy olyan biztonsági mechanizmus létrehozását, mely a más tagállamokból érkező munkavállalók kivételesnek számító beáramlására jelent megoldást. A Bizottság nyilatkozattervezete is említést tesz e mechanizmusról. E megközelítést, illetve a mechanizmus alkalmazásának pontos időtartamát a mi szintünkön még tovább kell vizsgálnunk.
A javaslat tartalmának nagy részét az állam-, illetve kormányfők egy jogilag kötelező erejű határozata tartalmazza majd. Késznek kell lennünk annak megvitatására is, hogy a határozat hatálya alá tartozó néhány elem tartalmát a következő szerződésmódosításkor esetleg belefoglaljuk a szerződésekbe.
A serpák és az állandó képviselők e hét péntekjén találkoznak, hogy első alkalommal megvitassák a javaslatot. Konkrét célul azt tűztük ki, hogy az Európai Tanács februári ülésén mind a 28 tagállam megállapodjon a javaslatról. A siker érdekében mindnyájunknak készen kell állni a kompromisszumra. Kudarc esetén közös jövőnk kerülne veszélybe.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke