Üdvözlöm Önöket. Először is köszönöm Önnek, Anasztasziádesz Elnök Úr, hogy a mai napon egy jó hangulatú, őszinte megbeszélésen találkozhattunk itt, Nicosiában.
Mai ciprusi látogatásom elsődleges célja az volt, hogy megvitassuk az Európai Unió és Törökország együttműködésének a migrációs válság kezelésével kapcsolatos következő lépéseit. Nem azért vagyok itt, hogy nyomást gyakoroljak Ciprusra, hanem azért, hogy az Európai Tanács e heti ülését megelőzően megismerjem az Önök álláspontját.
A múlt heti uniós csúcstalálkozón megbeszéléseket folytattunk a Törökországgal fennálló együttműködésünk megerősítéséről. Ez közös, átfogó európai stratégiánk egyik fontos pillére. Sohasem bölcs dolog azonban egy tervet egyetlen pillérre alapozni. Ezt nem tehetjük, és nem is tesszük meg. Közös európai stratégiánk másik két fontos pillére a schengeni rendszer helyreállítása és a továbbküldés gyakorlatának megszüntetése, többek között a nyugat-balkáni útvonalon is. Emellett jelentős mértékben fokoznunk kell a leginkább érintett országoknak – nem utolsósorban Görögországnak – nyújtott humanitárius támogatást.
A múlt héten arra kaptam megbízást, hogy készítsem elő Törökország és az Európai Unió megállapodását a migrációs válság kezelése érdekében folytatott együttműködésünk további erősítéséről. Most e megállapodás részleteinek kidolgozásán dolgozom. Ezért vagyok ma itt Nicosiában, és ezért utazom tovább Ankarába még ma este.
A Németországgal és Hollandiával közösen kidolgozott török javaslatot még át kell formálnunk ahhoz, hogy az mind a 28 uniós tagállam és az uniós intézmények számára is elfogadható legyen. A cél az, hogy e hét csütörtökén és péntekén lezárjuk a tárgyalásokat; de még nem tartunk ott. Az egyik legfontosabb megoldandó kérdés a jogszerűség alapvető kérdése. Gondoskodnunk kell arról, hogy a Görögország és Törökország között létrejövő bármilyen nagyszabású visszaküldési rendszer maradéktalanul megfeleljen az uniós jognak és nemzetközi kötelezettségvállalásainknak is. Ez azt jelenti, hogy garantálnunk kell, hogy Görögországban minden személy kérelmét egyenként elbírálják, mielőtt döntést hoznának a Törökországba való visszaküldésükről. Garantálnunk kell továbbá, hogy a nemzetközi védelemre szorulók megfelelő védelmet kapjanak Törökországban. Foglalkoznunk kell a Törökországból induló, más uniós országokon – például Bulgárián – át vezető esetleges alternatív útvonalakkal is. Ezt is figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy a megállapodásunk tényleges eredményt hozzon.
Ám a Törökországgal folytatott együttműködésünk sokkal többről szól, mint a migráció kezeléséről. A jelenlegi helyzet alkalmat kínál arra is, hogy új lendületet adjunk az Európai Unió és Törökország kapcsolatának. E tekintetben azonban egyértelműen hangsúlyozni kívánom, hogy az Európai Uniót 28 tagállam alkotja, és Ciprus ugyanolyan fontos tagállama az Uniónak, mint Németország, Franciaország, Hollandia vagy bármelyik másik tagállam. Soha egyetlen harmadik ország sem lehet fontosabb számunkra, mint akármelyik uniós tagállam. Ezt a mostani lehetőséget ki kell használnunk, és biztosítanunk kell, hogy ez az új lendület minden tagállam számára, így Ciprus számára is előnyös legyen.
Ami a csatlakozást illeti, hangsúlyozni kívánom, hogy a szabályok nem változtak. Az eddig is megszokott szigorú feltételrendszer érvényesül, és minden előrelépéshez továbbra is a 28 tagállam egyetértése szükséges.
Ma délelőtt megbeszélést folytattunk a ciprusi rendezésre irányuló tárgyalások keretében tett folyamatos erőfeszítésekről is, amelyeket teljes mértékben támogatok. Nagy figyelemmel hallgattam meg Anasztasziádesz elnök úr álláspontját, és biztosítottam őt arról, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy a tárgyalások fontos mérföldkőhöz érkeztek, és minden uniós intézkedésnek a tárgyalások elősegítésére kell irányulnia. Ha sikeres végeredmény születik – amelyet a sziget mindkét része támogat –, az nemcsak Ciprus, hanem egész Európa és a tágabb térség számára is új lehetőségeket hozhat.
Végezetül engedjenek meg egy Ciprus gazdasági helyzetére vonatkozó megjegyzést. Alig három éve az ország még a pénzügyi szakadék szélén egyensúlyozott. Ma pedig már ismét biztosan áll a lábán, és ehhez nem is kellett felhasználnia mindazokat a forrásokat, amelyeket az euróövezeti partnerek és az IMF a rendelkezésére bocsátottak. Ez a siker az Önök saját erőfeszítéseinek az eredménye. Ez biztató jel mind Ciprus, mind az euróövezet, mind pedig Európa egésze számára. Köszönöm a figyelmüket.
A rendszerváltás előtt egyedül az orosz volt amit kötelezően tanulni kellett. Az önálló nyelvtanulás forradalmát az Európai Unióhoz való csatlakozás robbantotta be a köztudatba. Mivel most már mindenki szabadon vándorolhat a tagországokban, így érdemes legalább egy külföldi nyelvet beszélni.
Magyarországon az angol , a német és a francia nyelv ami általában választható az általános iskolákban és a középiskolákban. Természetesen ahogyan jut felfelé a tanuló a létrán, főiskolán már szakirányosan tud nyelvet választani. Orvostudományok esetében például a latin a kötelező.
Fontos azonban tudni, hogy a nyelvtanulás nem csak annyit jelent, hogy valaki szépen bemagolja a szavakat és a nyelvtani részt. Ahhoz , hogy szépen választékosan tudjon beszélni egy másik nép nyelvén, ismerni kell az irodalmukat, kultúrájukat valamint mindennapos szokásaikat.
A mostani kutatások rávilágították arra a világot, hogy minél korábbi életkorban kezdi el tanulni valaki az idegen nyelvet, annál jobban rögzül. Ezért már sok óvodában van erre hetente akár többször is tanfolyam gyerekeknek.
Akinek ez kimaradt az iskolás éveiből vagy csak bővíteni szeretné tudását, már levelezőn is elvégezhetőek gyorstalpaló tanfolyamok. Ezek rendszerint nem drágák és csak egyszer kell megjelenni, amikor vizsgázik. A nyelvvizsgák két részből állnak : egy szóbeli és egy írásbeli teszten kell megfelelni.
2015 legismertebb nyelvei Magyarországon:
Gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon miért változnak az árak, ugyan azon termékek között, más-más országot szemügyre véve? A választ rengeteg szemszögből meglehet közelíteni, még is érdemes az alapvető szempontokat követve elemezni azt a bizonyos árakon belüli különbséget egy-egy ország ugyanazon termékeinek összehasonlítása közben :
-Az adott termék az adott országokban, import vagy export árúként funkcionál.
-Az adott országok éghajlata,földrajzi elhelyezkedése a másikéval szemben.
-Az adott országok közötti távolság,életforma,gazdasági és politikai helyet.
Sokan állnak elő azokkal a feltevésekkel, hogy egy bizonyos országban mennyivel jobb a megélhetés, mivel sokkal olcsóbbak az árak a boltokban. Ez valóban így lehet, főként Ausztráliát, Új-Zélandot tekintve, mivel a legtöbb gyümölcsöt,zöldséget helyben megtermelik tökéletes minőségben, a halakat könnyedén kihalásszák, illetve semmi másba nem szorulnak kimondottan importálásra, tekintve természeti adottságaikat, földrajzi elhelyezkedésüket. Mellettük valóban érvként szól a bolti árak, élelmiszerek olcsósága, de ettől még nem kapcsolhatóak össze kimondottan a jobb megélhetéssel. Megközelíthető más irányból is az árak váltakozása. Amíg itthon átlagban egy 50 négyzetméteres albérlet havi bérleti díja 45 ezer forint, addig Ausztráliában egy ezzel megegyező méretű és állapotú lakásért, akár 500$-t is könnyedén elkérhetnek, ráadásul hetente. Az egyensúly sok esetben tehát megmarad, a fizetésektől most eltekintve. Persze hozzá kell tenni, hogy egy ausztráliai életszínvonalat nem lehet összehasonlítani az európai országok többségével pénzben mérve.
Nem kell azonban ilyen messzire menni. Elég, ha csak egy-egy közeli szomszédországunk árait vesszük szemügyre. Őket elemezve is hamar rájövünk, hogy szinte minden termék olcsóságának hátterét megmagyarázzák a cikk elején említett pontok.