Európai Unió : hírek magyarul

Plenary sessions : EU member states should use a €1.349 billion EU budget refund for 2015 to honour their pledges to contribute to two EU trust funds set up to tackle the refugee crisis, urge MEPs in a resolution voted on Wednesday. Parliament approved a Commission proposal to amend the EU’s 2016 budget in order to include a positive balance from 2015. This balance is to be refunded in the form of a reduction in member states’ contributions.

Source : © European Union, 2016 - EP

Plenáris ülés : Hogyan lehetséges, hogy néhány óriásvállalat elenyésző mértékű adót fizet? Megfelelő védelemben részesülnek a személyes adataink? A két kérdést összekötő kapcsot a közérdekű bejelentők adják, hiszen általában az általuk kiszivárogtatott információ indítja el a nemzetközi vitát ilyen fontos kérdésekben. Sokszor mégis ők kerülnek vádlottként a bíróság elé. Az EP-képviselők a közérdekű bejelentők védelmét sürgetik, és a szerda délutáni plenáris ülésen vitatják meg a kérdést.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

A jobb- és a baloldali politikusok is újragondolnák az EU-t. A régi megoldásaikkal.

Plenáris ülés : Az online bűncselekményeknek naponta több mint egy millióan esnek áldozatul, mára külön iparág épült a kiberbűnözésre, amely súlyos veszteséget okoz a gazdaságnak. Az informatikai támadások kivédését segíti az első uniós szintű kiberbiztonsági irányelv, amelyről előzetes megállapodást kötött a Parlament és a Tanács, szerdán pedig plenáris ülésen is megszavazták az EP-képviselők. Infografikánkon bemutatjuk, melyek voltak a legfőbb online veszélyek Európában 2014-ben.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Engagement solennel devant la Cour de justice de l’Union européenne de nouveaux membres de la Cour des comptes européenne

Bár jogi szempontból továbbra is tisztán az EU hatáskörébe tartozónak tartja, az Európai Bizottság politikai okokból kedden mégis vegyes jellegűnek javasolta az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást, megnyitva az utat a dokumentum tagállami parlamentek által történő ratifikációja előtt.

„Megértem, ha a bennmaradás pártiak gondolkodási időt kérnek, de ugyanezt elfogadhatatlannak tartom a kilépés párti tábor részéről. Tervvel kellett volna rendelkezniük, mielőtt elhagyják a hajót” – ismételte meg az Európai Bizottság elnöke a brit referendumról rendezett újabb plenáris parlamenti vitán. A liberálisok vezére arra figyelmeztetett, hogy „katasztrófa felé kóválygunk, 27 referendum felé, ami véget vetne az EU-nak”.

Ha az EU nem szólítja meg az embereket, keresztet vethetünk rá – Brüsszel is felelős a brexitért.

Future Enterprises kontra EUIPO - McDonald's International Property (MACCOFFEE)
Szellemi és ipari tulajdon
According to the General Court, the repute of McDonald’s trade marks makes it possible to prevent the registration, for foods or beverages, of trade marks combining the prefix ‘Mac’ or ‘Mc’ with the name of a foodstuff or beverage

Több vagy kevesebb integráció következik a britek kilépése után? Merre mozdul végül Merkel?

Elmarasztaló véleménnyel lezárta mélyreható vizsgálatát az Európai Bizottság a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékek értékesítését terhelő adó ügyében. Hétfőn közzétett értékelésében mindkét esetben úgy látta, hogy a meredeken progresszív adómértékek szelektíven kedvezményeznek az alacsonyabb árbevételű cégeknek, és ezzel tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatják ezeket a nagyobb árbevételű cégekkel szemben.

Mindkettőnél arra jutottak, hogy a magyar kormány jogszerűtlenül akart kivételezni bizonyos cégekkel.

2016. július 4., hétfő
13.00 találkozó Mauricio Macri argentin elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. július 5., kedd
Strasbourg
09.15 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács 2016. június 28-i üléséről és az EU 27 állam-, illetve kormányfőjének június 29-i nem hivatalos találkozójáról

2016. július 8., péntek
Varsó
EU–USA vezetői találkozó

Rendezvény az EU–NATO együttműködés keretében

NATO-CSÚCSTALÁLKOZÓ
14.30 Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Andrzej Duda lengyel elnök köszöntője
15.15 Csoportkép
20.30 Felszólalás az Észak-atlanti Tanács Andrzej Duda lengyel elnök által szervezett és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár által elnökölt munkavacsoráján

2016. július 9., szombat
Varsó
NATO-CSÚCSTALÁLKOZÓ
09.00 Felszólalás a csúcstalálkozó Afganisztánnal foglalkozó ülésén
12.00 Az Észak-atlanti Tanács ülése

Általános : A terrorizmus elleni harc kell, hogy legyen az elsőszámú prioritás az EU számára, amelyet a munkanélküliség csökkentése, az adócsalás elleni fellépés és a migrációs válság megoldása követ a sorban az Eurobarometer kutatása során megkérdezett európaiak többsége szerint. Magyarországon a válaszadók mintegy háromnegyede nagyobb szerepet szánna az EU-nak a terrorizmus elleni küzdelemben, az egészségügy területén és a migrációt érintő kérdésekben. Interaktív infografikán mutatjuk be az eredményt.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Általános : Július 1-jétől Szlovákia tölti be az EU Tanács elnöki posztját és hangolja össze az uniós országok munkáját a következő hat hónapban. Az ország célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható migrációs- és menekültpolitika kialakításához és a gazdasági növekedéshez, valamint elmélyítse az együttműködést az egységes piacon. A szlovák EU-elnökségnek emellett a brit népszavazás következményeivel is meg kell birkóznia. Szlovák EP-képviselőket kérdeztünk arról, hogy mit várnak az elkövetkezendő időszaktól.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Plans for more ambitious national caps on emissions of key pollutants by 2030, including NOx, particulates and sulphur dioxide, were informally agreed by MEPs and the Dutch presidency of the Council on Thursday. Air pollution causes about 400,000 premature deaths in the EU per year. The agreement now needs to be endorsed by the Environment Committee and Parliament as a whole.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2016 - EP

A Tanács és az Európai Parlament 2016. június 30-án ideiglenes megállapodásra jutott a levegőszennyező anyagok kibocsátásainak csökkentését célzó irányelvről. Ez az úgynevezett új NEC-irányelv szigorúbb nemzeti határértékeket állapít meg a 2020-tól 2029-ig tartó, illetve a 2030 utáni időszakra.

„Ez az új irányelv segíti küzdelmünket a levegőszennyezés ellen, amely évente több mint 400 000 ember korai elhalálozását okozza. Egyes szennyező anyagok kibocsátásainak csökkentése jelentős előnyöket eredményez majd egészségügyi szempontból. Nagy örömömre szolgál, hogy sok évnyi tárgyalást követően a holland elnökség utolsó napján sikerült elérnünk ezt a megállapodást, amely mindenki javát szolgálja Európában.”

Sharon Dijksma, holland környezetvédelmi miniszter, a Tanács soros elnöke

Ezen irányelv azt célozza, hogy tovább csökkenjenek a levegőszennyezés egészségügyi kockázatai és környezeti hatásai. Ezen túlmenően arra is hivatott, hogy összhangba hozza az uniós jogot a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal (a Göteborgi Jegyzőkönyv 2012. évi módosítása nyomán).

Szennyező anyagok

Az új irányelv nemzeti határértékeket határoz meg öt szennyező anyag, nevezetesen a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a metántól eltérő illékony szerves vegyületek, az ammónia és a finom szálló por kibocsátásaira vonatkozóan.

Nemzeti kibocsátási határértékek

A 2020-tól 2029-ig tartó időszakban az egyes szennyező anyagokra vonatkozó nemzeti kibocsátási határértékek megegyeznek azokkal a határértékekkel, amelyek alkalmazására a tagállamok a módosított Göteborgi Jegyzőkönyvben már kötelezettséget vállaltak. A 2030 utáni időszakra vonatkozóan most új, szigorúbb határértékekről jött létre megállapodás.

Az új kötelezettségvállalások révén a levegőszennyezés egészségügyi hatása 2030-ra a becslések szerint mintegy 50%-kal csökken (2005-höz képest).

2025-re vonatkozó kibocsátási szintek

Minden tagállamnak meg kell határoznia a 2025-re vonatkozó indikatív kibocsátási szinteket is,. mégpedig a 2030-tól alkalmazandó kibocsátási határértékekhez igazodóan, a lineáris kibocsátáscsökkentés elve alapján. A tagállamoknak azonban lehetőségük lesz arra, hogy nem lineáris kibocsátáscsökkentési pályát kövessenek, ha az eredményesebb.

Ha a tagállamok eltérnek a tervezett pályától, azt meg kell indokolniuk, és ismertetniük kell azokat az intézkedéseket, amelyeket az eltérés megszüntetése érdekében szándékoznak tenni.

Rugalmasság

Az irányelv bizonyos feltételek mellett biztosít némi rugalmasságot a határértékek betartása tekintetében. Például ha valamely tagállam a rendkívül hideg tél vagy száraz nyár miatt egy adott évben nem tudja maradéktalanul teljesíteni kötelezettségvállalásait, lehetősége lesz arra, hogy éves kibocsátásait átlagolja az adott évet megelőző és követő év kibocsátásainak figyelembevételével.

Ütemterv és a következő lépések

A Bizottság 2013 decemberében terjesztette elő a javaslatát a levegőminőségi csomag részeként. E javaslat esetében a rendes jogalkotási eljárást kell követni. Az Európai Parlament 2015 októberében szavazott az irányelvjavaslatot illető álláspontjáról. A Tanács 2015 decemberében általános megközelítést fogadott el az irányelvjavaslatról. Az irányelv Tanács általi elfogadásához minősített többségre van szükség.

A Coreper 2016 júniusában támogatott egy, a Tanács elnöksége által javasolt kompromisszumos szöveget. A szöveget az Európai Parlament június 30-án elvben elfogadta.

Az Európai Parlament várhatóan az ősz folyamán szavaz majd a javaslatról. A szöveget ezt követően benyújtják a Tanácsnak első olvasatban való végleges elfogadásra.

A Tanács és az Európai Parlament 2016. június 30-án megállapodásra jutott a mélytengeri fajok uniós vizeken és a CECAF illetékessége alá tartozó vizeken történő halászatára vonatkozó módosított szabályokról.

A közösen jóváhagyott rendelettervezet célja, hogy úgy biztosítsa a mélytengeri állományok fenntartható kiaknázását, hogy közben csökkenti e halászati tevékenységek környezeti hatását.

A holland elnökség alatt tető alá hozott megállapodást négyéves intenzív politikai és szakértői munka előzte meg, és azt a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) és az Európai Parlament Halászati Bizottságának még jóvá kell hagynia.

„A mélytengeri élőhelyek védelmére vonatkozóan ma létrejött megállapodás értelmében általános tilalom fogja sújtani a fenékvonóhálóval történő mélytengeri halászatot a 800 méternél nagyobb mélységekben, azon területek vonatkozásában pedig, ahol bizonyos feltételek mellett továbbra is engedélyezett marad ez a halászati tevékenység, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmére irányuló rendszer kerül kialakításra. A megállapodás éppen ezért megfelelő egyensúlyt teremt a mélytengeri élőhelyek védelmének szükségessége és a mélytengeri fajok halászok általi felelős kiaknázása között” – jegyezte meg Martijn van Dam, Hollandia mezőgazdasági minisztere és a Tanács elnöke.

A mélytengeri állományok fenntartható hasznosítása és a mélytengeri ökoszisztémák védelmének megerősítése

Az EU mélytengeri halászati rendszere szabályozza azt a kérdést, hogy mely gazdasági szereplők halászhatnak mélytengeri fajokra, valamint azt is meghatározza, hogy a tagállamok milyen feltételek mellett állíthatnak ki mélytengeri halászatra feljogosító halászati engedélyeket.

A módosított szabályokra vonatkozó megállapodás ambiciózus egyensúlyt teremt bizonyos mélytengeri halállományok kereskedelmi célú kiaknázása és ugyanezen állományok fenntarthatóságának biztosítása között.

Ezt úgy éri el, hogy innovatív eszközöket vezet be az állományokkal való gazdálkodás területén. Ezek közé tartozik:

• a 800 méteres mélységi korlát, amely alatt már nem lehetséges a fenékvonóhálóval történő halászat
• a korábbi halászati tevékenységeken alapuló „földrajzi lábnyom” elvének alkalmazása, amelynek értelmében a hajók csak azokon a területeken folytathatnak majd halászati tevékenységet, ahol a referencia-időszak alatt is halászati tevékenységet folytattak
• a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra vonatkozó különleges védelmi intézkedések, amelyeket azon halászati műveletek esetében kell alkalmazni, amelyek során fenékhalászati eszközöket használnak 400 méternél nagyobb mélységekben
• a halászati gazdálkodási tervek keretében alkalmazott rendszeren alapuló megerősített ellenőrzési intézkedések
• további célirányos adatgyűjtési kötelezettségek bevezetése, amelyek célja, hogy teljesebb képet kapjunk a mélytengeri állományokról. Ezek sorában kiemelkedő jelentőséggel bír az a rendelkezés, amelynek értelmében a mind az uniós vizeken, mind a NEAFC illetékessége alá tartozó vizeken fenékvonóhálóval vagy fenékrögzítéses kopoltyúhálóval halászó uniós hajók 20%-án megfigyelői jelenlétet kell biztosítani

Következő lépések

A Coreper felkérést fog kapni a megállapodás jóváhagyására, az Európai Parlament pedig a tervek szerint a Halászati Bizottságának egy későbbi ülésén szavaz majd a kompromisszumos szövegről. Ezt követően ősszel kerül majd sor a Tanács első olvasatban kialakított – és a politikai megállapodást tükröző – álláspontjának a hivatalos elfogadására, valamint a Parlament második olvasatban kialakított – és a Tanács álláspontjával megegyező – álláspontjának az elfogadására.

Ez a menetrend várhatóan lehetővé tenné, hogy az új jogszabály 2016 végéig hatályba lépjen.

Háttérinformációk

A Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) feladata, hogy – mint az e téren illetékes szervezet – halászati gazdálkodási intézkedéseket javasoljon szerződő felei számára az Atlanti-óceán keleti és középső térségének nemzetközi vizein folytatott halászati tevékenységekhez.

A CECAF célja, hogy a halászat és a halászati műveletek megfelelő irányítása és fejlesztése révén a hatáskörébe tartozó területeken előmozdítsa az élő tengeri erőforrások fenntartható hasznosítását.

Az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) feladata, hogy – mint az e téren illetékes szervezet – halászati gazdálkodási intézkedéseket javasoljon szerződő felei számára az Atlanti-óceán északkeleti térségének nemzetközi vizein folytatott halászati tevékenységekhez. A NEAFC szerződő felei: Dánia (a Feröer szigetek és Grönland vonatkozásában), az Európai Unió, Izland, Norvégia és az Oroszországi Föderáció. A NEAFC célja, hogy a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területeken gondoskodjon a halászati erőforrások hosszú távú védelméről és lehető legjobb hasznosításáról, tartós gazdasági, környezeti és társadalmi előnyöket biztosítva ezáltal.

A magyarok 82 százaléka úgy gondolja, hogy ami összeköti a különböző tagállamok állampolgárait, az fontosabb, mint ami elválasztja őket.