A Tanács február 28-án kialakította a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalási álláspontját (általános megközelítés). Az ETS az egyik legfontosabb eszköz az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében. A felülvizsgálat hozzájárul azon uniós célkitűzéshez, hogy az EU – az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megfelelően – 2030-ra legalább 40%-kal csökkentse az ilyen gázok kibocsátását.
A tanácsi álláspont elfogadásával most megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a végleges szövegről.
„Fontos ez nekünk, bolygónknak és az utánunk jövő nemzedékeknek. A Párizsi Megállapodás mérföldkövet jelentett, de a szavakat most tettekre kell váltani. Egy jobban működő ETS nagyobb mértékben csökkenti a kibocsátásokat. Az EU teljesíti ígéreteit, mert szívén viseli mindenki jobb jövőjét.”
Jose A. Herrera, Málta környezetvédelmi minisztere, a Tanács soros elnökeAz EU ETSA 2005-ben indított kibocsátáskereskedelmi rendszer úgy működik, hogy felső határértéket állapítanak meg a nagykibocsátású ipari ágazatokból és az erőművekből származó összes kibocsátásra. Az évente csökkenő határértéken belül a vállalkozások kibocsátási egységeket vásárolhatnak és adhatnak el. Egy egység egy tonna szén-dioxid – az üvegházhatáshoz elsősorban hozzájáruló gáz –, vagy azzal egyenértékű, más üvegházhatású gáz kibocsátására jogosít. Ez arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy költséghatékony módon csökkentsék a kibocsátásukat.
A vállalkozások alapesetben árverés útján juthatnak kibocsátási egységekhez, egyes ipari ágazatok azonban térítésmentesen kapnak egységeket. A térítésmentes kiosztás a teljesítményre vonatkozó referenciaértékek alapján történik. Ennek keretében az alacsony mértékű károsanyag-kibocsátással járó termelés bevált gyakorlatait jutalmazzák.
Ütemterv és a következő lépésekAz Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben meghatározta az EU ETS felülvizsgálatának főbb elemeit. A Bizottság ezen iránymutatások alapján 2015 júliusában benyújtotta az irányelvjavaslatát.
Mivel a javaslat a rendes jogalkotási eljárás keretébe tartozik, a végleges szöveg kialakítása érdekében azt mind a Tanácsban, mind pedig az Európai Parlamentben meg kell vitatni. Az Európai Parlament a 2017. február 15-i plenáris ülésén szavazott saját módosításairól. Mivel most elfogadták a tanácsi általános megközelítést is, megkezdődhetnek a tárgyalások.
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2017. március 2-án tárgyalási megbízatásról állapodott meg, amely alapján megkezdődnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel a határregisztrációs rendszerről szóló javaslatról. A rendszer segítségével rögzíteni fogják a schengeni övezet külső határait átlépő, EU-n kívüli állampolgárok be- és kiutazására, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatokat.
A határregisztrációs rendszer elősegíti majd, hogy:
„Az uniós határellenőrzés naprakésszé tételével könnyebben fogunk tudni megbirkózni a növekvő utasforgalommal. Olyan alapvető eszközről van szó, amellyel egyrészt jobban tudjuk majd kezelni a migrációt, különösen a tartózkodási idő túllépését, másrészt hatékonyabban tudunk fellépni a napjainkban fenyegető terrorista veszéllyel szemben.”
Carmelo Abela, Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztereA Corepernek egy másik rendeletre vonatkozóan is sikerült megállapodnia a tárgyalási megbízatásról: ez a jogszabály a schengeni határ-ellenőrzési kódexet módosítaná a határregisztrációs rendszer alkalmazása tekintetében.
A máltai elnökség a megbízatások alapján meg fogja kezdeni a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.
A tanácsi álláspont több fontos, az alábbiakban ismertetendő elemről rendelkezik.
A tárolt adatokA határregisztrációs rendszer az EU-n kívüli országok azon vízummentességet élvező és nem élvező állampolgárai esetében alkalmazandó, akik jogosultak bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napot tartózkodni az EU-ban. A rendszer be- és kiutazásukat, illetve beléptetésük megtagadását fogja rögzíteni.
Tárolni fogja továbbá a személyazonosító és az úti okmányaikra vonatkozó információkat, valamint biometrikus adataikat (négy ujjnyomat és arcképmás).
A rendelettervezet előírja továbbá a határregisztrációs rendszer és a Vízuminformációs Rendszer közötti interoperabilitást azon EU-n kívüli állampolgárok tekintetében, akiknek vízummal kell rendelkezniük a EU külső határainak átlépéséhez. Az információknak a Vízuminformációs Rendszerben való lekérdezése biztosítani fogja, hogy a határforgalom-ellenőrzés gyors és hatékony legyen.
A határregisztrációs rendszer az információkat tároló központi adatbázisból, valamint az ehhez csatlakozó egységes nemzeti interfészekből áll.
Az EU-n kívüli országokra vonatkozó adatokat öt éven keresztül tárolják határigazgatási célokból.
Hozzáférés az adatokhozA határregisztrációs rendszerben tárolt adatok a határellenőrző hatóságok, a vízumhatóságok és azon tagállami hatóságok számára lesznek elérhetők, amelyek hatáskörrel rendelkeznek annak ellenőrzésére, hogy egy EU-n kívüli ország állampolgára teljesíti-e a beutazási, illetve tartózkodási feltételeket.
Az adatokat ezenfelül a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából az Europol és a kijelölt bűnüldöző hatóságok is lekérdezhetik a tanácsi álláspontban meghatározott feltételek mellett.
A határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésnek és az adatok kezelésének a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie.
HáttérA rendeletjavaslat egy 2013 februárjában a Bizottság által előterjesztett jogalkotási csomag felülvizsgált változata. Miután a társjogalkotók jelezték technikai, pénzügyi és működtetési fenntartásaikat a 2013-as javaslat egyes aspektusaival kapcsolatban, a Bizottság technikai vizsgálatot végzett, majd megbízta az eu-LISA-t, a nagyméretű informatikai rendszerek üzemeltetési igazgatásával foglalkozó uniós ügynökséget egy kísérleti projekt lefolytatásával. Ennek az előkészítő szakasznak az eredményei alapján a Bizottság 2016. április 6-án nyújtotta be a javaslat felülvizsgált változatát.
Az uniós nagykövetek 2017. március 2-án a Tanács nevében megerősítették a nem hivatalos megállapodást, amely a máltai elnökség és az Európai Parlament között 2017. február 28-án jött létre az ukrán állampolgárokra vonatkozó vízumliberalizációról.
A megállapodás az EU-ba utazó ukrán állampolgárok számára bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napra vízummentes tartózkodást engedélyez.
Ukrajna teljesítette a vízummentes rendszer bevezetéséhez szükséges feltételeket, ezért határozottan kiálltunk az ukrán állampolgárok vízummentes utazása mellett. A felfüggesztési mechanizmus február 27-én elfogadott reformja lehetővé tette a megállapodás véglegesítését.
Carmelo Abela, Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztere Következő lépésekMiután az uniós nagykövetek a Tanács nevében már jóváhagyták a megállapodást, a rendeletet benyújtják először az Európai Parlamentnek, amely első olvasatban szavaz róla, majd pedig elfogadásra a Tanácsnak.
A Bizottság 2015 decemberében megállapította, hogy Ukrajna a vízumliberalizációs terv minden feltételét teljesítette, és így megfelelt a vízummentességi követelményeknek. A Bizottság 2016. április 20-án közzétette az ukrán útlevéllel rendelkezőkre vonatkozó vízumliberalizációs javaslatát.
Amint hivatalosan is sor kerül az Ukrajnára vonatkozó új vízumrendszer elfogadására, az ország az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) átkerül ugyanazon rendelet II. mellékletébe (vízummentességet élvező országok).
Az Európai Unióban aktuálisan fennálló migrációs és biztonsági helyzet tükrében, továbbá figyelembe véve a Grúziával, Ukrajnával, Törökországgal és Koszovóval kötendő vízumliberalizációs megállapodásokra irányuló javaslatait, a Bizottság 2016 májusában úgy döntött, hogy rendeletjavaslatot terjeszt elő a jelenlegi felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálatára vonatkozóan. A módosított felfüggesztési mechanizmus lehetővé teszi, hogy bizonyos körülmények között felfüggesszék egy adott ország állampolgárainak a vízummentességét.
A Coreper az ukrán állampolgárokra vonatkozó vízumliberalizáció tárgyában 2016. november 17-én elfogadott tárgyalási álláspontjában úgy vélekedett, hogy a jogi eszköznek a módosított felfüggesztési mechanizmus hatálybalépését megelőzően nem lenne szabad hatályba lépnie. A Tanács 2017. február 27-én elfogadta a módosított felfüggesztési mechanizmusról szóló rendeletet.
Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.
A Tanács 2017. február 27-én következtetéseket fogadott el az ENSZ emberi jogi fórumain 2017-ben képviselendő uniós prioritásokról.
A következtetésekben a Tanács újólag megerősíti, hogy az Európai Unió határozottan elkötelezett az ENSZ emberi jogi rendszere mellett. Az EU a jövőben is tevékeny szerepet fog betölteni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottságában, az emberi jogok egyetemességének, oszthatatlanságának, egymásrautaltságának és egymással való kölcsönös összefüggésének védelmére és előmozdítására törekedve. Az EU a jövőben is fel fogja hívni e fórumok figyelmét a világon bárhol elkövetett emberi jogi jogsértésekre, az elszámoltathatóság fontosságára, valamint a büntetlenség elleni küzdelem szükségességére. Emellett ki fogja emelni azokat a pozitív tapasztalatokat, amikor ténylegesen felléptek az emberi jogi jogsértések megakadályozása vagy orvoslása érdekében.
Ebben a témakörben a Tanács minden évben fogad el következtetéseket. Céljuk azoknak a főbb irányvonalaknak a meghatározása, amelyek mentén az EU a következő hónapokban fel kíván lépni az ENSZ emberi jogi fórumain.