Oroszország és FÁK

A türkmén államfő egy ünnepi lovasverseny befutójánál leesett lováról, de a bukást nem közvetíthették a helyi televíziók, és a jelen lévő újságíróktól, valamint a nézőktől is elkobozták a felvételeket – számolt be az esetről szerdán a Komszomolszkaja Pravda című orosz napilap internetes változata.

Gurbanguli Berdimuhamedov a türkmén lovasok napján, április 28-án rendezett versenyen vett részt és győzött. A célban azonban megbotlott a lova, így annak fején átbukva az elnök a földre zuhant. Az orosz újság online kiadásában is közzétett eurasianet.org honlapról átvett videofelvételen látható, hogy legalább 15-20 fekete öltönyös biztonsági ember azonnal a pályára sietett, körülvette a földön fekvő elnököt, aki kisvártatva felállt. A bicegő türkmén államfőt előbb a pálya kerítésén túl parkoló rendőrségi autókhoz akarták kísérni, de ő az időközben beérkező mentőhöz szaladt, és azzal távozott.

Ezt követően a lovaspálya tribünjén mintegy félóráig teljes csönd honolt. A nézők közül néhányan elsírták magukat, rossz hírtől tartva – számolt be a Ria Novosztyi orosz hírügynökség a BBC brit televízió helyszínen lévő munkatársára hivatkozva. A külföldi újságírókat arra kérték, hogy ne telefonálgassanak, ne készítsenek videofelvételt, és ne tájékoztassanak a történtekről. Udvariasan megkérték őket, hogy távolítsák el a “sportincidensről” készített felvételeket. Az újságírók ugyanis arról érdeklődtek, hogy valóban a türkmén elnök volt-e a balesetet szenvedett lovas.

A türkmén televízió adásából ugyan kivágták Berdimuhamedov bukását, és csak az elnök győzelméről számoltak be, de a közép-ázsiai ország hatóságai azt nem tudták megakadályozni, hogy a youtube internetes közösségi videómegosztóra felkerüljön a felvétel.

Gurbanguli Berdimuhamedov körülbelül 40 perc elteltével mintha mi sem történt volna, nemzeti viseletben megjelent az eredményhirdetésen és a közönség nagy tapsa közepette átvette a több mint 11 millió dolláros fődíjat, amelyet ígérete szerint a lósport fejlesztésére fordít.

A földgázban rendkívül gazdag közép-ázsiai ország vezetője a lósport rajongója. Egyben jó ismerője az Akhal tekini lónak, amely Közép-Ázsia legnemesebb és leghíresebb fajtája.

Türkmenisztánban erős központosított elnöki hatalom létezik. Az államfőt, aki Saparmurat Niyazovot, a rendkívüli személyi kultuszt kiépítő türkménbasit követte 2007-ben az elnöki poszton, a februári elnökválasztáson elsöprő győzelmet aratott.

A kaukázusi állam egyik magas hegyén áll egy monumentális gránit emlékmű. Négy hatalmas gránitkő csillag alakzatban veszi körül az ötödiket, az egészet pedig egy hatodik kő fedi le. A kövek egyenként 20 tonnásak és 6,1 méter magasak. A grániton nyolc nyelven olvasható 10 jó tanács “az apokalipszis után életben maradottaknak”.  A köveket még 1980-ban emelték egy amerikai férfi megrendelése alapján, kinek kiléte ismeretlen. Mint ahogy a szerkezet rendeltetéséről sem tudni semmit. Azóta folynak a találgatások, egyesek titkos társaság, szekta “kegyhelyére” gyanakodnak, míg mások szerint ufó-leszállópálya épült.

Ezentúl Tbiliszi nevét viseli a VIII. kerületi Vagon tér. A csütörtöki avatóünnepségen Szentes Tamás főpolgármester-helyettes felidézte, hogy Budapest 2011-ben együttműködési megállapodást írt alá Grúzia fővárosával, s a két ország közötti kapcsolat jeleként most teret neveznek el Tbilisziről.

Sajátosan ünneplik meg Türkmenisztánban a közelgő nőnapot: Gurbanguly Berdimuhamedov államfő rendelete szerint minden nő 40 manatot kap. A 3 ezer forintnak megfelelő összeget még 8-a előtt kézbesítik az országban. A közép-ázsiai államban ez évek óta bevett szokás, igaz akadtak évek, mikor pénz helyett ajándékcsomagot osztottak. A rendelet kortól függetlenül minden nőre vonatkozik.

Tadzsikisztán a külföldön dolgozók hazautalásainak élén található. Így 2011-ben az ország GDP-nek 47%-át tették ki ezek az összegek. A 3,35 milliárd Usd azonban csak a hivatalos adat, vagyis azokat a summákat tartalmazza melyet legálisan juttattak haza. Más posztszovjet államoknál is hasonló a helyzet, így Kirgizisztánban a hazautalt összegek teszik ki a  GDP 29, míg Moldovában 23 százalékát, amivel világviszonylatban a 3. illetve 5. helyen állnak.

Mindhárom ország állampolgárai zömmel Oroszországban dolgoznak illegálisan. Oroszországban évek óta jelentős gondot okoznak a bevándorlók, a beutazási hullámot jól jellemzi, hogy miközben 2012-ben országosan 95 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki, addig csak Moszkvába mintegy 400 ezer külföldi dolgozik, hivatalos becslések szerint pedig országos szinten meghaladja az 5 milliót.

Gazdasági elemzők szerint azonban a valóság még ennél is rosszabb lehet, mivel a hivatalos adat nem tartalmazza a turista vízummal érkező majd munkát vállalókat.

Strasbourghoz fordultak az azeri baltás gyilkos örmény áldozatának képviselői. Azt akarják, hogy a bíróság marasztalja el Magyarországot és Azerbajdzsánt.

Egyéni panasszal fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Ramil Safarov azeri katonatiszt által 2004-ben Budapesten meggyilkolt örmény hadnagy, Gurgen Markarján és Safarov másik kiszemelt áldozata, Hajk Makucsján jogi képviselői – közölte pénteken az örmény igazságügyi minisztérium.

Az Európa Tanács strasbourgi bíróságához benyújtott panasz Magyarország és Azerbajdzsán ellen irányul. Annak megállapítását kéri, hogy Safarov Magyarország általi átadása Azerbajdzsánnak, valamint ottani kegyelemben részesítése és hősként való ünneplése az Emberi Jogok Európai Konvenciójában foglalt alapvető jogokat sértett: az élethez való jogot és a diszkrimináció tilalmát kifejtő 2-es, illetve 14-es cikkét – magyarázta Ruben Melikján miniszterhelyettes.

Magyarország tavaly augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek és előléptették. Válaszul Örményország felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, a magyar külügyminisztérium pedig jegyzékben tiltakozott Azerbajdzsán eljárása ellen.

Sajátos ötlettel rukkolt elő a grúz Borjomi ásványvíz gyártója: a világ leghosszabb, 8 kilométeres weboldalával mutatja be, milyen mélyről nyeri ki a vizet. Aki végignézné a különböző talajrétegeket, itt megteheti.  A kampányvideó egyben azt is megmutatja, hogy Grúzia (angol nyelven Georgia) nem azonos az egyesült államokbeli Georgia állammal.

Megerősítették, hogy öt áldozatot követelt eddig a sertésinfluenza Grúziában. Vasárnap, az egyik tbiliszi kórházban elhunyt az a páciens, akit Zugdidiből szállítottak a fővárosba.

„Ez már az ötödik haláleset a H1N1 vírusnak, vagy sertésinfluenzának végkimeneteleként” – közölte Paata Imnadze, a Grúz Nemzeti Betegségellenőrzési és Járványügyi Központ igazgatója.

Az influenzaszezon kezdete óta több tízezren fordultak orvoshoz, melyek közül 143 esetben állapították meg a H1N1 vírus jelenlétét.

Abdumalik Abdullodzhonov volt tádzsikisztáni miniszterelnököt őrizetbe vették a boriszpoli reptéren.

A Radio Ozodi tadzsikisztáni rádió közlése szerint Abdullodzhonov az USA-ból, ahol az elmúlt pár évet töltötte,  érkezett Ukrajnába – írja a Tsn.ua internetes hírportál.

A volt miniszterelnököt a tádzsikisztáni hatóságok kérésére vették őrizetbe, mivel korábban államellenes tevékenységgel vádolták.

A Radio Ozodi megjegyezte, hogy Abdullodzhonovot az Interpol is körözi szervezett bűnözésben és terrorizmusban való részvétel miatt. Az ukrán belügyminisztérium megerősítette a hírt, miszerint egy tadzsikisztáni állampolgárságú férfin kattant a bilincs a boriszpoli reptéren, azonban azt nem közölték, hogy név szerint kit vettek őrizetbe.

Lőfegyverrel rátámadtak és megsebesítették a közelgő elnökválasztások egyik jelöltjét Örményországban. Parujr Ajrikjan, a Nemzeti Önrendelkezés elnevezésű szövetség elnökjelöltje ellen Jereván központjában található lakásánál követték el a merényletet, a politikust vállon találta egy lövedék. A 64 éves politikust a helyi televízió közlése szerint kórházba szállították.

Ajrikjan – aki a Szovjetunió éveiben neves másként gondolkodó volt, állampolgárságától is megfosztották – a február 18-án tartandó elnökválasztás nyolc jelöltjének egyike. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a szavazatok mintegy 4 százalékára számíthat a voksoláson, amelynek fő esélyese a jelenlegi örmény államfő, Szerzs Szargszján. A volt szovjet köztársaságban eddig komolyabb incidens nélkül zajlott a kampány.

A kirgiz-kazah határ közelében sétáló oroszországi cigánygyerekek szüleikkel utaztak Kirgizisztánba. A szüleik táncosként léptek fel a volt szovjet tagköztársaságban. A tizenéves gyerekeket a rendőrök igazoltatás nélkül az autójukba tessékelték és előbb a rendőrkapitányságra, majd egy menekülteknek fenntartott komplexumban helyezték el. A szüleik eközben kétségbeesetten keresték őket, a rendőrségnek is jelentették gyermekeik eltűnését, akik egészen estig nem ismerték fel, hogy ők maguk vitték el az oroszországi cigány szülők gyermekeit. Másnap berendelték őket a kapitányságra, majd közölték velük, hogy a gyermekeiknél semmilyen papírt nem találtak és “bőrszínükből adódóan pakisztáni menekültnek vélték őket”. Arra a kérdésre, hogy pakisztáni menekült gyerekek honnan tudnának oroszul, azt a választ kapták, hogy: “Nem beszélték kifogástalanul és meggyőzően az orosz nyelvet.” A szülők, miután visszakapták a gyermekeiket, azonnal visszautaztak Oroszországba és panaszt kívánnak tenni minden lehetséges módon.

A kazah határőrség a teljes vezetését elveszítette a keddi, 27 halálos áldozattal járó repülőgép-katasztrófában, jelentette a Rosszija 24 orosz hírtelevízió. A Kazahsztán déli körzetében lévő Simkent város mellett lezuhant Antonov-72-es katonai szállító repülőgép fedélzetén tartózkodott Turganbek Sztambekov ezredes, a határőrség parancsnoka és a testület több magas rangú vezetője is. A katasztrófa a Tasszaj nevű kistelepülés mellett történt, a túlélésre senkinek sem volt esélye. A kazah határőrség küldöttségének tagjai Simkenten keresztül üzbegisztáni tárgyalásokra utaztak volna tovább.

A Rosszija 24 tudósítása szerint az An-72-es katasztrófája idején alacsonyan volt a felhőzet, havas eső esett, és a látótávolság minimális volt. Szemtanúk elmondták, hogy a zuhanás előtt a gép nagyon alacsonyan repült (a BBC szerint a gép 800 méter magasról csapódott a földbe). Egy másik szemtanú elmondása szerint a lezuhanást követően repülőgép kigyulladt, és négy darabra tört, a földön mindenütt holttestek hevertek. A katasztrófát a katonai rendőrség vizsgálja. A hatóságok nem sokkal a tragédiát követően büntetőeljárást indítottak.

Turganbek Sztambekov ezredest júniusban nevezték ki a határőrség élére. Elődjét egy május végén történt súlyos gyilkossági ügy miatt menesztették. A vizsgálat szerint a Kínával szomszédos határszakaszon lévő kazah poszton az egyik határőr ölte meg 14 társát és egy vadászt. A férfit életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.

Meg akar szabadulni a szovjet hatástól Üzbegisztán, ennek egyik részeként a központi médiában tiltólistára került a Télapó és a karácsony is.

Az idén karácsonykor nem jelenik meg az üzbég televízióban a Télapó, ez a helyi kormány egyik új próbálkozása, hogy visszaszorítsa az orosz kultúra hatását Üzbegisztánban – írja a brit BBC. A Télapó jelenléte karácsonykor akkor terjedt el a muszlim országban, amikor az a Szovjetunió része volt.

Egy üzbég televíziós újságíró szerint nem egyértelmű, hogy ki tiltotta ki a televízióból a Télapót, és társát a hóanyót, azonban a szintén szovjet örökségnek számító újévi fáról mutathatnak majd képeket. Egy másik üzbég újságíró szerint egyáltalán nem említhetik meg a karácsonyt a médiában az idén, csak az kerülhet szóba, hogy új év jön.

Érdekes eredményt hozott a kazah rendőrök átvilágítása. A köztársasági elnök által elrendelt soron kívüli vizsgálat során kiderült, az állomány fele megbukott a lővizsgán. Minden tizedik rendőr nem tudott megfelelni a törvényismereti teszteknek, a pszichológusi vizsgálatok szerint pedig ötezren alkalmatlanok e munkára. Összességében 16 ezren nem feleltek meg az elvárásoknak, a vezetői állományból pedig minden ötödik bukott el.

A 2017. évi EXPO témája ? ?A jövő energiája? ? nagyszerűen tükrözi a fiatal és dinamikus kazah főváros, Asztana fejlődésének fő irányzatát. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy Asztanára esett a világkiállítások párizsi székhelyű nemzetközi irodájának választása – véli Rapil Zsosibajev, az EXPO 2017 nemzeti koordinátora.

A kazah diplomata bevallotta, hogy ?az EXPO 2017 nemzetközi szakkiállítás megrendezési jogára való pályázása során Asztana kihasznált minden rendelkezésére álló mechanizmust és készletet a nemzetközi együttműködés formátumában. Becslése szerint az EXPO 2017 új fejezetet jelent nemcsak Asztana, hanem egész Kazahsztán gazdasági, szociális és kulturális életében. Mintegy 1,2 milliárd euróba (kb. 350 milliárd forint) kerül majd Kazahsztánnak az EXPO megrendezése.

Az EXPO 2017 után Asztanában a kiállítási létesítmények, területek bizonyos részét tudományos laboratóriumokként, tudományos központokként, kutatóintézetekként fogják felhasználni. ?Az expo-poliszként felvont épületeket a jövőben állami lakásállományként használhatjuk fel, aminek köszönhetően a főváros fejlesztésének szociális problémáit lehet megoldani? ? közölte a diplomata. Az EXPO 2017 nemzetközi kiállítás lebonyolítása után Kutatóközpontot, azonkívül a Tudomány Múzeumát hozzák létre. A 113 hektárnyi terület, amelyet az asztanai polgármesteri hivatal a kiállítás kialakítására zárolt, a Millenniumi Fasoron találhat, a város számára politikai és kulturális jelentőséggel bíró épületek tőszomszédságában.

A Szovjetunió volt tagköztársaságai körében Kazahsztán lesz az első, amely világkiállítást rendez.

Előzetes adatok szerint a Grúz álom nevet viselő ellenzéki koalíció nyerte a parlamenti választásokat a kaukázusi államban. A szavazatok 15 százalékának összeszámlálása után a listás voksok 52,8 százalékát szerezték meg, megelőzve a Mihail Szaakasvili jelenlegi elnök kurzusát támogató Egységes nemzeti mozgalmat (42,1%). A többi párt nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot. Az egyéni választókerületekben ugyanakkor kormánypárti győzelem várható, így a választások végeredménye megjósolhatatlan.

A 150 tagú törvényhozásba listáról 77-en, míg az egyéni körzetekből 73-an kerülnek be. A választások különös jelentőségét az adja, hogy jövő októberben lejár a jelenlegi államfő második elnöki ciklusa, egyben életbe lép az az alkotmánymódosítás, mely növeli a kormányfő hatalmát a köztársasági elnökkel szemben. A kormányfőt pedig a parlament választja egyszerű többséggel. Bármelyik fél is nyerné a jelenlegi voksolást, alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget aligha fog szerezni. Kétséges továbbá, hogy a különböző ideológiai pártokat tömörítő, a hatalomátvételre létrejött Grúz álom miképpen lesz képes keresztülvinni akaratát a mindennapokban győzelme esetén – az alapító pártok ugyanis sorra jelentik be, önálló frakciót hoznak létre a parlamentben.

A miniszterelnök Kutaisziben, Grúziában egy nemzetközi repülőtér megnyitásán méltatta a két ország viszonyát. Orbán Viktort fogadta a bagrati katedrális pópája is.

“Büszkék vagyunk arra, hogy egy olyan ország sikertörténetének lehetünk részesei, amely egyértelművé tette, euroatlanti integrációra törekszik. Számíthatnak ránk, számíthatnak a támogatásunkra azon a hosszú úton, amely önök előtt áll” – mondta beszédében a kétnapos grúziai látogatáson tartózkodó kormányfő, aki Mihail Szaakasvili grúz államfő társaságában nyitotta meg az új repteret, amelynek építési munkálataiban öt magyar cég is részt vett.

Orbán Viktor szerint ma, amikor minden ország keresi a kiutat a válságból, az ilyen események, mint egy nemzetközi reptér megnyitása, bizonyítják, hogy vannak olyan országok, amelyek már megtalálták a helyes utat.

A grúz politika emiatt értékes Magyarország számára – folytatta -, a kríziskezelés ugyanis nehéz feladat, de az a politika, amellyel a válságkezelés közben is magasan lehet tartani a gazdasági növekedést, egyértelmű bizonyíték a kiemelkedő munkára. “Bárcsak mi is hasonló eredményt érhetnénk el: ez kivételes lenne az Európai Unióban” – tette hozzá.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy a magyarok szeretik a szabadságot, az elmúlt évszázadokban mindig a függetlenségért és a szabadságért harcoltak. “Éppen ezért teljesen megértjük és támogatjuk azokat a nemzeteket, amelyek szintén a függetlenségért és a szabadságért harcolnak, mint a grúzok” – mondta, jelezve, hogy Grúzia mindig számíthat Magyarországra “ebben a bonyolult geopolitikai helyzetben, amelyben a szabadságért és a jólétért harcolnak”.

Beszéde végén utalt arra, hogy néhány nap múlva parlamenti választásokat tartanak a kaukázusi országban, és azt kívánta, a voksolás után is folytatódjon Grúzia euroatlanti elkötelezettsége, és maradjon meg politikai stabilitása.

Mihail Szaakasvili grúz államfő köszöntőjében a Magyarország és Grúzia történelmében közös pontot, a szovjet rendszer elleni harcot emelte ki. Üdvözölte, hogy magyar kivitelezők és grúz mérnökök közösen építették meg az ország harmadik nemzetközi repülőterét, amelynek átadása – mint fogalmazott – nagyon fontos esemény Grúzia életében.

A repülőtéri ünnepség után a miniszterelnök a fővárostól, Tbiliszitől 220 kilométerre fekvő Kutaisziben megtekintette a kaukázusi ország parlamentjének új épületét, amelyet idén május 26-án, a grúz függetlenség napján avattak fel.

Orbán Viktor a nap folyamán tárgyal David Bakradze házelnökkel és Ivane Merabisvili grúz kormányfővel. A politikusok várhatóan mezőgazdasági megállapodást írnak alá, és a két ország gazdasági vegyes bizottságának létrehozásáról is egyeztetnek.

Lemondott a grúz büntetés-végrehajtási miniszter szerdán, miután előző este két helyi televízió rabok megkínzásáról készült videofelvételeket mutatott be. A felvételeken az látszik, hogy kínozzák, és gumibotokkal erőszakolják meg a rabokat. Ezután több grúziai városban spontán tüntetések törtek ki. A belügyminisztérium a közelgő választásokra időzített politikai provokációról beszélt, a grúz államfő azt mondta, hogy megbüntetik azokat is, akik lefilmezték a jeleneteket.

Kedd éjszaka több ezren vonultak Tbiliszi és más grúz városok utcáira kormányellenes jelszavakkal, miután két televízió rabok megkínzásáról készült videofelvételeket mutatott be. A tüntetők a felelősök megbüntetését követelték.

Hatuna Kalmahelidze büntetés-végrehajtási miniszter a politikai felelősségét vállalva benyújtotta lemondását Miheil Szaakasvili köztársasági elnöknek, aki sietett kijelenteni, hogy “fel van háborodva, és megrendítették” a képsorok. Az államfő a televízióban ünnepélyesen megígérte, hogy a tetteseket felelősségre vonják, de azokat is – mondta -, akik pénzért megrendezték és lefilmezték ezeket a jeleneteket.

A hatóságok letartóztatták a tbiliszi börtönök igazgatóját, két helyettesét és több börtönőrt, akik közül hármat azzal vádoltak meg, hogy egy ellenzéki kapcsolatokkal rendelkező rab lefizette őket, készítsék el a felvételeket az október 1-jére kiírt, szorosnak ígérkező parlamenti választások előtt. A felbujtóként emlegetett Bidzina Ivanisvili ellenzéki vezető tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz.

A felvételeken a rabok kínzása és gumibottal való megerőszakolása látható. Állítólag egy Vladimir Bedukidze nevű börtönőr készítette őket két éven keresztül, mielőtt Belgiumba menekült volna.

Büntetőfeljelentést tesz az Országos Örmény Önkormányzat az ügyészségen az azeri baltás gyilkos ügyében ? írja a Blikk. “Megszületetett a döntés a feljelentésről; adatokat gyűjtünk, és hamarosan megtesszük a megfelelő lépéseket” ? közölte Serkisian Szeván, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke.

A Blikk információi szerint vesztegetés és hivatali visszaélés szerepelhet majd a feljelentésben, amelyet ismeretlen tettes ellen tesznek meg. A kiadatásról azonban a kormány döntött, és azon belül személyesen is Orbán Viktor.

Az örmény katonatársa 2004-es lefejezéséért életfogytiglani börtönre ítélt Ramil Safarovot augusztus 31-én adta át Magyarország Azerbajdzsánnak, egy erről szóló kormánydöntés nyomán. Safarov Bakuban a Magyarországnak adott azeri kormánygarancia ? miszerint nem indul új büntetőeljárás és nem változtatják meg az ítéletet ? ellenére azonnal kegyelmet kapott Aliyev államfőtől, és azóta hősként ünneplik. Az eset miatt kiéleződött a feszültség Örményország és Azerbajdzsán között.

Azerbajdzsánt elmarasztaló állásfoglalást fogadott el csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament (EP), miután a képviselők plenáris vitát folytattak a Magyarország által Azerbajdzsánnak átadott Ramil Safarov Azerbajdzsánban történt szabadon engedéséről.

Az EP az állásfoglalásban elítélte Ilham Alijev azeri elnök döntését, amellyel kegyelemben részesítette a Magyarországon – örmény katonatársa meggyilkolásáért – életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit. Hangsúlyozta, hogy a Safarovnak adott kegyelem ellenkezik az átadás jogalapjául szolgáló nemzetközi szerződés szellemével, egyben megsértette a magyar hatóságok számára adott diplomáciai biztosítékokat.

Az EP elítél minden olyan lépést, amely a hegyi karabahi konfliktus további kiszélesedéséhez vezet, egyben támogatásáról biztosít minden olyan erőfeszítést, amelynek célja a térségbeli feszültségek enyhítése, az örmény-azeri konfliktus békés rendezése.

A néppárti kezdeményezésre napirendre tűzött kérdésben az Európai Parlament által elfogadott végleges szövegben szerepel az, hogy Azerbajdzsán hivatalos levélben írásos garanciát adott arra, hogy az átadott elítélt büntetését nem változtatja meg, és Safarov legkorábban 25 év elteltével szabadulhat, valamint azt is, hogy Azerbajdzsán hivatalosan később tagadta, hogy erre vonatkozóan diplomáciai garanciát adott volna Magyarországnak. Ennek kapcsán az EP leszögezi, hogy véleménye szerint Azerbajdzsán megsértette a magyar hatóságoknak adott diplomáciai biztosítékokat.

Az EP az állásfoglalásban tudomásul veszi Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint Magyarország a nemzetközi kötelezettségeivel összhangban járt el.

A Fidesz EP-delegációja szerint kiegyensúlyozott határozat született. A képviselők kiemelték, hogy a parlamentben a vita során az Európai Bizottság is kijelentette: Magyarország a megfelelő azerbajdzsáni garanciák birtokában járt el.

“Az Azerbajdzsánról szóló vita sajnos egy álvita, a baloldal motivációi és módszerei ugyanis egyértelműek: Magyarország elítélése a valódi cél” – vélekedett ugyanakkor Schöpflin György fideszes EP-képviselő. A Fidesz EP-küldöttségének közleménye szerint a magyar szocialisták ismételten mindent megtettek azért, hogy a dokumentum Azerbajdzsán mellett a nemzetközi joggal összhangban eljáró magyar kormányt is elítélje, ez a kísérletük megbukott.

A Magyar Néppárti Képviselőcsoport állásfoglalása szerint a baloldali módosító indítványok leszavazásával kiegyensúlyozott határozat született, és az Európai Bizottság a vita során kijelentette, hogy Magyarország a megfelelő azerbajdzsáni garanciák birtokában járt el.

Az Európai Parlament honlapján található dokumentáció tanúsága szerint Herczog Edit magyar és Véronique de Keyser belga szocialista EP-képviselő módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy az Azerbajdzsánt elmarasztaló állásfoglalásba az is belekerüljön, hogy az Európai Parlament “véleménye szerint a korábbi magyar kormányokkal ellentétben, amelyek kellő elővigyázatossággal figyelembe vették egy ilyen átszállítás lehetséges nemzetközi és regionális következményeit, és ennek fényében úgy döntöttek, hogy nem adják ki Ramil Safarovot, az aktuális magyar kormány nem járt el a szükséges elővigyázatossággal, és nem vette figyelembe egy ilyen döntés esetlegesen súlyos következményeit”.

Herczog Edit a határozati javaslat parlamenti vitájában ki is fejtette, hogy szerinte a dokumentumnak arra is ki kellett volna térnie, hogy a magyar kormány kellő körültekintéssel járt-e el egy ilyen kényes diplomáciai kérdésben.

Ulrike Lunacek, a Zöldek osztrák képviselője azt szerette volna rögzíteni az állásfoglalás szövegében, hogy az Európai Parlament “felvilágosítást kér a magyar kormánytól a Ramil Safarov Azerbajdzsánba történő átszállítása lehetséges következményeinek előzetes értékeléséről, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a magyar miniszterelnök miért ítélte elfogadhatónak annak igen magas kockázatát, hogy Ramil Safarovot azonnal kegyelemben részesítik, ahelyett, hogy további garanciákat kért volna az azeri kormánytól arra vonatkozóan, hogy ez nem fog megtörténni”.

Az Európai Parlament többsége végül sem a szocialista, sem a zöld módosító indítványt nem támogatta, így egyik sem került bele az állásfoglalás végleges, elfogadott szövegébe.