Magyar Szó (Szerbia/Vajdaság)

Május közepén a XI. Nyári Várostervezési Iskola keretében tartották meg Kragujevacon azt a nemzetközi tudományos-szakmai konferenciát, melyen a Szabadkai Városrendezési Intézet munkatársai több rangos díjat is átvehettek. Az idén hatvanéves fennállását ünneplő Szerbiai Urbanisztikai Egyesület a szabadkai intézetet Miloš Savić-díjjal tüntette ki, melyet a sokéves szakmai munkájáért, valamint a város- és területrendezés területén elért szakmai eredményeiért ítélt oda. Kornelija Evetović Cvijanović, a Városrendezési Intézet munkatársa Nikola Dobrović-díjban részesült a városrendezés területén elért szakmai eredményeiért, Csipa József, városunk kiemelkedő szakembere pedig az Emilijan Josimović-életműdíjat vehette át több mint húszéves munkássága, az elért eredményei, valamint az egyesület keretében végzett munkája jutalmaként.

Hivatalosan is bekerült a brit EU-tagság sorsáról döntő népszavazás tervezete a kormány idei törvényalkotási programjába. Azt követően, hogy a Konzervatív Párt megnyerte a május 7-ei parlamenti választásokat, II. Erzsébet királynő tegnap ismertette a Lordok Házában az új kormány főbb törvénytervezeteit. A tervezet elfogadása biztosra vehető, mivel a minap a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt is jelezte, hogy megszavazza a referendum törvényjavaslatát.

David Cameron miniszterelnök két éve jelentette be, hogy ha pártja a választások után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon-e. A királynő által ismertetett kormányprogram ezt hivatalosan megerősítette, azzal a szándékkal együtt, hogy a referendum előtt a kormány újratárgyalja Brüsszellel Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerét.

A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna. Emellett ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi uniós tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagok a mostani szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.

Cameron nemrégiben, egy üzleti rendezvényen felszólalva alig burkolt utalást tett arra is, hogy ha Brüsszel ehhez nem járul hozzá, London megvétózhatja a további EU-bővítéseket. Cameron kijelentette: az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez „tökéletes helyzetbe” hozza Nagy-Britanniát ahhoz, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát a jövőbeni bővítési döntések esetében érvényesíteni tudja.

Az egyelőre nem ismert, hogy az EU-referendum szavazólapján pontosan hogy hangzik majd a kérdés, de a BBC és a Financial Times értesülései alapján a választóknak valószínűleg arra kell majd igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja „maradjon-e”. Egy korábbi képviselői indítvány szerint a kérdés úgy hangzott volna, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja „legyen-e”, de a választási bizottság a Financial Times értesülése szerint ezt félreérthetőnek találta, mivel a testület érvelése szerint nem mindenki tudja feltétlenül, hogy az ország már az EU tagja.

Nagy-Britannia 1973. január 1-jén, a konzervatív párti Edward Heath miniszterelnöksége idején csatlakozott az Európai Unió akkori elődszervezetéhez, az EGK-hoz. A csatlakozási egyezményt 1975-ben egy utólagos népszavazás megerősítette; a választók több mint kétharmados többséggel támogatták.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov legutóbbi felmérése szerint jelenleg a britek 45 százaléka voksolna a maradásra, 33 százalék pedig az ország EU-ból való kiválását támogatná.

Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértőinek tegnapi előrejelzése szerint a kormány nem várja meg a 2017 végén megjelölt határidőt az EU-tagsági népszavazással. Legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a referendumot már a jövő év derekán megtartják, mivel ezzel minimálisra csökkenthetők a bizonytalanságból az üzleti beruházásokra háruló negatív hatások, emellett így elkerülhető, hogy a brit referendum „összeakadjon” a 2017-ben esedékes franciaországi és németországi választásokkal.

A Magyarkanizsai Tűzoltószövetség értesíti a község aratóit, hogy idén is tűzvédelmi szempontú műszaki vizsgán kell átesnie minden arató-cséplőnek, gabonát és szalmát szállító, valamint préssel dolgozó traktornak, amely vizsgáztatást a községi tűzoltószövetség mezőgazdasági gépeket vizsgáztató bizottsága végzi minden faluban. A vizsgához, egyéb előírások mellett, kötelező minden kombájnnál a 9 kilogrammos hitelesített tűzoltókészülék, ásó, lapát, szikrafogó és elsősegélydoboz, míg a traktoroknál a 2 vagy 3 kilogrammos hitelesített tűzoltókészülék és szikrafogó. Emellett az akkumulátorokat és egyéb elektromos vezetékeket szigetelőanyaggal kell borítani. A készülékek hitelesítését Magyarkanizsán szervezetten végzik mindennap 7 és 14 óra között a tűzoltólaktanyában.

A műszaki vizsgáztatás június 1-jén Völgyesen kezdődik reggel 7.30-kor a tejátvevő állomásnál, majd Oromon folytatódik 9-kor a vásártéren, 10.30-kor az óvodánál és 11.30-kor a velebiti úton, a Mélykúti-ház előtt. Június 2-án Tóthfaluban a kultúrotthon előtt 7.30-tól, majd Velebiten 10.30-tól a helybeli szövetkezet előtti téren lesz a vizsgáztatás. Június 3-án Oromhegyesen 7.30-tól a jószágrakodónál, majd 9.30-tól a vásártéren. Június 4-én Magyarkanizsán 7.30-tól a vásártéren, 11 órától Adorjánon a paprikalerakó téren, a NIS Naftagas mellett. Június 5-én Martonoson 7.30-kor a focipályánál gyülekeznek. Június 8-án Kispiacon a vásártéren 7.30-tól, 10-től pedig a silónál. Június 9-én 7.30-tól Horgoson a földműves-szövetkezet gépállomásánál, június 10-én Kishomokon a tejfelvásárló helyen ellenőrzik a gépeket. Június 11-én és 12-én pótnapot tart a bizottság, amikor a vizsgáztatásról indokolt okokból távol maradt géptulajdonosokat keresik föl. Ha valaki a gépet nem tudja a helyszínekre hajtani, annak jelentenie kell a megadott helyszíneken vagy a horgosi tűzoltólaktanya (024) 792-027-es telefonszámán munkanapokon 8-tól 14 óráig. A vizsgáztatási díja kombájn után 2000 dinár, traktor után 1000 dinár, amit a helyszínen kell kifizetni.

Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia diplomáciai képviselete május 21-én regionális gázszállítási együttműködésről állapodott meg. Még aznap aláírta a négy külügyminiszter Rigában azt a megállapodást, amelynek értelmében összekötik a gázvezetékrendszereiket. Brüsszeli diplomata források szerint a különböző országokból érkező gázvezeték elkerüli Szerbiát, a szerb–bolgár vezeték megépítése viszont lehetőséget nyújtana arra, hogy Szerbia az új vezetékre kapcsolódva hozzájusson bizonyos mennyiségű gázhoz. A tervek szerint Keleti Körívnek keresztelt új, 1274 km hosszú gázvezeték építése 2018-ban kezdődik. A földgázt adó országok között emlegetik Azerbajdzsánt, Türkmenisztánt, Irakot, Ciprust és Oroszországot.

Szerbiai útja során Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke Szabadkára is ellátogatott, hogy megismerkedjen a régióval, az itt élő katolikus egyházközösség helyzetével, és az ökumenizmushoz kapcsolódó kérdések is szóba kerültek.

Egy amerikai katonai laboratórium a múlt héten véletlenül élő lépfene-baktériumot (antraxot) küldött szét kilenc magánlaboratóriumba az Egyesült Államokban, de a lakosságot nem fenyegeti veszély - jelentette be az amerikai védelmi minisztérium szerdán.

Négy embernél elővigyázatosságból antibakteriális kezelést kezdtek, illetve védőoltást kaptak.

Egy küldemény az amerikai hadsereg egyik dél-koreai támaszpontjára került. Az első közlések szerint ez sem jelentett kockázatot az alkalmazottakra, ám egy Szöulban később kiadott amerikai közlemény szerint 22 katonát ott is megelőző kezelésnek vetettek alá. Megbetegedésnek nincs jele, a veszélyes anyagot megsemmisítették - tette hozzá a közlemény.

A Pentagon illetékese kifejtette, hogy az anyagot a biológiai fegyveres fenyegetések elleni kutatások céljára küldték szét a múlt héten, és a szállítmányban inaktív baktériumnak kellett volna lennie. Utólag derült ki, hogy az anyag előzetes kezelése ellenére a baktérium egy része aktív maradt.

A minisztérium vizsgálja, hogy pontosan milyen hiba történt - jelezte a szóvivő.
A küldő laboratórium Utah államban, Dugwayben van. A tévedést a marylandi fogadó laboratóriumban fedezték fel, és azonnal értesítették a többi érintettet.

Amerikai kormányzati illetékesek szerint nem zárható ki, hogy a dugwayi intézetből már korábban is került ki hasonló módon élő baktérium.

A lépfene (antrax) egyes formáiban magas halálozási aránnyal járó fertőző betegség, amelyet a Bacillus Anthracis nevű baktérium okoz. A hidegháború idején több országban is előállítottak antraxot biológiai fegyverként.

Öngyilkos lett egy hajóskapitány a dél-amerikai Paraguayban, miután a hatóságok 13 tonna kábítószerre bukkantak hajója fedélzetén - közölték szerdán.

A helyi kábítószer-ellenes hivatal tájékoztatása szerint a 10 millió amerikai dollárt (több mint 2,8 milliárd forintot) érő szállítmányra egy konténerben találtak rá. A marihuanát 493 zacskóba csomagolták. A tiltott rakomány felfedezése után a hajó 53 éves kapitánya pisztolyával végzett magával.
A rendőrség őrizetbe vette és kihallgatja a legénység kilenc tagját.
Dél-Amerikában Paraguayt tekintik az egyik legnagyobb marihuana-előállító országnak.

A csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület székházában időről időre megkongatják Kocsorhát-puszta 1845-ben, tehát 170 éve öntött kisharangját. A díszes harang egykoron a puszta népét szólította imára, ma pedig a művelődési rendezvények, események kezdetét jelzik vele. Kocsorhát-puszta a mai Egyházaskértől északra, a román határ mentén húzódik. Azért különleges a kocsorháti kisharang, mert Szent István, vagy ahogy a harangon van feltüntetve: Istvány tiszteletére öntették. A harangon a térdelő Szent Istvánt láthatjuk kezében a szent koronával, amint országát a kis Jézust tartó Szűz Máriának ajánlja.

Az emberiség történetének eddig ismert legrégibb meggyilkolt áldozatának maradványaira bukkantak kutatók Spanyolországban. A bűntény mintegy 430 ezer éve történt.

Az áldozat koponyájának sérülését és halálát a legvalószínűbb magyarázat szerint egy másik ember támadása okozta - írta Nohemi Sala, a madridi Evolúció- és Viselkedéskutató Intézet munkatársa és kollégái a PLoS One tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányukban.

A 430 ezer éve meghalt áldozat maradványaira az észak-spanyol atapuercai Sima de los Huesos (Csontok szakadéka) régészeti lelőhelyen, egy föld alatti barlangrendszerben bukkantak.

A barlang csak egy 13 méter mély, merőlegesen lefelé vezető aknán keresztül közelíthető meg. Itt bukkantak a kutatók emberi csontokra, amelyek az emberfélék családja középső pleisztocén korban élt Homo nemének legalább 28 egyedéhez tartoztak.

A Cranium 17 tudományos nevű egyed koponyája szinte teljesen rekonstruálható a maradványokból. A homlokon két törés látható, amelyek a kutatók becslései szerint ugyanattól a tárgytól származnak és amelyek a halált okozták. Nagyon valószerűtlen, hogy a sérüléseket esés vagy egy az ősemberhez vágott kő okozta volna, mert akkor ugyanannak a tárgynak kellett volna kétszer egymás után eltalálnia a koponyát.

Ha a koponya az ősember halála után tört volna be - például kannibalizmus miatt - akkor vágások nyomai látszanának a csonton. Ha túlélte volna a sebesülést és később valami más miatt halt volna meg, akkor a gyógyulás folyamata is megfigyelhető lenne - írják a tudósok.

Tavaly ősz óta tart Nagybecskerek főterének a felújítása, az illetékesek szerint immár a befejező szakaszba jutottak a munkálatok. Az egyik legbonyolultabb feladat a Városi Vízműveké volt, mivel teljesen át kellett építeni a szennyvízelvezető hálózatot és át kellett helyezni annak a szivattyútelepét is. Ez a munka tavaly november óta tart és hamarosan megtörténik a rendszer próbaüzemeltetése, majd azután elvégezhetik a városháza bejárata és a Dušan cár utca közötti útszakasz aszfaltozását. A tervek szerint nem lesz foltozás, hanem teljesen új aszfaltréteget helyeznek le.

Az EU határvédelmi ügynöksége (Frontex) jelentősen kiterjeszti kutatási és mentési tevékenységét a Földközi-tenger térségében. A varsói központú ügynökség tudatta, hogy a nyári szezonban három repülőgépet, hat járőrhajót, tizenkét járőrcsónakot, két helikoptert és tizenöt szakértői csapatot bocsát a Triton nevű tengeri mentőművelet rendelkezésére. Emellett misszió működési területét is kiterjesztik.

A művelet erőforrásait legalább kétszeresére emelő lépésre egy hónappal az után került sor, hogy az unió megháromszorozta azt a pénzt, amelyet a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől Európába tartó illegális migránsok mentésére eddig fordított. Korábban erre havi 2,9 millió eurót, mostantól viszont mintegy 9 milliót szánnak.  

Az újvidéki Átképző Oktatási Központ hároméves működése kapcsán Miroslav Vasin tartományi gazdasági, foglalkoztatási és a nemek egyenjogúságával foglalkozó titkár tegnap sajtótájékoztatót tartott. A tartományi titkár mellett Budislav Medurić, a központ igazgatója, valamint Dijana Benka Rosić, a vajdasági gazdaságfejlesztési program szakszolgálatának igazgatója is felszólalt.

Óbecse a baglyok városa és Egészségösvény az Erdőtelepítők parkjában a megnevezése annak a két óbecsei projektumnak, amelyek támogatást nyertek – előbbinek 60 ezer dinárt ítélt a tartományi urbanisztikai, építésügyi és környezetvédelmi titkárság, utóbbi 900 ezer dinárhoz jutott az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium pályázatán. A projektumokat a Pannonica Környezetvédelmi Háló és az Óbecsei Ifjúsági Iroda közösen készítette.

A négy monodráma és a négy studióprodukció közül az Újvidéki Színház Kéjpart című előadása nyerte el a tatabányai MOST FESZT-en a legjobb előadásáért járó díjat. A Michał Witkowski regényéből készült előadást Puskás Zoltán rendezte. Kőrösi István, Pongó Gábor és Sirmer Zoltán színészek kedden este Újvidéken, a Kéjpart előadás után vették át a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatójától, Crespo Rodrigótól a díjat.

Az iratkozás még tart, de már most biztosra vehető, hogy őszre a vártnál kevesebb magyar elsős kezdi majd meg iskoláztatását a közép-bánáti iskolákban. Magyar tanítók maradhatnak munka nélkül.

Az Európa Tanács (ET) fontos színtere a magyar külpolitikának és nemzetpolitikának, a szervezet több olyan kérdéssel foglalkozik, amelyhez magyar nemzetpolitikai érdekek fűződnek – mondta Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán Budapesten.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere és Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat megbízott elnöke is aláírta azt a kérelmet, amellyel a többnyelvű városnévtáblák ügyében a polgármesteri hivatal ellen indított perhez csatlakoztak.

Mintegy 20 vállalat eladását hirdette meg tegnap a Privatizációs Ügynökség. Név szerint a belgrádi Dragan Marković, a Mostogradnja, a kőolaj-finomító, továbbá a dolovói Dolovo, az újvidéki ZGOP, a bácsi Agrobačka, a resavicai Zastava metal, a gakovói Graničar és a mitrovicai Putevi vállalat élére keresnek új gazdát. Ugyancsak kalapács alá kerül a vučjei Porečje, a zombori Severtrans, a ljubovijai Duvan, a čačaki szerszámgyár, a bori teherszállító vállalat, az aleksandrovaci Armatura és a belgrádi lábbeligyár. Szintén magánosítás várható a kraljevói Magnohrom, a majdanpeki feldolgozóiari vállalat, a palánkai Majevica Holding, a leskovaci Neven és a belgrádi Partizanski put esetében is.

A Privatizációs Ügynökésg közleménye említi a szóban forgó válallatok kikiáltási árát is. Ezek szerint a Dragan Marković vállalat kezdő ára 9,36 millió euró, a Mostogradnja 1,56 millió, a kőolaj-finomító 5,27, a ZGOP 3,67, az Agrobačka 1,4, a Porečje 7,84, a szerszámgyár 3,6, az Armata 2,27, a lábbeligyár 3,43 millió euróért cserélhet gazdát. A Magnohrom kikiáltási ára 10,5 millió euró, a Nevené 2,39 millió euró, a Partizanski put vállalaté 266 157 euró, a Majevica Holdingé 2,64 millió euró, a feldolgozóipari vállalaté pedig 3,57 millió euró.

Díjakat kapott a Béres Márta One Girl Show, európai minősítést a Desiré Central Station, valamint nemrég mutatták be Mariborban az Urbán András rendezésében készült Drakula című előadást. Az elismerések és a bemutató kapcsán Urbán András rendezőt, a Kosztolányi Dezső Színház igazgatóját kérdeztük: